Újabb jó hírünk van a gasztro-televíziózás szerelmeseinek, ezentúl új műsort nézve indíthatják be pavlovi reflexeiket a TV Paprika jóvoltából. A receptek ráadásul az együtt főzés, a családi hagyományok, receptek révén mindenkiben felidéznek kedves emlékeket, és nem utolsósorban remek ízeket.
A boldogság receptjei június 2-án mutatkozik be a TV Paprikán, az esti főműsoridőben. Minden epizódban Bede Róbert mutat egy-egy klasszikus vagy éppen teljesen újszerű fogást, amely méltó kísérője lehet az érkező sztárvendég által készített fogásnak. Így áll össze epizódról epizódra az izgalmas menüsor. A jó hangulatú főzések közben a szereplők megosztják egymással az ételek elkészítésével, étkezéssel, ízekkel és illatokkal kapcsolatos emlékeiket, de emellett kiderülnek az otthoni praktikák, szokások, családi történetek és hóbortok. Kiderül, hogyan lehet szert tenni új receptekre a színházi öltözőben, hogyan készül saját családi füstölőben a legfinomabb pisztráng, mivel csavarta el felesége fejét a népszerű humorista, mitől kínai az igazi kínai mogyorós csirke, mit nassol a blogger vagy mi a gyengéje a szigorú gasztro-kritikusnak.
Arra is választ adnak Bede Róbert vendégei, számukra milyen boldogságot jelent egy-egy családi étel, hagyomány, azaz mi a boldogság receptje. Erre a kérdésre érkezik tehát válasz többek Pokorny Liától, Havas Dórától („Lila Füge” blog), Rákóczi Ferenctől, Sváby Andrástól, Nádas Györgytől és Faragó András „Topy”-tól is.
Pácolt orosz hering, különböző gyöngyhagymák, sáfrányos burgonyamártás, fürj tojás, tejföl, kapor és természetesen vörös kaviár – ez az orosz rakott krumpli. Legelőször ezt kóstoltuk meg a számos rakott krumpli elképzelés közül a fesztivál és ezzel meg is alapoztuk a kísérletező hangulatunkat. Az orosz specialitásokat kínáló Arany Kaviár étterem által készített fogás, bár a hagyományos rakott krumplit előnyben részesítők körében elsőre furcsának hangozhat, bátran állíthatjuk, hogy érdemes megkóstolni, mert igazán különleges és nem utolsó sorban finom is. Mielőtt tovább haladtunk volna még kipróbáltuk az orosz specialiást, a pelmenyit is, bárányhúsos változatban, ebben sem kellett csalódnunk.
A hagyományosabb ételek közé sorolható például a Pomo D'oro Orecchietta nevű tésztája, amelyik Pomo d’oromódra paprika mártásban, sült padlizsánnal, házi füstölt ricottával készült. Szintén hagyományosabbnak mondható a Baltazárnál a csirkepörkölt galuskával, a Trattoria Toscana pizzái vagy a Macesz Huszár flódnija.
Ami biztos, hogy aki korgó gyomorral, farkas éhesen érkezik a rendezvényre, annak számítania kell arra, hogy nem két forintot fog otthagyni. Az egyes éttermeknél a fogások körülbelül 600 és 2000 forint közötti változnak, viszont általában nem nagy, laktató adag, hanem kisebb, kóstoló vagy máshogy nevezve gourmet mennyiségek. Mi 600 forintért egyébként a debreceni IKON-nál ettük a „páratlan" debrecenit, ami az étterem saját maga által készített kolbásza (egyébként isteni), 2000 forintért pedig a Sarki fűszeresnél kaptunk egy adag (20 deka) fehérboros lében készült fekete kagylót, ehhez egy deci bor is járt. Ahhoz, hogy valaki tényleg jól lakjon tesztjeink szerint legalább (függően attól, hogy mekkora étvágyú egyénről van szó) 5-10 féle ételt meg kell kóstolnia.
is készül lángos, csak a fantázia szab határt annak, hogy milyen feltéttel fogyasszuk a strandidőszak (na meg a piacozás) egyik legkedveltebb ételét. Sokak kedvence egyre több helyen elérhető, a szervezők kíváncsian várják, hogy idén hol találhatók majd a kedvenc lángosozók.
