Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
Yves Saint Laurent: az elszalasztott lehetőség

Yves Saint Laurent: az elszalasztott lehetőség

Kultography írása itt: - 2014-06-29 11:00

Minden adott volt ahhoz, hogy Yves Saint Laurent-ról remek film szülessen. Mégis csalódva jöttünk ki a moziból.ysl.png

yves-saint-laurent-disi-couture-01.jpgYves Saint Laurent-nak nem csak a ruhakölteményei izgalmasak, de az élete is az volt, kezdve onnan, hogy alig húsz évesen a Dior-ház elismert tervezője volt, folytatva a női divatot forradalmasító ötleteivel, egészen excentrikus és szomorú magánéletéig. Ezt onnan tudom, hogy utánaolvastam, és ahogy egyre mélyebbre jutottam az internet bugyraiba, úgy bukkantam újabb és újabb érdekes történetekre.

Milyen kár, hogy az apropója mindennek egy film volt, amely történetesen pont ezt az életet akarta bemutatni. Az Yves Saint Laurent készítői azonban mintha nem is jutottak volna tovább a Wikipédia vonatkozó szócikkének dán verziójánál: minden epizód felvillan, kicsit, kis időre, aztán tovább is suhanunk, mintha ott se lettünk volna. Az életrajzi film persze nem könnyű műfaj, de alkottak már benne maradandót – igaz, ott általában nem az volt az egyetlen truváj, hogy a főhős egykori szerelme és üzlettársa, Pierre Bergé emlékezik vissza, kapcsolatukkal mintegy keretet adva a történetnek.

Yves_Saint_Laurent_film.jpgJalil Lespert rendezőnek és forgatókönyvíró-társainak azonban csak ennyire tellett, innentől pedig nehéz lenne menteni a menthetőt. Pedig a főszereplő, Pierre Niney játékával elégedettek lehetünk, gyönyörűek a ruhák (bár olyan sokat nem látunk az eredeti kreációkból), kellemesek a képek, a zene, minden egyéb.

Csak valahogy hiányzik az a dráma. Nem jön át az az egyszerre teremtő és önpusztító erő, amely megújította a női divatot és felemésztette alkotóját. Nem érezzük azt a viharos szerelmet sem, amely Yves Saint-Laurent-t és Bergét összekötötte.

Mindezek nélkül egyszerű dokumentumfilmszerűség marad a film, ami igazán könnyen nagyon jó is lehetett volna.

Ismerd meg gyermeked agyát!

Ismerd meg gyermeked agyát!

Biztosan mindenkinek volt már olyan érzése, hogy a gyerek másképp reagált valamire, mint ahogy számított rá, vagy épp nem is reagált. Vagy amikor az úristennek se akar megérteni/megcsinálni valamit, hisztizik, dacos lesz, csakazértse.gyerekagy.png

1143774_5.jpgOkos szülő ilyenkor vagy alkalmazza azokat a technikákat, amelyeket Tina Pyne Bryson és Daniel Siegel: A gyermeki elme - Agyfejlődés, konfliktusok, támogató szülői stratégiák című könyve javasol, mert már olvasta, vagy pedig tanácstalanul áll, és azon gondolkodik, mi segíthetne neki megérteni és nevelhetővé tenni a büdös kölköt.

No, ők azok, akiknek ajánljuk ezt a könyvet, mert láthatóan nem ismerik a gyermeki agy működését, pedig nem kell agykutatónak lenni, épp elég csak az alapvető dolgokkal tisztába jönni, és néhány konfliktuskezelő technikát elsajátítani. Megéri, mert a gyerekünkből hirtelen kezelhető és érthető emberi lény lesz, és jéééé, mi magunk is nyugodtabbak, magabiztosabbak leszünk, ami sok veszekedéssel és hisztivel töltött percet spórol meg nekünk.

A legtöbb szülő persze nem bíbelődik könyvekkel, hanem ordítani kezd, netán lekever egy pofont a gyereknek, a lelke mélyén persze sejtve, hogy ezzel semmit nem oldott meg (maximum elodázta, kicsit súlyosbította is a gondot). A megértés nehéz ügy, idő- és energiaigényes, és a szülőknek ebből a kettőből van a legkevesebb. Mégis, érdemes egy pár órát fordítani erre a könyvre, mert utána minden sokkal könnyebb lesz.

Mondok egy példát. Ötéves fiam nem volt hajlandó fürdeni, több alkalommal is úgy kellett nagy hiszti közepette bevontatni a fürdőkádba, pedig pár héttel korábban még imádott lubickolni. Álltam fölötte, és nem értettem, magyaráztam neki, ő pedig sírt, és dacosan csak annyit kiabált, hogy „Nem akarok fürdeni!”. Egy gondolattól vezérelve, hirtelen leültem mellé a fürdőszoba padlójára, és ezzel a fejünk kábé egy vonalba került.

– No, most mondd el nekem, mi a baj a fürdéssel.

– De hát már mondtam! - válaszolta dacosan. (Nem mondta, de ez most nem jelenthetett akadályt.)

– Oké, ismételd el, mert hátha így jobban megértem – kértem.

És szépen el is mondta, meg is értettem, meg is beszéltük, utána csodák-csodája minden rendbe jött, azóta nincs baj sosem a fürdéssel.

A gyerekek ugyanis utálják, ha felülről, egy méterrel magasabbról hangosan osztja nekik az észt a szülő, eleve megalázó, lekezelő pozíció ez, és egyáltalán nem tekinti partnernek a gyereket, akinek az agya dacos, érzelmi üzemmódba vált, (jobb agyfélteke lép működésbe) lehetetlenné téve a további kommunikációt. Abban a pillanatban azonban, ahogy egy szintre került velünk fizikailag, hirtelen a racionálisabb rész kerekedett felül, ami azt jelenti, hogy a másik (a bal) agyfélteke kezdett el dolgozni.

Ha csak a két agyfélteke közti „munkamegosztással” tisztában vagyunk, máris rengeteg bosszúságot spórolhatunk meg, ráadásul a későbbi években a gyerek tanulmányaiban is sokkal többet tudunk neki segíteni.

A kötet számos ilyen technikát ismertet, megoldási javaslatokat ad, miközben végigvezet minket a gyermeki elme működésén – egészen emészthetően tudományos stílusban. Ne ijedjünk meg a szakkifejezésektől, mindent el fognak magyarázni, és a fejezetek végén minden össze fog állni érthető egésszé.

Sok szülő fog a homlokára csapni a kötet olvastán, hogy „ezt eddig miért nem tudtam” és hogy „miért nem mondta el ezt eddig senki”. Nos, igen, baromi sokat tudunk arról (néha többet, mint a gyerekorvos, legalábbis van egy ilyen érzésem), hogy mit kell tenni, ha a gyermekünk lázas, ha folyik az orra, ha köhög, bárányhimlője van vagy sérve. Ám rendkívül kevés tudásunk van a legfontosabbról: az agy fejlődéséről, felépítéséről, működéséről.

Itt az idő, pótoljuk a hiányosságokat, én nagyon sokat tanultam belőle, az egyik leghasznosabb könyvnek bizonyult a gyerekneveléshez.

Tina Pyne Bryson és Daniel Siegel: A gyermeki elme - Agyfejlődés, konfliktusok, támogató szülői stratégiák című könyve az Ursus Libris kiadó gondozásában jelent meg. 

Jásper Ferenc

Milyen lesz szőkesége: ősszel Blondie koncert az Arénában!

