„Lehet kisérletezni a libazsírral, de minek?"

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2013-08-29 16:00

[caption id="attachment_58115" align="alignright" width="300" caption="A galéria megtekintéséhez kattints a képre! (Fotó: Tartsák Dóra)"][/caption]

A Zsidó Nyári Fesztiválon idén is fontos szerep jut a gasztronómiának, így nem csoda, ha az izraeli konyha néhány fogását bemutató vacsora is nagy népszerűségnek örvendett. Hogy mi a különbség a hagyományos zsidó konyha és az izraeli között? Erre a kérdésre már az est háziasszonya, Bodrogi Eszter, a Fűszer és lélek bloggere válaszolt. Míg a zsidó ételek szigorúan ragaszkodnak a tradíciókhoz és a vallási előírásokhoz, addig az izraeli konyha sokkal nyitottabb az új irányzatok felé, sokkal több lehetőség rejlik benne. „Lehet kísérletezni a libazsírral, de minek?"- válaszolt Eszter azon kérdésünkre, hogy szakácsként miért is áll hozzá közelebb az izraeli gasztronómia.

Persze akik követik Eszter bejegyzéseit, vagy ismerik szakácskönyvét, azok tudják, hogy mindkét műfajban igazi remekművek kerülnek ki konyhájából. Az Oléo Pazzo esti menüje is részben az ő receptjei alapján készült, de ezúttal a helyi szakácsok szorgos munkájával. A végeredmény pedig magért beszélt. Szemet gyönyörködtető és ínycsiklandozó fogások kerültek az asztalra. Előételként hagyományos izraeli saláták, savanyított, vagy éppen marinált zöldségek kerültek a tányérunkra, természetesen az elmaradhatatlan humusszal és házi pitával.

Már az előételek után alig maradt hely a gyomrunkban, de a főfogás, a bárány kebab látványa eloszlatott minden bizonytalanságot a folytatást illetően. Fahéjjal, római köménnyel és chilivel fűszerezett darált bárányhús, amit még különlegesebbé tett a mellé felszolgált marinált citrom leve. A húst nem sütötték át teljesen, így az összhatás egy egészen zamatos ízorgia volt, és habár nehezen bírtuk szusszal, a desszert még csak most jött.

Az izraeli túrótortát a kuszkusz, a narancskompót és egy kevés méz tette különlegessé. Bár én személy szerint nem szeretem a túrós süteményeket, ebből egy morzsa sem maradt a tányéromon. A torta után egy tradicionális desszert zárta a vacsorát, amely Ros ha-Shana idején, vagyis a zsidó újévkor kerül a tányérra. Ez nem más, mint a mézes alma, amely az édes új esztendő jókívánsága fejezi ki.

Izraeli fogásokért érdemes felkeresni Fűszeres Eszter blogját, a vacsora szervezői pedig a jövőben is terveznek hasonló tematikus vacsorát, amelyről folyamatosan beszámolunk majd.

Fotó: Tartsák Dóra

[gallery link="file" columns="2" orderby="title"]

idézet 20130829

Kultography írása itt: - 2013-08-29 14:05

Magyar természetfotósok a világ legjobbjai között

Kultography írása itt: - 2013-08-29 13:59

Esőben ázott oroszlánok, hím leguánok csatája, lazacot a vízben éppen elkapó barna medve, ikreit ölelő gorilla nőstény – többek között ezek a képek nyerték el a zsűri tetszését az idei versenyen, igaz ez még csak egy kis ízelítő azokból a képekből, amelyet a legjobb alkotásokból rendezett kiállításon Londonban láthatnak majd az érdeklődők.

Az, hogy a londoni Natural History Museum és a BBC Wildlife által meghirdetett nemzetközi versenyen mely képek nyernek díjat október 15-én este derül ki. A zsűri által legjobbnak ítélt 100 képből kiállítást rendeznek a múzeumban, a tárlat október 18-tól 2014. március 23-ig lesz látható. A londoni premier után a tárlat brit és nemzetközi turnéra is megy majd.

[caption id="attachment_58093" align="aligncenter" width="651" caption="Bíró Gergely/Wildlife Photographer of the Year 2013"][/caption]

A szervezők tegnap néhány képet nyilvánosságra hoztak azok közül, amelyek már biztosan láthatóak lesznek a kiállításon, ezek között pedig két magyar alkotás is szerepel. Bíró Gergely Costa Ricában fotózott le két hím leguánt, akik teljes párzási színpompájukat felöltve csatáztak egymással. Gergely elmondása szerint nagy kihívás volt lefotózni a gyorsan ugráló, helyzetet változtató, csavarodó állatokat, ráadásul mindezt gyenge fényviszonyok között kellett megtenniük.

„Nehéz volt egyensúlyozni, tartani a gépet és a teleobjektívet a billegő kenuban. Szerencsénk volt, hogy nem borultunk fel és veszítettük el a felszerelést" - nyilatkozta Gergely.

[caption id="attachment_58097" align="aligncenter" width="651" caption="Máté Bence/Wildlife Photographer of the Year 2013"][/caption]

Máté Bence több éve fotózza Görögországban a Kerkini tavon a dalmát pelikánokat, amelyek a méretükkel, testformájukkal és gyönyörű párzási színűkkel lenyűgözték őt. Az ezen a területen élő példányok nem félnek az embertől, így könnyebb őket fotózni is. Bence vízalatti képet szeretett volna arról készíteni, ahogy ezek a csodálatos madarak halásznak. A tavon azonban, a szegényes látási viszonyok miatt ez az álma meghiúsult, azonban a terv a szenvedélyévé vált. Végül épített egy úszó, mélyvízi medencét, vízszűrő rendszerrel, hogy elkészíthesse a képet. A rendszer megépítése és az után, hogy a pelikánok elkezdtek a medencében halászni, hat hétig tartott mire végül sikerült elkészítenie a vágyott képet.

A magyar képek után pedig mutatunk néhány további gyönyörű, a kiállításon majd szereplő fotót.

[caption id="attachment_58105" align="aligncenter" width="651" caption="Michael Nichols (USA), National Geographic/Wildlife Photographer of the Year 2013"][/caption]

Az amerikai Michael Nichols Tanzániában készítette ezt a képet az ázott oroszlánokról, a Serengeti Nemzeti Parkban.

[caption id="attachment_58121" align="aligncenter" width="651" caption="© Etienne Francey/Wildlife Photographer of the Year"][/caption]

A kisegérről a kép egy svájci falucskában készült.

[caption id="attachment_58124" align="aligncenter" width="651" caption="© Diana Webman/Wildlife Photographer of the Year"][/caption]

Diana Webman Ruandában, a Volcanoes National Parkban készítette a fenti képet a kicsinyeit etető, gondozó gorilláról.

Lesz mit néznünk a TV2-n ősszel is

Kultography írása itt: - 2013-08-29 11:00

Ma mutatta be a TV2 őszi programstruktúráját. Az egyik legérdekesebb várható műsor az Édes élet lesz, ami szeptember 16-án indul és minden hétköznap találkozhatunk majd vele. Az újszerű reality-show közelebb hozza a sztárok mindennapjait, megtudhatjuk, hogyan élik életüket, hogy mi rejlik az igazi csillogás mögött, és bepillantást nyerhetünk otthonaikba és az igazi magánéletükbe. Az első részek főbb szereplői többek között Gombos Edina, Berki Krisztián, és a korábban az RTL Klubon szereplő Győzike, valamint a Való Világból ismert Ágica lesznek.

A már ismert Mr & Mrs is újra jelentkezik a képernyőn szeptember 12-től, a korábban már megismert és kedvelt műsorstruktúrával, annyi változás azonban történt, hogy míg a műsor korábban naponta jelentkezett, a továbbiakban heti rendszerességgel, csütörtökönként lesz látható. Olyan sztárpárokkal ismerkedhetünk meg, mint Dundika és Majka, Győrfi Pál és felesége, valamint Bálint Antónia és párja, az ex-Első Emeletes, Tereh István.

Akik viszont a Voice-ot várták a legjobban, rossz hírünk van, ősszel biztosan nem indul újra a tehetségkutató. De talán kárpótolhatja a nézőket egy igen sikeres sorozat, A búra alatt, amely Stephen King regénye alapján készült és Steven Spielberg a producere. A történet egyébként egy amerikai kisváros életét dolgozza fel, miután egy titokzatos, láthatatlan erőtér csapdába ejti a lakóit, elvágva őket a külvilágtól. A búra arra ösztönzi rabjait, hogy felfedezzék a célját és eredetét, miközben egymásról is egyre többet derítenek ki. Ezt szeptember 11-től, szerdánként láthatjuk a képernyőn.

A TV2 kábelcsatornáinál 3 új műsor indul, amelyekből kettőt már be is mutattak a SuperTV2-n, az egyik a Kasza! című "late night" show Kasza Tibor vezetésével, a másik pedig az éppen tegnap debütált Pimasz úr ottalszik című, amelynek már első része is a közel 500 ezer nézőt vonzott a tévé elé.

A harmadik új műsor a Fem3-on indul majd, szeptember 23-tól. Egy úgynevezett fashion reality lesz Lakatos Márkkal, hat héten keresztül civil, hétköznapi szereplőkkel és két héten át celebekkel.

A Tények továbbra is 18:00-kor kezdődik és egy órás hírműsor marad.

Lassú lefolyású pánikroham - Blue Jasmine

Pataki Anita írása itt: - 2013-08-28 14:21

Jasmine (Cate Blanchett) hozzászokott, hogy mindent megkap, ami csak pénzzel megvehető, hála tehetős férjének (Alec Baldwin). Ám egy napon kiderül, Hal üzletei nem éppen törvényesek - és mellesleg évek óta csalja a feleségét is- így a férfi börtönbe, a vagyon az államhoz kerül. Jasmine pedig, toálisan leégve, vodkán és nyugtatón vegetálva, kénytelen san francisco-i húga, Ginger (Sally Hawkins) vendégágyán meghúzni magát, amíg ki nem találja, hogyan tovább. De mégis hogyan álljon talpra egyedül egy olyan nő, akinek egész felnőtt élete a férje köré épült?

Az alaphelyzet bevallottan A vágy villamosát idézi, így itt is felbukkan a húg durva modorú pasija, és ahogy Blanche sem állhatta Stanley-t, úgy Jasmine sincs elragadtatva Chilitől. De ez a konfliktus a Blue Jasmine-ban korántsem kap olyan fontos szerepet, mint Tennessee Williams darabjában. A Blue Jasmine száz százalékban Jasmine filmje. Az egész alkotás a főszereplő színésznőn áll vagy bukik, és Cate Blanchett zseniálisan játszik, mit játszik, eggyé válik a szereppel. (Nem véletlenül tartják már most Oscar-esélyesnek az alakítást.) Amikor hosszú percekig premier plánban időzik a kamera egy színész arcán, ott nem lehet tettetni, nem lehet félrebeszélni, ott vagy hiteles vagy, vagy nem. Blanchett pedig messzemenőkig teljesíti a szereptől elvártakat. Érdemes a film közben csak az arcát figyelni, gyakran annyira magába szippant, hogy a többi szereplő feleslegessé válik. Ez a nézői érzés pedig gyönyörűen rímel arra, ahogy Jasmine felszínes, filmbéli világa - legalábbis a fejében - felépül.