.jpg)
Ugyanazt a helyet és ugyanazt az időpontot választja öngyilkosságához négy ember Londonban. Lám, a pedofilvád miatt megbukott tévés műsorvezető, az életunt amerikai pizzafutár, az elkeseredett tinédzserlány és a súlyosan beteg gyermekét nevelő nő még ebben sem tudott eredeti lenni. Együtt azonban hirtelen ráébrednek: nem is olyan könnyű eldobni az életüket – az ember a sajátjával még valahogy megbirkózna, de azt már nem tudja végignézni, hogy más is így tesz..jpg)
Nem így a 2005-ös regényből készült filmben, ahol az alaphangot nem az elég valószerűtlen alaphelyzet nagyon is földhöz ragadt kibontása adja meg, hanem az, hogy itt sikerült még tovább tetézni az abszurdot. Kezdve ott, hogy a film készítőinek, az élen Pascal Chaumeil-jel annyi fantáziája sem volt a történet feldolgozásához, ami egy tisztességes tévéfilmhez elég lett volna. Folytatva azzal, hogy a forgatókönyv – enyhe túlzással – maximum Hornby regényének történetét követi, Hornby pedig nem feltétlenül a történetben erős, hanem azokban az igazán emberi nyelven megfogalmazott kis monológokban és dialógusokban, amelyek leírják azt, hősei mit keresnek ott, ahova éppen sodorta őket az élet. Hát ilyen párbeszédekre senki ne számítson, annál is inkább, mivel a készítők ezek helyett több időt szántak egyszerre értelmetlen és igen pocsék zenei betéteknek. (Ami már csak azért is fájdalmas, mivel a zene elég nagy szerepet tölt be az író világában, ez a „válogatáskazetta” azonban nem Hornby hifijén készült.)
Innentől pedig az sem csoda, hogy a négy főszereplőt alakító színész, Pierce Brosnan, Toni Collette, Aaron Paul és Imogen Poots meglepően csapnivaló alakítást nyújt – hogy mást ne mondjunk, Toni Collette annyira idegesítően tolja a képünkbe a szerencsétlen nőt, hogy az még Brosnan ripacskodását is elnyomja, Aaron Paul egyetlen színészi eszköze pedig az, hogy dörzsöli a szemét.
Látványos akciók és milicista poénok hada jellemzi A holnap határát (12), amelyet sokan a nyár eddigi legjobbjaként emlegetnek, bár ez a jelző azért talán túlzás, ráadásul a nyár ténylegesen még el sem kezdődött. Egy biztos, minden van benne, ami egy jó akció sci-fi-hez kell: űrlények, harc, pusztítás és ráadásként még Tom Cruise-t is látjuk vagy negyvenszer vicces halált halni. (SPOILER)
2004-ben egy japán író, bizonyos Szakurazaka Hirosi megírta A holnap határát. A kisregény pörgős, harcos, izgalmas, pont olyan, amilyennek egy japán sci-fi történetet elképzelünk. Nincsenek fölösleges bonyodalmak vagy túl sok részlet, csupán a kellő mennyiségű információt biztosítja számunkra az író, hogy el tudjuk képzelni a cselekményt. Persze az első hatvan oldal után már nem pusztán elképzeljük, hanem szinte magunk előtt látjuk az eseményeket, mintha egy színes, szagos, véres és rendkívül feszített tempójú film peregne az orrunk előtt. A helyszín Japán, a főszereplők huszonéves katonák, az ellenség elképesztően veszélyes, az emberek ennek következtében pedig hullanak, mint a legyek. A Gabo Kiadó gondozásában megjelent könyv ismeretében nem sok jót vártam a filmes adaptációtól, és ha valóban a regényt dolgozták volna fel Doug Limanék, akkor valószínűleg beigazolódott volna a várakozásom, de szerencsére nem így döntöttek. Csupán fogták az alap sztorit, a főhősnőt és minden mást átírtak. Más a helyszín, más korúak és nemzetiségűek a szereplők, mások az idegenek és a történetet is rengeteg új jelenettel turbózták fel, a végét pedig egy az egyben átírták.
És itt jön a képbe Emily Blunt, vagyis Rita karaktere, akinek az eltökélt, marcona, tökéletes G.I. Jane-t kellett alakítania, ami többé-kevésbé sikerült is. Míg a gyakorlóteremben roppant profin hozta a figurát, addig a harctéren már jóval halandóbbnak bizonyult, és hatalmas bárdja sem kapta meg azt a dicsfényt, amivel jobban kitűnhetett volna a tömegből a „Verdon-i angyal” becenévvel illetett Rita Vrataski. A film végére pedig eljutunk odáig, hogy a szuper katonacsajról is kiderül, bizony érző ember, sőt érző nő. Ez alapvetően nem lenne probléma, hiszen a jellemfejlődésébe még illik is. A gond ott kezdődik, hogy ezt a kőkemény gyilkos spinét a rendező, ahelyett hogy meghagyta volna Cage egyenlő partnerének, lefokozta és ráhúzta a tipikus akciófilmes "a főhős harcos csaja" klisét. Így veszíti el erejét a film végére Rita Vrataski, és olvad bele a sztereotip milicista háttérbe, mint a többi mellékszereplő.
kapuit a Millenárison a Gourmet Fesztivál, amelyen szinte minden konyha kedvelője talál magának megfelelő fogást. Az egyszerűbb étkeket előnyben részesítők ugyanúgy jól tudják érezni magukat az eseményen, mint azok, akik a különlegességekre vágynak, akár olyanokra, amiket máshol, máskor nem kóstolhatnak meg.
