Úgy tűnik, az Amerikai Filmakadémia tagjai élvezik, hogy szegény Leonardo DiCapriót mindig megszivatják, és soha nem adnak neki Oscart. Nem kizárt, hogy már maga Leo sem hiszi el, hogy egyszer végre hazaviheti. Idén a Wall Street Farkasáért jelölték, amiben zseniális volt, végül azonban Matthew McConaughey kapta az elismerést (hozzá kell tennünk, hogy ő is hasonlóan jó volt a Mielőtt meghaltamban.) Mi azonban nem csak idén, de már korábban is adtunk volna Oscart Leónak. A következő filmekért.

Django elszabadul

Amerika lassan megérett arra, hogy szembenézzen rabszolgatartó múltjával – elég csak az idei Oscar-díj nyertes filmre gondolni (12 év rabszolgaság - a szerk). Az azonban még távoli, hogy a kegyetlen rabszolgatartókat bármilyen szinten elfogadja. Mással nem nagyon tudjuk magyarázni, hogy – akárcsak idén Michael Fassbender – tavaly nemhogy Oscar-díjat, de még csak jelölést sem kapott Leonardo DiCaprio a Django elszabadulban nyújtott alakításáért. Azt meg pláne nem értjük, hogy helyette miért Christoph Waltz jóindulattal is csak bohóckodásnak nevezhető játéka érdemelte ki a Filmakadémia elismerését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában.

Viharsziget

Egy újabb alkalom, amikor DiCaprio Martin Scorsésével dolgozott együtt (a Wall Street Farkasa is Scorsese-film, de több alkotást is csináltak együtt - a szerk.), remek eredménnyel. A Dennis Lehane azonos című regényéből készült tökéletes adaptációban Ben Kingsley és Mark Ruffalo volt Leo partnere, tökéletes hármast alkottak. DiCaprio ebben a filmben is tökéletes alakítást nyújt, zseniálisan hozza Teddy Daniels nyomozó kiszámíthatatlan, sejtelmes figuráját. Kevés olyan alkotás van, amelyre azt tudjuk mondani, hogy olyan adaptáció, amelyik jobb az eredeti könyvnél, a Viharsziget azonban ilyen. Ez pedig nehéz dolog, mert Lehane eredeti regénye is zseniális.

A szabadság útjai

Sam Mendes filmje nemcsak újra összehozta a legendás Titanic-beli kettőst, de mindkét színésznek remek lehetőséget adott képességeik megcsillogtatására. Az 1950-es évek Amerikájában házasságuk válaságával és álmaik be nem teljesülésével küszködő párként mindketten őszinte és megrázó alakítást nyújtanak. DiCaprio kedves fiúként indul, majd fásult, kiégett férfiként és családapaként próbálja megérteni szárnyaló képzeletű, elégedetlen feleségét. Két merőben különböző ember egymással és egymásért folytatott küzdelmében Leo figurája a gyengébb, de odaadóbb és alkalmazkodóbb fél, aki bárhogy is próbálja, nem tud dűlőre jutni a szabadságra vágyó nővel. A férfi-női kapcsolatok tipikus problémáit szívbemarkolóan bemutató, tragikus filmben DiCaprio csodálatos aprólékossággal hozza a jószándékú, ám kissé naív férfi figuráját, aki lassan belenyugszik, hogy egy olyan életben ragadt, amit nem akart, és már meg sem próbál kitörni.

Véres gyémánt

Leo más filmjeihez viszonyítva méltatlanul kevés szó esik erről az alkotásról; olyasféle „ja, tényleg, abban is játszott” ráeszmélést jelent ez az Afrikában játszódó történet. Mindebben közrejátszhat a téma érzékenysége is: a világ nem szívesen szembesül a saját kapzsiságával. Mindezt véresen valóságosan ábrázolja a film, amelyben főhősünk igazi jellemfejlődésen megy keresztül – hihetően és egyáltalán nem csöpögősen. Gyerekmilíciák, a nyomor és a fényűzés közti mély szakadék, mindez egy olyan térségből a szemünk elé vágva, amiről próbálunk minél kevesebbet tudni. Garantáltan a székedben ragadsz a stáblista alatt – DiCaprio záró jelenete miatt is.

Aviátor

Újabb Scorsese-rendezés (pontosabban ez korábbi, mint a Viharsziget), újabb Oscar-jelölés, újabb elmaradt díj. Újabb DiCaprio-arc, amit korábban még nem láthattunk. És egy újabb olyan szerep, ahol a karaktere remekül látható fejlődésen megy keresztül. Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte. Scorsese filmje nemcsak a sorozatos győzelmekről és diadalokról, hanem Hughes magánéletéről is képet fest. Mesél Hollywood két legendás színésznőjéhez, Katharine Hepburn-höz (Cate Blanchett) és Ava Gardnerhez (Kate Beckinsale) fűződő kapcsolatáról, és beszámol a Pan American befolyásos vezetőjével, Juan Triplle-lel (Alec Baldwin) folytatott heves küzdelméről is...

További filmek, amelyekben Leo zseniális és érdemes megnézni: Hazugságok hálója, A nagy gatsby, Eredet, Egy kosaras naplója, New York Bandái, Marvin szobája