Jasmine New York elitnegyedében él egy férfival, aki rajongva szereti, elhalmozza ékszerekkel, minden társasági eseménynek ő a középpontja és vele soha semmi rossz dolog nem történik. Őt mindenki szereti, de aki véletlenül mégsem, az irigykedik. Képzeletbeli trónjáról tekint alantas (értsd: hétköznapi) húgára, és olyan leereszkedő szánalommal viseltetik iránta, mintha egy, az utcáról jótékonysága jeléül, véletlenszerűen kiválasztott és befogadott hajléktalan lenne. Persze nem édestestvérek, de Jasmine sem attól a pillanattól létezik csak, hogy Hal udvarolni kezdett neki, Ginger pedig, akarva akaratlanul arra az időszakra emlékezteti, amikor még Jeanette volt a neve és a karján sem Fendi táska lógott. Ám Jasmine nagyon tehetséges abban, hogy továbblépjen. Jobban mondva átlépje, ami nem tetszik neki és kitörölje a memóriájából. De ez csak addig tud működni, amíg a biztonsági háló ott feszül alatta, miután Hal-el együtt az egzisztencia is eltűnik, már nem teheti meg, hogy félrenéz, amikor valami probléma közeleg. Neki pedig még sosem kellett egyedül megküzdenie a kellemetlenségekkel, nem kellett dolgoznia, fogalma sincs, hogyan zajlik az élet. Képzeletében ezért a múltba menekül, csakhogy az sem olyan makulátlan, mint hinni szeretné.

De folytathatnám még az elemezgetést, leírást napestig, mert a Blue Jasmine gondolkodásra késztet - ebből is kitűnik, mennyire jó film. Magáról az emberi természetről mesél, a női lélekről, arról, sokan mi mindenre képesek azért, hogy olyan dolgokat érjenek el, amiket mások irigylésre méltónak tartanak. Hogy végül egy értelmetlen életben, saját személyiség és célok nélkül találják magukat. Lehet ez pénz, diploma, karrier, házasság, család, ha nem azért hajszoljuk, mert mi akarjuk, hanem mert a társadalomban így érhetünk el magasabb szintre, vagy így vívhatjuk ki a többiek irigységét, akkor már régen rossz.

Akik a nyári blockbusterek után értelmes filmekre vágynak, azoknak csak ajánlani lehet.

Első önálló nagykoncertjét adja az Ivan & The Parazol

Kultography írása itt: - 2013-08-27 12:19

A koncert helyszíne a Zöld Pardon lesz, ahol csaknem másfél órás örömzenélést tart majd a banda. A ’60-as és ’70-es évek legjobb hagyományait őrző, mégis mai lüktetésű, energikus rockzenét játszó csapat egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tizen- és huszonévesek közt, így várhatóan remek hangulat lesz majd a koncerten.

- Több újdonság és meglepetés is várható az este során, az egyik ezek közül a Don’t Wanna Die című vadonatúj számunk premierje, ami az előreláthatólag 2014 telén megjelenő, második albumunk előfutára lesz. Továbbá egy különleges feldolgozással is színesítjük a programunkat, mégpedig az egyik legnagyobb kedvencünk, a Beatles egyik legendás dalával. Ennek az apropóját a gombafejűek iránti rajongásunk mellett az adta, hogy John, Paul, George és Ringo napra pontosan 47 évvel a ZP-s buli előtt, 1966. augusztus 29-én adta az utolsó koncertjét a San Franscisco-i Candlestick Parkban, és ezt a dátumbeli egyezést egyszerűen nem hagyhattuk szó, illetve ez esetben dal nélkül. Ám hogy melyik is lesz az a Beatles sláger, amit erre az estére felveszünk a repertoárunkba, az egyelőre maradjon meglepetés – mondta Vitáris Iván, a banda énekese.

A koncertre a belépő 400 Ft-ba kerül.

A szultán asszonya - könyv egy különleges, idegen világról

Izbéki Petronella írása itt: - 2013-08-27 10:53

A cím, valamint a hozzá illő borító alapján egy szokványos, ámde igencsak bő lére eresztett szerelmi történetet vártam. Bár megfordult a fejemben, vajon miről lehet írni 500 oldalon keresztül a szultán asszonyáról? Szerencsére azonban a könyv rendesen túlteljesítette azt, amit első körben sejtetni engedett.

A történetet felváltva olvashatjuk Alys Swann, az arabok által elrabolt és a szultán háremébe hurcolt 29 éves angol nő, valamint Nusz-Nusz, a szultán főirnoka, egy fekete eunuch szemszögéből. Ahogy már a fentebb írtak alapján sejthető, a könyv egyáltalán nem szerelmi történet, sokkal inkább a 17. századi mekhnészi szultáni udvar mindennapi életének bemutatása. A regényből megismerhetjük a szultáni palota építési műveleteit, megtudhatjuk, hogy bántak a rabszolgákkal, milyen életet élt a háremben a mindennapjait töltő, mintegy 1000 hölgy. Ennyi nő között persze a vita, versengés elkerülhetetlen. Az első feleség, Zidana rendszeresen ármánykodik, ami hamarosan szinte csak a legfőbb rivális, Alys – vagy ahogy a szultán nevezi őt – a Fehér Hattyú ellen irányulnak. A gáncsoskodás fő oka, hogy Alys fiút szül a szultánnak, s noha Zidana fiai az öröklési sorrendben előkelőbb helyet foglalnak el, az öregedő első feleség féltékeny a nála nagyobb figyelmet kapó „megtért“ nőre, aki vélekedése szerint az arabok körében szokatlan kék szemével és sárga hajával babonázta meg a szultánt.

A történetben ugyancsak figyelemmel kisérhetjük a szultán hadjáratát a lázongó berber törzsek ellen, és fegyverszüneti tárgyalásait Angliával, ahová végül követeket is küld, valamint a fekete halál, a pestis terjedését. Az írónő különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy bemutassa a korabeli öltözetet, a rangtól függő díszítéseket, az eunuchok különlegesebb célokat is szolgáló turbántűjét és a háremben élő hölgyek babonáktól vezérelt szépítkezési szokásait. De bepillantást ad a korabeli gyógyászati szokásokba is, mégpedig az arab és az angol kulturterületen egyaránt.

A könyv leíró részei is könnyen és jól olvashatóak , a történet újabb és újabb elemeket hoz és így mindvégig érdekes marad, az olvasó számára ismeretlen világ felfedezésének örömét nyújtja.

A fekete eunuch és a fehér háremhölgy különleges barátsága, egymásrautaltsága, szerelme adja meg ennek a minden szempontból figyelemreméltó könyvnek a keretét. A köny az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket – az írónő úgy tud fordítani az eseményeken, hogy a csavar nem lesz eröltetett.

Jane Johnson A szultán asszonya című könyve az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, és kiváló olvasmányt jelent hosszú utakon, nyaralásokon egyaránt.

Állatkertek éjszakája - idén tizenkét helyszínen

Kultography írása itt: - 2013-08-27 08:30

Az Állatkertek Éjszakáját elsőként a tavalyi évben rendezték meg. Az előző évi nagy sikerre való tekintettel z idén még több intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A nyár utolsó péntek estéjén a Budakeszi Vadaspark, a Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest), a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje, a győri Xantus János Állatkert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a Kecskeméti Vadaskert, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Pécsi Állatkert, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, a Szegedi Vadaspark, a Tropicarium (Budapest), valamint a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark esti, illetve éjjeli nyitva tartással és egyedi programokkal várja a nagyközönséget.

A legtöbb helyen az Állatkertek Éjszakája programjai este 7-től éjfélig tartanak, a belépés 11 óráig történik. A részt vevő intézményekbe erre az alkalomra külön belépti jegyet lehet majd váltani, a főváros térségében működő három bemutatóhely, vagyis a Tropicarium, a Budakeszi Vadaspark és a Fővárosi Állat- és Növénykert pedig mindhárom helyszínre érvényes kombinált belépőjegyeket is kínál majd.

A Budakeszi Vadasparkban 19 órától várják a látogatókat. Óránként indulnak majd a 45 perces vezetések 20, 21, 22 és 23 órai kezdettel, amelyek keretében tapasztalt szakvezetők segítségével nyújtanak bepillantást az éjszakai vadaspark titkos életébe. A bejárattal szemben interaktív játszópult is működik majd, amely az állatok éjszakai érzékelését segít megismerni.

Budapesten, a Fővárosi Állat- és Növénykertben a programok 19 órakor kezdődnek és egészen éjfélig tartanak. A kert több pontján meg lehet majd ismerni az állatgondozók munkáját, sőt, a Mérgesházban a veszélyes állatok gondozásához használt eszközöket is bemutatják. Az állatgondozók emellett különleges kulisszatitkokról, az állatok gondozásának fogásairól mesélnek tizenegy különböző helyszínen. A Varázshegy minden terme nyitva lesz, minden negyedórában más-más érdekes programmal, térhatású vetítésekkel és időgép szimulátorral várják a látogatókat. Az állatkerti sétautakon a gondozók által sétáltatott jószágokkal, alpakával, törpelóval, szamárral, rókamangusztával, szurikátával és óriáskígyóval is találkozhat a közönség. A Nagyszikla felszínén fényjáték, a fókamedencénél az oroszlánfókák éjszakai tréningje, a Citruskerben mediterrán illatos kert, a Lepkekertben éjszakai lepke bemutató, a vombatoknál és az éji majmoknál éjszakai állatles teszi teljessé a programot.

A szintén Budapesten, közelebbről Budatétényben működő Tropicarium látogatói megtudhatják, hogyan képesek egyes állatok világítani az éjszaka sötétjében, hogyan néznek ki mikroszkóp alatt azok az élőlények, amelyek a vízi tápláléklánc alapját képezik, kipróbálhatják, könnyű-e vagy nehéz felismerni az állatokat a hangjuk, vagy éppen a szemük alapján, sőt részt vehetnek egy misztikus hangulatú cápalesen is. A 19:30-kor és 21:30-kor induló „moonlight” (azaz holdfény-) túrák keretében alaposan megismerhetik a Tropicarium élővilágát, sőt még a kulisszák mögé is bepillanthatnak.

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertjében romantikus sétára várják vendégeket: fáklyák fényénél járhatják körbe a parkot. 19 órától 23 óráig óránként vezetett túrára indulhatnak az érdeklődők. Látványetetéssel készülnek az éjszakai életét élő Pálmaházban. „Borzongató simogató” várja a bátrabbakat a Hüllőházban, ahol tapintható közelségbe kerül néhány kevésbé népszerű, ám valójában roppant érdekes és szimpatikus állat is. Az éjszakai látogatást vidámparki játékok és szoboravató teszi még emlékezetesebbé.

A Kecskeméti Vadaskert hangulatos esti megvilágítással várja a közönséget, amelyhez a fényt fáklyák szolgáltatják majd. 19 óra 30 perctől meghitt esti séta indul a ragadozók és más állatok látványetetésével egybekötve, 21 órától pedig Elzával, a kilenchónapos ifjú oroszlánnal ismerkedhetnek meg a látogatók.

A Miskolci Állatkert és Kultúrparkban az elsősorban éjszaka aktív állatfajokkal lehet látványetetéseik során megismerkedni, melyek során a gondozóktól az állatokkal kapcsolatos plusz információkat is megtudhatnak az érdeklődők. Aki szeretné legyőzni félelmeit, az a „nemszeretem állatokkal” is közelebbi barátságot köthet. A program során fáklyákkal kivilágított utakon sétálhatnak a látogatók az egyedülálló erdei környezetben.

A Pécsi Állatkert programjai három különböző helyszínen várják a nagyközönséget: egyrészt magában az Ángyán János utcai tulajdonképpeni Állatkertben, másrészt a belvárosi Akvárium-Terráriumban, harmadrészt pedig a kezdeményezéshez csatlakozó Planetáriumban, amely a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben található. Az Állatkertben látványetetéssel egybekötött éjszakai vezetéseket tartanak az egyiptomi állat-istenségek témakörében. Az Akvárium-Terráriumban zseblámpás szakvezetésre, látványetetésre, kígyó és denevér simogatásra invitálják az érdeklődőket, a Planetárumban pedig az állatvilág és a csillagképek kapcsolatát bemutató, „Állatok az égbolton” című előadást lehet megtekinteni a délutáni órákban több időpontban is.