Jeff VanderMeer trilógiájának második része semmivel sem árul el többet a titokzatos, természetfeletti erők irányította X Térségről, mint az első. A Déli Végek egy kifejezetten dühítő sci-fi sorozat, aminek már alig várjuk a harmadik, befejező kötetét.
A Déli Végek trilógia első kötete, az 
Egy éjszakára a buli fővárosa helyett a mozgás fővárosává alakul Budapest. Június 28-án este 10 és hajnali 4 óra között a Hősök terére, az Andrássy útra és a Városligetbe várják a sportolni vágyókat. A hagyományteremtő szándékkal szervezett eseménnyel az egészséges életmód fontosságára kívánják felhívni az emberek figyelmét.
A mozgás éjszakáján több mint 10 sportágat próbálhatnak ki az érdeklődők, valamint néhány fővárosi uszoda is nyitva tart majd. Többek között lesz éjszakai futás az Andrássy úton, kerékpártúra a belvárosban, a vállalkozó szelleműek zumbázhatnak és salsázhatnak a Hősök terén, asztaliteniszezhetnek és tollasozhatnak a Városligetben, kipróbálhatják a nordic walkingot és a szabadtéri fitnesz parkot, vagy akár sárkányhajózhatnak is a városligeti tavon.
Hétfő reggel, a Petőfi Rádió adásában jelentették be a szervezők a Nagy-Szín-Pad elődöntőinek eredményét. A 15 produkciót felvonultató mezőnyből öten jutottak tovább a döntőbe. Június 1-jén, az Akvárium Klub színpadán a Cloud9+, Deniz, az Ivan and the Parazol, a Mary Popkids és a Szabó Balázs Bandája lép színpadra. A szavazás ma reggel újra indult és a vasárnap esti döntő végéig tart.
Az elmúlt hét három napján az Akvárium Klubban, élő tv-, rádió- és internetes közvetítés mellett lépett fel 15 zenekar és előadó, akiket a hazai popszakma jeles képviselői választottak ki, és hívtak meg a Nagy-Szín-Pad című “tehetségmutató” versenyre. Közülük most öten jutnak tovább a vasárnapi döntőbe.
teljesítményt nyújtattak ez idő alatt a zenei életben. Korábban ezt a díjat többek között a Tankcsapda, Ákos és az Anima Sound System kapta.
Bart egy átlagos tizenhárom éves fiú, legalábbis mindent megtesz azért, hogy a többiek ezt higgyék. Nincsenek barátai, nehogy bárki rájöjjön arra, milyen nyomorban él és meglássa vészesen túlsúlyos édesanyját. Az osztálybeli csoportok peremvidékén él, iskola után anyja kérésére bokszolni jár és minden szabad pillanatában operát hallgat és énekel, ugyanis ez az egyetlen szenvedélye, de fellépni soha nem szeretne, mert nem tud mások előtt énekelni. Teljesen jól el is van így, ám elég egy óvatlanul elejtett mondat és Ada, az elbűvölő ám pletykás osztálytársa nemcsak kikotyogja énekesi ambícióinak titkát, de még barátja is akar lenni. De ha az embernek barátai vannak, azokat meg kell hívni vendégségbe, be kell mutatni a szülőknek, Bart használt fecskendőkkel teli lépcsőháza és alkoholista anyja viszont minden, csak nem prezentálható. És még ismeretlen apja utáni kutatása is éppen most látszik eredményessé válni...
.jpg)
De az életünk legfeljebb egy unalmas melodráma, ahol mindig rossz pillanatban ered el az eső. Ami viszont remek kiindulópont egy romantikus komédiához.
Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje nyerte el pénteken a 67. cannes-i filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programjának fődíját.
A fesztivál 2006-os elindulása óta először települt vissza eredeti helyszínére, a Városháza Parkba. A múlt heti mostoha időjárás miatt egy héttel elcsúsztatott fesztivál igazán jól járt az időpontváltással - arra viszont nem árt figyelni, hogy a hirtelen jött kánikulában nehogy túl gyorsan a fejekbe szálljon a pálinka. A kilencedik alkalommal megrendezett Pálinkafesztiválon idén