Milyen lesz szőkesége: ősszel Blondie koncert az Arénában!

szőky_kiemelt.JPGTagadhatatlanul az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb, sokakat befolyásoló és úttörő bandája a Blondie, akik közel 40 éves pályafutást tudhatnak a hátuk mögött. Az elnyűhetetlen formáció szeptember 9-én a Budapest Sportarénában ad koncertet.

szőky_oldie.jpgA zenekart a dalszerző és örök lázadó Debbie Harry,a gitáros és zenei agytröszt Chris Stein,az erőműnek is nevezett dobos Clem Burke, valamint a banda új tagjai: Leigh Foxx, a gitáros Tommy Kessler és a billentyűs Matt Katz-Bohen alkotják.

2014 a Blondie fennállásának 40. évfordulója, s a zenekar egy különleges, dupla CD-s válogatással ünnepli ezt a mérföldkövet, amely Blondie 4(0) Ever címmel május 13-án került a boltokba. Egyik része a várva várt új válogatás, amelyet Ghosts of Download-nak neveztek el, a másik fele pedig a Deluxe Redux: Greatest Hits címen futó, a legnagyobb slágereik újból rögzített felvételeinek gyűjteménye; borítóján az ikonikus Andy Warhol képpel, amelyet a művész Debbie Harry-ről készített. Mindezt megfejelik egy világkörüli turnéval, így nem kétséges, hogy ez az év remek évfordulós ünnep a Blondie számára.

Ennek a turnénak Budapest is része lett végre, a szeptember 9-i magyar koncertre a jegyek június 26-án 10 órától kaphatók a www.livenation.hu oldalon keresztül.

Az elmúlt négy évtizedben a Blondie nem csupán igazi amerikai nemzeti kinccsé vált, de egyike azon keveseknek, akik befolyásolták a zenét, a divatot és a művészetet is. Egy tiszteletlen Lower East Side-i punk bandából New York szókimondó nemzetközi nagykövetévé váltak. Slágerlista-vezető sikereik, bátor szerepvállalásuk és ritkaságszámba menő hosszú karrierjük miatt 2006-ban a Rock ‘N’ Roll Hírességek Csarnokába is bekerültek, ráadásul több mint 40 millió eladott albummal büszkélkedhetnek.

Grillvacsora a város közepén Nagy Fa-Tál módra

Grillvacsora a város közepén Nagy Fa-Tál módra

Budapest szívében, a Kígyó utcában nyílt meg a főváros legújabb étterme, a Nagy Fa-Tál Konyhája, ahol az általunk kiválasztott húsokat a szemünk előtt sütik meg, és ahol a minőség nem extra, hanem alapfeltétel. fatál.png

IMG_20140625_190945.jpgAz elmúlt évek gasztró-sikerei mellett sajnos sok olyan étteremről is lehetett hallani, amely a betérő vendégeinek minőségi magyar gasztronómiát ígért, ám az ár-érték arány botrányos volt. Nagy Pál Attila és Elekes Ferenc, a Fesztivál Szövetség elnöke éppen ezen esetek miatt jutott arra az elhatározásra, hogy létrehoz egy olyan éttermet, ahol korrekt árakon kóstolhatjuk meg a magyar gasztronómia klasszikusait, e mellett pedig a grillen sült finomságok szerelmesei is otthonra találhatnak. 

Első blikkre két dolog miatt lett nagyon szimpatikus a hely: egyrészt központi helyen, a Váci utca közvetlen szomszédságában található, másrészt a város ezen részén nem igen tehetik meg az itt lakók, hogy házilag, faszénen grillezzenek, és a Nagy Fa-Tálban erre bármikor lehetőségük nyílik. Ehhez jön még a harmadik tényező, az ételek ára, amely ahhoz képest, hogy hol van az étterem, abszolút korrekt, és nem a turistákra van szabva - szerencsére.

IMG_20140625_190810.jpgAz étterem alsó részén egy hatalmas látványgrill fogadja a betévedőket, akik a grill szomszédságában található hűtőpultból kiválaszthatják, milyen húst, vagy más finomságot szeretnének enni, a séf pedig máris a forró szén fölé teszi azt. A kínálatban természetesen többféle hús is szerepel, így a szárnyasoktól kezdve a sertésen át a különféle összeállításokig és fűszerezésig bőven van kínálat.

Amíg a hús sül, helyet is foglalhatunk a földszinten vagy a galérián, de nyáron érdemes az étterem előtti teraszon ülve várni az elkészült fogásokat. Italok tekintetében is van miből választani: többféle bor, csapolt sör, limonádé, szörp, pálinka várja, hogy a poharakba kerüljön. Kortyolgatás közben pedig távolról és mégis közel gyönyörködhetünk a pesti látképben. 

Ha tehát valaki jól fűszerezett, omlós grill ételekre, vagy egy belevaló pörköltre vágyik, nyugodt szívvel ajánljuk a Nagy Fa-Tál konyháját, ahová egy finom ebédre, egy baráti vacsorára, vagy egy laza szombat estére is érdemes betévedni, a számítását minden vendég garantáltan megtalálja. 

 

A tűzokádó fémdinók Hongkong új megmentői

A tűzokádó fémdinók Hongkong új megmentői

Grimlock-Optimus-Prime-In-Transformers-4-Age-of-Extinction-Wallpaper.jpgA mai nappal berobbant a Transformers-sorozat eddigi legszórakoztatóbb filmje, A kihalás kora (12) a magyar mozikba. Michael Bay most sem hazudtolta meg önmagát (és az előző részeket), a film gerincét ezúttal is a gigászi robotok csatározása adja. Bár az autobotok ezúttal tűzokádó dinókon lovagolva gyepálják az álcákat, de viccessé és élvezhetővé az új színészi gárda tette a Transformerst. (SPOILER!)

Vajon érdemes volt leforgatni egy újabb Transformers filmet, vagy ott kellett volna hagyni az autobotokat a roncstelepen? Ezzel a kérdéssel ültem be Michael Bay legújabb filmjére, és magam is meglepődtem, mikor 165 perccel később arra jutottam, érdemes volt. Gigászi hosszúsága ellenére, A kihalás kora kifejezetten jóra sikerült, legalábbis az előző három részhez képest mindenképp.

Grimlock-Optimus-Prime-In-Transformers-4-Age-of-Extinction-Wallpaper.jpg

Történetünk pár évvel Chicago lerombolása után kezdődik. Harold Attinger (Kelsey Grammer) és temetői osztaga egyesével vadássza le az álcákat és az autobotokat, hogy Joshua Joyce-nak (Stanley Tucci), a zseniális mérnöknek elegendő nyersanyaga legyen a gigarobotok legyártásához. Így kerül képbe Cade Yeager (Mark Wahlberg), aki megtalálja Optimus fővezért. Jobban mondva inkább csak a fővezér maradványait, de mivel profi mérnök, így pillanatok alatt életet lehel a hatalmas robotba. S ekkor kezdődik a kalamajka, ami egészen odáig fajul, hogy Yeageréknek menekülniük kell a gonosz "autobotvadászok" elől, majd végül meg kell menteniük Hongkongot is. Vagyis egy újabb sablon történettel állunk szemben, a rendhagyó mindebben csupán annyi, hogy végre nem egy amerikai nagyváros van veszélyben, hanem Hongkong! Vigyázz Kína a földönkívüliek célba vettek!

A rendkívül egyszerű, és tökéletesen kiszámítható történet mellé azonban csodás látvány társul. A fémrajongók többszörösen is a csúcsra juthatnak az egymásnak eső gigarobotok láttán, akik túl lépve a fizika törvényszerűségein, mindent beleadnak a küzdelembe. Persze az emberben felmerülhet a kérdés a csatákat nézve, hogy vajon Optimus fővezér, miért épp egy hatalmas karddal harcol Vesztegzár, az álcák bérgyilkosával szemben? Indiana Jones óta tudjuk, hogy a kard nem menő a pisztoly ellen, Vesztegzár pedig nem egy szimpla kis marokfegyvert, hanem egy óriási gépágyút képes a fejéből kialakítani másodpercek alatt. No sebaj, Optimus legalább stílusosan küzd, végül is milyen hiteltelen lenne már egy tűzokádó fémdinó hátán, kezében egy géppuskával...

transformers4-firstlook-cast-gasstation-full2.jpgA csodásan csilli-villi robotok mellett természetesen csak szép színészek lehettek, az egyensúly megőrzése érdekében. Michael Bay erre olyannyira figyelt, hogy Nicola Peltz rúzsa még az utolsó percekben, koszos, véres homloka ellenére is tökéletes volt, sőt a fiúja rúzsa sem hagyott kivetni valót maga után. Kettejük csodás párosának hála, még a minden második jelenetben feltűnő Victoria's Secret reklámot is képesek voltunk megemészteni. A tündöklő Rómeót és Júliát szerencsére Mark Wahlberg és Stanley Tucci könnyedén a háttérbe szorította, így végre nem ostoba tinikről szólt a film.

Mark Wahlberg Shia LaBeouf-fel szemben hitelesen tudja irtani az álcákat. Nem szarozik, ő bizony simán Optimus megmentésére indul egymaga, egy akkora fegyverrel, mint a karja, mert szegény fővezér, nem bír a nála nagyobb álcával. A harcos figurát úgy próbálták szerethetővé és viccessé tenni, hogy minden bátorsága és nyitottsága ellenére egy rendkívül konzervatív nézeteket valló apukát csináltak belőle. Van amikor ez vicces, de jó párszor inkább csak erőltetett. A fim igazi humorfaktorát ezúttal nem John Malkovich és nem is John Turturro szolgálja, hanem Stanley Tucci. És bár minden tiszteletem az előbb említett két úré, de Tucci lazán zsebre vágta most őket. Csakis Joshua karaktere miatt tört ki belőlem a nevetés a film második részében. Sőt a hataloméhes tudós, aki biztonságos laborjának földig rombolása után, a saját maga teremtette robotokkal néz farkasszemet, még jellemfejlődést is mutat, ami figyelembe véve, hogy egy Transformers moziról van szó, maga a csoda.

Bár hosszan lehetne még sorolni a film hibáit és ésszerűtlenségeit, de fölösleges. A kihalás kora ugyanis működik. Persze csak akkor, ha semmilyen elvárást nem támasztunk vele szemben. Ez egy nyári popcorn mozi, se nem több, se nem kevesebb ennél. A kólát viszont nem javaslom, mivel indokolatlanul hosszúra, 165 percre sikeredett. Michael Bay ezúttal végre jól választott színészeket és ennek, valamint a látványnak hála nyugodtan ajánljuk a Transformers 4-et azoknak, akik szeretik az ilyen minden értelmet és ésszerűséget nélkülöző robotos filmeket.

ffff_1401472124.jpg

Kutyaevő virág és egyéb diplomáciai bonyodalmak Scalzi új könyvében

Kutyaevő virág és egyéb diplomáciai bonyodalmak Scalzi új könyvében

scalzi.jpgJohn Scalzi Vének háborúja-sorozatának ismét egy remek darabja került a magyar könyvesboltok polcaira. A lázadás hangjai pont olyan regény, ami miatt az emberek Scalzi-rajongók lesznek: humoros, lendületes, izgalmas, vagyis rendkívül szórakoztató.

john-scalzi-a-lazadas-hangjai-b1-k.pngBe kell valljam, a Zoé története - a sorozat előző része - engem nem nyert meg magának. Lassú volt és lányos, mintha egy ifjúsági regényt olvastam volna a rosszabbik fajtából. Éppen ezért csak remélni mertem, hogy A lázadás hangjaiban Scalzi visszatalál az első kötet hangvételéhez és ritmusához. Mindannyiunk szerencséjére így lett. Hasonlóan a Vének háborújához most is gyakran előfordult olvasás közben, hogy nem csupán elmosolyodtam, de hirtelen kibuggyant belőlem a nevetés is, egyes párbeszédek ugyanis kifejezetten stand-up comedy jellegűre sikeredtek.

Történetünk ezúttal nem John Perry hadnagyról szól, új szereplők bőrébe bújva ismerhetjük meg mi történik a Földdel és a Gyarmati Szövetséggel a "Perry-incidens" után. Az előző részben John Perry egy négyszáz idegen fajt magába tömörítő Konklávé nevű szervezettel egyezséget kötve, egy hatalmas flotta élén megérkezett a Földre, és ezzel fellebbentette a fátylat a Gyarmati Szövetség önkényuralmáról. A Föld lakói immár tudják, hogy a Gyarmati Szövetség szándékosan visszatartott információkat előlük, mind az univerzummal, mind a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban. A megromlott kapcsolat pedig számos problémát eredményez, amiket ezúttal nem lehet nyers erőszakkal és génmanipulált katonákkal megoldani. A Gyarmati Szövetség működése is veszélybe kerül. Haderejük helyett így kénytelenek diplomáciai cselekkel és politikai játszmákkal felülkerekedni ellenségeiken.

A diplomácia pedig gyakran sokkal szórakoztatóbb, mint egy véres csatajelenet, főleg, ha az író is humorosra veszi a figurát. Így aztán főhősünk Harry Willson hadnagy és diplomata csapata abszurdabbnál abszurdabb helyzetekbe csöppen, amikből nem is olyan egyszerű kikeveredni, főleg ha a protokollt is szeretnék betartani közben. Hol egy húsevő virág eszi meg a nagykövetasszony kutyáját, hol egy derékig érő fura szerzettel kell párbajt vívnia Willson hadnagynak, hogy a tárgyalások kedvezően alakuljanak.

A lázadás hangjai különlegessége, hogy egyrészt nyugodtan olvasható az előző négy rész ismerete nélkül, másrészt, hogy ez a regény először nem is regény formában jelent meg. Scalzi ugyanis már épp rá akarta zárni a lakatot a Vének háborúja-univerzumra, mikor is engedve a kiadói és rajongói nyomásnak, úgy döntött, ír még egy könyvet, de ezúttal fejezetenként, digitális epizódonként publikálta a kötetben szereplő történetet. A fogadtatás pedig teljes siker volt. Ami nem is csoda, hiszen a karakterek üdítően szórakoztatóak, a párbeszédek pedig rendkívül humorosak. És itt kell megemlíteni a fordítókat, Pék Zoltánt és Farkas Istvánt, akik nagyon jó munkát végeztek, hiszen a magyar szövegnek ugyanúgy sikerül magába szippantania az olvasót, mint az angolnak. Azonban nem hagyhatom szó nélkül, hogy a történet viszont most nem lett olyan erős, mint az első két-három kötetben. A megjelenés formája miatt is, a hangsúly ezúttal az egyes fejezetekre kerül, és bár végül összeáll mind egy kerek egésszé, de azért vannak benne hiányosságok. Szerencsére ez mit sem von le az élményből, amit a regény ad az olvasóknak, épp ezért nem is keresek több kákát a csomón.

Az Agave Kiadó gondozásában megjelent Scalzi-kötetnek a pletykák szerint jövőre érkezik a folytatása, de addig se maradunk olvasni való nélkül. Augusztus 26-án, a világpremierrel egy időben jelenik meg az író új regénye, a Lock In. Ez nem Vének háborúja-könyv, hanem egy igazi kemény sci-fi, egy kis cyberpunk noir beütéssel. Nem kizárt, hogy a nyár egyik szenzációja lesz, mi biztos elolvassuk!

Mától ismét zenés esték az állatkertben

Mától ismét zenés esték az állatkertben

10304437_10152162901215896_8641996551286233908_n.jpgSzerda este a Calcutta Trió fellépésével indul útjára a Zenés állatkerti esték koncertsorozat. Kilenc héten át szerda esténként változatos zenei programok várják az érdeklődőket. A nyitó előadáson a hagyományos indiai zenét játszó együttes vendégeként fellép Sandhyadipa Kar világhírű indiai táncművésznő is.

117778_800540385_big.jpgA Calcutta Trió szerda esti koncertjével indul útjára a Zenés állatkerti esték idei évadja. Az 1976-ban életre hívott, autentikus indiai zenét játszó trió muzsikája olyan magával ragadó élményt nyújt, amelyet különben csak komoly indiai zeneművészektől várhatna a közönség. A szitáron játszó Kozma András a méltán híres Ravi Shankartól tanult, mi több, Európában egyedül ő mondhatja magát a világhírű szitárművész tanítványának. A hagyományos indiai páros ütőhangszeren, tablán játszó Szalai Péter ugyancsak a hangszer legnagyobb hírű mesterének, Alla Rakhának a tanítványa. A tanpurát Molnár András szólaltatja meg.

A trió exkluzív vendégeként fellép Sandhyadipa Kar világhírű indiai táncművésznő, aki az öt indiai klasszikus tánc közül az odisszi kiváló előadóművészének számít. Előadásában az indiai mitológia legnépszerűbb alakjait jeleníti meg bámulatos érzékenységgel és tökéletes tánctudással.

Az előadás 25-én este 20 óra 30 perckor kezdődik fedett helyen, a Varázshegy csillagterében. A koncertre érkező vendégek előtt már 19 órakor kitárulnak az Állatkert kapui, így a kezdés előtt egy kellemes esti sétát is lehet tenni a kert területén.

A koncertsorozat a következő hetekben tovább folytatódik, a jövő hét szerdáján Pátkai Rozina és zenekara lép fel az Állatkertben.

A Teqball a nyár legújabb őrülete

A Teqball a nyár legújabb őrülete

teqball1.jpgForradalmian új, magyar világszabadalom első hazai bajnokságán vehetsz részt a legismertebb nyári zenei fesztiválokon. A Teqball a lábteniszt és az asztaliteniszt ötvöző zseniális találmány, amelynek különlegessége, hogy egy ívelt asztalon játsszák.

image002_1.jpgTeqballozás közben az asztal ívének köszönhetően a labda mindig a játékos felé pattan, így az könnyen lekezelhető és megjátszható. A játék visszaadja a labdarúgás élményét is, így a VB láz hevében bizonyára nagy sikert arat majd a fesztiválozók közt is. Létrehozásával az ötletgazdák és a fejlesztők célja egyértelműen az volt, hogy a világ legnépszerűbb sportágának, a labdarúgásnak egy új formáját tegyék elérhetővé minden sportolásra alkalmas helyszínen. “A Teqballt azok számára alkottuk meg, akik szeretik a labdarúgást, a versengést és a szórakozást” – mondják a fejlesztők.

A Telekom-Teqball fesztiválbajnokság a VOLT-on indul július 2-án, majd folytatódik a Balaton Soundon, az EFOTT-on és a Campus-on, míg és a fesztiválok sorát a STRAND Fesztivál zárja. A nagy fesztivál-bajnokság mindent eldöntő mérkőzésére  szeptemberben, a budapesti Akvárium Klubban kerül majd sor.

Kislány, nagylány vagy felnőtt nő?

Kislány, nagylány vagy felnőtt nő?

“Hogy valaki nőnek születik, az nem a végzet. Az a sors. A végzet az, hogy hogyan fogadod el női mivoltodat, s mit hozol ki belőle.” - állítja Anthony de Mello, a híres pszichoterapeuta. Nőnek lenni, nővé válni bizony feladat, mely nem csupán a felnövekvő gyermek, de szülei és környezete számára is kihívásokat tartogat. Steve Biddulph, a Hogyan neveljük a lányokat című könyv szerzője kísérletet tesz arra, hogy iránytűt adjon a lányokat nevelő felnőttek kezébe.lányos.png

covers_279298.jpgAki fiúkkal is, lányokkal is találkozik nevelői munkája során, az pontosan tudja, milyen különbségek mutatkoznak meg a két nem között már egészen kicsi korban is. Éppen ezért a pszichológus szerző - maga is kétgyermekes apa - öt életszakaszra bontja a lányok fejlődését, melyből az első mindjárt a születés pillanatával kezdődik. A biztonság megtapasztalása, a társas interakciók alapjai jellemzik az első életszakaszt, melyet a második, a felfedezés tanulása követ 2-5 éves kor között. A harmadik szakasz az azonos nemű barátságok ideje, a negyedik az önmagához vezető út megtalálása, az ötödik pedig a felnőttkorra való végső felkészülés.

Az öt életszakaszon keresztül mutatja be a mű, hogyan tudunk lányaink mellett állni, s támogatni őket a tiltások és elidegenedés helyett, s milyen eszközöket tudunk adni számura ahhoz, hogy valóban felnőtt, tehát felelős és elköteleződésre képes emberek váljanak belőlük.

Nagy erénye a műnek, hogy a neveléshez pozitívan közelít, ugyanakkor felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre, csapdákra is, különös hangsúlyt fektetve korunk jellemzőire. A könyv második fele öt nagy rizikóterületet mutat be, melyekről fontos tudnunk, s melyek kapcsán rendelkeznünk kell a megfelelő eszköztárral gyermekeink védelme érdekében. Ilyen terület a szexualitás, a “kiutálás”, a táplálkozási zavarok, a drogok és az online világ.

Életből vett példákkal és valós történetekkel illusztrált, olvasmányos és praktikus a Partvonal Könyvkiadó gondozásában megjelent mű, mely a nőiségről való gondolkodásra is hív, s habár a magyar olvasó számára a stílus időnként kissé “amerikai” lehet, összességében elmondhatjuk, hogy hiánypótló írásról van szó.

 

Egymásra talált a két "muszáj Herkules"

Egymásra talált a két "muszáj Herkules"

Nemrég jelent meg Hobo – Földes László – legújabb albuma, amely egyben színpadi előadás is a Nemzeti Színházban. Ady versei Fekete-Kovács Kornél zenéjével, természetesen Hobo előadásában.hobos.png

hobo1.jpgHobo fáradhatatlan. Az ember persze lát blues zenészeket 80 évesen is játszani, John Mayall járt épp nemrég nálunk, de az már önmagában lenyűgöző, hogy valaki 70 év felé közeledve évi több mint 100 előadást vállal be, folyamatosan alkot, színházban játszik, lemezt ad ki, és folyamatosan új terveken töri a fejét.

József Attila, Faludy, Pilinszky – főként ők voltak a magyar irodalomból azok, akik Földes László repertoárjába eddig bekerültek. Hobo eddig is szívesen keverte a zenét az irodalommal, biztos kézzel választva ki azokat az ikonikus alakokat, akik illeszkednek az ő előadásmódjához, akiknek az életműve valahol rokon az övével.

Hát igen, Hobónak van már életműve… Biztos sokan kérdezték tőle az elmúlt években, hogy „és Adyt miért nem???” Mert tényleg, valahogy épp Ady maradt ki. Az a költő, aki bizonyos szempontból – alkatilag is – a legközelebb áll hozzá, a muszájherkulesség évtizedek óta kíséri a pályáját.

Nos, a kérdésekből mára egy album kerekedett ki, mégpedig egy olyan – ismét verses-zenés – album, amely egyszerre állít Adynak emléket, ugyanakkor (nem véletlenül) saját korunkról is kórképet rajzol. És persze - mert Ady 100 év alatt sosem volt talán még ilyen aktuális, mint ma -,  eléggé súlyos kórképet. Aki az utóbbi években nem hallgatott Hobót, az meglepődik a lemez komorságán, aki igen, az pedig egyenes következményének tartja az elmúlt évek keserűbb hangvételű produkcióinak a lemezt.

Adytól válogatni persze első látásra kényelmesnek tűnik, rengeteg vers – köztük nagyon sok közismert költemény – áll rendelkezésre, de épp ezért nagyon könnyű elkeveredni köztük, nagyon nehéz viszont egységes koncepció mentén felépíteni egy előadást, egy albumot.

hobo3.jpg"Néhány nagyon közismert Ady-verset, amelyeket a múltban színészóriások sokszor előadtak, ki akartam hagyni, köztük A muszáj Herkulest, de az előadás rendezője, Vidnyánszky Attila úgy látta, ez akár rólam is szólhatna, hiszen egész életemben ki vagyok téve alantas támadásoknak, másrészt viszont az ezeknél sokkal nagyobb szeretet is mindig megtalált" – fogalmazott egy interjúban.

És ez jó ötlet volt, mert a vers kihagyhatatlan a műsorból, de ugyanígy hiányozna az „Én nem vagyok magyar?”, a „Perc-emberkék után” vagy a „Menekülj, menekülj innen”. Ne hiányoljunk verseket amúgy, nyilván mindenkinek megvan a kedvenc Ady-költeménye, vagy akár több is, de ez most itt Hobo lemeze, aző válogatása, az ő koncepciója, amit 2014-ben akar nekünk Adyn keresztül elmondani.

A zenék változatosak, hiszen Fekete-Kovács Kornél alapvetően dzsesszista, de otthon van minden műfajban, így aztán a blues és a rock ritmusai, dallamai sem maradnak el. Jó érzékkel ragaszt fel hangtapétákat Ady és Hobo mögé, a zene sosem vonja el a figyelmet a versekről, soha nem tolakszik Hobo versmondása elé, de nagyszerűen kiegészíti mind hangulatában, mind ritmusában a verseket. Nekem a lemondó-fájdalmas blues illik leginkább Adyhoz, de a temperamentumosabb rock vagy a kétkedőbb-elgondolkodóbb dzsessz is megfér bizonyos versek mögött.

Ami a zenéket illeti, folyamatosan konzultáltam Fekete-Kovács Kornéllal. Eljött hozzám Piliscsabára, rögzítette, ahogy verset mondok, figyelte a beszéd ritmusát, az érzelmeket, majd ebből kiindulva feljátszotta a kíséret alapját és hozzádörmögte a dallamot. Később a hangszerelésen többször változtattunk, attól függően, mit éreztünk odavalónak, rockos, balladisztikus vagy inkább dzsesszes vonalat" – mondja Hobo.

Én megdöbbentem, mennyire frissnek tűnik Ady, mennyire érezte a magyar valóságot, és leginkább azt, hogy ez a magyar valóság mennyire nem változott meg 100 év alatt sem. Könnyen meglehet, hogy az év legjobb zenés irodalmi produkcióját hallgathatjuk, épp azért, mert két hasonló lélek talált egymásra egy évszázad különbséggel, és ebből valami nagyon mellbevágó lemez született. Hallgassuk meg kétszer, egyes verseket meg még többször is, meg fogunk lepődni, mennyire mi vagyunk.

Jásper Ferenc

hobos.png

Liv Tyler is szerepet kap a június végén induló sorozatban

Liv Tyler is szerepet kap a június végén induló sorozatban

hátrahagyottak-kiemelt.jpgJúnius 30-án debütál az HBO-n a csatorna legújabb saját gyártású sorozata, A hátrahagyottak. A Tom Perrotta regénye alapján készült film forgatókönyvét a Lost Emmy-díjas írója, Damon Lindelof, és maga a könyv szerzője jegyzik. A történet a népesség 2%-ának magyarázatok nélküli eltűnésével kezdődik.

A rejtélyes eset után három évvel, New York állam kisvárosában, Mapletonban folytatódik tovább a sztori, ahol semmi sem olyan, mint az eltűnések előtt volt, melyet sokan a Bibliában megjövendölt kiragadással magyaráznak. Az eseményekre a hátrahagyottak a legkülönfélébb módokon reagálnak: vannak, akik a hallgatásba és a magányba menekülnek, vannak, akik megpróbálják túltenni magukat a katasztrófán, és vannak olyanok is, akik elkeseredve attól, hogy nem kerültek a méltó elragadottak közé, bűnbánó szektákban élnek tovább. Kevin Garcey rendőrfőnök – akit Justin Theroux alakít -, a két gyermekes apa, megpróbálja fenntartani a megszokott állapotot, ám a fogalom ekkorra már teljes mértékben érvényét veszítette.

hátrahagyottak-kiemelt.jpg

A hátrahagyottak első része június 30-án kerül adásba az HBO-n és az HBO Go-n. Azt előzetesen már tudni lehet, hogy a sorozat színészei között szerepel többek között Liv Tyler is.

Hamlet a világ körül

Hamlet a világ körül

A londoni Shakespeare's Globe színház két éves turnéra indult a bárd egyik legnagyobb darabjával, a Hamlettel. A Budapesti Nyári Fesztivál jóvoltából a hazai közönség is belekóstolhatott az örökérvényű tragédia újszerű, ám mégis hagyományos, utazó változatába.

B35D7CB739EB56F9F8F5C07BBC8D5770CF4592074572DFACEF590C3C270753AC_1.jpg

10781_show_landscape_large_01.jpgEgy szabadtéri színházi előadásnak mindig megvan a maga varázsa, így a tegnapi Hamlet alatt is magával ragadó élmény volt végignézni, ahogy lassan lemegy a nap, hogy a drámai kifejletet már a csillagos ég alatt kísérhessük figyelemmel. Az ilyen élményeknek éppen az egyszerűségükben és természetességükben rejlik a nagyszerűségük, akárcsak magának az előadásnak is. A Shakespeare legendás Globe színházának eredeti formájában újjáépített, ma is működő változatában dolgozó művészek merész vállalkozásra szánták el magukat: két év folyamatos utazással bejárják a világot, hogy minden egyes országban megmutathassák, ők mit is gondolnak a tragikus sorsú dán királyfi történetéről. Előadásuk pedig igazán méltó a legendás színpadhoz, ahonnan elindultak: egyszerű de kreatív, hagyományos de nem régies darab, ami magával ragadó hangulatával seperc alatt elfeledteti a nézővel, hogy csupán a képzeletében jár éppen a Globe-ban.