Poroszlón, a Tisza-tavi Ökocentrumban rendhagyó éjszakai „holdfénytúra” keretében ismertetik meg az érdeklődőket az akváriumok kékesen derengő világával, természetesen szakértő idegenvezetéssel. A gyakorlott búvárok számára előzetes regisztráció alapján merülési lehetőséget is biztosítanak az óriás tokhalak, vizák közé. Jó idő esetén „Képek az éjszakában” címmel zenés diavetítés tartanak, az Ökocentrum kilátótornyára felvetített képekkel.

A részletes program elérhető az egyes állatkertek saját honlapján.

Hazai mozikba is jön a Metallica-film

Kultography írása itt: - 2013-08-26 21:19

A Metallica Through The Never 3D szeptember 27-én érkezik meg Magyarországra. Ekkor az Arána IMAX-ban vetítik majd a filmet, egy héttel később, október 4-én pedig a többi mozi is elkezdi játszani „sima" 3D-s változatban az alkotást. A film nem pusztán koncertfilm, egy fikciós történet, amelynek a középpontjában a Metallica-koncert áll.

A film főszereplője, egy fiatal futárfiú, Trip, aki a Metallicának hoz-visz dolgozik lótifutiként, azonban az egyik este váratlan fordulatot hoz. Épp dübörög a Metallica a színpadon, amikor Tripet egy halaszthatatlan feladattal bízzák meg. Ami azonban egy sima fuvarnak tűnik az elején, egy egészen elképesztő, szürreális kalandba csap át. A főszerepekben Dane DeHaan, James Hetfield és Lars Ulrich látható.

Ki rombolja le a falat?

gyukerim írása itt: - 2013-08-26 14:42

Jean Charles de Menezes bűne az volt, hogy egy kapucnis pulóverben rohant a londoni metróalagútban, két héttel az után, hogy az al-Kaida merénylői 52 emberéletet oltottak ki a brit fővárosban elkövetett bombatámadásaikkal. A menekülő merénylőnek vélt 27 éves brazil fiatalembert rendőrök lőtték agyon 2005. július 22-én.

Na most ki-ki döntse el, Jean Charles de Menezes korunk mártír hőse vagy szimplán a 9/11 utáni évek üldözési mániájának áldozata. Roger Waters valószínűleg mindkettőt meglátta benne, amikor neki ajánlotta A fal legújabb előadását, azt a feldolgozást, amelyet a 2011-es Aréna-beli koncert után a hétvégén a Puskás Ferenc Stadionban is bemutatott.

Roger Waters persze nem ezt az egy kérdést tette fel nekünk a két és fél órás előadás közben. És többnyire igen határozott válaszokat is adott: a háború értelmetlen, halált és szenvedést hoz csak a világra, megoldásokat nem; az elnyomás végigkíséri életünket és csak komoly áldozatok árán tudunk felülemelkedni rajta; a globalizáció ugyanúgy gúzsba köt minket, mint az ideológiák.

Didaktikus? Igen. Zavart minket? Nem. És erre nem csak az a magyarázat, hogy a rocktörténet egyik leghíresebb és legtudatosabban felépített albumát hallgattuk közben – mellesleg kiváló hangminőségben. Nem is az, hogy az 1982-es film és a kétezres évek (főleg Banksy-hez köthető) street art képi kultúrájának elemeiből egyaránt építkező látványvilág a grandiózus díszletek között ugyanúgy felért egy gyomorrúgással, mint a háttérben nyugtalanítóan zúgó helikopterzaj. És nem is a Menezeshez hasonlóan az előadás közben és a szünetben fel-felbukkanó arcok, amelyektől az egész fájóan személyessé válik. Sokkal inkább az, hogy Waters az átlagos demagóg politikussal ellentétben épphogy azt akarja mondani: "gondolkozzatok, barmok!" Ez az üzenet pedig érvényes volt a hidegháború idején, a berlini fal (hoppá!) lerombolása után és szeptember 11-ét követően egyaránt. Ahogy ma is, amikor arról vitatkozunk, mennyire bomlasztja szét a rendszert az a pár fiatal, akik arra használják az internetet, amire kell: lehetővé tenni minden információ szabad áramlását.

Most jöhetne a

Tanulj te is flódnit készíteni! - Játék!

Kultography írása itt: - 2013-08-26 10:41

A flódni alapvető összetevői a tészta és több rétegben és a töltelékek – dió, mák, alma, lekvár. A hagyományos receptek szerint tipikusan szilva, de akad baracklekvárt javasló recept is.
A tészta alapanyagához gyakran bort is kevernek, más receptek szerint a mák- illetve diótölteléket főzik fel borral. Mazsolát, reszelt narancshéjat is szoktak a töltelékbe rakni.

Az Oleo Pazzo cukrászai, Hoffman Ágnes és Aszódi Gergő, augusztus 29-én este megmutatják, hogy ők hogyan készítik a flódnit. Sőt meg is tanítják a vállalkozó kedvűeknek hogyan kápráztathatják el a családot és a barátokat saját készítésű süteménnyel.

Az egy estés kurzus díja 7500 forint, amelyért mindenki elkészítheti és hazaviheti saját flódniját és egy finom alkoholmentes koktélt is elfogyaszthat a "tanulás" közben.

JÁTÉK!

Nyerj egy páros részvételi lehetőséget a flódnikészítő kurzusra! Ehhez nem kell mást tenned, csak válaszolni a következő kérdésre: A flódni töltelékéhez a dió, a mák és az alma mellett mely hozzávaló elengedhetetlen?

A megfejtéseket a jatek@kultography.hu-címre várjuk "flódni-játék" tárgy megjelöléssel augusztus 27. éjfélig. Kérünk, csak akkor jelentkezz a játékra, ha részt tudsz venni az augusztus 29-én, 18 30-kor kezdődő kurzuson!

Az Olvasás Éjszakája - egy nap a könyvekért

Pataki Anita írása itt: - 2013-08-26 08:40

Mivel, ahogy Az Olvasás Éjszakáját megálmodó Supka Géza Alapítvány sajtótájékoztatóján elhangzott, szinte már nincs olyan ügy, aminek ne lenne "éjszakája", hát akkor miért épp az olvasás lenne kivétel? Főleg, hogy jó, ha az emberek fele vesz rendszeresen könyvet a kezébe. "Pedig az olvasás továbbra is a legtöbbek által és a legdemokratikusabban hozzáférhető művészeti ág, ami rengeteg problémán át tudja segíteni az embert, ezért nagyon fontos, hogy fenntartsuk. Ezért is jött létre 2011-ben az alapítvány." - mondta Lafferton Kálmán, az alapítvány elnöke.

Az Olvasás Éjszakája egy három fő helyszínnel és több, mint 15 csatlakozóval rendelkező, egy napos fesztivál, aminek természetesen az irodalom és az olvasás népszerűsítése a célja. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a három legnagyobb magyar könyvterjesztő cég, a Libri, a Líra és az Alexandra egyformán a fesztivál mögé állt, így az ő budapesti könyvesházaik szolgálnak fő helyszínekként.

A hagyományos felolvasások sem szorulnak ki teljesen a repertoárból, a programok nagyrésze azonban szabadabb, interaktívabb lesz, amolyan földön ülős, bensőséges hangulatú. A zenés prgoramok mellett számtalan gasztronómiai érdekességet is kipróbálhatunk, a könyvkötésbe és a nyomdák működésébe való bepillantás mellett akár Varró Danit is kihívhatjuk egy pókermeccsre, vagy éppen a felolvasásokra improvizáló illusztrátorok munkáját leshetjük meg. Dolák-Saly Róbert az olvasás káros hatásairól tart előadást, míg Závada Péter zsidó bölcsességeket kínál egy-egy viccért cserébe. És ez még csak egy apró ízelítő a közel 80 fellépő kínálta programokból.

A néhány helyszínen már 13 órakor elstartoló fesztiválra a belépés ingyenes, azok, akik valamilyen módon támogatni szeretnék a kezdeményezést az "Én még olvasok. És te!" feliratú szilikonkarkötők megvásárlásával tehetik ezt meg.

Az utolsó gyarmat - cél az emberiség megmentése

Mádai Adrienn írása itt: - 2013-08-25 19:43

A Vének háborúja és a Szellemhadtest után megérkezett Az utolsó gyarmat magyar fordítása is a boltokba. A rajongók pedig most sem fognak csalódni, Scalzi ismét remekelt.

Míg a Vének háborúja csupán egy bevezető regény volt, amiből megismerhettük Scalzi elképesztő univerzumát és annak szabályait, addig a Szellemhadtestben már kezdett körvonalazódni, ki vagy mi az emberiség és a Gyarmati Szövetség valódi ellensége. Az utolsó gyarmatban pedig maga a grandiózus összecsapás tárul a szemünk elé, melyben a Konklávé összeméri erejét az emberi fajjal.

Történetünk egy békés, nyugodt bolygón kezdődik a Huckleberry rendszerben. John Perry, miután teljesítette katonai szolgálatait, ezen a távoli bolygón telepedett le feleségével Jane Sagannal és nevelt lányával Zoë-val. A csöndes mindennapoknak azonban egy kettőre vége szakad, mikor Perry-t felkérik egy új gyarmat kormányzói tisztségére. A Roanoke bolygónak azonban megvannak a maga titkai, amikről nem hogy a jövendőbeli telepesek, de még a kormányzó sem tud. Az aprócska, alig 2500 főt számláló magkolónia belecsöppen az univerzum egyik legnagyobb politikai csatájába, és nagyon kell igyekezniük, hogy túléljék ezt a cselszövésre és hazugságokra épülő sakk-játszmát.

Az utolsó gyarmat ismét egy rendkívül izgalmas, feszes tempójú regény lett, tele csodás idegen fajokkal. Scalzi pedig most sem vesződött azzal, hogy pontos és részletes leírást adjon az új bolygóról, annak növényzetéről vagy állatvilágáról, csupán pár információmorzsát szórt el, a többit pedig az olvasó fantáziájára bízta. Talán ez teszi a Vének háborúja-sorozatot ilyen lebilincselővé, hogy a részletek kidolgozása az olvasó feladata. Az obinokat vagy épp a Roanoke farkasemberszerű lényeit mindenki máshogy képzeli el. Az író által alkotott univerzum ezáltal kicsit a miénk is.

Az utolsó gyarmat azonban nemcsak egy fordulatos történet, de Scalzi gondolkozni valóval is szolgált az izgalmak mellé. A mostani filozófiai tananyag arról szól, hogy vajon feláldozhatunk-e egy kisebb embercsoportot egy nagyobb túlélésének érdekében. Dönthet-e egy vezető vagy az adott politikai hatalom arról, hogy a halálba küld, akár egyetlen egy embert is, azért, hogy több száz vagy ezer, akár milliárd megmeneküljön. Van-e jelentősége annak, hogy az áldozat tisztában van az adott szituációval vagy sem? És mi történik akkora, ha az áldozat véletlenül rájön arra, hogy felhasználják és élete hamarosan véget ér? A kérdésekre adott válaszokat az olvasónak kell meglelnie, Scalzi csak lehetséges alternatívákat kínál fel.

Az Agave Kiadó gondozásában megjelent Az utolsó gyarmathoz elengedhetetlen az első két könyv ismerete, így aki még nem tette, gyorsan szerezze be ezt a remek sci-fi sorozatot, és alkossa meg Scalzival közösen a Gyarmati Szövetség uralta univerzumot.

Fall Out Boy, a 2.0-ás verzió - Pete Wentz interjú

Pataki Anita írása itt: - 2013-08-23 15:51

Négy éves szünet után tértetek most vissza, amivel kapcsolatban még végleges feloszlásról is szó volt. Tényleg fontolóra vettétek, hogy nem játszotok többé együtt?

Igen, én legalábbis úgy vettem, hogy megvan a lehetősége. Eljutottam egy olyan pontra, ahol át kellett gondolnom az életemet. Mert egész felnőtt életemben ezt csináltam, hiszen 12 évig nekem csak a Fall Out Boy volt, és ki akartam próbálni, vajon tudok-e boldog lenni egyedül is. Na meg el akartam vinni a fiamat az iskolába, hétköznapi dolgokkal foglalkozni, ez kellett ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Úgy voltam vele, hogy ha a zenénk újból olyan tud lenni, ami mellé ki tudok állni, akkor úgyis mindenképp összeállítjuk a bandát. De ha ez nem történt volna meg akkor nem akartam volna csak azért csinálni, hogy létezzem a zenekar, azzal meggyaláztuk volna az emlékét.

Miért döntötteket végül az újraegyesülés mellett?

Patrcik (Patrick Stump, az énekes - a szerk.) felhívott, hogy van egy pár dalötlete, eljátszotta őket, és imádtam. Írtunk már együtt dalokat előtte is, és mindig tudtuk mikor nem működik a dolog, de ezek tetszettek. Úgyhogy mind elmentünk New Yorkba, beszélgettünk vagy hat órán keresztül, ötelteltünk, hogyan kellene ezúttal újrakezdenünk, és most itt vagyunk!

Szóval ez egy új kezdet?

Igen, azt hiszem... ez a 2.0-ás verzió!

Játszunk el mégis a gondolattal, hogy ez nem történt meg. Hogyan nézett volna ki egy Fall Out Boy nélküli jövő?

Hmm... elégedett voltam az életemmel, a már említett hétköznapi dolgokkal, például hogy ugyanoda mentem be minden reggel kávézni. Inkább az, amit a zenekarral csinálunk, az a furcsa, és mindig is így volt. Ide is tegnap érkeztünk repülővel Amszterdamból, holnap pedig már megyünk is tovább Párizsba, ez nem normális élet. De, mivel annyira csak ez tette ki a mindennapjaimat hozzászoktam, a fejemben normális volt. Aztán, amikor abbamaradt ez a fajta élet jöttem csak rá, hogy nagyon nem az. Normális, felnőtt emberként élni pár évig nagyon jót tett nekem. Elkezdtem értékelni az egyszerű dolgokat. Úgyhogy azt hiszem nagyon is jól ellettem volna akkor is, ha nem tér vissza a FOB. Ami mégis a visszatérés mellett szólt, az is a fiamhoz köthető. Emlékszem, egyszer az autóban ültünk, hallgattuk a rádiót, és elgondolkoztam rajta, hogy mégis kik azok, akik a fura srácoknak, a kiközösítetteknek játszanak. És nem találtam senkit, legalábbis Amerikában nem volt. A legtöbb zene arról szólt, hogy bulizni járunk, klubokban lógunk, amivel nincs baj, de mi például a Green Day nélkül nem hiszem, hogy felfedeztük volna a punk-rockot, soha nem jutottunk volna el oda, ahova. Kellenek olyan zenekarok, amelyek a hozzánk hasonló gyerekekhez szólnak, akiktől úgy érezhetik, nem baj ha másmilyenek.

Hiánypótlók lennétek?

Mindenképpen. Nem tudom, Európában mi a helyzet, de nálunk elég nagy a szakadék például a rapperek és a populáris zene között, valahogy nincsenek rockbandák.

Hogyan hatott ez a kiesés a rajongóitokra? Ugyanúgy szeretnek, mint azelőtt?

Oh, nem tudom valaha szerettek-e engem... Idősebbek lettek, az tény, talán fel is nőttek páran. Az érdekes az, hogy a mostani turné során azt látni, hogy sok rajongónk van, akik a régi dalainkat ismerik, de mintha lenne egy új réteg, akiket meg éppen az új lemez vonzott be. De lehet, hogy csak azért szólnak olyan nagyot az új dalok - mert eddig ez volt a tapasztalat - mert frissebben élnek az emberekben. Tényleg nem tudom. De mindenképp hálásak lehetünk a rajongóinknak, mert kitartottak mellettünk, pedig nem volt egyszerű. Nem kecsegtettük őket semmivel, azt sem tudhatták, egyáltalán összeállunk-e még valaha, úgyhogy nagyon jófej rajongóink vannak.

Főleg, hogy még ezt is titokban tartottátok...

Na igen, mert így kevesebb volt rajtunk a nyomás, mi sem tudtuk, hogy fog elsülni a dolog.

Úgy tűnik végülis jól sült el, hiszen egész nyáron Európában és Ázsiában turnéztok.

Nem panaszkodhatunk, az tuti. Pláne, hogy - és ezt főleg Ázsiában tapasztalhattuk - olyan helyeken, ahol ezelőtt csak kisszínpadokra tettek most nagyszínpados fellépők lettünk. Játszottunk például a Metallica, a Linkin Park, System of a Down, Eminem előtt, ami nagyszerű érzés volt, jó volt hogy ilyen elismerést kaptunk. Japánban volt egy kis szabadidőnk is, úgyhogy meg tudtam nézni Kiotót, ami hatalmas élmény volt...

Na igen, ennek az örökösen utazgatós életnek gondolom az a hátránya, hogy nem igazán látod a helyeket, ahová eljutsz.

Pontosan, sosincs időnk. Most is, hogy Magyarországra jöttünk, láttam ugyan a Budai várat meg a Parlamentet, de egy gyors átutazásnál általában nincs több időnk. De legalább ennyi belefért.

A mintacsalád fűje néha mástól zöldebb

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2013-08-22 11:13

Rawson Marshall Thurber filmje egy gimis kora óta könnyű drogok kereskedésével foglalkozó fiatalember és szomszédai életébe kalauzol minket. Davidet (Jason Sudeikis) a szomszéd srác szerencsétlen elszólása után kirabolják, így főnökével szemben is bajba kerül. A kegyelemért el kell vállalnia egy komoly munkát: egy kisebb adag drog átcsempészését a határon. David ezért két szomszédja és egy csavargó lány segítségét kéri, hogy együtt egy minta amerikai családot eljátszva növelje a sikeres határátkelés esélyeit. A történetben természetesen váratlan akadályok nehezítik a "család" dolgát, ami rengeteg humornak ad kitörési lehetőséget.

Az ötletes forgatókönyv szórakoztató mozizást ígér, természetesen a maga műfajában. A családi üzelmek négy jól megkomponált karakter köré épül, közülük a családanya Rose a talán legérdekesebb. Jennifer Aniston nagyszerűen alakítja a sztriptíztáncosi munkájába belefáradt flegma nőt, aki kénytelen elvállalni a hétvégi "nyaralást", ugyanakkor anyai ösztönei egyre jobban megmutatkoznak.

Jason Sudeikis játéka is egész jó, habár hitelesebben alakítja a mintaapát, mint a drogdílert. A két gyerek karaktere kevésbé kidolgozott, a lúzer Kenny-nek (Will Poulter) és a lázadó Casey-nek (Emma Roberts) csak egy-egy villanás jut, a hangsúly Apu és Anyu összemelegedésén van.

A film főhősei mellett üde színfolt Nick Offerman és Katryn Hahn játéka, akik a klasszikus, gátlásokkal teli amerikai családot testesítik meg, akik mégis próbálnak ezen túllépni és a Miller család ellentéteként még látványosabbá teszik a "kilógó lólábakat".

A családi üzelmek egy klasszikus nyári vígjáték, amit nem fogunk egy-két alkalomnál többször megnézni, de azt az egy-két alkalmat garantáltan végignevetjük. Frappáns forgatókönyv, humoros és fineszes fordulatok, a végeredmény pedig egy remek kikapcsolódás a sablonoktól mentes kertvárosi műmosoly füvesített világába.

Nyerj jegyet Michael Douglas legjobb alakítására!

Kultography írása itt: - 2013-08-21 10:49

Hazánkban nem túl sokan hallottak Liberace-ról, a zongoristáról, aki az 1950-es-70-es években a világ legjobban fizetett előadóművésze volt. Az olasz és lengyel gyökereket ápoló Liberace (Michael Douglas) karrierje az 1970-es években a csúcson jár. Elbűvölő stílusának és zenei virtuozitásának köszönhetően nők milliói rajonganak érte. Ebbe a fényűző életbe csöppen bele Scott Throson (Matt Damon) a fiatal, kisvárosi sofőr, aki igen hamar Liberace bizalmasává válik. Bár két különböző világból érkeztek, a váratlan találkozást követően Liberace és Scott között egy titkos szerelmi viszony kezd kibontakozni. A filmet Steven Soderbergh rendezte.

JÁTÉK:

Nyerd meg az öt darab páros belépő egyikét a Túl a csillogáson (16) premier előtti vetítésére! A vetítés időpontja: augusztus 22. csütörtök 20 óra, Ludry Mozi.

Ehhez nem kell más tenned, mint válaszolni a következő kérdésre:

Mikor és miben halt meg Liberace?

A helyes megfejtéseket a jatek@kultography.hu címre várjuk, a levél tárgya legyen Túl a csillogáson-játék. Beküldési határidő: augusztus 21. 22 óra. Kérjük, hogy csak olyanok játszanak, akik holnap részt is vennének a vetítésen!

Kusturica legjobb filmje a saját élete

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2013-08-20 16:00

A Hogy jövök én a képbe? című önéletrajz szerzőjét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Rendezői munkásságát számos elismerés, köztük több Arany Pálma is fémjelzi. Emir Kusturica azonban úgy látta, hogy van egy történet, amit nem filmkockákon örökítene meg a nagyérdemű számára, ezért tollat ragadott és könyvben írta meg. Ez a történet pedig arról szól, hogyan lesz egy átlagos szerb család sarjából világhírű rendező és hogyan is marad egy világhírű rendező végig egy átlagos szerb család sarja.

A rendező életét iskolás éveitől követhetjük nyomon egészen a rendszerváltás környékéig, habár a memoár lényege nem a kronologikus visszaemlékezés, sokkal inkább azoknak a történeteknek a felelevenítése, amelyek a legmélyebb lenyomatokat hagyták Kusturica életében. Megismerhetjük családját, a különleges köteléket, amely szeretteihez kapcsolja őt a mai napig, és akiken keresztül annyi életrevaló bölcsességet tanult és amit sok film ugyan nem bírhat el, de ez a könyv lehetőséget teremt arra, hogy az olvasó szívére helyezze ezeket.

Nem állítom, hogy az önéletrajz elolvasása után jobban fogjuk érteni Emir Kusturica filmjeit, de nem is ez a cél, hiszen ő mindig is kerülte a túlzott giccsességgel átszőtt történeteket. A filmjei közben sem agyi, sokkal inkább érzelmi szinten gondolkodtat el. A Hogy jövök én a képbe persze tartalmaz sok okfejtést, hiszen szerb állampolgárként Kusturica is a saját bőrén tapasztalta meg a rideg valóságot. Ám sokszor egy-egy díjnál (legyen az akár Arany Pálma vagy Ezüst Medve) sokkal fontosabb szerep jut egy gyermekkorban összerakott Titanic-modellnek, egy-egy atyai morgós megjegyzésnek, vagy éppen egy anyai jellemnek.

Kusturica saját önéletrajzát francia nyelven írta meg és az első kiadás is Párizsban jelent meg. Talán éppen azért, mert a szerző nem a hazaiaknak akar mesélni (miért is tenné, hiszen az övéi mindent tudnak róla), sokkal inkább a kívülállóknak, azoknak, akik díjakat adnak neki, akik kultuszfilmmé tették az alkotásait, és persze leginkább nyitottak arra, hogy befogadják mindazt, amit egy szerb rendező hazájából hozhat. Ez pedig sokkal több, mint néhány, amúgy kiváló film, vagy amit ezek rendezőjéről eddig gondolni vélünk.

Ez maga Emir Kusturica a szélesvászon közepén.

A Hogy jövök én a képbe a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

Mai napra