Izgalmas, magával ragadó, nem lehet letenni. Így lehet a legjobban jellemezni John Scalzi regényét, majd az utolsó lap elolvasása után rögtön felmerül az emberben a kérdés: hol van a folytatás? Az Agave Kiadó gondozásában megjelent sci-fi Scalzi első könyve, amelyet még 2004-ben írt, azóta a Vének háborújának további három része jelent meg, azonban magyar nyelvre most fordították le először a széria kezdő kötetét.

A Vének háborúja sikerének titka abban rejlik, hogy Scalzi egy rendkívül vonzó univerzumot teremtett, tele rengeteg veszéllyel. Azonban a magas halálozási ráta ellenére szívem szerint már most aláírnám a papírt, hogy hetvenöt évesen bevonulok én is. A Gyarmati Véderőbe ugyanis csak a hetvenötödik születésnap betöltése után lehet bevonulni. S hogy miért? Rendkívül egyszerű: hetvenöt év alatt az ember rengeteg dolgot megtanul, megtapasztal és nem utolsó sorban van családja, barátai, akiknek jövőjéért harcolhat a különböző idegen fajok ellen. Főhősünk, John Perry az újrakezdés reményében hetvenötödik születésnapján belépett a toborzóirodába, és aláírta a szerződést, amely szerint két évig köteles szolgálni, majd letelepedhet egy gyarmatosított bolygón. Nem tudta mi vár rá, a Földön senki nem tudja mi vár azokra, akik bevonultak, sohasem láttak még GYV-katonát, sohasem tért még közülük vissza senki. Mégis rengetegen lépnek be, hogy megéljék életük utolsó nagy kalandját, hogy újra fiatalok lehessenek, ha csak egy kis időre is.

Perry és a barátaira, - vagy ahogy magukat nevezik a vén trottyok csapatára - számtalan megpróbáltatás vár. Először is túl kell esniük a kiképzésen, amelyet a világ egyik legarrogánsabb kiképzőtisztje vezet, olyan feladatokat kell végrehajtaniuk, amelyek minden képzeletet felülmúlnak, majd következik maga a háború. Hiszen háború mindig van, hol csápos, hol madárkarmos, hol 3 centis idegenekkel kell harcolniuk. Ezzel el is érkeztünk a regény egyetlen gyenge pontjához. Az idegenek túl misztikusak lettek, a szokásos félig ember-félig állat kombinációk, vagy a hatalmasra nőtt, állatszerű lények rontanak az új Univerzum összképén. Azonban szerencsére a regény sodró lendülete és pörgős leírásai miatt egy-egy idegen fajjal csak kevés időt kell "eltöltenünk", így az olvasónak nincs ideje azon rágódni, hogy honnan is ismerős nekem ez a földönkívüli faj.

A történetet végig egyes szám első személyben Perry szemén keresztül látjuk, amely által mi is kicsit GYV-katonákká válunk. A fantáziánkban könnyűszerrel elevenednek meg az események, és beszippant minket ez a különleges új világ. Bevezető regényként Scalzi az alapokkal ismertet meg minket, a Gyarmati Véderő működésével, a katonák életével és az általa teremtett univerzummal. Valamint fellebbenti a fátylat a jövő nagy csatái előtt, hogy az olvasó meggyőződhessen róla, John Perry kalandja még nem ért véget, sőt csak most kezdődik majd el igazán.

Bár magyar nyelven még csak most debütál, Amerikában már hatalmas sikere volt a sorozatnak, olyannyira, hogy Scalzit 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökének. Ha pedig mindez még nem győzött volna meg valakit arról, hogy a Vének háborúja egy remek és fantáziadús történet, akkor eláruljuk, hogy az író olyan sikerfilmeknél és sorozatoknál volt kreatív tanácsadó, mint például a hazánkban is nagy sikerrel vetített Csillagkapu-sorozat. A sci-fi rajongóknak kötelező olvasmány, de az is szórakoztatónak és élvezetesnek fogja találni, aki még csak most ismerkedik a science-fiction világával.