Egy ilyen hosszútávú, megerőltető vándorlás természetesen nehezen lenne kivitelezhető hatalmas színészgárdával, így csupán egy tucatnyian játsszák el a szerepeket, így aki egyik este még Ophelia volt az másnap éppen Horatio lesz, vagy fordítva. Csupán Hamlet hatalmas szövegű szerepét játszák hagyományos, kétszereposztásos verzióban, így a Margitszigeti Szabatéri Színpadon a nigériai Ladi Emeruwa alakítását csodálhattuk meg, míg a társulat többi tagja majdhogynem végig színpadon volt, cserélődő szerepeik valamelyikében. Arról nem is beszélve, hogy a zenei aláfestésről is ők maguk gondoskodtak - azért az nem mindennapi látvány, amkor Gertrude királyné, szövege végeztével leül a sarokba mandolinozni, Ophelia meg "szabadidejében" hegedűn játszik. Ugyanilyen takarékos és kreatív megoldásokkal éltek a díszletet és a jelmezeket illetően, egy-egy ruhadarabbal jelezve, melyik színész éppen kinek a szerepében van, míg a színpadot előlünk, nézők elől is gyakran eltakaró vörös függöny remek takarásként szolgált a számukra, és a színház-érzetet is tovább erősítette. Erre a színház-a-színházban érzetre a Hamletnél, magából a darabból kifolyólag, természetesen van magyarázat, de így, hogy konkrétan a Hamlet-beli vándorszínészekhez hasonló életre szerződött társulat játékát nézzük, méginkább erős volt az áthallás. A díszlet alapját is utazóládák, látszólag a sufniban talált deszkák, kötelek alkották, mintha tényleg csak annyi eszközzel utaznának, ami éppen felfér egy szekérre, majd előadás után állnának is azonnal tovább. És ez nem is lehet túl messze az igazságtól.

hamlet_550x1350.jpg

Színészi alakítások terén nehéz lenne kiemelni bárkit is, mindenkinek megvoltak a jobb és rosszabb pillanatai, a címszereplő Emeruwa például kevésbé volt hihető Hamlet törékenyebb pillanataiban, ám fel-felbukkanó ereje és határozottsága sugárzó volt, ahogy szinte érezhető a kegyetlensége. Phoebe Fildes Ophelia-ja talán túlzottan is szürkén indult, ám a megőrülési jelenetre kifejezetten szívbemarkoló karakterré érett. Miranda Foster Gertrude-ként kissé hisztérikusra, csapongóra sikerült, ám minden más szerepében (mint például a vándortársulat színésznője) remekelt, az új-zélandi Rawiri Paratene pedig eléggé szokatlanul, leginkább őrült tudós-szerűen ábrázolta Poloniust, amivel semmi gond nem volt, csak kicsit nehéz volt hová tenni. Ahogy a nemzetiségekben és rasszokban, úgy a nemekben is majdnem totális átjárással történt a szereposztás, így eshetett Horatio szerepe a gyönyörű Amanda Wilkinre, aki az est legkiegyensúlyozottabb alakítását szállította, az általánosnál sokkal érdekesebbé, emberibbé és fontosabbá emelve a hű barát és egyetlen túlélő figuráját.

aec04a3fecd42f0f520f6a7067002c3a_r620x349.jpgMíg a kis gárda és kevés díszlet a társulat számára könnyebbség, addig láthatóan nehézséget jelentett a helyszínnek, hogy ne vesszen el ez a kevés ember a jóval nagyobb színpadon. Szerencsére a kulcsfontosságú hangosítás tökéletesen működött, akárcsak a kétoldalt elhelyezett magyar feliratok, és a három képernyős kivetítés is sokszor segítséget nyújtott a közelikkel, de tagadhatatlan, hogy kissé idiótán néztek ki, ahogy a darab felett függtek. Ahogy a színpad kétoldalát alkotó, hatalmas fekete paravánok is elnyomi látszottak az apró téren játszó színészeket, de ezek legalább beleolvadtak az éjszakába, ahogy besötétedett. Ám ettől a cselekménytől jóval nagyobb színpadtól és elemektől végig ott lebegett az ember fejében, hogy olyan, mintha mi lennénk a király s királynő, akik trónukra ültetve figyelik a poros vándorok előadását - önmagukról. És, ahogy már említettem, ez a folyton ott lebegő analógia egyáltalán nem tett rosszat az élménynek. Majd a végső, szinte pajtabuliba forduló "szellemtáncoltatás" - az elhalálozott főszereplők ugyanis a korábban másvilágra távozott Ophelia hívására egyenként táncba mentek, majd mindenki bekapcsolódott a túlvilági örömzenélésbe/táncolásba - ennél izgalmasabb finálét nem is adhatott volna egy jól ismert, de mégis mindig újat mondó remekműnek.

Egy olyan Hamlettel lehettek gazdagabbak a tegnapi előadás nézői, amihez, ha Shakespeare ma is élne, majdnem biztosan elismerően hümmögne - maximum a női színészek "elterjedésén" akadhatna fent kissé. 

Cakó Ferenc életműdíjat kapott

Cakó Ferenc életműdíjat kapott

cakoferenc2.jpgA „Valencia Holdja” elnevezésű életműdíjjal méltatták a rendkívüli homok-animációiról ismert Cakó Ferencet a Cinema Jove filmfesztivál pénteki megnyitóján Valenciában.

cakoferenc2.jpgMunkássága elismeréseként „Valencia Holdja” életműdíjat vehetett át Valenciában Cakó Ferenc világhírű magyar animációs filmes.

Az 1986-ban fiatal filmesek ösztönzésére alapított Cinema Jove elnevezésű nemzetközi filmfesztivált június 20-27. között rendezik meg idén. Az ünnepélyes megnyitón Cakó Ferenc tíz perces élő homok-animációs bemutatót tartott, majd személyesen vette át a rangos elismerést.

A spanyolországi fesztivál Cakó 40 évet átívelő munkásságából válogatva műsorra tűz 12 rövidfilmet, köztük a Cannes-ban díjazott Ab ovo (1987) és a berlini Arany Medvével kitüntetett Hamu (1994) című animációt is.

 

Nyári újdonságokkal várja látogatóit az Állatkert

Nyári újdonságokkal várja látogatóit az Állatkert

blueMorphoZ.jpgA Fővárosi Állat- és Növénykert új Ausztrál ösvénnyel, Pampakifutóval és ugyancsak új helyre költözött Lepkeházzal várja a nyári vendégsereget. Így aki kenguruk vagy lepkék között szeretne sétálni, annak irány az Állatkert!

kenguru_origi.jpgAz egykori állatsimogató átköltözött az április 29-én megnyílt Holnemvolt Park területére, így egykori helyén az Állatkert vezetése az ausztrál élővilágot bemutató zónát bővítette. Az új létesítmény az Ausztrál ösvény nevet kapta, s különlegessége, hogy a látogatók akár be is mehetnek a kenguruk és az emuk közé. A kifutóban egy viszonylag kisebb termetű kengurufajjal, az úgynevezett vörösnyakú, vagy másik nevén Bennett-kenguruval ismerkedhet a nagyközönség. Összesen 14 felnőtt állat került be az új kifutóba, ám sokuknak kölyke is van, s a zsebibabák többsége mostanra már több időt tölt az erszényen kívül. Az emuk természetesen mind fiatal, növendék állatok, a felnőtt madarakat ugyanis problémás lenne összeengedni a nagyközönséggel. Az Ausztrál ösvényhez kapcsolódóan új madárröpdék is épültek. Ezekben a jellegzetes hangú kokabura, más néven kacagójancsi, a zöldszárnyú galamb és az ausztrál kontyos galamb képviseli Ausztrália és a környező szigetek madárvilágát. Ugyanebben a röpdében seregélyeket és feketerigókat is láthat a közönség: ezek ugyan eredetileg nem őshonosak Ausztráliában, de betelepített fajokként ma már ők is nagy számban előfordulnak arrafelé. Ugyancsak az ausztrál ösvényen át közelíthető meg a hangyászsünök, az erszényesnyestek és a kovarik már korábban átadott bemutatóhelye, illetve a madármentő állomás is.

A Pálmaház és a Dózsa György út felé eső kerítés közötti háromszögletű terület az elmúlt években a tevék otthona volt, ám a „sivatag hajói” már április elsején átköltöztek a Holnemvolt Parkba, ahol jelenleg is láthatók. Egykori kifutójukat az Állatkert teljesen átalakította, hogy ott a dél-amerikai pampák egyik jellegzetes és nagyon érdekes állatfaja, a sörényes hangyász nyerjen új otthonra. Budapesten utoljára a XIX. században láthatott ilyen állatokat a közönség, így különösen nagy a jelentősége ennek az újonnan beszerzett különlegességnek. A két állat közül a nőstény – Isabela – a Dortmundi Állatkertből érkezett. A hím a Skót Királyi Állattani Társaság Edinburgh városában működő állatkertjéből került Budapestre, így őt a gondozók Edinek becézik, bár hivatalos neve William, utalva A rettenthetetlen című film nyomán Magyarországon is jól ismert skót szabadságharcosra, William Wallace-ra. A sörényes hangyászok beköltöztetésével a Pampakifutó még nem népesült be teljesen, mert a közeljövőben nanduk érkezése is várható, s ezek a futómadarak a sörényes hangyászokkal társbérletben kapnak majd helyet.

blueMorphoZ.jpgAz Állatkert szezonális, a nyári szünidőben működő látványossága a Lepkekert is új helyre költözött, de továbbra is a Pálmaház környezetében működik és június 20-tól már fogad látogatókat. A Lepkekert különlegessége, hogy a közönség egy légtérben sétálhat a színpompás trópusi lepkék is pillangók sokaságával. Az első hetekben látható lepkék valamennyien Közép-Amerikában honos fajok képviselői, a nyár későbbi szakaszában azonban lesznek délkelet-ázsiai lepkék is. A bemutató része az úgynevezett bábszekrény, amelyben a lepkebábok kikelése is megfigyelhető.  Az üvegfalú bábszekrény ajtaját a gondozók rendszeres időközönként kinyitják, hogy a frissen kikelt lepkék szárnyaik megszáradása után az ajtón kiröppenve csatlakozzanak a Lepkekert légterében repkedő társaikhoz. A Lepkekert nyitva tartási ideje az állatkerti állatházak nyitva tartásához igazodik. Ennek megfelelően délelőtt 10 órakor nyit és az Állatkert zárása előtt fél órával zár. Mivel esős napokon a lepkék nem repülnek, ilyenkor a közönséget sem lehet beengedni közéjük, ezért csapadékos időjárás esetén előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet átmenetileg zárva találja.

Rebecca Ferguson hamarosan Budapesten

Rebecca Ferguson hamarosan Budapesten

Állítólag Adele is szavazatok tömkelegét küldte az angol X Factorban feltűnő énekesnőre, aki egészen a döntőig menetelt, és azóta pedig a világhírnév küszöbén áll. A nyár egyik legjobb koncertje lehet az övé Budapesten.rebecca.png

silverdressshot-36376578.jpgAz igényes, egyedi hangzásvilág, remek zenei alapok, és kivételes vokális adottságok: így lehet a legrövidebben jellemezni Rebecca Fergusont, aki már eddig is olyan slágereket adott a világnak, mint a Nothing's Real But Love, a Glitter&Gold, vagy éppen legújabb albumáról az I Hope. Jelenleg az All That I've Got című slágere ostromolja a hazai listákat is, amelyhez Lotfi Begi is készített egy pörgős remixet a magyar rajongók számára. 

Rebecca óriási lépésekkel halad a világsztárság felé, aki most kihagyja az Akvárium Klubban, legközelebb valószínűleg egy arénában láthatja viszont. Ám zenéjének személyes jellege miatt kifejezetten ajánlott a július 9-i koncert, amelyre még kaphatók jegyek - valószínűleg nem sokáig. 

 

 

 

 

 

Mesés elmélkedés a magányról, erőszakról, emberségről

Mesés elmélkedés a magányról, erőszakról, emberségről

Egy biztos: Albert Sánchez Pinol regénye nem egy könnyed nyári olvasmány: a Pandóra Kongóban annál elgondolkodtatóbb, mélyebb, súlyos kérdéseket felvető mű, amelyre megéri rászánni az időt.

pinolslid.jpg

Albert Sánchez Pinol regénye az első világháború idején játszódik, a hivatalos műfaji meghatározását tekintve Pinol_Pandora_Kongoban .jpg(vagy ahogy a sajótanyag szólt) kalandregénybe oltott fantasy. Ehhez mi még talán hozzátennénk azt is, hogy bár elgondolkodtató, mély műről van szó, mégis stílusában szerintünk sokkal közelebb áll az ifjúsági irodalomhoz, mint a felnőtt regényekhez. Ez azonban nem von le az értékéből. 

Tommy Thomson tizenkilenc éves árva gyerek – és egy néger négerének a négere: azaz fillérekért, névtelenül ír népszerű, Afrikában játszódó regényfüzeteket.  Az első világháború idején járunk, Londonban, és Tommynak meg kell élnie valamiből. Így hát elvállalja, hogy megírja egy börtönben sínylődő fiú regényes történetét, akit gyilkossággal vádolnak, miután egyedüli túlélőként visszatért egy afrikai expedícióról. Az ügyvéd szerint ezzel megmentheti az életét: a bíróság talán megérti, hogy a fiú igazat mond, nem ő gyilkolta meg az expedíció vezetőit, sőt…

Tommy lelkesen végzi a munkát, amely hihetetlenül izgalmasnak bizonyul: a fiú, Marcus Garvey nemcsak hogy gyilkos nem volt, hanem ő mentette meg az emberiséget a föld alatt élő kegyetlen lények, a tektonok támadásától.
És közben szenvedélyes szerelem szövődött közte és egy tekton lány között…

A Pandóra Kongóban jól felépített, remek fantáziával ábrázolt, pörgős alkotás, amelyet nehéz lerakni, ha egyszer az ember a kezébe vette. Pinol a történetbe számos olyan fontos kérdést vet fel, amely napjainkban nem hogy aktuális, hanem sokszor égető. Olyan erkölcsi kérdések merülnek fel benne, mint egyes fajok felsőbbrendősége, felteszi a kérdést, hogy vajon milyen mélyen is lakozik bennünk az állat, mi is az az emberség és hogy mit is jelent a magány?

Talán a könyv egyetlen hibája, hogy a fordítás nem úgy sikerült, mint ahogy kellett volna. Itt-ott nehézkes mondatszerkezetek alakultak, furcsa kifejezéseket használtak.

Érdekes könyv, amely valahol a szórakoztató irodalom és a szépirodalom határmezsgyéjén lavírozik és amelyet felnőtteknek ugyanúgy ajánlunk, mint tiniknek.  A kötet az Európa Kiadó gondozásában jelent meg.

Egy nagymester búcsúrepülése

Egy nagymester búcsúrepülése

Hayao Miyazaki, a japán animáció nagymestere visszavonulása előtti utolsó filmje, a Szél támad (12) mesebeli világok és szellemek helyett egy repülőgépmérnök életét dolgozza fel, önéletrajzi elemektől sem mentesen. Miyazaki gyönyörű képei mögött a művészetről, a hivatástudatról és úgy egészében az életről való hitvallása dereng fel, ahogy a rendező elköszön a pályájától.

The-Wind-Risessl.jpg

276604_galeria_szel_tamad__11_.jpgNa persze ez csak akkor igaz, ha Miyazaki valóban nem folytatja tovább, amiben, miután már nem egy alkalommal jelentette be visszavonulását, most sem lehetünk biztosak. Annyi biztos azonban, hogy a Szél támad nagyon is búcsúfilm-jellegű alkotás, így tökéletes lenne a Miyazaki-életmű lezárására. A korábbiaktól eltérően mindenféle mágikus szerzettől mentes, kosztümös életrajzi film egy, a II. világháborúban valóban használatos Zero repülőgépek megtervezéséért felelős mérnök, Jiro Horikosi életútját dolgozza fel. Jiro egész életét a repülés ábrándjának szentelte, ami gyerekkorában, a feudális rendszerű Japánban majdhogynem lehetetlen álomnak látszott, felnőve mégis elérte célját, még ha gyönyörű találmányát borzalmas célokra is használták fel. Ám a film, s így Miyazaki azt mondja, az ember (művész) csak annyit tehet, hogy a körülményektől függetlenül munkálkodik az álma eléréséért és nem adja fel akkor sem, ha körülötte minden rosszra fordul, vagy ha mások pusztításra használják a művét. Ahogy a címként és mottóként használt "Szél támad!... Élni, próbáljunk meg újra!" Paul Valéry-idézet is sugallja, ha olyan vihar jön, amit nem tudunk megállítani, akkor a túléléshez össze kell húznunk magunkat. Hogy ezzel egyetértünk-e vagy sem, az egy dolog, de mindenképpen elgondolkoztató üzenet.

Jiro már kisfiúként repülésről álmodozik, ám tudja, mivel rövidlátó, sosem lehet pilóta. De ez sem veti vissza a lelkesedését, visszatérő álmainak főszereplője Caproni, a kor híres olasz repülőgéptervezője nyomán ő is beleveti magát a tanulásba, hogy mérnökként kerülhessen a szárnyak közelébe. Kitartása és tehetsége ki is fizetődik, az egyetemen keresztül egyenes út vezet az egyik legnevesebb repülőgépgyár, a Mitsubishi tervezőasztalához, de az élet nem bánik vele kesztyűs kézzel - ahogy Japán lakosságának nagyobb részével sem. A rohamtempójú kényszeriparosítás mellett meg kell küzdeniük a 1923-as nagy földrengéssel, a gazdasági válság miatti nélkülözéssel, a TBC-járvánnyal is. De Jiro minden katasztrófa ellenére határozott marad, még a nagy szerelem megismerése is időleges figyelemeltereléssel jár csupán. A hosszú évek óta a fellegekben járó fiú élete megbízását kapja, amikor a II. világháború közeledtével olyan vadászrepülőgép megtervezésének feladatát osztják rá, amely képes vetekedni a németek gépeivel. Jiro minden erejével beleveti magát a gyönyörű masina megtervezésébe, miközben jól tudja, találmánya rengeteg emberéletet fog követelni, és a tervrajzok tengerében még a szerelmét, Naokót is egyre inkább elveszti.

szel-tamad02-r.jpg

Első, sőt sokadik hallásra is furcsa lehet ez a fajta hozzáállás, főleg, hogy a nyugati kultúrkörben főhősként a "mindennel szembeszálló bátor harcos" az általános példa, Jiro álmodozó, a körülményekre fittyet hányó mérnöke pedig minden, csak nem harcos. Ettől függetlenül cseppet sem gyáva, mint az akár a földrengésnél, akár a munkájáért való kiállásban, akár a németországi útjuk során kiderül, egyszerűen máshogy gondolkozik az életről, mint ahogy azt megszoktuk. Lehet, hogy nem az tűnik a legpozitívabb cselekedetnek, hogy a háborúra oda sem figyelve kergeti álmát tudva, hogy ha eléri, azzal gyilkos eszközt ad a döntéshozók kezébe, de azt sem téveszthetjük szem elől, hogy, ismerve a háborúk működését, ha ő nemet mondott volna a megbízásra azonnal találnak helyette olyat, aki boldogan vállalja. Arról nem is beszélve, hogy a japán kultúra alapköveként egy személy csak akkor érezheti magát sikeresnek, ha a közösségéért, a népéért tett szolgálata sikeres. Jiro így a saját személyes álmának megvalósításával nemcsak teljesítette ezt a kötelességét, de túl is szárnyalta az elvárásokat, történelmi eredményeket elérve. Hogy közben éppen háború folyt, az csak szerencsétlen véletlen. Ugyanígy a személyes kapcsolatai is eltörpülnek a felhők közé vágyás mellett, de ezzel senkinek semmi problémája nincs. Beteg szerelme is inkább nézi, ahogy tervrajzokon dolgozik, minthogy a szanatóriumban próbáljon meggyógyulni, Jiro pedig semmi kievtni valót nem talál ebben, még ha ez a lány halálához is vezet. És ezzel is lehet ellenkezni, teljesen jogosan, ám ha elfogadjuk azt, hogy az alkotó a műveiben él tovább, akkor ez azzal is jár, hogy a beléjük fektetett idő és munka a hús-vér életnél előbbre való. És Miyazaki nagyon is úgy tűnik, hogy ebben hisz - vagy legalábbis reménykedik.

the-wind-rises-creating-planes-clip.pngNem véletlen tehát, hogy a repüléssel egyébként is gyakran foglalkozó Miyazaki ezt az analógiát használta fel a művészettel kapcsolatos nézeteinek átadásához, mint ahogy a Jiro álmaiban felbukkanó Caproni figurája is a mester szócsöveként is értelmezhető. Néha már kissé eltúlzott, emlékkönyvbe illő bölcseleteivel ugyanúgy szól Jirohoz, mint a nézőhöz. Saját példáján keresztül bíztatja a fiatal tervezőt, csodálatos utakra kalauzolva álombéli fantázia-repülőgépek fedélzetén, mintha csak azt mondaná "Nézd mennyi csodát adhatsz a világnak, de ha a lehetséges rossz miatt meghátrálsz, akkor ezektől is megfosztod őket!". Mintha a Chihiro szellemországban vagy A vándorló palota egy-egy ilyen szörtyögő-püffögő-cserregő mese-repülőgép lenne, ami hatalmas tömegeket tesz boldoggá azzal, hogy a habos felhők közé emeli őket. És nem állítom, hogy a Szél támad egyenértékű lenne a Zeroval, de annyiban mégis, hogy elődeinél jóval komolyabb, felnőttesebb nyelven szól a nézőjéhez, egy olyan rendező hangján, aki büszkén tekint vissza élete művére, annak minden hibájával és lemondásával együtt.

Aztán ha Miyazakai megint csak megvezetett minket a leköszönésével, akkor persze ezt is újra kell gondolni, de a Szél támad mindenképpen egy új (és talán utolsó) gyöngyszeme az animáció egyik nagy alkotójának repertoárjában, ami, még ha nem is olyan fényes, mint sok előző, azért szépen csillog.

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása