Kultography

Egymásra talált a két "muszáj Herkules"

Egymásra talált a két "muszáj Herkules"

Kultography írása itt: - 2014-06-23 14:29

Nemrég jelent meg Hobo – Földes László – legújabb albuma, amely egyben színpadi előadás is a Nemzeti Színházban. Ady versei Fekete-Kovács Kornél zenéjével, természetesen Hobo előadásában.hobos.png

hobo1.jpgHobo fáradhatatlan. Az ember persze lát blues zenészeket 80 évesen is játszani, John Mayall járt épp nemrég nálunk, de az már önmagában lenyűgöző, hogy valaki 70 év felé közeledve évi több mint 100 előadást vállal be, folyamatosan alkot, színházban játszik, lemezt ad ki, és folyamatosan új terveken töri a fejét.

József Attila, Faludy, Pilinszky – főként ők voltak a magyar irodalomból azok, akik Földes László repertoárjába eddig bekerültek. Hobo eddig is szívesen keverte a zenét az irodalommal, biztos kézzel választva ki azokat az ikonikus alakokat, akik illeszkednek az ő előadásmódjához, akiknek az életműve valahol rokon az övével.

Hát igen, Hobónak van már életműve… Biztos sokan kérdezték tőle az elmúlt években, hogy „és Adyt miért nem???” Mert tényleg, valahogy épp Ady maradt ki. Az a költő, aki bizonyos szempontból – alkatilag is – a legközelebb áll hozzá, a muszájherkulesség évtizedek óta kíséri a pályáját.

Nos, a kérdésekből mára egy album kerekedett ki, mégpedig egy olyan – ismét verses-zenés – album, amely egyszerre állít Adynak emléket, ugyanakkor (nem véletlenül) saját korunkról is kórképet rajzol. És persze - mert Ady 100 év alatt sosem volt talán még ilyen aktuális, mint ma -,  eléggé súlyos kórképet. Aki az utóbbi években nem hallgatott Hobót, az meglepődik a lemez komorságán, aki igen, az pedig egyenes következményének tartja az elmúlt évek keserűbb hangvételű produkcióinak a lemezt.

Adytól válogatni persze első látásra kényelmesnek tűnik, rengeteg vers – köztük nagyon sok közismert költemény – áll rendelkezésre, de épp ezért nagyon könnyű elkeveredni köztük, nagyon nehéz viszont egységes koncepció mentén felépíteni egy előadást, egy albumot.

hobo3.jpg"Néhány nagyon közismert Ady-verset, amelyeket a múltban színészóriások sokszor előadtak, ki akartam hagyni, köztük A muszáj Herkulest, de az előadás rendezője, Vidnyánszky Attila úgy látta, ez akár rólam is szólhatna, hiszen egész életemben ki vagyok téve alantas támadásoknak, másrészt viszont az ezeknél sokkal nagyobb szeretet is mindig megtalált" – fogalmazott egy interjúban.

És ez jó ötlet volt, mert a vers kihagyhatatlan a műsorból, de ugyanígy hiányozna az „Én nem vagyok magyar?”, a „Perc-emberkék után” vagy a „Menekülj, menekülj innen”. Ne hiányoljunk verseket amúgy, nyilván mindenkinek megvan a kedvenc Ady-költeménye, vagy akár több is, de ez most itt Hobo lemeze, aző válogatása, az ő koncepciója, amit 2014-ben akar nekünk Adyn keresztül elmondani.

A zenék változatosak, hiszen Fekete-Kovács Kornél alapvetően dzsesszista, de otthon van minden műfajban, így aztán a blues és a rock ritmusai, dallamai sem maradnak el. Jó érzékkel ragaszt fel hangtapétákat Ady és Hobo mögé, a zene sosem vonja el a figyelmet a versekről, soha nem tolakszik Hobo versmondása elé, de nagyszerűen kiegészíti mind hangulatában, mind ritmusában a verseket. Nekem a lemondó-fájdalmas blues illik leginkább Adyhoz, de a temperamentumosabb rock vagy a kétkedőbb-elgondolkodóbb dzsessz is megfér bizonyos versek mögött.

Ami a zenéket illeti, folyamatosan konzultáltam Fekete-Kovács Kornéllal. Eljött hozzám Piliscsabára, rögzítette, ahogy verset mondok, figyelte a beszéd ritmusát, az érzelmeket, majd ebből kiindulva feljátszotta a kíséret alapját és hozzádörmögte a dallamot. Később a hangszerelésen többször változtattunk, attól függően, mit éreztünk odavalónak, rockos, balladisztikus vagy inkább dzsesszes vonalat" – mondja Hobo.

Én megdöbbentem, mennyire frissnek tűnik Ady, mennyire érezte a magyar valóságot, és leginkább azt, hogy ez a magyar valóság mennyire nem változott meg 100 év alatt sem. Könnyen meglehet, hogy az év legjobb zenés irodalmi produkcióját hallgathatjuk, épp azért, mert két hasonló lélek talált egymásra egy évszázad különbséggel, és ebből valami nagyon mellbevágó lemez született. Hallgassuk meg kétszer, egyes verseket meg még többször is, meg fogunk lepődni, mennyire mi vagyunk.

Jásper Ferenc

hobos.png

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása