Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
Öt dal, amelyikért ott akarunk lenni az Arctic Monkeys VOLT-os koncertjén

Öt dal, amelyikért ott akarunk lenni az Arctic Monkeys VOLT-os koncertjén

Kultography írása itt: - 2014-03-04 11:03

Kiderült a nagy titok: a VOLT szervezőinek az Arctic Monkeyst sikerült megnyerniük, miattuk lesz egy nappal hosszabb idén a soproni fesztivál. A banda korábban soha nem járt még hazánkban, fellépésüket óriási várakozás előzi meg.

arcticslid.jpg

Az idei Brit Awards győztes Arctic Monkeys, a legfontosabb európai fesztiválok headlinere és az összes, mérvadó zenei szaklap szerint az év legjobbjának választott zenekar - miután a Sziget időpontjában nem lesz Európában - július 6-án, vasárnap, a VOLT Fesztiválon lép színpadra. Mivel az egész régióban kizárólag Magyarországon lép fel a csapat, várhatón több tízezren érkeznek majd Sopronba erre a hétvégére. A brit banda az első azon zenekarok közül, akik az internet segítségével lettek népszerűek, zenéjük első körben a fájlcserélő oldalakon lett népszerű. 

Brianstorm

Ha van tökéletes első dal egy lemezen, ez az. Lendületes, figyelemfelkeltő – pont olyan, mint az Arctic Monkeys második albuma, a Favourite Worst Nightmare. Futáshoz, reggeli kávé helyett sem utolsó megoldás. Ugrálni is jó lesz rá.

I Bet You Look Good on the Dancefloor

A londoni olimpia megnyitója nem szűkölködött sem a brit popzenében, sem a meglepetésekben, az azért mégis nagy pillanat volt, amikor az Artics rázendített erre a dalra. A rendezők ezzel is megmutatták, hol is van a zenekar helye a szigetország kultúrájában.

 The Hellcat Spangled Shalalala

És a meglepetés: lám, Alex Turner nem csak ugráltatni tud, hanem igazán szép szerelmes dalokat is képes írni. A negyedik album, a Suck It And See lassabb dalai közül ez a kedvenc – ezúttal nem csak a zene, de a szöveg miatt is.

Piledriver Waltz

A dal először a Submarine című angol vígjáték zenéjeként vált ismertté. Alex Turner szólóprojektje volt a filmzene, amely aztán a Suck It And See albumon is megjelent. Aki látta a filmet, és nem szereti, annak nincs szíve!

Arabella

Kellett egy kis idő, mire értékelni tudtuk az utolsó albumot. Az Arabella című dal, és a hozzá készült – mellesleg a hétvégén bemutatott – videó meggyőzött arról, ennek is ott a helye a saját kis válogatáskazettánkon. Lötyögős, lendületes, szépen felépített dal – bizonysága annak, hogy az Arctics nem csak egy tánczenekar, de igazán fejlődőképes művészek csapata.

Szokás szerint idén is már kedden, július 1-én kinyitja kapuit a 22. VOLT Fesztivál, azonban vasárnap helyett most hétfő hajnalig maradhatnak a helyszínen a fesztiválozók, vagyis összesen hat napig tart a VOLT. A szervezők vasárnap is próbálnak teljes értékű fesztiválnapot adni a látogatóknak, ezért több színpad is működik majd, így nem csak egy fantasztikus koncertre, hanem teljes fesztiválprogramra számíthatnak a résztvevők.

A jegyértékesítés március 7-én, pénteken déli 12 órakor Magyarországon és több európai országban is elindul. A napijegy a kedvezményes időszakban 13990 Ft-ba kerül, április 15-től 14990 Ft, június 17-től pedig 15.900 Ft lesz. A bérletvásárlók, és azok, akik már korábban vásároltak bérletet, ezen a napon nagy kedvezménnyel, 8990 Ft-ért, majd 9990, végül 10.990 Ft-ért vehetnek részt, de természetesen március 7-től olyan bérlet is váltható, amely már eleve tartalmazza az Arctic Monkeys koncert napját is. További újdonság, hogy ezúttal háromnapos bérletet is kibocsátanak a szervezők, amely péntektől vasárnapig érvényes. A jegyekkel kapcsolatos információk a www.volt.hu oldalon olvashatók.

A tervek szerint Budapestről különvonat, az ország több pontjáról pedig buszok is indulnak július 6-án Sopronba.

Öt film, amelyekért mi már Oscart adtunk volna DiCapriónak

Öt film, amelyekért mi már Oscart adtunk volna DiCapriónak

Úgy tűnik, az Amerikai Filmakadémia tagjai élvezik, hogy szegény Leonardo DiCapriót mindig megszivatják, és soha nem adnak neki Oscart. Nem kizárt, hogy már maga Leo sem hiszi el, hogy egyszer végre hazaviheti. Idén a Wall Street Farkasáért jelölték, amiben zseniális volt, végül azonban Matthew McConaughey kapta az elismerést (hozzá kell tennünk, hogy ő is hasonlóan jó volt a Mielőtt meghaltamban.) Mi azonban nem csak idén, de már korábban is adtunk volna Oscart Leónak. A következő filmekért.

leoslid.jpg

Django elszabadul

Amerika lassan megérett arra, hogy szembenézzen rabszolgatartó múltjával – elég csak az idei Oscar-díj nyertes filmre gondolni (12 év rabszolgaság - a szerk). Az azonban még távoli, hogy a kegyetlen rabszolgatartókat bármilyen szinten elfogadja. Mással nem nagyon tudjuk magyarázni, hogy – akárcsak idén Michael Fassbender – tavaly nemhogy Oscar-díjat, de még csak jelölést sem kapott Leonardo DiCaprio a Django elszabadulban nyújtott alakításáért. Azt meg pláne nem értjük, hogy helyette miért Christoph Waltz jóindulattal is csak bohóckodásnak nevezhető játéka érdemelte ki a Filmakadémia elismerését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában.

Viharsziget

Egy újabb alkalom, amikor DiCaprio Martin Scorsésével dolgozott együtt (a Wall Street Farkasa is Scorsese-film, de több alkotást is csináltak együtt - a szerk.), remek eredménnyel. A Dennis Lehane azonos című regényéből készült tökéletes adaptációban Ben Kingsley és Mark Ruffalo volt Leo partnere, tökéletes hármast alkottak. DiCaprio ebben a filmben is tökéletes alakítást nyújt, zseniálisan hozza Teddy Daniels nyomozó kiszámíthatatlan, sejtelmes figuráját. Kevés olyan alkotás van, amelyre azt tudjuk mondani, hogy olyan adaptáció, amelyik jobb az eredeti könyvnél, a Viharsziget azonban ilyen. Ez pedig nehéz dolog, mert Lehane eredeti regénye is zseniális.

A szabadság útjai

Sam Mendes filmje nemcsak újra összehozta a legendás Titanic-beli kettőst, de mindkét színésznek remek lehetőséget adott képességeik megcsillogtatására. Az 1950-es évek Amerikájában házasságuk válaságával és álmaik be nem teljesülésével küszködő párként mindketten őszinte és megrázó alakítást nyújtanak. DiCaprio kedves fiúként indul, majd fásult, kiégett férfiként és családapaként próbálja megérteni szárnyaló képzeletű, elégedetlen feleségét. Két merőben különböző ember egymással és egymásért folytatott küzdelmében Leo figurája a gyengébb, de odaadóbb és alkalmazkodóbb fél, aki bárhogy is próbálja, nem tud dűlőre jutni a szabadságra vágyó nővel. A férfi-női kapcsolatok tipikus problémáit szívbemarkolóan bemutató, tragikus filmben DiCaprio csodálatos aprólékossággal hozza a jószándékú, ám kissé naív férfi figuráját, aki lassan belenyugszik, hogy egy olyan életben ragadt, amit nem akart, és már meg sem próbál kitörni.

Véres gyémánt

Leo más filmjeihez viszonyítva méltatlanul kevés szó esik erről az alkotásról; olyasféle „ja, tényleg, abban is játszott” ráeszmélést jelent ez az Afrikában játszódó történet. Mindebben közrejátszhat a téma érzékenysége is: a világ nem szívesen szembesül a saját kapzsiságával. Mindezt véresen valóságosan ábrázolja a film, amelyben főhősünk igazi jellemfejlődésen megy keresztül – hihetően és egyáltalán nem csöpögősen. Gyerekmilíciák, a nyomor és a fényűzés közti mély szakadék, mindez egy olyan térségből a szemünk elé vágva, amiről próbálunk minél kevesebbet tudni. Garantáltan a székedben ragadsz a stáblista alatt – DiCaprio záró jelenete miatt is.

Aviátor

Újabb Scorsese-rendezés (pontosabban ez korábbi, mint a Viharsziget), újabb Oscar-jelölés, újabb elmaradt díj. Újabb DiCaprio-arc, amit korábban még nem láthattunk. És egy újabb olyan szerep, ahol a karaktere remekül látható fejlődésen megy keresztül. Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Scorsese filmje nemcsak a sorozatos győzelmekről és diadalokról, hanem Hughes magánéletéről is képet fest. Mesél Hollywood két legendás színésznőjéhez, Katharine Hepburn-höz (Cate Blanchett) és Ava Gardnerhez (Kate Beckinsale) fűződő kapcsolatáról, és beszámol a Pan American befolyásos vezetőjével, Juan Triplle-lel (Alec Baldwin) folytatott heves küzdelméről is...

További filmek, amelyekben Leo zseniális és érdemes megnézni: Hazugságok hálója, A nagy gatsby, Eredet, Egy kosaras naplója, New York Bandái, Marvin szobája

Március 15-én újból Pilvaker

Március 15-én újból Pilvaker

Pontosan 1848 néző előtt rendezik meg március 15-én a '48-as forradalom emlékét újszerű köntösbe öltöztető rap- és slamversenyt, a Pilvakert.

red-bull-pilvaker-2014-wolfie-vajk-szente-sub-bass-monster-szervet-tibor.jpg

red-bull-pilvaker-2014-wolfie-vajk-szente-sub-bass-monster-szervet-tibor (1).jpgIdén olyannyira előtérbe kerül a szabadságharc dátuma, hogy a maximális nézőszám mellett a jegyárakat is 1848 forintban állapították meg. Ezek mellett a jelzésértékű poénok mellett viszont az est sokkal mélyebb mondanivalóval is rendelkezik. Ha a saját emlékeink már megkoptak volna, a lenti videó elég hűen tükrözi, milyen élményei vannak a fiataloknak a március 15-i ünnepségekről. Ezt az unalmas, kötelező megemlékezést szeretnék olyan eseménnyé tenni, ami friss és fiatalos, miközben megőrzi a forradalom szellemiségét is, a zene, a rap és a slam segítségével.

Az eredeti csapat, Dipa (DSP), Bom (DSP), Saiid (Akkezdet Phiai), Diaz, Wolfie (Punnany Massif), Snow, Sub Bass Monster és Kautzky Armand mellett idén Szervét Tibor, Kiss Ádám, Sena (Irie Maffia), Földes Eszter, Trecskó Zsófi és a Random Trip zenészei is csatlakoznak a Szavak Forradalmához. A szabadságharchoz kötődő verseket mindenki saját stílusában dolgozta fel az estére, de a Pilvaker egyik legnagyobb vállalásaként megszólal majd a Walesi bárdok átirata is, Fluor közreműködésével. A márciusi ifjak megidézésével az a fő céljuk, hogy minél több fiatalt érintsen meg a történelem és az irodalom. Az ünnep, a forradalom és a kor előtti tisztelgést emelik ki a megszokott, általában unalmas keretek közül, és a mai fiatalok szemén keresztül mutatják meg, milyen is lehetett 150 éve haladó szellemű, lázadó harcosnak lenni. Ami anno a forradalmi költészet és irodalom volt, az ma a rap és a slam, így mi sem természetesebb, mint hogy e műfajok segítségével próbálnak hidat képezni a két kor között. A friss, szórakoztató faktor pedig már csak egy plusz. 

A Red Bull Pilvakert idén az Erkel Színházban rendezik meg, a jegyeket pedig már bátran kereshetik a Ticket Pro hálózatában.

DiCaprio újból Oscar nélkül ment haza

DiCaprio újból Oscar nélkül ment haza

A színész-kategória nyerteseinek remek beszédei feldobták a szerencsére amúgy sem totálisan unalomba fúló gálát, még úgy is, hogy a díjak nagy része kiszámítható volt - íme az idei Oscar-díjasok névsora!
oscar-statue-oscars-2014.jpg
oscar-statue-oscars-2014.jpg

Legjobb Film: 12 év rabszolgaság

Legjobb Rendező: Alfonso Cuarón (Gravitáció)

Legjobb Női Főszereplő: Cate Blanchett (Blue Jasmine)

Legjobb Férfi Főszereplő: Matthew McConaughey (Mielőtt meghaltam)

Legjobb Női Mellékszereplő: Lupita Nyong'o (12 év rabszolgaság)

Legjobb Férfi Mellékszereplő: Jared Leto (Mielőtt meghaltam)

Legjobb Fényképezés: Emmanuel Lubezki (Gravitáció)

Legjobb Eredeti Forgatókönyv: A nő (Spike Jonze)

Legjobb Adaptált Forgatókönyv: 12 év rabszolgaság (John Ridley)

Legjobb Filmzene: Gravitáció - Steven Price

Legjobb Betétdal: Jégvarázs ("Let It Go") - Kristen Anderson-Lopez, Robert Lopez

Legjobb Idegennyelvű Film: A nagy szépség (Olaszország)

Legjobb Animációs Film: Jégvarázs

Legjobb Dokumentumfilm: Twenty Feet from Stardom

Legjobb Élőszereplős Rövidfilm: Helium

Legjobb Animációs Rövidfilm: Mr Hublot

Legjobb Rövid Dokumentumfilm: The Lady in Number 6 

Legjobb Vágás: Gravitáció - Alfonso Cuarón, Mark Sanger

Legjobb Hangvágás: Gravitáció - Glenn Freemantle

Legjobb Hangkeverés: Gravitáció - Skip Lievsay, Niv Adiri, Christopher Benstead, Chris Munro 

Legjobb Vizuális Effektusok: Gravitáció - Timothy Webber, Chris Lawrence, Neil Shirk, Neil Corbould 

Legjobb Kosztüm: A nagy Gatsby - Catherine Martin

Legjobb Smink: Mielőtt meghaltam - Adruitha Lee, Robin Matthews 

Legjobb Díszlet: A nagy Gatsby - Catherine Martin, Beverley Dunn

Családi csontvázak a gardróbból

Családi csontvázak a gardróbból

Minden viccben van igazság, még akkor is ha ez a vicc arról szól, hogy annyira nem hasonlítasz apádra, hogy talán nem is ő az. A kérdés az, hogy mit teszel, ha az élet ezen tréfája pont veled esik meg? Sarah Polley filmet forgatott belőle, nem is akármilyet.apáim.png

10-stories-we-tell.jpgFilmekről beszélve gyakran állapítjuk meg, hogy a legjobb, legizgalmasabb, legjobban szívbe markoló történeteket a valós élet produkálja. Ettől persze láttunk már néhány olyan borzalmas filmet, ami eredetileg kiváló történeti alappal rendelkezett. Az Apáim története szerencsére nem ilyen, sőt. A filmet rendező Sarah Polley az év egyik legjobb dokumentumfilmjét készítette el, amelyik egyébként egészen nyugodtan versenyre kelhet az évben eddig látott nagyjátékfilmekkel is.

Adott egy kanadai édesanya, Diane Polley, aki első, tragikusra sikerült házasságából egy új szerelembe menekült, amiben később szintén sok hullámvölgyet élt meg. Mindkét kapcsolatából gyerekei születtek, utoljára Sarah, akire majdnem az abortusz várt, Diane a kórházba menet gondolta meg magát. A kapcsolati tragédiák után a nőre újabb nehézségek vártak. Először is a bizonytalanság és féltve őrzött titok, miszerint nem tudja, ki Sarah apja, másodszor pedig a rák, amivel szemben tehetetlennek bizonyult. Sarah Polley 11 éves volt, amikor elveszítette édesanyját, és ekkor még nem is sejtette, hogy 27 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Diane titkára fény derüljön. Addig is sok családi viccelődés céltáblája volt, hogy nem is hasonlít apjára, ám senki nem gondolta, hogy ez azért van így, mert nem az az apja, aki felnevelte. Sarah azonban úgy döntött, hogy végére jár anyja történetének.

Stories-we-tell-image.jpgPolley minden testvérét, közeli rokonát kamera elé ültette, hogy mesélje el, amit Diane-ről tud. Sarah pedig a kamera másik felén állva, külső szemlélőként van jelen, időnként kérdez, ha erre van szükség, miközben az elmesélt történetekben nagyon is fontos szereplővé válik. Azonban sokkal többről van itt szó, mint egy izgalmas, elhallgatott titokhoz vezető szálak felgombolyításáról. Pedig önmagában ez is elég izgalmas, de a rendező a hangsúlyt mégis az igazságra szeretné helyezni, egészen pontosan arra, hogy az valahogy mindig másnál van.

AE-1-001.jpgStories We Tell - a film eredeti címe valahogy úgy fordítható: Történetek, amiket mi mondunk el. Ha megpróbáljuk megfogalmazni, miben is áll Sarah Polley felfedezése, akkor talán úgy foglalhatnánk össze, hogy az igazság, a tények, mindig a személyes történeteinkben feloldva találhatók meg. Hiszen mindannyian ferdítünk, életünk alakulásával a személyesen megélt múltunk is változik, amikor pedig emlékeinkről beszélünk, történeteket mesélünk, nem az objektív valóságot. Viszont ha ugyanarról a dologról több embert kérdezünk meg, közelebb kerülhetünk mindahhoz, amit keresünk. Sarah Polley így találta meg a vér szerinti apját, de valószínűleg édesanyjához is sokkal közelebb került, mint együtt töltött éveik alatt. 

Az Apáim történetét pedig éppen ez teszi magával ragadóvá, meghatóvá, viccessé és elgondolkodtatóvá. Mert ez a történet egyszerre szól egy kanadai családról, egy eltitkolt szerelemről, egy később világhírűvé váló színész-rendezőről, és egyszerre szól rólunk is, a mi családunkról, a mi történeteinkről, és szól arról, hogy nem mindig kell megijedni a szekrényből kieső csontvázakról.

Mert az igazság tényleg mindig odaát van. Rajtunk túl. Előttünk. Bennünk. 

apáim.png

 

Nyomozás egy vers után

Nyomozás egy vers után

Senkit ne tévesszen meg: a Vad nyomozók nem krimi. A gigantikus puzzle igazi huszadik századi pikareszk regény, amellyel a kultikus chilei regényíró, Roberto Bolaño valódi remekművet alkotott.vadnyom.png

Bolano_Vad_nyomozok.jpgSzégyen, vagy nem, Roberto Bolañóról akkor hallottam először, amikor Javier Cercas Szalamiszi katonák című kisregényét olvastam. Ő volt az, aki a bizonytalan főhőst visszaterelgette saját nyomozásához, miközben végtelen öniróniájával éreztette vele, ér valamit a munkája. Cercas műve mintha csak tisztelgés lenne a Pinochet-rezsim elől Spanyolországba menekülő és ötvenévesen bekövetkezett haláláig ott alkotó Bolaño előtt.

A már életében kultikussá váló chilei író életművét valóban későn, és igencsak hiányosan ismerhették meg a magyar olvasók: első magyarra fordított regénye, az Éjszaka Chilében csak halála után hét évvel, 2010-ben jelent meg nálunk. Akárcsak ez, a második, a Távoli csillag is a Pinochet-diktatúrát választotta fő témájának, a Vad nyomozók azonban kilép ebből a körből: a furcsa pikareszk regény a mexikói értelmiségi körökből indul – akárcsak szerzője –, hogy aztán bejárja az egész világot.

Bolaño sokat markol, és nem kevesebbet fog a gigantikus regényfolyamban, pedig főhőse, Juan García Madero költőpalánta nem vágyik másra, mint hogy bekerüljön a mexikóvárosi zsigeri realisták, vagyis Ulises Lima és Arturo Belano baráti körébe. Gyorsan kiderül azonban, hogy a zsigeri realisták nem annyira írni szeretnek, mint élni, és kezdetét veszi egy hedonista ámokfutás (hivatalosan a zsigeri realizmus kultikus alakja, a mindössze egy verset hátrahagyva eltűnt realista költő, Cesárea Tinajero utáni nyomozás), végtelen iróniával, frusztrált rajongással és humorral. A regény igazán érdekes része azonban nem is Juan García Madero naplója, hanem maguk a Vad nyomozók: egy több mint ötszáz oldalas monológfolyam, ahol több mint ötvenen mesélnek arról, milyen viszony fűzi őket a nyomozásukkal húsz évet eltöltő zsigeri realistákhoz. Időben, térben és stílusban is jókora távolságot ível át Bolaño, ahogy követi hőseit. Mexikóvárost elhagyva eljutunk az Egyesült Államokba és Európába is – akárcsak ő maga.

Mintha krimi lenne, ám nem az, bár Bolaño megdolgoztatja olvasóit furcsa, néha egymásnak ellentmondó, néha látszólag teljesen semmitmondó tanúvallomásaival. A kibontakozó kép azonban nem az eltűnt költőhöz vezet el, hanem ahhoz a világhoz, amelyben az író leélte életét. A néha bohém, néha elkeseredett, néha célját vesztett értelmiségiekhez, amelyek egy dolog köt össze: az irodalom szeretete.

A kötet az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Egy darab, amelyiket siratunk: lekerül műsorról a Hat hét, hat tánc

Egy darab, amelyiket siratunk: lekerül műsorról a Hat hét, hat tánc

Egy igazi csodával lesz kevesebb a fővárosi színházak színpadán: lekerül a műsorról a Hat hét, hat tánc. A Vári Éva és Kulka János főszereplésével látható zseniális darabot már csak kétszer láthatja a közönség.

hathet.jpg

Óriási sikernek örvend a Hat hét, hat tánc, amelyet minden előadása után vastapssal ünnepel a közönség, és hathat2.jpgamelyik még hosszú évek után is rendszeresen teltházzal fut. Ennek ellenére már csak kétszer látható, így sietnie kell annak, aki még nem látta, vagy, aki még egyszer szeretné látni.

A színlaprók levétel oka: az Orlai Produkciós iroda több, mint 250 előadást megélt színházi darabjának, játszási jogai lejártak és sajnálatosan azok nem kerültek meghosszabításra, a produkció nem kapta meg a jogokat. 

A darab 2006 óta folyamatosan jelen van a budapesti és vidéki színházi életben. 2007-ben elnyerte a Színikritikusok-díját is. Az elmúlt években a nézők száma meghaladta a 100 000 főt, és volt, aki nem egyszer hanem, akár többször is elment megnézni az előadást.

A Hat hét, hat táncot március 9-én és 14-én láthatja utoljára a közönség a Thália Színházban.

 

Ezt nézd! Ezek a legszebb boros címkék

Ezt nézd! Ezek a legszebb boros címkék

Idén ötödször rendezik meg a VinCE Budapest Wine Show-t, ahol 160 kiállító 1000 borát kóstolhatják és több mint 35 előadáson vehetnek részt a bor szerelmesei. borka.png

A szervezők összesen 12 ezer pohárral és 150 fős személyzettel készültek az eseményre, és idén a gasztronómia is nagyobb hangsúlyt kap. A finom borok mellett azonban érdemes a palackokat is jobban szemügyre venni, hiszen néha kész műalkotásokkal találkozhatunk. Így tettünk mi is, amikor megpróbáltuk összegyűjteni a legszebb címkéket. 


Még egy repülőgép sem maradt fent!

Még egy repülőgép sem maradt fent!

A Non-Stop (16) az a film, aminek az elkészítésére valószínűleg még a benne részt vevők sem tudnának jobb indokot felhozni, mint a pénz. Szívesen megnézném ugyanis, ahogy akár a színészek, akár a rendező rezzenéstelen arccal, igazukba vetett teljes hittel ecsetelik, hogy ez igenis egy frissítő, izgalmas soha nem látott, új csavarral rendelkező akciófilm, amire a közönségnek egyszerűen szüksége volt. Mert nagyon nem az. Sokkal inkább a Neesontól elvárható "most megmentek mindenkit"-dramaturgia újrahasználása egy harmadrangú kábeltévék éjszakai kínálatába illő tucatfilmben.

Non-Stop-Liam-Neeson.jpg

5b286200-9365-11e3-bb77-a75121a0ddc2_5688_D014_00463R.jpgPersze biztos vagyok benne, hogy a stáb mindent megtesz azért, hogy hitelesen tudják eladni a filmet művészi termékként is, de az ilyenkor szokásos körökkel szemben sokkal üdítőbb lenne azt hallani: igen, ez egy ezerszer látott sztori, Liam Neeson kismilliomodik hős-szerepe, csak gondoltuk miért ne csináljuk meg azt, ami a földön már működött, a levegőben is? Mert a Non-Stop ennyi, és nem több. Próbálkoznak azért végig, kisebb-nagyobb csavarokkal, amik néha működnek is, de alapvetően csúnyán kiszámítható a film - ellenben nem unalmas! Tény, hogy gyakran az adja a szórakoztatás-faktort, hogy az kilencvenes évek akciófilmjeiből lopott kliséken nevetünk vinnyogva ahelyett, hogy Neeson marcona arcával éreznénk együtt, dehát senki sem határozhatja meg, hogy hogyan kell élvezni egy filmet, nem igaz? Szóval, ha el tudunk vonatkoztatni attól, hogy egy komolynak szánt akciófilmet látunk, akkor igazán kellemes másfél órát tölthetünk el a vetítőteremben.

Történetünk szerint Bill Marks (Liam Neeson) szövetségi légi marsall, aki éppen egy New York-London járaton teljesít szolgálatot. A gép felszállását követően azonban titokzatos sms-t kap, azzal fenyegetőzve, hogy ha a feladó  - aki mellesleg azt állítja, maga is a gépen utazik - húsz percen belül nem kap 150 millió dollárt, akkor meghal egy utas. Először Marks tréfának gondolja a dolgot, ám az üzenetek küldője, ha nem is direkt módon, de beváltja ígéretét, így Bill kénytelen nyomozásba kezdeni a repülőn. Közben újabb húsz perces határidőt kap, ám a szálakat kavargató bűnözők miatt már a saját főnöke sem hisz neki. A gépen mellé ültetett Jen (Julianne Moore) és Nancy (Michelle Dockery), a fő-légiutaskísérő segítségével kezd az utasok átvizsgálásába. 

non-stop-liam-neeson-air-marshal.jpg

A bűnözők jönnek, fenyegetőznek és pénzt követelnek. Az utasok félnek, értetlenkednek és aggatnak. Liam Neeson iszik, dohányzik (mert gyászol) és lever mindenkit. Vége főcím. Közben azért, hogy szexuális feszültségnek se legyünk híján, van két nő, akik igaz, hogy főhősünket segítik, de mindkettejük motivációja megkérdőjeleződik egy ponton. A politikai korrektséget is szépen elintézik megfelelő arányú színesbőrű karakterrel, a mixbe bedobva egy közel-keleti férfit is, akiről - meglepetés! - kiderül, hogy nemhogy nem terrorista, de még orvos is. Ugye milyen szép, ha nem az előítéleteink vezetnek?! Van itt cuki kislány, aki halott lányára emlékeztetheti Marks-t (lehet, hogy ez spoiler valakinek, de az akkor tuti most jött le a falvédőről) és Jen is kap egy szívszorító háttérsztorit, aminek kapcsán a film fél percig elhiszi magáról, hogy van mélyebb mondanivalója.

non-stop-julianne-moore-liam-neeson.jpgAz sms, mint a kommunikáció elsődleges formája szép vizuális játékra ad lehetőséget, ahogy az éppen írt üzenetet a nézők a vásznon követhetik szemmel, ám ez a magyar változatban ugyanannyira otromba, mint amennyire kreatív. Ugyanis a képen megjelenő szöveget nem feliratozva, hanem direktben magyarul olvashatjuk, és ugyanez a helyzet a karakterek kezében tartott eszközök képernyőjén láttott szöveggel is. Ami lehet, hogy kényelmes és innovatív, de részemről kevés kínosabb és furcsább pillanatot tudok elképzelni, mint amikor azt kell néznem, ahogy Liam Neeson magyarul pötyög a telefonján. Szinkron ide vagy oda, 10 éves kor fölött mindenki tisztában van azzal, hogy a magyarul beszélő karakterek igazából nem magyarok - ha más nem, a Bill, Jen vagy Nancy nevek elárulhatják ezt - így ez a valóban kényelmes és ügyes megoldás inkább furcsává és kizökkentővé tette az üzenetetet. Képzeljük csak el milyen zavaró lenne, ha egy amerikai filmben feltűnő, angol nyelvű feliratot nem felolvasnák vagy alá írnák a magyar megfelelőjét, de magában a filmben lévő feliratba belenyúlva magyarítanák a mondatot! Persze az is lehet, hogy én vagyok túlzottan purista, és ez másnak fel sem tűnt, de azért én továbbra sem nagyon szeretném, ha így belenyulkálnának a filmekbe.   

De szerencsére nem ez az egyetlen hibája a Non-Stopnak, a sok között meg már nem is annyira feltűnő. Mégsem beszélnék le senkit a filmről, csak ne számítsanak többre, mint amit a pár mondatos ismertető sugall, akkor jól szórakozhatnak. Sőt, indítványoznék egy "Ki ismer rá több, más filmből átemelt elemre a filmben?" -játékot, ha mégsem izgulnának kellően hőseink életéért, ezzel az egész játékidő alatt remekül lehet szórakozni! (A terrorista kilétének felfedezése például nagyon szépen rímel egy kultikus horrorfilmre, de ennél többet nem segíthetek.)

Nincsen Sziget Prodigy nélkül

Nincsen Sziget Prodigy nélkül

prodidzsáj_kiemelt.jpgNagy visszatérők és eddig itthon még nem látott produkciók szerepelnek a Sziget legfrissebben megjelent nevei között. A Prodigy, Lily Allen, a Ska-P, a La Roux és Fink már bizonyított, s nem hiába várják vissza őket a rajongóik, míg az idei Szigeten először láthatjuk Miles Kane, a Palma Violets, Kavinsky, a Jagwar Ma és a Bonobo előadását.

A most bejelentett nevek közt többen nem először lépnek fel a Szigeten, sőt vannak már “többszörösen szigetelő” zenekarok is. Gerendai Károly ezzel kapcsolatban elmondta: “A Sziget programjainak kialakításakor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közönség nagyobbik része mindig új látogató, akik a nagy visszatérőket is először láthatják majd nálunk, a hardcore rajongók pedig lelkesen kérik évről évre, hogy újrázzanak kedvenceik. Az esetleges fanyalgók is megérthetik, hogy azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a Prodigy például minden évben az első 5-ben végez a kívánsággépben. Az pedig biztos, hogy az újrázók eddig is hatalmas bulit csaptak minden alkalommal és ezt jó eséllyel most is elvárhatjuk tőlük” – tette hozzá a főszervező.

prodidzsájcsóka.jpgAkik eddig kevesellték a pörgős bulizenét a Szigetről, azoknak rögvest itt a Prodigy (balra), mely 2014-ben ismét a Szigeten veszi kezelésbe fanatikus rajongótáborát. Azt ígérik, hogy Keith Flint és társai még a korábbi fellépéseket is felülmúló, szédületes és megveszekedett show-val szegezik majd a tömeget a fesztivál legnagyobb színpada elé. Pláne, hogy köztudott, műhelyükben már egy ideje dolgoznak az új lemezükön, aminek megjelenése a Sziget utánra várható.

Odacsapós koncertre számíthatunk a Ska-P buliján is. A kilencvenes évek közepén öntudatára ébredt, a világ spanyol ajkú országaiban máig töretlenül népszerű madridi ska-punk együttes szintén nagy visszatérő a Szigeten. Zenéjük végtelenül életvidám, pörgő ritmusú, minden hangjával a hétköznapi konformizmus ellen lázad, akárcsak provokatív dalszövegeik, melyek kérlelhetetlenül őszinte és társadalomkritikus üzeneteket hordoznak. Kiállásuk extrém, eddig hét nagylemezük jelent meg, a színpadon pedig a legintenzívebb produkciót kapjuk a hispánoktól.

Minden nagy fesztivál kívánságlistájára kell egy olyan fiatal, tehetséges és extravagáns popénekesnő, aki nem megosztja a közönséget, hanem egyesíti, azért, mert annyira vonzó, annyira lilielen2.jpgtud énekelni, és még annyi minden mást is tud. Lily Allen (jobbra) pontosan ilyen karakter. Öt éve már, hogy utoljára nálunk járt, közvetlenségével, őszinte bájával és emlékezetes színpadi show-jával lopta be magát a koncertlátogatók szívébe; és idén is mindent be fog vetni annak érdekében, hogy az ujja köré csavarja a rá kíváncsi tömegeket.

Négy megalkuvást nem ismerő zenész alkotja a Londonból elszabadult Palma Violets-t, az egyik legtökösebb és legígéretesebb poszt-garázsrock bandát, amely az utóbbi időben hírt adott magáról a szigetországban. Zenéjük, akárcsak stílusuk szabados, pimasz, nyers és faragatlan, kásás, szennyes és direktbe torzított gitárkarcolatokból áll össze.

Elly Jackson hangját minden popzenerajongó ismeri, élvezettel hallgatja és magából kikelve bulizik rá. A szintipop-lady társa és támasza a csillogásban Ben Langmaid producer-szövegíró-billentyűs; ők ketten a a La Roux irányítói. Állandó fellépői a világ legnagyobb könnyűzenei fesztiváljainak, hozzánk 2011 után felfrissített repertoárral térnek vissza.

Az angliai Birkenheadban huszonnyolc éve született Miles Kane 2007-ben elhatározta, hogy ami addig szórakoztató időtöltés volt, a jövőben legyen eredményes is. A The Rascals 2008-ban megjelent bemutatkozó albuma, a Rascalize egycsapásra ismertté és népszerűvé tette a zenekart, Kane későbbi karrierje szempontjából is kiváló előtanulmányoknak bizonyult. Bár a Rascals hivatalosan nem oszlott fel, Kane néhány éve a szólókarrierjére koncentrál: eddig két önálló munkát jelentetett meg, legutóbb tavaly a Don’t Forget Who You Are-t, amelynek anyagával készen áll arra, hogy maga mellé állítsa a Sziget közönségét.

Finket, azaz Fin Greenall brit énekest, gitárost és dalszerzőt kreatív dalszövegírói tehetsége, igényes-romantikus és elgondolkodtató számai, valamint megfoghatatlan előadói karizmája emeli ki a Nagy-Britanniában kóborló magányos hősök millióinak sorából. Eddigi pályafutásának bő tíz éve alatt öt nagylemeze készült el, legutóbb a Perfect Darkness-szel járt nálunk.

Kavinsky nem egy átlagos szintiboy, hanem egy szuperhősi képességekkel rendelkező figura. Megszemélyesítője, az elektronikus zenész és producer, Vincent Belorgey komoly egyéniség, az egyik meghatározó és legkreatívabb figurája a francia elektronikának.

Gabriel Winterfield énekes-gitáros, a húros, szintis és dobgépes kellékeken kreativitását kiélő Jona Ma, valamint Jack Freeman basszeros triója a Jagwar Ma. Zenéjükre a vegytiszta kivételével minden jelző illik: hiperintelligens és elemien egyszerű, felszabadító és lehúzós, hipnotikus és földhöz ragadt, túlfűtött és rideg. Eddig egyetlen lemezzel, a Howlin'-nal büszkélkedhetnek, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy a kritikusok és pályatársaik bonobo.JPGelismerését kivívják. Élőben a legnagyobb fesztiválok népe győződhetett meg róla, milyen szédítően hatásos produkciójuk, így nem is lehetne időszerűbb, mint most, hogy besétáljunk szintetikus anyagokból szőtt álomcsapdájukba.

Simon Green, azaz Bonobo (balra) zenéje maga a legtisztább és legátszellemültebb transzcendentális meditáció. A természetes, minden körülmények között kockázat nélkül élvezhető tudatmódosulás megtapasztalása szinte felfoghatatlan boldogsággal, határtalan eufóriával ér fel, örömfaktora csak ahhoz a végtelenül pozitív reakcióhoz mérhető, mellyel rajongói a downtempo és a trip-hop műfajt megreformáló elektronikus zenész új albumát, a The North Borders-t tavaly áprilisban fogadták.

30 másodperccel hosszabb lesz a VOLT

30 másodperccel hosszabb lesz a VOLT

internetég.jpgVisszatér a VOLT Fesztiválra az utóbbi évek egyik legsikeresebb bandája, a Thirty Seconds to Mars. A legfrissebb hírek szerint érkezik továbbá a brit rockbanda, a You Me at Six, az elbűvölő, fiatal “istennő”, Birdy, és élő produkcióval lép fel Netsky és Excision. A szervezők azt is bejelentették, hogy idén tovább lehet bulizni Sopronban.

30mp.jpgA tavalyi frenetikus sikerű koncert után rajongók ezrei ostromolták a VOLT szervezőit. Nem véletlen, hiszen tudni lehetett, hogy a Thirty Seconds to Mars (balra) éppen a soproni fesztivál idején a környező országokban koncertezik. “Szinte lehetetlennek tűnt meggyőzni őket, mert ebben a négy napban három helyen lépnek fel és mindössze egyetlen pihenőnapot tartottak fenn maguknak. Azonban olyan sok kérés érkezett hozzánk a rajongóktól, hogy nem adtuk fel és pár hét alatt sikerült rábeszélnünk őket, hogy térjenek vissza Sopronba – immáron harmadszor” – mondták el a szervezők.

Július elején a VOLT közönsége személyesen győződhet meg arról, milyen erők lakoznak a You Me at Six legfrissebb stúdióalbumában. A brit rockbanda – elsöprő erejű dalai mellett - minden előítélet és műfaji gátlás nélkül, előszeretettel formálja saját képére ismert előadók és együttesek számait. Alternatív 'remixlistájukon' olyan nevek szerepelnek, mint Lady Gaga, Ellie Goulding, Avicii, a Coldplay vagy a Foo Fighters.

Ma már nincs olyan magára valamit adó zenei rádió, amely naponta ne játszaná kiemelt rotációban Birdy slágereit. A ragyogó előadói képességekkel, páratlan hanggal és ellenállhatatlan karizmával megáldott brit énekesnőnek és dalszerzőnek minden képessége megvan ahhoz, hogy bekerüljön egyszer korunk legnagyobb brit popistennőinek panteonjába. Birdy májusban lesz tizennyolc éves, de már két albuma jelent meg, idén pedig az év legjobb női előadójának járó díjért szállt versenybe a BRIT Awards-on, Nagy-Britannia legfontosabb zenei díjátadóján. Júilus 4-én a VOLT közönségét varázsolja el dalaival.

internetég.jpgBelgium legkeresettebb, prémium kategóriás és közvetlenül exportra termelt drum'n'bass anyagait egy huszonéves edegemi srác, Netsky (jobbra) állítja elő. A profin összerakott, ritka intenzitással daráló ütemeken és extra súlyos basszusokon alapuló, most már élő hangszereken játszó zenészek bevonásával még elvetemültebbre formázott produkció arénákat képes megtölteni bárhol a világon. Netsky, a Hospital Records aktuális sztárja, zavarba ejtően fiatal tehetség, kiben észrevehetően ott dolgozik a potenciál, hogy egyszer a világ első számú drum'n'bass császára legyen. Július 5-én ő zárja majd a VOLT Nagyszínpadának programját. Érkezik Excision, a kanadai DJ és producer, aki kőkemény, basszusközpontú, masszív és kíméletlen dubstep anyagaival szerzett magának hírnevet. Munkái elektronikus zenei sokkterápiák, fellépésein az őrjítő vizuáloktól kezdve a szintetikus hangokig mindent bevet annak érdekében, hogy elementáris erejű produkciójával tudatmódosult állapotba kerüljünk.

dzsémidzsaszta.jpgUgyancsak a VOLT vendége lesz a Hatebreed (jobbra). A connecticuti hardcore óriások, elemi erejű, extra zúzós és megalkuvást nem ismerő, brutális metalcore őrületükkel két évtizede feszítik a húrt, borzolják a kedélyeket és lökik tele adrenalinnal a népeket.Az Egyesült Államokból látogat Sopronba a nagy visszatérőként jegyzett The Afghan Whigs, különleges koncertet ígér Hank Sullivant amerikai rockzenész és producer, az MGMT alkalmi gitárosának kultikus bandája, a Kuroma, és a három imádnivaló és krézi csaj, Ikkyu, Motoko és Hiromi, valamint egy eszeveszetten technikás dobos, Kazutaka Komaki alkotta japán Tricot formáció.

A VOLT február 26-án délután, a Facebook oldalán tett közzé egy sokat sejtető, ám szűkszavú közleményt, amely szerint “idén egy nappal hosszabb lesz a fesztivál”. Bár a pillanatok alatt többezres tetszést kiváltó hírrel kapcsolatban részleteket nem árultak el, a poszt azt sejteti, hogy az eddig nem tervezett plusz napra egy sokak által várt, különlegesen nagy nevet igazoltak a VOLTosok. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy ezen a napon a bérletesek kedvezményesen vehetnek majd részt. Ezzel az idei VOLT hat teljes estét ígér, hiszen már július 1-én megnyílik a soproni Lővér Kemping a fesztiválozók előtt.

"Ne próbáld, csináld!"

"Ne próbáld, csináld!"

Charles Bukowski soha nem volt egy átlagos író - már ha egyáltalán van olyan - és ennek ő örült a legjobban. Műveiben az alkoholizmus és a hajléktalanság gyönyörűen megfér az alkotói válság és akár még a szerelem képeivel is, miközben mindből egyformán árad a nagybetűs ÉLET. Vegyes felvágott című, novellákat és verseket tartalmazó válogatása húsbavágóan szórakoztató olvasmány.

slidbuk.jpg
buko.jpgJelen cikk címe Bukoswki sok helyen fellelhető hitvallása volt, és róla aztán senki sem mondhatja, hogy nem tartotta volna magát az elveihez. Bort prédikált és bort ivott, lóversenyre járt és padokon aludt, a leglecsúszottabb alakokkal haverkodott, fel-felszedett pár nőt (vagy éppen őt szedték fel), aztán, mikor írógéphez jutott, mindezt szépen leírta. Nem tűnik túl bonyolultnak, ám éppen ebben az egyszerűségben rejlik a varázsa. Mert egy dolog teljesen a legaljáig megélni az életet, de ahhoz, hogy ilyen élethűen, lesújtóan, de valahogy mégis kicsit reménytelin el is tudjuk ezt mesélni, na ahhoz kell a tehetség. Bukowski pedig, verézmondatához híven, csinálta, ameddig csak tudta.

A Vegyes felvágott különleges gyűjtemény, hiszen nagyobb részben versekből áll, Bukowski líráját viszont még nem igazán ismerheti a magyar olvasóközönség. Nos, a kötetben haladva egyre inkább világos lesz, milyen remek dolgokból is maradtunk ki eddig. Az egyes novellák témái által lazább csoportokba rendezett versek között szívszorító ars poeticaval ugyanúgy találkozhatunk, mint egy átitalozott éjszaka leiratával, vagy a már kissé lenyugodott író régi írógépére való visszaemlékezésével. Szereplői (önmaga alteregóin kívül teremészetesen) alkoholisták, hajléktalanok, játékfüggők, prostituáltak, írók, menedzserek, pultosok és pincérnők, akik Bukowski szemén keresztül egyszerre látszanak szánnivaló és szeretetre méltó karaktereknek. Nem foglal állást, és nem harcol az elfogadásukért - hiszen belül azért ő is tisztában van vele, hogy az ő életük sem igazán követendő példa -, de emberivé teszi őket, érdekessé és háromdimenzióssá, sokkal több értékkel, mint amit az átlagember kinézne bárkiből, aki még reggel nyolckor is a pultot támasztja. Puhán és csendesen mutat rá a társadalom képmutatására, és a "normális élet" rémisztően semmitmondó voltára, ami éppen ezért talán jobban üt, mint ha a beatnemzedék más tagjaival együtt kiabálta volna a szélbe. Hiszen nagyon is igaz, hogy "Sokféle őrült van a világban és néhányuk tehetségesebb, mint a rengeteg illendő buta épelméjű". Bukowski egyértelműen ilyen őrült volt.       

Bukowski rajongói - akiket elvileg soha nem állhatott - holnap a Katona József Színházban rendezett emlékest keretein belül tiszteleghetnek kedvencük előtt. Némi alkohol kíséretében, természetesen.

Zac Efront vagy a nyolcmillió dollárt dobnád ki az ablakon?

Zac Efront vagy a nyolcmillió dollárt dobnád ki az ablakon?

Fenti kérdésben valószínűleg másképp vélekednek a Csajkeverők producerei és a nézők. Az év egyik legrosszabb filmjét láttuk. csaj.png

AWOD_R5_12_3guysExit_rgb (1).jpgMinden bizonnyal sokan emlékszünk azokra az évekre, amikor még nevetni tudtunk az amerikai pitével nemi életet élő srácokon, a szaporító- és emésztőszervrendszert körüljáró poénhalmokon, és a szerencsétlenségükből viccet csináló szüzességüket kényszeresen elveszíteni akaró szerencsétleneken. Ezeknek az időknek viszont nagyjából már egy évtizede leáldozott.

Úgy tűnik, mégis van pár ember Kaliforniában, aki ez utóbbi mondattal nem értenek egyet. Akik azt gondolják, hogy Zac Efron szemeivel minden filmet el lehet adni, csak kell mellé egy afroamerikai és egy óvoda óta nem sokat férfiasodó srác. Három szingli pasi, akik megfogadják, hogy ők bizony nem csajoznak be, erre egészen menő módon kávéval koccintanak, miközben persze mindhárom semmire nem vágyik jobban, mint hogy kapcsolatban éljen. 

AWOD_R2_b2-74_12_CC_rgb.jpgJason (Zac Efron) egy buliban találkozik Ellievel (Imogen Poots), akiről az egy éjszakás kaland után azt gondolja, hogy prosti. Aztán persze kiderül, hogy nem, és onnantól kezdve valamiért elképesztően fontos lesz neki a csaj, de persze a hülye fogadás miatt ezt titkolja haverjai előtt. Daniel (Miles Teller) eközben kerítő havernőjével Chelsea-vel (Mackenzie Davis) kavar össze (a lány keresztneve persze előrejelzi, hogy ő egy nagyon gazdag és előkelő család sarja, akik nem akarják lányukat egy Daniel típusú nyikhajnak adni). Végül itt van nekünk Mikey (Michael B. Jordan), akit otthagy a felesége, ő érte küzd (nyilván a fogadás miatt szintén titokban).

AWOD_00738_R_CROP_rgb (1).jpgA film ugyanazzal a gonddal harcol, mint főhősei: identitászavar. A Csajkeverők első fele vígjátékként próbálja eladni magát, ám a béna humor egyáltalán nem működik (a moziteremben a csöndet egy valamire való kuncogás sem törte meg). A dolog az utolsó félórában válik katasztrofálissá, amikor is a film elkezdi komolyra venni a figurát (ez az a pont, amikor a fiúk rájönnek, hogy ők igazából mégis mit akarnak). Ekkorra a nézőknek is elfogy a pattogatott kukoricája és a kólából is az utolsókat szürcsölik, így mindenki a terem sötétjében próbálja kideríteni, mégis mennyi van még hátra ebből a sz...órakoztatónak korántsem nevezhető alkotásból. 

Szóval ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis miért költöttek nyolcmilliót egy olyan filmre, amit valószínűleg csak Zac Efron hűségesebb rajongói fognak megnézni? Mondjuk valószínűleg ebből megtérül az üzlet, más kérdés, hogy az ifjú színésznek megéri-e ez a filmes karrierjét tekintve (a többiekről nem is beszélve). 

Az amúgy is több sebből vérző Csajkeverőkbe ráadásul sikerült egy végsőt belerúgni a kilencvenes évek filmborzalmait felidéző magyar címmel. Az eredeti (That Awkward Moment) se sokkal jobb, mert habár arra a kínos pillanatra utal, amikor egy kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy "nos, miképpen is tovább?", az emlékeinkben sokkal inkább 94 kínos percként fog megmaradni a film. 

 

Vajon ki rendelkezhet egy lány élete fölött?

Vajon ki rendelkezhet egy lány élete fölött?

Rettenetes volt. Balogh Boglárka már az ötödik oldalon elérte, hogy görcsbe ránduljon a gyomrom, és hogy ez az állapot ne is enyhüljön a könyv végéig. Mindezt úgy érte el, hogy a Love Commando esetében nem thrillerről, fikcióról van szó. Vagy pont ezért. Ennek a könyvnek ugyanis minden szavát a nagybetűs ÉLET írta.lc.png

887162_4.jpgA borító és a cím alapján még egy laza kis szerelmi történetre gondoltam, amely a borítókép alapján vagy Indiában játszódik, vagy legalábbis egy indiai lányról szól. De ez a könyv minden, csak nem laza. És nem csak egy történet, hanem számtalan pár, számtalan története.

Azt szoktuk mondani, hogy nincs boldogabb egy friss szerelmesnél. Indiában azonban pont fordítva van: nincs boldogtalanabb és szerencsétlenebb ember annál a fiatalnál, aki bele mer szeretni valaki másba, mint akit a szülei már kiszemeltek házastársul. És ha ragaszkodik ehhez a szerelemhez, ha netán rajtakapják őket akár csak egy csókon is, akkor nincs halottabb sem. Mert Indiában a halál vár a szerelmesekre, ott a meséknek nem az a vége, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak", hanem hogy „boldogtalanul, üldöztetésben éltek, és nagyon fiatalon, tragikus hirtelenséggel, ugyanazon a napon erőszakos halált haltak, s ezt a gyilkosságot nagy valószínűség szerint a szüleik vagy egyéb közvetlen férfi rokonaik követték el rajtuk."

Ezt még leírni is szörnyű. Nem is tudom, hogyan lehetett annyi lelkiereje Balogh Boglárkának, a magyar újságírónőnek, hogy elmenjen Indiába, és talán kicsit saját életét is kockáztatva utánajárjon ezeknek az eseteknek és utána ezeket papírra is vesse. Miközben e sorokat írom, újra gyomromban érzem a félelmet, és mantraként jár az agyam egyik hátsó szegletében, hogy milyen szerencsések vagyunk mi, nyugati civilizációban felnőtt emberek. Hiszen ha szeretünk valakit, akkor nem kell már Rómeó és Júlia szerepét eljátszanunk, s a házasságról szóló döntésünk a mienk, és nem a szüleink vagy a faluközösség döntése.

A Love Commando nem mellesleg egy fantasztikusra sikeredett Indiabemutató is. Láttatni a nyomort már sokaknak sikerült, de láttatni a nyomor mögött a szépséget, azt a gyökeresen egyedit, amelytől India igazán India, nem kis kihívás. Balogh Boglárka érezhetően nem könyvekből szedte össze ismereteit, hanem ott járt, megtapasztalta a vonatok tömegnyomorát, a hihetetlenül bonyolult hit- és szokásrendszert, a csáj ízét, a Gangesz mellett elégetett hullák szagát, az indiai esküvő szokásait, az azt megelőző ékszervásárlás hangulatát és még ezernyi apró dolgot. Megtalálja a megfelelő szavakat akkor is, amikor a szeretés és szeretve levés szabadságáról és az ez iránti vágyról, a reménytelenségről és a reményről, az érzelmek hihetetlen kavalkádjáról ír, mely a könyv minden egyes lapjáról árad. Arról a hihetetlen abszurd helyzetről, ahol a szülők rendelkeznek lányaik élete fölött, ahol a közösség döntése alapján a lány kiskorú fiútestvére a nyílt utcán, mindenki szeme láttára lelőheti a nővérét, ha az a helyi igazságszolgáltató tanács (khap pancsajat) szerint erkölcstelenséget követett el.

Érzékeny lelkűeknek nem ajánlom nyilvános helyen olvasásra a könyvet, és azt sem, hogy egy szabad tíz percben álljanak neki olvasni. Letehetetlen. Mert egy olyan életről szól, amely nekünk teljesen idegen, érthetetlen, és éppen ezért magával ragadóan lenyűgöző.

Balogh Boglárka Love Commando című könyve a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.

Frankofón Filmnapok top 5

Frankofón Filmnapok top 5

Néhány nap múlva, február 28. és március 9. között kerül megrendezésre a 4. Frankofón Filmnapok. Az Uránia mozi francia filmek előtt tisztelgő fesztiváljának apropóján összegyűjtöttük azt az öt filmet, amelyeket szerintünk vétek lenne kihagyni. Nem volt könnyű dolgunk.

franko.jpg
venus_2573202b.jpgVénusz bundában

Roman Polanski egy jó hosszúra sikerült hollywoodi kitérő után ezzel a kétszereplős kamaradrámával tér vissza az európia mozihoz, ami így valószínűleg nagy érdeklődésre számíthat a fesztiválon. A versenyprogramban induló Vénusz bundában Thomas, a színházi rendező, és a hozzá meghallgatásra érkező Vanda történetét meséli el. A férfi egyre reménytelenebbül keresi darabja főszereplőnőjét, ám Vanda, kezdeti irritáló stílusa ellenére ügyesen elhúzza a castingot... 

Színarany álmok

A versenyen kívül bemutatott alkotások legalább annyi érdekességet tartogatnak, mint a díjért induló társaik. A Színarany álmok a 1970-es években, Kambodzsában lezajló véres filmművészet-felszámolást mutatja be. A dokumentumfilm szemtanúk segítségével próbálja rekonstruálni a vörös khmer rezsim pusztítását, ami a filmek és mozik tönkretétele mellett a színészek halálával is járt. A világnak ezen a felén valószínűleg egyáltalán nem ismert események bemutatása kifejezetten érdekesnek tűnik.

grand-central-tahar-rahim-lea-seydoux.jpgAz erőmű

Az Adéle élete kékhajú lányának szerepével egy csapásra - és teljesen megérdemelten - ünnepelt színésznővé váló Léa Seydoux újból a vágy tárgyaként tér vissza a vászonra ebben a különös szerelmi történetben. Az alkalmi munkákból élő Gary egy atomerőműben próbál szerencsét, ahol megismerkedik Karole-lal. Szerelmüknek azonban nemcsak a nő férjezett volta, de fertőző a radioaktív sugarak is az útjába állnak.

Kilenc hónap letöltendő

Morbid dolog vígjátékot forgatni abból a helyzetből, hogy egy nő nem emlékszik semmire a teherbe esésének körülményeiről? Igen. A franciák azért megteszik? Igen. Elsülhet jól? Így igen! Ariane bírónő, mégpedig a szigorú, végletekig erkölcsös fajtából. Nem elég, hogy rájön, terhes, de az apasági teszt azt is felfedi, hogy egy bűnöző az apa. Igen ám, de Ariane egyáltalán nem emlékszik arra, hogy bármi köze lett volna a férfihoz. Ebből az alapfelállásból vagy egy nagyon vicces, vagy egy nagyon rossz film jöhet össze, mi kíváncsian várjuk a végeredményt.

pic_20140209161432_5r2vhc5c3fy.jpgGrigris

A 2013-a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölt Grigris rendezője, Mahamat Saleh Haroun is ellátogat a Frankofón Filmnapokra, ám a film nem csupán emiatt érdekes. Franciaország számottevő afrikai kisebbségnek ad otthont, az idei Frankofón Filmnapok kínálatában egy külön kategóriát is szentelnek az afrikai filmeknek. A Grigris ugyan ezen kategórián kívül szerepel, ám csádi-francia koprodukcióként éppen ezt a kapcsolatot erősíti. Grigris egy táncbolond, ám mozgássérült fiú, aki ha tehetné, csak a táncnak élne, ám nagybátyja váratlan betegsége miatt kénytelen beállni a helyi benzincsempész maffiához.

A Frankofón Filmnapok teljes programját az Uránia Nemzeti Filmszínház oldaláról tölthetik le.

A táguló univerzum áramlása

A táguló univerzum áramlása

mius_kiemelt.jpgAkár a macska. Nem csak a név hangzása miatt. Puha tappancsokon lopakodik feléd, de hűvös méltóságával megtartja a távolságot. Csak ha olyan kedve van, akkor enged közel. Néha. De akkor bundájába fúrhatod az arcod, és dorombol. Ambient és chill. Megfoghatatlan hangulatokkal és hangokkal kényeztet a budapesti mїus második albuma, amiről a duó két tagjával, a zenéért felelős Álmos Gergellyel és az énekes Horányi Júliával beszélgettünk.

Vágjunk a közepébe: mit jelent a nevetek, és milyen billentyűkombinációval lehet helyesen leírni a benne szereplő „ї” betűt?

Gergő: A nevünk jelentése egyelőre még mindig titok. (mosolyog) Korábban ígértük, hogy egy videóban megválaszoljuk majd a kérdést, de ez a felvétel még nem készült el. Viszont ami késik, nem múlik… A billentyűkombinációt nem tudjuk, de ha te tudod, vagy bárki rájött, akkor jelezze.

mius_tessellation_cover.jpgNem a levegőbe beszéltetek, amikor azt mondtátok, hogy az új lemez elektronikusabb lesz az elődjénél. Egyúttal borongósabb is, vagyis elég komor színekből lett kirakva ez a mozaik.

Juli: Tényleg borongósabb? (mosolyog) Mi ezt nem érzékeltük eddig, sőt, inkább az volt a szándékunk, hogy könnyedebb és kreatívabb legyen az anyag. Zeneileg mindenképpen kísérletezőbb és felszabadultabb, mint a korábbi album szerzeményei. A dalok esetében nem voltak konkrét események, valószínűleg minden, ami folyamatosan történik velünk az életben, inspirál minket.

Gergő: Lehet, hogy ez azért érezhető, mert a dúrokat csak mollok között tűrjük meg. (nevet) Nem egy tudatosan felépített, a dalokat tekintve koncepcionális lemezről van szó, ugyanis nagyon gyorsan és spontán születtek a nóták. Emiatt is érezhetőek szabadabbnak.

Kik a kedvenc zenekaraitok, előadóitok? A Tessellation alapján nekem olyan nevek körvonalazódtak, mint a Massive Attack, a Bonobo, a Conjure One vagy a Sleepthief.

Juli: Köszönjük, megtisztelő, hogy ilyen nagy nevekre asszociáltál, ez jól esik. A felsoroltak közül kettő is szerepel a favoritok listáján, a Bonobo és a Massive Attack például. De nekem nagyon sok - ha úgy tetszik - példaképem van, és rengeteg zenész, együttes és énekesnő, akiknek a művészete hatással volt vagy van rám. Közéjük tartozik Sade, Billie Holiday, a Lamb, Tom Waits, Björk, a Moderat, de még rengeteget fel tudnék sorolni. Tina Turnert is nagyon tisztelem, mint embert és mint művészt, még ha az ő zenéi nem is állnak annyira közel a stílusomhoz.

Gergő: Ennél az albumnál nem volt konkrét inspiráció a zenét tekintve. De ha aktuális kedvencet kell említenem, akkor a következők jutnak elsőre eszembe: Moderat, Hundreds, Rangleklods, Atoms for peace, Jon Hopkins, Toro y Moi, Chilly Gonzales.

mius1.jpgJuli hangjáról mindig egy erős felépítésű, afro-amerikai hölgy ugrik be, pedig egy vékony szőke lány áll a mikrofon mögött. Más még nem élt ezzel az észrevétellel?

Juli: Köszönöm, ezt már valóban mások is megjegyezték. Örülök neki, ha így van. Nagyon tisztelem a fekete énekeseket. Túl azon, hogy általánosságban fizikailag sokkal jobb adottságaik vannak az énekléshez, az ő zeneiségük hihetetlen energiákkal van átitatva, amit én igyekszem megérteni, és a magam képére formálni. Ám nagyon fontos: nem kívülről, pusztán technikailag utánozni.

Gergő: Ebben nagyon szerencsések vagyunk, Julcsinak sokrétű a hangja és sokféleképpen tudja használni.

Mi alapján választották ki az album felvezető dalának a Hub of the Universe-t?

Gergő: Úgy éreztük, hogy ez a szám egyfajta összefoglalása az új hangzásvilágunknak. Mindenképp olyat szerettünk volna először a közönség elé tárni, ami sejteti, hogy itt valami új dolog van készülőben a korábbi lemezhez képest.

A honi zenekaroknak örök dilemmát jelent az „angolul vagy magyarul énekeljünk” kérdése. Ti az előbbi mellett döntöttetek. Megjegyzem: nagyon jól áll nektek.

Gergő: Szeretnénk nyitni a nemzetközi piac felé. Ez kezdettől fogva cél volt, de először meg kellett alkotni egy referenciát, amit már tudunk reklámozni külföldön. Eddig erre ment el minden energiánk, most pedig elkezdünk majd kifelé áramoltatni. Másfelől stilisztikai okai is voltak a döntésnek. Az a fajta zene, amit mi alkotunk, sokkal kifejezőbb angol szövegekkel, és az angol nyelv ritmusvilága jobban illeszkedik hozzá.

Juli: A külföldi próbálkozás már a kezdetektől tervbe volt véve, de eddig azzal telt az időnk, hogy megalkossuk azt, amire tudunk hivatkozni a nemzetközi piacon. Most, hogy ez sikerült, elkezdünk nyitni a világ felé, és hiszünk benne, hogy jön majd a pozitív válasz.

Ugyanakkor született egy magyar nyelvű dal is, ráadásul az Aranyszárnyúban nem kevés népzenei hatás hallható.

Juli: Ez a dal teljesen véletlenül jött létre. Nem terveztük, hogy lesz egy magyar nyelvű szám a lemezen. Korábban sokat próbálkoztunk a mai modernebb énekstílus magyar nyelvre történő átültetésével. Végül a lemezre jellemző elektronikus vonal és a magyar nyelv közötti kapcsolatot a népzenei gyökerekben találtuk meg. 

mius4.jpgA Little Flame kétszer szerepel a lemezen, de a második verzió – legalábbis nekem – mindössze egy rövidített zongorás-instrumentális kivonata az eredetinek.

Juli: Tulajdonképpen igen, így is lehet mondani, ugyanakkor mégsem csupán egy duplázásról van szó. A piano cover, amit Sebestyén Áron dolgozott ki, illetve játszott fel a lemezre, abból a megfontolásból született, hogy megmutassuk a dalban rejlő zongora adta játéklehetőséget; illetve a zeneszámot egy új aspektusból is megszólaltassuk. Szerintünk nagyon szépen sikerült ez a törekvésünk, és egy igazi, filmes hatású tétel született a kísérletből.

A március 14-i lemezbemutatónak a Toldi mozi ad majd otthont, ami nem egy szokványos koncerthelyszín…

Gergő: Úgy voltunk vele, hogy ennek a lemeznek egy nagyon különleges és az átlagostól eltérő helyet kell biztosítanunk. Mivel nagyon szeretjük az élő előadást látványos vj szettel kiegészíteni, arra jutottunk, hogy egy moziterem lenne a legtökéletesebb erre a célra. Emellett a Toldi örömmel vette az elképzelésünket, és partner volt az ötletünkben. Így ez lesz a méltó megünneplése egy hosszas és küzdelmes, ugyanakkor lelkes és őszinte munkafolyamatból született alkotás létrejöttének.

A lemezanyag és az első reakciók alapján akár egy komoly áttörést is hozhat a Tessellation. Mennyire érzitek így ti is?

Gergő: Nagyon büszkék vagyunk a Tessellationre, szeretjük, és természetesen nem tagadjuk, hogy bennünk van a vágy az áttörésre. Bízunk abban, hogy ezzel az albummal nagyobb figyelmet tudunk magunkra irányítani. De nem vesszük ezt túl komolyan, ha nem ez a lemez lesz az, akkor még nem jött el a mi időnk, ami azt jelenti, hogy még küzdeni kell tovább egy kicsit. Minden okkal történik, még magunk sem tudjuk mi az, amire már készen állunk.

Kállay-Saunders András nyerte A Dalt

Kállay-Saunders András nyerte A Dalt

Ez azt is jelenti, hogy ő képviselheti hazánkat az idei Eurovízión. dal.png

kallay-saunders_andras.jpgTöbb száz jelentkező közül nyolc versenyző került a döntőbe, ahol a zsűrinek négyet kellett kiválasztania. Az ő választásuk Kállay-Saunders Andrásra, Bogira, a Fool Moonra, valamint Király Viktorra esett, és így búcsúzott a Honey Beast, a Depresszió, a New Level Empire, és Pál Dénes.

Közülük a nézők Kállay-Saunders András Running című dalát választották.

Az idei európai döntőnek a tavalyi győztes Dánia, azon belül is Koppenhága ad otthont

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása