Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
Az ember a vaspáncél alatt

Az ember a vaspáncél alatt

Pataki Anita írása itt: - 2016-05-07 14:59

A Marvel-univerzum megállíthatatlan terjeszkedésének legújabb lépéseként a képregények ismerői által remegve várt, Amerika Kapitány és Vasember egymásnak feszülését elmesélő sztorira esett a választás. Ebben a földönkívüli hadurak vagy felturbózott nácik helyett az eddig makulátlannak tűnő Bosszúállók szinte kicsinyes, emberi véleménykülönbségek mentén szakadnak ketté, az előzőeknél jóval árnyaltabb történetet létrehozva. Az ebből született Amerika Kapitány: Polgárháború (16) pedig még ezt is megcsavarva bizonyítja be, hogy a legszívszorítóbb harcokhoz nem kell páncél. 

civwar.jpg

captain-america-civil-war.pngPersze azért egy képregényfilmben nem árt, ha az akaratok mellett elpusztíthatatlan izmok és vasruhák is összecsapnak, de a Polgárháború mégis elérte, hogy az akció olykor csupán metaforaként szerepeljen. Ami egy egészen zavarba ejtően új dolog. Mert tény, hogy a Bosszúállók közös és szólófilmjeiben is minden csattogva püfölős akció mögött volt valamiféle érzelmi tartalom, de csak másodvonalban. A fő mindig is az ellen lezúzása volt. Az valódi érzelmi konfliktushoz a Thor-Loki testvérpár szembenállása volt még a legközelebb, de a szőke istenség filmjeiben ezt is felhígították egy szerelmi szállal, a Bosszúállókban pedig maximum annyi jelentősége volt a családi kapcsolatnak, hogy Thor nem engedte Lokit eltenni láb alól. A kívülről érkező, egyértelműen velejéig romlott ellenfelekkel való összecsapás pedig egyszerűen nem képes igazi érzelmi mélységeket produkálni. Kicsi az igazi tét, hiszen tudjuk, hogy a hős úgyis túléli (ez amúgy az univerzummá bővülés legnagyobb hátulütője), a gonosz pedig legalább átmenetileg megsemmisül. Maximum a szegény Ben bácsihoz vagy Batman szüleihez hasonló, halálukkal katalizáló karakterekre várhat sötét jövő. Nem így a Polgárháborúban, ahol nem elég, hogy nehezen dönti el az ember, éppen kinek is szurkoljon de a végén még egy olyan drámai gyomrost is bevisznek, amire a keserű feladáson kívül nézőként nem nagyon lehet máshogy reagálni. Természetesen Vasember és Amerika Kapitány ettől még szétpüföli egymást mielőtt belátnák azt, amit jó esetben mi már megértettünk: van olyan háború, amit egyszerűen nem lehet megnyerni.    

3-things-more-important-than-spidermans-reveal-in-captain-america-civil-war0-1200x675.jpgTermészetesen mint minden háborúvá váló konfliktusban, ebben is vastagon benne van a politika keze. Mivel a Bosszúállók utóbbi években egyre sűrűbbé vált akciói nem elhanyagolható mennyiségű civil áldozattal és anyagi kárral jártak, az amerikai kormány törvényes keretek közé szeretné fogni a szuperhősöket. Ez eddig érthető. Ezzel viszont kvázi megfosztaná őket a szuverenitásuktól és egy felügyelő bizottság alá rendelve felelősségre vonhatóvá tenné őket, ami, ugyancsak érthető módon, nem arat osztatlan sikert a csoporton belül. Mindenki legnagyobb meglepetésére a mindig is renitensnek számító Vasember (Robert Downey Jr.) áll elsőnek a javaslat mögé, míg a törvény betűjét szentírásként követő Amerika Kapitány (Chris Evans) teljesen elzárkózik tőle. A két hős döntése mögött messze nem csak stratégiai vagy hatalmi, de érzelmi indokok is állnak, amelyek ugyebár még soha semmilyen konfliktus megoldásában nem segítettek. A szuperhősök nagy nehezen oldalt választanak a szuperkatona és a milliárdos feltaláló egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő összecsapásában és miközben kötelességtudóan csépelik egykori barátaikat várják, mi sül ki ebből az egészből. Közben - csakhogy hőseinknek ne legyen elég a belső viszály - a rendet továbbra is fenntartani igyekvő rendőrség és a CIA mellett egy titokzatos figura (Daniel Brühl) is tevékenykedik a háttérben... captain_america_civil_war_8k-1680x1050.jpgA kifejezetten komolyra sikerült ellentét, amelynek mindkét oldalán értelmes érvek sorakoznak fel remek táptalaja egy újfajta képregényes-sötétségnek. A Polgárháborúban ugyanis nyoma sincs az új Batman vagy Superman-filmek "az egész világ romlott"-jellegű depressziójának, de van helyette egy sokkal reálisabb, társadalmi kérdés, melynek feltevése, az eddigi filmeket elnézve, valóban érett már: Vajon mit lehet kezdeni egy csapat, emberi erővel legyőzhetetlen, mindentől független figurával, akik városokat zúznak pozdorjává? Persze teszik ezt a jó érdekében, a gonosszal szembeni harc "melléktermékeként", de a végeredményen a szándék nem változtat.

A filmben is elhangzó hasonlattal élve: ha egy atomtöltetről nem tudják pontosan, hol van, az minimum egy nemzetközi krízis. Ha a hasonlóan veszélyes Hulk eltűnik, az csak egy szimpla kedd. A nézőtéren helyet foglaló homo sapiensként tényleg nyugtalanító belegondolni, mi lenne, ha ezek az isteni erejű jótevők valóban körülöttünk tevékenykednének. Mert persze, hogy kisgyerekként imádnánk őket, ha megakadályoznak pl. egy terrortámadást, de mi van akkor, ha ez azzal jár, hogy véletlenül lezúznak pár környékbeli irodaházat? Meddig lehet a potenciálisan nagyobb veszély elhárításával palástolni a tényleges pusztítást? Lehet békének hívni azt, amikor háborús helyzetekhez méltóan kell racionalizálni a kisebb rosszat a nagyobbal szemben? A Polgárháborúban ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel - de nemcsak nekünk, nézőknek, a hősök maguk is ezekkel a, könnyűnek korántsem nevezhető dilemmákkal néznek szembe. És, mivel a páncélok, szupererők, mutációk mögött Vasember és a többiek is csak emberek, az ő bicskájuk is beletörik a válaszba.

captain-america-civil-war-trailer-teamironman-low-res.jpgEzt alátámasztva a Polgárháborúban szinte kizárólag azok a hősök vállalnak szerepet, akik teljesen vagy nagyobb részben emberek. Kimaradt a földönkívüli Thor és a jelentős mutáción átment Hulk is, az életre kelt mesterséges intelligenciából álló Vízió és a mágiával harcoló Skarlát Boszorkány igaz messzebb állnak a klasszikus "ember" meghatározástól, viszont ők eléggé marginális karakterek. (Ahogy cameo méretű szerepben mindenkit elkápráztató legújabb Pókember is.) Az, hogy ezt a felállást valószínűleg a kényszer szülte - mivel a képregénybeli hősök közül sokan vagy nem jelentek még meg a vásznon, vagy mások rendelkeznek a jogaikkal - mindegy is. A filmnek mindenképpen jót tesz az a személyesség, amit eredményez. Mert parádézhatnak bármilyen csodahacukában, harcolhatnak bármilyen nagyszabású politikai terv ellen, a Polgárháború végeredményben arról szól, hogy mit tesz meg az ember a szeretteiért és azért az igazságért, amiben hisz. És ennek a megválaszolásához sokkal mélyebbre kell menni, mint egy-egy látványos kézitusa. Az, hogy a film tényleg izgalmasan nyúl hozzá mélyebb kérdésekhez természetesen egy pillanatig sem jelenti azt, hogy az akció rovására menne. A rengeteg szereplő miatt változatosabbnál változatosabb felállásokban, szédítő tempóban pörgő harcokkal pakolták meg a filmet, de szerencsére még épp jó arányban ahhoz, hogy ne legyen önismétlő a haddelhadd. A már szokásos "végső nagy összecsapás" pedig éppen azzal emelkedik ki a filmből, hogy egyszerre nagyon személyes és rettentően mutatós.

A Polgárháború így simán felkerül az eddigi Marvel-filmek dobogós helyezettjei közé és egy nagy lépést tesz afelé, hogy a Bosszúállókat feddhetetlen hősök helyett azoknak a - legtöbbször vicces cuccokban ugráló - rendkívüli, de messze nem hibátlan karaktereknek lássuk, amik.

Májusban ismét Belga Sörfesztivál a Bálnában

Májusban ismét Belga Sörfesztivál a Bálnában

Május 13. és 15. között újra a belga sörök kerülnek főszerepbe. A 7. Belga Sörfesztivál helyszíne a Bálna Budapest, ahol 43 belga sörfőzde 205-féle sörét, közülük 61 fajta csapolt sört kóstolhatnak meg az érdeklődők. A Bálnában lehetőség lesz zárt és nyílt térben egyaránt enni-inni, így a látogatók tetszés és igény szerint élvezhetik a szabadtéri szikrázó napsütést, és a belső terem hűvös klímáját. A világon egyedülálló sörkultúra bemutatását célzó három napos fesztivál keretében mindenki megtalálja a maga sörét. 

4468-belga-sorfesztival.jpg4468-belga-sorfesztival.jpgA látogatók három napon át kalandozhatnak a belga sörök csodálatos világában, egy olyan világban, ahol a sör nem csak egy keserű, és alacsony alkoholtartalmú ital. Ebben a világban a sör lehet édes, savanykás, sőt esetenként akár sós is. A jól ismert keserűséggel karöltve íze akár lefedheti a teljes íz palettát is. Itt a sör lehet könnyebb, mint a víz és testesebb, mint egy likőr. Lehet gyenge, de erőssége esetenként vetekedhet a testes vörösborokéval is. Belga sörök fogyasztása alkalmával azon sem szabad meglepődni, ha annak íze jobban hasonlít egy borra, likőrre, pezsgőre, vagy éppen gyümölcsösebb hatású, mint a frissen facsart gyümölcslevek.  A Belga Sörfesztiválon a teljesség igénye nélkül a csak gyümölcssörből több mint 40 félét lehet majd megkóstolni a közkedvelt meggyesektől a barackoson át egészen az egzotikus kókuszosig és banánosig.

A belépőjegy mellé minden vendég hivatalos fesztiválpoharat kap ajándékba. Jegyek elővételben kaphatóak a Belga Sörök Házában (1011 Budapest, Bem rakpart 15.), valamint az Interticket országos hálózatában és a Jegy.hu oldalon. Az előre váltott jeggyel érkezők egy pohár Gallica Premium Pils sört kapnak ajándékba.

BELÉPŐJEGY TÍPUSOK ÉS ÁRAK:

„Sörkedvelőknek” 2800 Ft, mely 3 pohár sört,

„Sörrajongóknak” 4000 Ft, mely 5 pohár sört tartalmaz.

NYITVA TARTÁS:

2016. május 13. (péntek): 17:00 - 23:00 

2016. május 14. (szombat): 12:00 - 23:00 

2016. május 15. (vasárnap): 12:00 - 20:00

A kortárs regények segítenek elviselhetővé tenni a hétköznapokat

A kortárs regények segítenek elviselhetővé tenni a hétköznapokat

Melyik legyen a tavalyi év legjobb magyar szépirodalmi kötete? Térey Jánostól A legkisebb jégkorszak vagy inkább Bartis Attilától A vége? A Libri irodalmi díj zsűrije komoly döntés előtt áll, tíz remek könyv közül kell választaniuk. A zsűri két tagjával, Fullajtár Andreával és Bálint Andrással beszélgettünk a versenyről és a kortárs magyar szépirodalomról.

libri_irodalmi_dij_zsuri.jpgfullajtar_andrea.jpgMi volt az első gondolatuk, mikor megkapták a felkérést a Libri irodalmi díj zsűrijébe?

Fullajtár Andrea: Nagyon örültem! A kultúránknak, azon belül azoknak a művészeknek, akik ebből a díjból részesülnek, égető szüksége van az ilyen elismerésre, és persze nagyon megtisztelt a felkérés.

Bálint András: Meglepődtem a fölkérésen, de miután hallottam, hogy kik lesznek a zsűritársaim, és amúgy is szívesen olvasok, néhány órás gondolkodás után elvállaltam.

Elfoglaltságaik közepette könnyen tudtak időt szakítani a könyvek elolvasására? Volt esetleg olyan, amit már a zsűrizés előtt is olvastak?

Fullajtár A.: Minden napom olvasással fejezem be. Ezt az időt most meghosszabbítottam, de volt olyan  teljes szabadnapom, amit olvasásra használtam.

Bálint A.: Mindig több dolgot olvasok, részint munkám okán, de alapvetően könyves-embernek tartom magam, érdekel az irodalom. A kiválasztott könyvből kettőt-hármat már olvastam, néhányat részleteiben ismertem, most itt volt az alkalom, hogy alaposan végigböngésszem mindegyiket.

Hol szoktak olvasni?

Fullajtár A.:  Éjjel az ágyban,és amikor például vidékre utazom játszani, az utazást mindig olvasással töltöm.

Bálint A.: Legjobban otthon szeretek olvasni, valami halk zenét fölrakok, például Bachot, ami segít koncentrálni. Utazás közben, villamoson vagy metrón  is lehet, kisméretű könyvet, viszont színházi öltözőben próba vagy előadás alatt képtelenség igazán figyelni. Este elalvás előtt is szoktam néhány oldalt, de azt másnap újra át kell néznem.

Milyen szempontok szerint állítottak fel sorrendet a versenyben lévő könyvek között?

Bálint A.: Szempont volt a téma, hogy érdekel-e, és az író személye. Előfordul, hogy abbahagyok egy könyvet, "mi közöm van nekem ehhez a dologhoz?" fölkiáltással. Fontos a nyelv, de az önmagáért való "nyelvbűvészkedés" idegesít, és félrerakom a művet.

Fullajtár A.: Mivel nekem nem szakmám az írott szöveg elemzése, mindig arra figyeltem, milyen hatással van rám egy-egy könyv az olvasás közben, és utána milyen benyomás él bennem tovább. 

balint_andras.jpgVan abszolút favoritjuk a tízes mezőnyből?

Fullajtár A.: Van! Nagyon is!

Bálint A.: Réz Pál beszélgetős könyvét Parti Nagy Lajossal jól ismertem, én olvastam föl a könyv bemutatóján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Térey verses regénye A legkisebb jégkorszak kedves olvasmányom volt már tavaly is. Nádasy és Rakovszky kedvenc szerzőim. Nincs favoritom.

A versenytől függetlenül, ki a kedvenc kortárs magyar írójuk?

Bálint A.:  Sajnálom, hogy Spíró Gorkijról szóló regénye a Diavolina nem került a tízbe, és már nagyon várom Závada új könyvét.

Fullajtár A.: Simon Márton verseit ajánlanám, egészen különleges élmény őt olvasni!

A Libri irodalmi díj, nem csupán egy elismerés a magyar íróknak, de egyben felhívás az olvasók felé, hogy érdemes kortárs magyar szépirodalmat olvasni. 

Bálint A.: A kortárs irodalom fontos, mert rólunk szól, a mi életünkről itt Magyarországon, még akkor is, ha máshol és máskor játszódik. Ami ma kortárs, és még  néhány évtized múlva is olvassák gyerekeink-unokáink, az akkor majd klasszikus lesz, irodalomórán tanítják iskolákban. Persze csak akkor, ha lesz még egyáltalán irodalomóra és iskola...

Fullajtár A.: A kortárs író, költő ugyanabban a világban él, arról beszél, amiben mi is élünk. Ők segítenek megérteni, vagy sokszor csak elviselhetővé tenni ezt az abszurd valóságot. Ha ennél szenvedélyesebben akarok fogalmazni: Bartis könyve után nem fáj annyira.

 

A Libri irodalmi közönségdíjra a Libri honlapján lehet szavazni május 10-ig. A szavazók között 100 darab ajándék könyvcsomagot sorsolnak ki.

Fotók: Egyed Péter

Viharkabát és versköpönyeg: Szabó Balázs a Budapest Parkban!

Viharkabát és versköpönyeg: Szabó Balázs a Budapest Parkban!

Nagyszabású koncertre készül április utolsó csütörtökén Szabó Balázs Bandája: ők nyitják a főváros legnagyobb szabadtéri szórakozóhelye, a Budapest Park idei programját. A koncert jelentőségét tovább emeli, hogy a multiinstrumentalista muzsikus és zenekara csaknem félév kihagyás után ezen a napon lép fel először Budapesten, a különleges alkalomra pedig több meglepetéssel is készülnek.

szbb_kiemelt.jpg

szbb_sziget.jpgA magyar népzenét a könnyűzene különböző válfajaival és gyakran klasszikus zenei hangszereléssel ötvöző csapatot egy különleges vendég egészíti ki a koncerten: Sárik Péter Artisjus- és Fonogram-díjas zongorista-zeneszerző, a hazai jazz színtér kiemelkedő alakja, akivel a közösen eljátszott Miért pont ezt című dalt, és annak videóját vasárnap óta a közönség is nézheti, hallgathatja a zenekar felületein. Sárikon kívül a Four Bones Quartet harsonazenekar is csatlakozik a fellépők sorához a Budapest Park színpadán április 28-án, akik a tavaly decemberben megjelent Újracsalogató megcsalogató című albumon is közreműködtek már (a lemez a zenekar első, Megcsalogató című albumának újragondolása).

A rajongók számára örömhír, hogy a zenekar itt mutatja be első dalát is a 2014-es Élet elvitelre album kiadása óta, amely 2015-ben Fonogram díjat is kapott. Az elmúlt időszakban - gyakorta teltházas turnéállomások hosszú sora után - rövid alkotói szünetet tartott Balázs és bandája, amely során számos új dal született, ezek közül az első készre gyúrt darabot mutatják be most a Budapest Parkban.

A különleges alkalomra további különleges vendégekkel és meglepetésekkel készül az együttes, ezeket viszont nem árulják el a koncertig. Az élet pedig a Parkbeli fellépés után sem áll meg: Szabó Balázsnak igen sűrű éve lesz, a klubkoncertek mellett a csendesebb Csöndkabát koncertekkel is járja az országot, illetve egy színdarabon is dolgozik, ahol egy személyben zeneszerző, író és rendező is.

A hangulat bemelegítéséről a Budapest Parkban egy kiváló fiatal énekes-frontember és csapata, a Lóci játszik gondoskodik.

Az ilyen nagykoncertek előtt mindig nagy az izgalom a zenekarban. Az adrenalin már sokkal a koncert kezdése előtt kézen fogja az embert és el sem ereszti: hol izgalmat sodor, hol csak ugráltatna, kiabáltatna hosszú percekig, majd legszívesebben leguggolna velünk, hogy senki ne lássa, hogy remeg a lábunk, aztán addig-addig dobálja játékosan az embert, hogy mire észrevesszük, már vége is a koncertnek. Minden mozdulatnak, minden gondolatnak, kimondott vagy kimondatlan szónak súlya, jelentősége van, hiszen egy hatalmas nagyító alatt történnek a dolgok. Nem mindennapi móka megélni ezt, és ehhez kell az emberek szeretete, figyelme, a zenésztársak szemmel tartó, megtartó biztatása, a színpadot körülvevő stáb drukkja, egyszóval sok-sok ember energiája, munkája. És amikor ez együtt van, akkor szinte kézzelfogható az idő és úgy megcsavarja az ember torkát, hogy ettől lúdbőrös lesz, néhány másodpercig nem kap levegőt, mert tudja, fontos dolog történt. Nehéz elragadtatás nélkül beszélni erről, de miért is kellene máshogyan, hiszen minden zenész álma, hogy egyszer így állhasson a színpadon, szóval már csak ezért is igyekszünk maradandóvá tenni ezt az estét.” – meséli az estéről Szabó Balázs.

Budapest legjobb palacsintázója Csepelen van!

Budapest legjobb palacsintázója Csepelen van!

Sosem gondoltuk volna, hogy pont Csepelen találjuk meg Budapest legjobb palacsintázóját, de így lett. A Trendy Palacsintázóban több mint 130 féle palacsintát kóstolhatunk meg, sósat, édeset, egyszerűbbet vagy épp különlegeset, bármilyet, amire csak vágyunk.

palacsinta-1.jpg13090094_10208931695112942_1959201098_n.jpgEgy ismerősöm ódákat zengett a Trendy Palacsintázó kávékrémmel töltött kávés palacsintájáról, így egy hétvégi napon felkerekedtünk, és elmentünk a Csepel Művek bejárata mellett lévő, a Színesfém utca 27-es szám alatt található kis étterembe. A hely valóban aprócska, csupán pár kockás abrosszal leterített asztal van, de ott jártunkkor épp kevesen voltak, így kényelmesen elfértünk. Nem ismervén a helyi adagok méretét, két-két palacsintát rendeltünk, egy sósat főétel gyanánt és egy édeset desszertnek.

A sós palacsinták esetében 23 különböző finomság közül lehet választani, mi egy karfiolos, húsos palacsintát kértünk sajttal (950 Ft) és egy húsos, mozzarellás, bazsalikomos palacsintát (950 Ft). Bár az ételre várni kell, de ennek az az oka, hogy frissen készül minden, a szakács pedig nagyon érti a dolgát. A karfiol állaga tökéletes volt, roppanós, ízletes, pont annyira volt megpárolva, amennyire kell. A húsos szósz is kellemesen fűszeres, ízletes volt, a sajtot is sikerült tökéletesen ráolvasztani a palacsintákra, melynek tésztáját nem túl vékonyra és nem is túl vastagra sütötték, de ami a legfontosabb semmi sem tocsogott az olajban, zsiradékban. Az ételekről pedig kiderült, hogy nemcsak ízletesek, de óriási adagok is. A palacsintától és a mellé halmozott zamatos salátától nem lehetett látni a tányért, így ha nem annyira éhes az ember, elégedjen meg egy palacsintával és ne legyen oly botor, mint mi, akik vakmerően kettőt is bevállaltunk.

A húsos, zöldséges csodák elfogyasztása után érkezett levezetésnek a desszert - amit több mint 100 palacsinta variáció közül választottunk - egy "Toffifee tál" (1290 Ft) és egy kávés palacsinta kávékrémmel töltve (690 Ft). Az adagok itt sem lettek kisebbek, így jó kedélyűen, de annak biztos tudatában, hogy csomagolás lesz a vége, fogtunk neki a grandiózus édességhegy elfogyasztásának. Mind a tészták, mind a krémek frissen készültek, különösen érezhető volt ez a kávés esetében, hiszen itt nemcsak a krémbe került a koffeindús italból, de a tésztába is. Az íze pedig frenetikus volt, kellemesen kesernyés, nem túl édes, pont a megfelelő arányban tejszínes, amit csak tovább fokozott a frissen készített tejszínhab. Az édesség így pont azt az érzetet nyújtotta, mintha a reggeli kávém palacsintává változott volna. Az óriási Toffefee tálon volt minden, a pisztácia fagyitól kezdve, a tejszínhabba merülő toffifeeken át egészen a habdombok alatt megbúvó hatalmas adag, mennyei diós, karamellás, vaníliás krémmel töltött palacsintákig. 

Messzemenőkig csak dicsérni tudjuk a Trendy palacsintákat, az ár-érték arány kiváló, a kiszolgálás kedves és akár elvitelre is lehet kérni a finomságokat, de ami a legfontosabb, hogy friss alapanyagokból, mindent helyben készítenek, a minőség pedig első osztályú. Kocsival és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető étteremről van szó, így ebben a borongós, esős tavaszi időben ideális választás lehet akár hétvégén, akár valamelyik este elugrani palacsintázni egyet Csepelre.

Megújult a Belga Sörök Háza

Megújult a Belga Sörök Háza

Új helyszínen, megújult környezetben és nagyobb választékkal várja a belga sörök rajongóit a Belga Sörök Háza.
belga-sorok-haza-u.jpgbelga-sorok-haza-uj-cim.jpg
Az 1. kerületi Bem rakpart 15. szám alatt található üzletben - hazánkban egyedülálló módon - több mint 230 féle palackozott belga sörkülönlegességből válogathatnak a vásárlók, köztük olyan limitált szériában készült termékekből, amelyeket hazánkban kizárólag itt lehet megvásárolni. A csapolt sörök kedvelői az üzletben maguk is palackozhatnak elvitelre belga söröket, 0,75 literes csatos, visszaváltható üvegbe.

A Belga Sörök Házának újdonsága a PEGAS CrafTap palackozó berendezés. Ennek köszönhetően a vásárlók 4 fajta belga sör közül választhatják ki azt, amelyet saját csapolást követően 0,75 literes csattal zárható, visszaváltható palackban hazavihetnek. A palackozó berendezés segítségével az érdeklődők hordóból palackozhatnak habmentesen frissen csapolt söröket.

Elindult a www.belgasormester.hu weboldal, amelynek célja, hogy a Belgaco Kft. által Magyarországon forgalmazott belga sörök részletes ismertetésén és népszerűsítésén kívül szélesebb spektrumban bemutassa a belga sörkultúrát. Az oldal folyamatosan frissülő gasztronómiai és kulturális hírekkel, receptekkel, webshoppal, valamint egy rövidesen feltöltésre kerülő sörtérképpel is várja a látogatóak. A térkép abban segít, hogy a sörkedvelők mihamarabb megtalálják az általuk kóstolni kívánt belga sör hazai lelőhelyeit és további kategóriák alapján ki tudják választani, hogy milyen típusú és kategóriájú vendéglátóhelyen szeretnék az elfogyasztani.

Tíz könyv az idei Könyvfesztiválról, amit már nagyon várunk!

Tíz könyv az idei Könyvfesztiválról, amit már nagyon várunk!

Legyen szó akár magyar szépirodalomról vagy nemzetközi politikai témát boncolgató regényről, a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mindenki megtalálhatja a kedvére való olvasmányt. Összeállításunkban az általunk legjobban várt tíz könyvet gyűjtöttük össze, melyek megjelenését kifejezetten a fesztiválra időzítették a kiadók.

konyvek_1.jpggrecso.jpgGrecsó Krisztián - Jelmezbál

A Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Grecsó Krisztián új kötete, mely akár nivellás kötet is lehetne, de valójában rövid történetekből, apró mozaikból összeálló regényről van szó. Két lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok – nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész. Vasárnap 14 órakor lesz a kötet bemutatója a Millenáris Osztovics Levente termében.

 

franzen_1.jpgJonathan Franzen - Tisztaság

Az Európa Könyvkiadó fesztivál-kínálatában szerepel Jonathan Franzen regénye, a Tisztaság is. Korunk egyik legjelentősebb írójának régóta várt új könyve nagy ívű, kontinenseken és évtizedeken átnyúló többgenerációs történet. Főszereplője egy Pip Tyler nevű fiatal nő, akinek a valódi neve Purity, azaz Tisztaság. Százharmincezer dolláros diákhitellel a nyakában Oaklandben squattol anarchistákkal, kapcsolata egyetlen családtagjával, az anyjával zűrös, és fogalma sincs róla, ki az apja. Pip megismerkedik egy karizmatikus német hackerrel, a kényes adatokat kiszivárogtató Andreas Wolffal, s ahogy a cselekmény az USA-tól Bolíviáig és a berlini fal leomlása előtti Kelet-Németországig ágazik szét, egyre több rejtélyt fed fel a családjáról. A hét nagy részből álló, rafinált szerkezetű regény végére aztán a nagy kirakós minden darabja a helyére kerül. Sötét titkok, manipulációk, hazugságok, ifjúkori idealizmus, végletes hűség, szülő-gyerek kapcsolat, szerelem és család, a nemek közti harc, a mindenütt jelen lévő, totalitárius internet efféle nagy témákat vizsgál a szerző emlékezetes karaktereket felvonultató, csupaszív, elbűvölően intelligens regényében. 

 

eltemetett.JPGKazuo Ishiguro - Az eltemetett óriás 

Kazuo Ishiguro, a japán származású brit regényíró Az eltemetett óriással szimbolikus történetet ajándékozott a világirodalomnak, ami, mint minden nagy elődje, az élet és halál mérlegén megmért emberi sorskalandról mesél, helytállásról vagy elbukásról a hűség és árulás, háború és béke, szerelem és barátság próbáiban. Az idő és a helyszín az Arthur király halála utáni Britannia: a britonok és szászok közt még fennálló törékeny "arthuri béke" utolsó pillanatai. Axl és Beatrice, az idős házaspár nagy utazásra indul halványan derengő emlékei nyomában - hogy végül sorsuk beteljesedhessék. Vándorútjukon sorra összetalálkoznak a többi kulcsfigurával: a kizökkent időt helyreütni született szász harcossal, Wistannal és tanítványával, Edwinnel, majd az "arthuri béke" sötét titkát őrző Gawain lovaggal. Ők együtt, ki-ki a maga okaival és céljaival, alakítják ki a cselekményt, melynek végkifejletében végre tisztán láthatóvá lesz múlt és jövő. Az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent regényben semmi nincs véletlen helyen vagy időben, ám ebben a kristálytiszta szerkezetben mégis minden mindvégig, a legutolsó mondatig megőrzi a maga titkos jelentőségét.

 

faludy.jpgFaludy György - Versek

Faludy György verseiben - melyeket diákkorától kezdve egészen haláláig írt - megtalálható mindaz, ami olvasói körében oly népszerűvé tette: a széles körű műveltség és világlátottság, a szépség iránti vonzódás és a kiapadhatatlan, sok szenvedésen érlelődött humanizmus. De ugyanígy a különböző szerepekkel való játék, a fordítás és átköltés közti határvonal elmosódása is, melyek már fiatalon megalapozták hírnevét, és amelyek ma, tíz évvel a halála után még aktuálisabbá teszik költészetét. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelenő két kötet - Versek 1926 - 1956, Versek 1956-2006 - tartalmazza az összes ma hozzáférhető és a költő által sajátjaként felvállalt Faludy-verset. 

 

vakrepules.jpgJoris Luyendijk - Vakrepülés

Ha valakinek azt mondjuk, nincs biztonságban a pénze, azonnal hegyezni kezdi a fülét. De ha kiejtjük a szánkon, hogy „pénzügyi reformok”, garantáltan lankadni kezd az érdeklődése. Vajon azért, mert manapság sok téma annyira bonyolulttá vált, hogy a velük kapcsolatos híreket már csak a beavatottak értik? Ez a kérdés motiválta a holland Joris Luyendijket, amikor az NRC Handelsblad című napilapban kísérletbe kezdett: keresett egy bonyolult témát, amelyről szinte semmit sem tudott, és feltett egy laikusokra jellemző kérdést. A beavatottak örömmel álltak rendelkezésére, és az olvasók is értékelték, ha egy témához azon a szinten nyúl az újságíró, amelyen ők állnak: azaz közösen, a nulláról indulnak. Az antropológus végzettségű oknyomozó újságíró ugyanezzel a módszerrel az elmúlt néhány évben a The Guardian című brit lap megbízásából több mint kétszáz olyan emberrel beszélgetett, akik a londoni Cityben, Európa pénzügyi központjában dolgoznak. Ezek a beszélgetések nagyon különbözőek, de ha egy mondatban kellene összefoglalni a belőlük levonható tanulságot, ez lenne: senki sincs a pilótafülkében. És igen, a hajtómű füstöl… A Corvina Kiadónál megjelenő regény szerzőjével szombaton 14.45-től lesz beszélgetés a fesztiválon.

 

a_nagy_dobas.jpgMichael Lewis: A nagy dobás

Miközben a Wall Street még azzal volt elfoglalva, hogy óriásira fújja minden idők legnagyobb pénzügyi buborékát, egy maroknyi kivételes ember már látta jövőt – és ezzel egy vagyont kerestek. Felismerték az ingatlanárak folyamatos emelkedése mögötti kockázatot és a kétes jelzáloghitelekből kreált újfajta értékpapírok piacra zúdításának veszélyeit. Tudták előre, hogy a pénzügyi rendszer össze fog omlani és egy évtizedek óta nem látott válság közeleg. Michael Lewis ironikus, humorral átszőtt portrékon keresztül vezeti be az olvasót a Wall Street világába a Gabo Kiadónál megjelent regényében. A 2008-ban kirobbanó gazdasági válság történetét olyan szereplők szemszögéből ismerhetjük meg, akik időben megértették, hogy mi folyik a háttérben, s igyekeztek profitálni is belőle – közben pedig értetlenül figyelték, ahogy mások (köztük a neves hitelminősítők is) átsiklanak a közelgő veszély jelei fölött. A könyvből Adam McKay rendezésében nagy sikerű filmváltozat készült, Christian Bale, Steve Carell, Ryan Gosling és Brad Pitt főszereplésével, amely 2016-ban Oscar-díjat nyert a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriájában.

 

 

kakuk.jpgKakuk György - El Camino de Balkan – Menekültként a Nyugat-Balkánon és a Közel-Keleten

Kakuk György újságíró tavaly egy görögországi családi nyaralás során úgy döntött, csatlakozik a menekültekhez, és velük tart egészen a magyar határig. Tapasztalatait El Camino de Balkan nevű blogján dokumentálta is, és saját bevallása szerint ez az 5 nap megváltoztatta az életét. Útja itt azonban nem ért véget, hamarosan továbbindult a Közel-Keletre, hogy bejárja az Európán túli menekültútvonalat is. Tudósításai a 2015/2016-os év legfontosabb, legaktuálisabb riportjai, az Athenaeum Könyvkiadónál megjelent könyvében részletekbe menően, testközelből mutatja be korunk legégetőbb válságát, miközben személyes sorsokon keresztül tart tükröt a társadalomnak, vastagon aláhúzva az üzenetet: minden embernek joga van az élethez. „Rania és Ahmed fiatalok és szerelmesek. Irakból jöttek. Élni szeretnének. Ami Bagdadban van, az rosszabb, mint a háború. Ha túléled a napot, nem robbantottak fel vagy nem raboltak el, már azt mondod: jó napod volt. A fiú alszik, fejét a lány ölébe hajtva. Ezt soha nem tehették volna meg ott, ahonnan jöttek. Ebben benne van minden, amire vágynak.” Szombaton 16 órakor tartják a kötet bemutatóját a Millenáris Kner Imre termében.

 

falka.jpgNick Cutter - A falka 

Nick Cutter részben A legyek urát, részben a 28 nappal későbbet idéző, magával ragadó és feszes tempójú regénye egyenesen a rettegés legmélyére taszít, a sötétség szívébe, ahol a félelem uralkodik a józan ész felett. Tim Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal - úgynevezett falkával - a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi. Valami várni fog rájuk a sötétben. Valami végtelenül gonosz... Éjszaka érkezik hozzájuk. Ijesztően vékony, zavarbaejtően sápadt és telhetetlenül éhes. Egy kimondhatatlan gyötrelmektől szenvedő férfi, szervezetében valami titokzatos szörnyűséggel, ami gyorsabban terjed a félelemnél. A szárazföldtől elvágva a csapatnak olyan borzalmakkal kell szembenéznie, amelyhez foghatót a tábortűz körül elmesélt legrémisztőbb történetekben sem tudtak volna kitalálni. A túléléshez meg kell küzdeniük a félelmeikkel, a tomboló elemekkel... és végül egymással is. Az Agave Kiadónál megjelenő regény borzongató és szerfelett izgalmas kalandot ígér.

 

yoon.jpgNicola Yoon: Minden, minden

A Gabo Kiadónál jelenik meg Nicola Yoon első regénye a Minden, minden, mely egy különös betegségben szenvedő lány első szerelmi történetét meséli el. Nagyon ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem. Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel – fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve. Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége.

 

gordon.jpgGordon Ramsay: Gordon Ramsay főzőiskolája

Természetesen a gasztronómia szerelmeseinek se okoz csalódást az idei Könyvfesztivál. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent és az általunk legjobban várt receptkönyvet pedig nem más írta, mint a pokoli konyhájáról elhíresült Gordon Ramsay. "Szeretném megtanítani önöket jól főzni, és élvezni a saját főztjüket. Nem terhelem az olvasókat nehéz kihívásokkal és komplex fogásokkal, viszont megmutatom, hogyan tud bárki ínycsiklandó ételeket az asztalra varázsolni, akár egészen kezdőként is. Egyszerűbben fogalmazva: megmutatom, hogyan lehetnek jobb szakácsok." A Gordon Ramsay főzőiskolája nélkülözhetetlen szakácskönyv mindazok számára, akik szeretnék örömüket lelni az otthoni főzésben. A 120 fantasztikus, mégis érthető és egyszerű recept bármelyikének elkészítésével fejedelmi fogásokat varázsolhatunk az asztalra. Ráadásul mindebben a világ egyik legkiválóbb szakácsa lesz a segítségünkre.

 

A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról bővebben ITT olvashatsz.

 

Csütörtöktől újra a könyveké a főszerep a Millenárison

Csütörtöktől újra a könyveké a főszerep a Millenárison

Közel 300 program várja az olvasás szerelmeseit a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon április 21. és 24. között. A rendezvényen 24 ország képviselteti magát, a 3 és fél nap alatt közel 600 résztvevő vendég, író, tudós, művész, író-olvasó találkozók, dedikálások, felolvasások, koncertek, kiállítások színes kavalkádja lesz látható a Millenárison.

feszt2.jpgjostein_gaarder.jpgAz elmúlt évek során sok messzi ország kultúrájával ismerkedhettek meg a látogatók, így Kanada, Kína vagy Törökország is volt már kiemelt vendége a Könyvfesztiválnak, idén azonban egy szomszédos országra esett a szervezők választása. A Szlovák Irodalmi Információs Központ pályázat útján támogatta körülbelül 25 szlovák mű magyar nyelvre fordítását kifejezetten az idei fesztiválra. A díszvendégség 45 programja között található történelmi kérdéseket feszegető szlovák-magyar kerekasztal beszélgetés vagy egy a szlovák kérdéssel foglakozó, Kalligram Kiadónál megjelenő esszékötet bemutatója. 

A fesztivál idei díszvendége Jostein Gaarder lesz, akinek első számú bestsellere, a Sofie világa 60 különböző nyelven látott napvilágot, eddig eladott példányszáma elérte a 40 milliót. Film, valamint számítógépes társasjáték is készült belőle, 1995-ben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. A könyvfesztiválon április 22-én, a Föld napján mini-konferenciát szervez a Noran Libro Kiadó a globális felmelegedésről, amely keretében Jostein Gaarder tart előadást Etika a jövőért címmel.

Az idei könyvfesztivál-programban a szokásosnál több társadalomtudományi témát feldolgozó beszélgetésre kerül sor, illetve közel két évtizedes szünet után ismét lesz cseh kiállító, a Cseh Centrum képviseletében.

Tizenhatodik alkalommal ad otthont a fesztivál Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaírói nemzetközi bemutatkozásának. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára idén is 18 országból jönnek el fiatal írók, hazánkat Totth Benedek képviseli. A közel 3000 könyvtárost megmozgató Könyvtáros Klub program is folytatódik. Az Európai Írótalálkozó keretében ebben az évben az irodalmi díjak és pályázatok szerepéről, a siker és az irodalmi kvalitás összefüggéseiről beszélgetnek különböző nemzetek írói, valamint többek között téma lesz a növekvő Kelet-Nyugat, Észak-Dél megosztottság Európában.

A gyermekeknek kiállított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek bemutatása mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat az elmúlt évekhez hasonlóan a Millenáris D épületében.

2016-ban már 5. alkalommal a Könyvfesztivál második napján, péntek este kerül sor a Kis Könyves Éjre, melyen közel 30 budapesti és vidéki könyvesbolt szervez saját stílusához illő kulturális programot számos külföldi kulturális intézettel partnerségben, a bővebb információk megtalálhatók a kiskonyves.blog.hu-n.

Forrás: 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Teljes a Világzenei Nagyszínpad programja

Teljes a Világzenei Nagyszínpad programja

Kikerekedett az idei Sziget Világzenei Nagyszínpadának programja, ami ezúttal egy „nulladik” nappal bővül, így hat napon át kínálja a felhőtlen szórakozást biztosító „bulizenét” a műfaj nagyjaival, friss tehetségeivel, visszatérő sztárjaival és kísérletező produkciókkal.sziget_aziza_brahim_kiemelt.jpg   

A Sziget Fesztiválköztársaság „világzenei központja” idén is magába olvasztja Roma Sátor, Afro-Latin-Reggae Színpad és Hungarikum falu programját – egy olyan világzenei színteret teremtve, ahol koncentráltan érhetők el a műfaj képviselői. A nagy sztárok mellett az újonnan feltűnt előadókat is bemutatja – olyanokat, akiket csak a Szigeten fedezhet fel a színpadhoz újra és újra visszatérő hazai és külföldi közönség. S bár megkülönböztetett figyelmet fordít az Európa-szerte hódító Balkan Beat és a ska-alapú tánczenék előadóira, az érzékenyebb vagy kísérletező jellegű produkciókat sem zárja ki.  Ez a helyszín az elmúlt két évhez hasonlóan az éjszakai órákban is működik, részben – akusztikus jellegű - élő zenével, részben nemzetközi világzenei sztár DJ-k szerepeltetésével. Így – a „rendes” fesztiválnapokon - naponta öt zenekar és egy DJ produkcióját élvezheti a közönség.

S nézzük a színes felhozatalt. A nulladik nap három produkciót kínál. Itt lesz napjaink egyik legkeresettebb énekese, a korábbi Grammy jelölt Buika, aki a flamenco, az afrikai poliritmusok, a dzsessz, a soul és a pop világában egyaránt otthonos.  Az indiai szülők gyermekeként San Franciscóban született Rupa Marya, egy kirívóan ragyogó előadó, akinek esetében a legmélyebb személyesség és a pörgős buli-fíling remekül összefér, valamint  Ilaria Graziano és Francesco Forni duója, kiknek tavaly megjelent folkos-bluesos lemezük  azt példázza, hogy egy szál gitárral és egy – olykor két – énekhanggal nemcsak bámulatos érzékenységű, de elképesztően sokszínű dalokat lehet előadni.

sziget_aziza_brahim.jpg

A „rendes” napokon pedig jön a szerb Goran Bregovic – akinek évtizedek óta a Balkán himnuszaiként terjednek örökzöldjei – az elmaradhatatlan Wedding and Funeral Orchestra élén; a húszéves fennállását ünneplő román Fanfare Ciocarlia; kareliai etnopopjával a tavaly újjászületett Värttinä; az elementáris orosz ska klasszikusa, a Leningrad; az algériai rai hagyományt forradalmasító Rachid Taha; az olasz Baro Drom Orkestar, melynek zenéje a Balkán cigányzenéjének, a klezmernek, valamint az örmény és a salentói muzsikáknak a keverékea berlini székhelyű, tíz évvel ezelőtt Django Reinhardt által inspirált gypsy szvingjével feltűnt Django Lassi; a sivatagi blues és a latin popzene ellenállhatatlan elegyét alkotó nyugat-szaharai Aziza Brahim; az irak ’n’ roll műfaját megteremtő Dudu Tassa & The Kuwaitis Izraelbőla balkáni, a török és a cigányzenék dzsesszes felhangú fúziójával érkező The Džambo Aguševi Orchestra; punkos sanzonjaival a francia Les Hurlements d’Leo; a mediterráneum „legütősebb” együttese, a nápolyi Enzo Avitabile & Bottari, ezúttal megtoldva a Scorribanda fúvósaival is; a huszonöt éves fennállását új albummal ünneplő olasz legenda, a Mau Mau; a klezmert és a latin tánczenét tvisztbe öltő angol szupergroup, a Yiddish Twist Orchestra; az elektronikus cumbia kolumbiai csillaga, a Systema Solar; ugyancsak Kolumbiából „a világ egyik legjobb bulizenekaraként” számon tartott salsaegyüttes, az LA-33; a kubai dancehall új csillaga, La Dame Blanche; „a Balkan Beastie Boys”-ának nevezett Soviet Suprem; a mindent elsöprő balkán-amerikai etnorockot játszó Kultur Shock Seattle-ből; ír kocsmapunkjával a spanyol Malasañers; a rezes hagyományt teljesen új alapra fektető angol Hackney Colliery Band. A határon innenről pedig a Világzenei Nagyszínpad vendége lesz a PASO, a Cimbaliband, és a Lajkó Félix feat. Óperentzia – a maga elképesztően újszerű „party-zenéjével”, valamint színpadra kerül a pécsi pszichobilly, alternatív country és rock ‘n’ roll jegyekkel operáló Psycho Mutants is.

Adnál halálos dózisú áramütést egy idegennek?

Adnál halálos dózisú áramütést egy idegennek?

Tételezzük fel, hogy elmész egy pszichológiai kísérletre, ahol azt a feladatot kapod, hogy a másik szobában ülő idegent minden egyes alkalommal egyre nagyobb áramütésnek tedd ki, ha rossz választ ad az általad feltett kérdésre. Megnyomnád a gombot akkor is, ha már a másik üvölt a fájdalomtól? Elmennél a végsőkig, csak mert a szimpatikus pszichológus ezt kéri tőled? A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál keretében vetített Experimenterből meg tudtuk, hogy a válasz nagy valószínűséggel igen.

experimenter-2.jpgexperimenter_poster.jpgStanley Milgram, amerikai szociálpszichológus híres kísérletét, mely az engedelmességet vizsgálja mutatja be Michael Almereyda Experimenter című filmje, a kutató szemszögéből, olyan sztárokat felvonultatva, mint Winona Ryder, Peter Sarsgaard vagy Jim Gaffigan. Az Experimenter a Titanic Filmfesztivál általam egyik legjobban várt filmje volt, és nem is csalódtam. Egy 100 perces időutazáson vettem részt, amely során visszarepültem, egészen 1961-ig, majd onnantól kezdve egészen 1984-ig végignézhettem, a híres pszichológus életének és munkájának legfontosabb részeit.

Emlékszem, amikor az egyetemen először hallottam a kísérletről, megkérdezte tőlünk a tanár, hogy egy ilyen szituációban, meddig mennénk el? Kitartanánk a végsőkig - hiszen egy tesztről van szó, ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, és a felelősség nem minket terhel - vagy a másik szenvedése megállásra késztetne bennünket. Mindannyian azon a véleményen voltunk, hogy megállnánk. Milgram kísérlete azonban nem ezt bizonyította be, hanem pont az ellenkezőjét. Csak páran voltak, akik idegen társuk fájdalomkiáltásait hallva visszakoztak, a többség még akkor is halálos dózisú áramot vezetett az idegenbe, mikor az már nem is reagált a kérdésekre, pusztán azért, mert a pszichológus azt mondta.

Almereyda remekül közelített a történethez, nem akart egy modern filmet rendezni, ő inkább régi módszerekkel, régi típusú filmet forgatott, amiről akár azt is hihetnénk, hogy valójában a 80-as években készült. Ettől válik az Experimenter lebilincselővé. Mindezt pedig csak fokozza a színészek zseniális játéka, Peter Sarsgaard tökéletes választás volt Milgram szerepére, remekül hozza a figurát, igazi professzorként viselkedik végig, nagyon sokat beszél a nézőkhöz, ezért könnyen úgy érezhetjük valójában nem is moziban, hanem egy tanteremben ülünk. Wiona Ryder tudós feleségként pont azt hozza, ami ilyenkor kell, ő a balansz, amely egyensúlyba hozza a filmen belül a munkát és a magánéletet.

Az Experimenter érdekessége, hogy nem csak az engedelmesség kísérletet mutatja be, hanem Milgram számtalan más típusú tesztjét is, épp ezért, akiket érdekel a pszichológia feltétlen nézzék meg a filmet, de az átlag ember számára is rengeteg érdekességet rejt Almereyda alkotása, mi csak ajánlani tudjuk.

Mihez kezd egy amerikai ügyvédnő Afganisztánban?

Mihez kezd egy amerikai ügyvédnő Afganisztánban?

Vajon, hogyan fogadnak egy amerikai ügyvédnőt az afganisztáni bíróságokon? Az afgán ügyvédekkel egyenrangúan gyakorolhatja hivatását, hagyják vajon érvényesülni? Ezekre a kérdésekre vártam választ a Motley törvénye című dokumentumfilmtől, de Nicole Nielsen Horanyi válaszok nélkül hagyott. 

maxresdefault_8.jpgmotley.jpgA Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Filmdokk című szekciójában volt látható a Motley törvénye (Motley's Law), amit izgatottan vártam, de csalódnom kellett. Bár a téma rengeteg potenciált rejtett magában, a dokumentumfilm mégis olyan volt, mint egy megrendelt image film. Azt már kevésbé tudom eldönteni, hogy a megrendelő az amerikai állam volt esetleg, aki így akarta bebizonyítani, hogy bizony ő küldött Afganisztánba rendes ügyvédeket, így segítvén a megvádolt, elítélt külföldieknek (jó pénzért), vagy esetleg Kimberley Motley ötlete volt, hogy remekbe szabott afgán karrierjét megörökítsék, egy biztos, ezt így kár volt.

A film kezdetén látjuk Kimberley Motleyt megérkezni Afganisztánba, kiderül, hogy nem sokkal ezelőtt gránátot dobtak a házba, ahol él és nagyjából felvázolják, hogyan telik egy napja, milyen a 2013-as helyzet Kabulban. Ez idáig rendben is lett volna, de ezután egy számomra érthetetlen telefonálós, Skype blokk következett, melyben megcsodálhattuk Motley ügyvédnő Apple termékeit, és végig hallgathattunk pár mobilon adott interjút. Hogy ezeket az interjúkat, miért így kellett felvenni, arra nem találok magyarázatot, kivéve persze, ha az volt a rendező, Nicole Nielsen Horanyi célja, hogy bebizonyítsa a nézők számára, Motley milyen elismert és közismert személyiség.

Pár érdekes jelenet, azért akadt a dokumentumfilmben, például, amikor az ügyvédnő a bíróságon vagy a börtönökben beszélgetett védenceivel, de sajnos ezeknek a hátterét nem ismerhettük meg rendesen, nem voltak megelőző interjúk, beszélgetések, melyek bemutatták volna az ügyet egészében. Ellenben azt megtudtuk, hogy Motley Amerikában hagyott családjának, hogy telt a Halloweenja, hogy a férjét meglőtték, a kisebbik lányával problémák vannak az iskolában. Mindemellett ráadásul Motley többször kifejteti a film folyamán, hogy csak a pénz miatt jött Afganisztánba, és épp ezért ő nem emberjogi ügyvéd, mert az nem kifizetődő, de a Kabulban töltött 5 év alatt, azért pár emberjogi esetet is vállalt ingyen, mert neki is van szíve.

De hogy valami jót is mondjak a Motley törvényéről, az operatőr, Henrik Bohn Ipsen hozzáértése vitathatatlan. A felvételek az utcai robbantásokról, a helyiekről készített rövid snittek kárpótoltak valamelyest a rendezésért és az igen gyengén bemutatott korrupt afgán jogi rendszerért. Sajnálatos, hogy ez a dokumentumfilm így sikerült, mert a téma több, mint érdekes és számtalan izgalmas kérdést vet föl, amikre Horányi nem gondolt vagy nem tudta őket kivitelezni. Akit érdekel, milyen volt Afganisztán 2013-ban és 2014-ben, annak érdemes lehet megnéznie a filmet, de nagy durranásra ne számítson.

Ünnepeljük #Verslavinával a költészet napját

Ünnepeljük #Verslavinával a költészet napját

Írtál ma már verset? Lehet, hogy fogsz. Ez volt a mottója néhány évvel ezelőtt a Pázmány egyetem Lackfi János nevével (is) fémjelzett kreatív írás programjának. Ez a mottó jutott eszembe, amikor kézbe vettem Szabó T. Anna és Lackfi János kötetét és általa részese lehettem egy spontán kortárs költészeti csodának, a verslavina néven népszerűvé vált versfolyamnak.

befunkycollage_8.jpgdf0e3b02-69ea-4e6b-911e-a586a5bc4137.jpgTörtént ugyanis, hogy ez év elején Szabó T. Anna, elismert költőnőnk rendezgetvén (vers)sorait rábukkant egy műre, melyet néhány évvel ezelőtt az akkor negyvenéves költőtársának és barátjának, Lackfi Jánosnak írt A férfi, ha negyven címmel. Gondolt egyet és a verset kiposztolta, mire a megszólított játékos válaszverssel reagált - A nőci, ha negyven. És ekkor történt a csoda. A válaszvers örömére ugyanis hirtelen több százan kezdték nemcsak megosztani, de alkotni is a hasonló témájú verseket, igazi lavinaként árasztva el a Facebookot, s ami a legszebb az egészben, hogy mire ocsúdhattunk volna, az Athenaeum Kiadó jóvoltából már meg is jelent a #Verslavina antológia. Több kortárs költő is hagyta magát elsodorni a lavina által, és milyen jól tették. A kicsiny kötet tizenhat szerző művét foglalja magában, az előszót Nyáry Krisztián írta, a fülszövegen pedig Palya Bea, Lovasi András és D. Tóth Kriszta néhány témába vágó sora szerepel.

Tényleg csoda az, ami történt. A “csatározás” két eredeti résztvevője sem számított arra, hogy mit indít el nyíltszíni költői párbajuk, s a legkiforrottabb kampány sem tudott volna ennyi embert versírásra (és megosztásra!) késztetni. Külön kötetet érne egy válogatás a “laikusok” verseiből, hiszen tényleg kiemelkedő művek születtek. Bevallom, kissé csalódott is voltam, hogy az antológia kizárólag ismert szerzők műveire korlátozódik, ráadásul némelyik nem is a verslavina áradatában született, ám kifejezetten szimpatikus az a gesztus, amellyel a szerkesztők - felismerve e csalódás lehetőségét-  a kötet utolsó két lapját üresen hagyva arra szólítják fel az olvasót, hogy írja oda a kötetből kimaradt kedvenceit. Mint fogalmaznak: “A Verslavina egy közösségi oldalon indult, az internet demokratikus szabályai szerint. (...) Egy antológia demokratikusságának vannak határai.”

De vajon mi állhatott e hatalmas érdeklődés hátterében? Értjük persze egyfelől, hogy a téma örökzöld, és valószínű, hogy a múlt év végi, felháborodást keltő közszereplői megszólalások is aktuálissá tették a férfi és a nő szerepéről való gondolkodást, közbeszédet - ez tagadhatatlan. Ám az, hogy ennyien tollat ragadtak, valami mást is jelez. Igényt a művészi jellegű önkifejezésre és igényt a közösségre is. Hirtelen kézzelfoghatóvá vált, hogy hogyan is születik a vers, költőink jóformán a szemünk láttára alkották meg újabb és újabb műveiket, és ez elérhetővé tette kicsit őket magukat is. Mintha egy nagy közösségi workshopon ültünk volna mindannyian, egy közös és határtalan alkotói térben. Ha van olyan, hogy örömzene, akkor az, ami itt történt örömköltészet a javából. Jó volt megtapasztalni, napról-napra követni, együtt sodródni vele, jó, hogy kézzelfogható, lapozható formában is rendelkezésünkre áll.

És, hogy írtam-e ma már verset? Vers? Az miféle szerzet?

A tested haldoklik, na és mi a helyzet a lelkeddel?

A tested haldoklik, na és mi a helyzet a lelkeddel?

Mi az ember feladata az életben? Legyen jó szülő. Legyen jó társ. Legyen jó a munkájában. Mindeközben sokszor elfelejtünk önmagunkkal jónak lenni. A figyelem mindig másra, másokra irányul, és boldognak hisszük magunkat, noha az egész életünk mások szolgálása. De mi történik akkor, ha kiderül, a testünk haldoklik? Vajon a lelkünket még rendbe tudjuk hozni, ha már a testünket nem is? A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában található Házi gondozás című film kellő mennyiségű humorral válaszol ezekre a kérdésekre.

hazigondozas.jpghc1-e1456414571551.jpgVlasta (Alena Mihulová) házi ápolónőként dolgozik, busszal utazik a környéken élő pácienseihez, akiknek hol a bevásárlásban, hol a gyógyszerek adagolásában segít, hol az orvoshoz kíséri őket. Imádja a munkáját, élvezi, hogy gondoskodhat emberekről. A férje Lada (Bolek Polívka) szereti a feleségét, de valójában semmiben sem segít neki otthon, sőt Vlasta kéréseit rendre elutasítja, ha pedig mégis teljesíti őket, akkor folyamatosan morog értük. Ez persze zavarja Vlastat, de próbál nem törődni vele. Egy napon azonban, mikor Lada nem hajlandó az esőben érte menni, mert drága a benzin, Vlasta balesetet szenved útközben hazafelé. A kórházban pedig súlyos híreket közölnek vele. Bár a balesettől maradandó károsodást nem szenvedett, de beteg, már csak hónapjai vannak hátra, és se gyógyszer, se operáció, se kemoterápia nem segíthet már rajta. Az orvosok csupán fájdalomcsillapítókat ígérnek és még 5-6 hónapnyi "életet".

Ekkor kezdődik el Vlasta ébredése. Lassan, napról napra, rosszullétek között gyötrődve rájön, hogy nem csak a teste beteg, de a lelke is. A homeopátia, az alternatív orvoslás felé fordul a figyelme, eljár táncolni és végre felemeli a hangját imádott férjével szemben is. Nehéz beismernie, mennyire nem törődött önmagával az elmúlt évtizedekben. Azt hitte boldog, de ahogy jobban megnézi környezetét, házasságát ráébred, hogy komoly problémáik vannak. Elhidegültek egymástól. Arra se emlékszik, mikor csókolta meg utoljára a férje. S ekkor Vlasta elkezd hinni. Nem Istenben, nem szellemekben, hanem saját magában. Hétről hétre, hónapról hónapra egyre erősödik, nő az önbizalma, nincs szüksége már fájdalom csillapítókra sem. Végre tényleg boldog. 

A lelkünk rendbe tétele, azonban nem jár együtt a testünk meggyógyításával. S persze itt feltehetnénk a pesszimista kérdést, hogy akkor mi értelme van? Mi értelme van dolgozni egy kapcsolaton, mi értelme van hinni önmagunkban, mi értelme bárminek is, ha úgyis meghalunk 5-6 hónap múlva? Persze így is, negatívan is dönthet az ember, de ekkor saját magát fosztja meg a boldogságtól, amit még átélhet abban az 5-6 hónapban, ami által könnyebben tudja elfogadni helyzetét nemcsak ő, de a családja is.

homecare.jpgSlávek Horák díjnyertes filmje bár drámai történetet mesél el, mégis vígan, nevetgélve ültük végig a 92 perces játékidőt. Könnyedsége és humora úgy repített keresztül bennünket a tragikus pillanatokon, hogy közben nagyon is éreztük a helyzet súlyát. Alena Mihulová remek alakítást nyújt, tökéletesen játssza a mindenkivel (csak önmagával nem) törődő asszonyt. A kétségek, a kérdések, melyek belűről mardossák igazivá válnak a vásznon, és ahogyan hisz felgyógyulásában, úgy drukkolunk neki mi is a nézőtéren az utolsó percekig. 

A film egyetlen hibája számomra az operatőri munka. A kézi kamerás felvételek akkor se lehettek volna instabilabbak, ha egy hánykolódó hajón zajlik a forgatás, így könnyedén át tudtam érezni Vlasta rosszulléteit. Ezt leszámítva, azonban csak ajánlani tudom a filmet. Fontos témát boncolgat, amihez humorral és pozitív hozzáállással közelít, ami által szórakoztató, de egyben elgondolkodtató alkotást hozott létre Horák.

A Házi gondozást kedden 17 órakor vetítik a Puskinban. 

Thaiföldi szexklubból a katonaságba

Thaiföldi szexklubból a katonaságba

Thaiföldön minden 21. életévét betöltött férfinak - legyen akár transznemű, homoszexuális, heteroszexuális - részt kell vennie a katonai sorsoláson, melyen ha piros pecsétes cetlit húz, vár rá a hadsereg, ha fekete pecséteset, akkor mehet haza. A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Ázsiai szelek szekciójában található Hogyan játsszuk ki az ellenfelünket? című film ebbe a különleges világba kalauzolja el a nézőket olyan természetességgel, mintha csak kitárult volna másfél órára az orrunk előtt egy ablak, mely Thaiföldre néz.

how-to-win-at-checkers-every-time.jpgabdq0fnattjru3s9wpa0.jpgA Hogyan játsszuk ki az ellenfelünket? (How to Win at Checkers Every Time) a tavalyi évben több nemzetközi filmes díjat is bezsebelt, különösen Amerikában aratott nagy sikert. Mindez nem is csoda, hiszen egy kiváló alkotásról van szó, amely bemutatja a thaiföldi útikönyvekből kihagyott részeket. A hétköznapokat látjuk, az átlagos fiatalok életét kendőzetlenül és őszintén. Épp ezért a filmet érdemes eredeti hanggal és angol felirattal nézni, mert nagyon sokat tesz hozzá az élményhez.

A történet egy testvérpárról szól, akiknek meghaltak a szüleik, és jelenleg a nagynénjük neveli őket. Ek (Thira Chutikul) most tölti be 21. életévét, boldog kapcsolatban él barátjával Jai-jel (Arthur Navarat) és egy szexklubban dolgozik, mely a helyi alvilág urának tulajdona. Oat (Ingkarat Damrongsakkul), a kisöccse még nem nagyon törődik semmi mással, csak a játékkal és az iskolával, na meg azzal, hogy mikor tanítja meg végre a bátyja motort vezetni. Bár szegényesen élnek, és Oat legnagyobb álma, hogy egyszer dupla sajtburgert ehessen, mégis boldogok, élik az életüket. Ebbe az "idilli" helyzetbe csöppenünk bele, amit megtör a katonai sorsolására érkező behívó. A család aggódik, Oat még lopni is hajlandó, hogy bátyját megmentse a katonai szolgálattól, azonban Ek nem hajlandó semmit sem tenni, a sorsra bízza a döntést, és passzívan figyeli az események alakulását. Mindezt egy visszaemlékezés keretében láthatjuk, Oat 21 évesen, a katonai sorsolásának napján, gondol vissza a múltra, gyermekkorára, a bátyjára.

Josh Kim, aki egyben írója és rendezője is a filmnek kiváló munkát végzett. A képi világ lenyűgöző. Őszintén szólva még jó darabig el tudtam volna nézni a buja dzsungelt és a koszos, lepukkant városi képeket csak úgy, annyi információ és érdekesség tárult ugyanis a szemünk elé, hogy a 80 perces játékidőt jócskán kevésnek éreztem. Mindezt csak fokozta az őszinte és kendőzetlen társadalmi körkép, melyben a homoszexualitás, a transzneműség olyan természetességgel és magától érthetődőséggel jelent meg, mintha legalábbis Marika néni zöldségesnél való vásárlását néznénk. Ez persze az első 5 percben kicsit furcsa, de utána elönti az embert egy megnyugtató érzés, hogy lám csak lám, lehet ezt így is csinálni, lehet egymáshoz így is viszonyulni. 

769076.jpgA film számomra legérdekesebb jelenete az volt, amikor már a sorsoláson felsorakoztak a 21 éves férfiak, közöttük transzneműek is - mivel Thaiföldön, ha fiúnak születtél, hiába váltasz utána nemet, a személyi okmányodban bizony az marad, hogy te bizony fiú vagy, vagyis irány a sorsolás - és megkezdődött az előzetes orvosi vizsgálat. Ekkor mindenkit gyorsan megvizsgáltak, lemértek, a transznemű Kitty-nél viszont csak annyit kérdezett a tiszt, hogy meg volt-e már a műtét és mióta szed hormonokat, majd elküldték, hogy nem való katonának, irány haza. Semmi megalázás, poénkodás, durvaság. Hisz mi sem természetesebb annál, hogy valaki Thaiföldön ladyboy. Ez a hétköznapok szerves része, mindenféle titkolózás vagy bujkálás nélkül felvállalják az emberek.

Persze azért ne legyenek illúzióink, maga a film az pont a korrupciót és az alvilág működését mutatja be, hogyan kerül a gazdag fiúk markába mindig fekete pecsétes cetli sorsoláskor, és mi mindent kell megtenni egy szexklubban dolgozó fiatalnak, hogy egy hónapban egyszer talán egy kis grill csirke is asztalra kerüljön otthon, ne csak mindig a zöldség. Épp ezért a Hogyan játsszuk ki az ellenfelünket? nem csak az ázsiai filmek kedvelőinek ajánlom, hanem azoknak is, akiket érdekelnek a társadalmi drámák, és az alvilági módszerek, na meg kellőképpen nyitottak a thaiföldi társadalmi viszonyokra.

Josh Kim alkotását jövő hét szerdán 19 órakor vetítik a Puskin moziban.

Elkezdődött a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest egyik legnagyobb filmes  eseménye

Elkezdődött a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest egyik legnagyobb filmes eseménye

Nemzetközi vendégek is részt vesznek az idei Titanic filmfesztiválon, amely a Tanna című ausztrál filmmel nyit az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Titanic idén 23. éve a budapesti filmes élet egyik legfontosabb eseménye: a tíz napon át tartó fesztivál a nemzetközi független filmes termés legjavát gyűjti össze a magyar közönség számára.

titanicfilmfest_anim_logo_3.jpgtitanicfilmfest_2016_logo1_1.jpgA fesztiválon nemzetközi vendégek is részt vesznek: a zsűrielnök Hrönn Marinósdóttir, a Reykjavíki Filmfesztivál igazgatója lesz, valamint Budapestre látogat és a filmek vetítése után a közönséggel beszélget Nicole Horányi (rendező, Motley törvénye / Motley’s Law), Renars Vimba (rendező, Sárvirág / Mellow Mud), Ines Tanovic (rendező, Mindennapi életünk/ Our Everyday Life), Alena Mihulova (főszereplő, Házi gondozás / Home Care) és Yichun Wang (rendező, Ami a sötétben rejlik / What’s in the Darkness).

A Titanic szervezői a korábbi évekhez hasonlóan a kilenc filmet felvonultató versenyprogramon kívül öt szekcióba rendezték az idei válogatást: Fesztiválkedvencek, Amerikai függetlenek, Ázsiai szelek, A sötét oldal, Filmdokk.Ezeken kívül két rövidfilmet is vetítenek majd a fesztiválon.

A tegnap levetített nyitófilm az ausztrál Tanna volt, amely a velencei filmfesztiválon mutatkozott be, és ott díjat is nyert. A film egy ősi, csendes-óceáni törzs világába kalauzol. Megtörtént esetet dolgoz fel: a törzs szigorú hagyományaival szembeszálló fiatal szerelmespár történetét.

A zárófilm (április 15., Uránia) a Velencében Arany Oroszlán díjra jelölt A Bigger Splash című olasz–amerikai bűnügyi lélektani dráma lesz Dakota Johnson, Ralph Fiennes, Tilda Swinton és Matthias Schoenaerts főszereplésével.

Az izgalmas nemzetközi válogatás mellett fontos magyar premier is lesz a Titanicon: a fesztivál kiemelt gálavetítése Fliegauf Bence Liliom ösvény című alkotásának első hazai bemutatkozása lesz. A film egy anya és kisfia utazását kíséri végig egy mesékkel, emlékekkel és belső démonokkal övezett úton. A Liliom ösvény világpremierje a Berlinalén volt februárban.

Szintén Berlinben mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs rövidfilmje is, amelyet a Titanicon is láthat a közönség. A haikuszerű jeleneteket felvillantó, a szerelem három szakaszát bemutató rövidfilm egyik részlete lett az idei Titanic hivatalos befutófilmje.

Ahogy Allan Sørensen programigazgató fogalmaz: a szervezők célja, hogy izgalmas, friss és gondolatébresztő alkotásokat juttassanak el a magyar közönséghez, valamint megmutassák, milyen változatos és sokféle napjaink filmművészetének műfaji, stílus- és témabeli merítése. Reményei szerint a filmszerető közönség minden tagja talál majd valami kedvére valót a Titanicon. Horváth György fesztiváligazgató elmondta: a főváros fesztiválja számos meglepetést tartogat a fesztivált jól ismerőknek és az új nézőknek egyaránt.

A Titanic összes szekciójának teljes programja és vetítési időpontjai elérhetők a fesztivál honlapján: www.titanicfilmfest.hu.

 

4 év múlva az Európában végrehajtott tranzakcióknak már a 38%-a digitális eszközökön keresztül fog megvalósulni

4 év múlva az Európában végrehajtott tranzakcióknak már a 38%-a digitális eszközökön keresztül fog megvalósulni

mobile.pngmobile.pngVilágszerte növekszik a digitális fizetések aránya. A MasterCard előrejelzése szerint 2020-ra az Európában végrehajtott tranzakcióknak már a 38%-a digitális eszközökön keresztül fog megvalósulni. A MasterCard MDES (MasterCard Digital Enablement Service) szolgáltatása, amely lehetővé teszi, hogy minden fizetési eszköz az iparági sztenderdeknek megfelelő módon kezdeményezzen fizetéseket, hatékonyan támogatja ezt az átalakulási folyamatot.

 A MasterCard MDES egy olyan szolgáltatás, amely még biztonságosabbá teszi a mobiltelefonnal vagy más, internethez kapcsolódó okoseszközzel (például okosórával, karkötővel, gyűrűvel) történő fizetéseket. Az MDES rendszere kezeli a tokenizálást, vagyis azt a műveletet, amely során a bankkártyák elsődleges számát lecserélik egy - minden vásárlás során változó - kóddal, ún. tokennel. Ennek a folyamatnak a második része a digitalizálás, azaz a tokennel ellátott (tokenizált) kártyaadatok eljuttatása a mobileszközbe.

2014-ben az Egyesült Államokban indult az első MDES projekt, az Apple Pay. Jelenleg 18 európai országban zajlik ilyen program - összesen több mint 60 projekt -, amelyben kártyakibocsátók és mobiltárca-szolgáltatók vesznek részt. Az Egyesült Királyságban az MDES olyan bankokat köt össze az Apple Pay megoldásával, amelyek a számlatulajdonosok 70%-át képviselik. Az MDES-hez csatlakozó mobiltárca-szolgáltatók közül a Google nemrég jelentette be, hogy az Egyesült Királyságban is elindítja az Android Pay megoldását.

 „A víziónk, hogy a jövőben minden internetképes készülék egyben fizetőeszköz is legyen. Ennek első lépéseit az MDES (MasterCard Digital Enablement Service) szolgáltatásunk teremti meg: a legújabb mobilfizetési megoldások, többek között az Apple Pay, a Samsung Pay és az Android Pay megoldásai mögött is az MDES áll. Ez a szolgáltatás Magyarországra is izgalmas, új lehetőségeket hozhat” - mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

 A 2013-ban elindított MDES szolgáltatás a biztonságos digitális fizetések alapját adja.   Így a fogyasztók a legmagasabb szintű biztonságot élvezhetik, függetlenül attól, hogy a fizetés mely módját választják. Az Apple Pay 2014-es indulásával az MDES-t az Apple digitális tárcájába építették, ezt követte a  Samsung Pay és az Android Pay, amelyek szintén ezt a platformot használják.

A MasterCard amellett, hogy segítséget nyújt a fogyasztói tranzakciók digitális tárcán keresztüli elfogadásában, a tokenizációs szolgáltatások elérését is megkönnyíti. Ehhez az MDES Express és MDES for Merchants (MDES kereskedőknek) termékeket nyújtja. Az MDES Express bevezetése jelentős előrelépés volt, mivel leegyszerűsíti a pénzügyi szolgáltatók és a digitális fizetést nyújtó vállalatok között megvalósuló szerződéskötési folyamatot.  Emellett az MDES for Merchants (MDES kereskedőknek) tokenizációs megoldást és tranzakció-alapú titkosítást biztosít az e-kereskedőknek, azért, hogy chipkártya-szintű biztonságot nyújthassanak a „card-on-file” tranzakciókhoz. A szolgáltatás segít abban, hogy a kereskedők minimalizálhassák a visszaéléseket és a kapcsolódó költségeket, csökkentsék a kártyaadatok tárolásával összefüggő kockázatot és költségeket, és javíthassák jóváhagyási rátájukat.

 A platform segítségével számos használati termékhez rendeltek fizetési funkciót, autóipari megoldásoktól kezdve, a divat és a technológia területén át, a viselhető eszközök kategóriájáig, megadva a fogyasztóknak a lehetőséget, hogy szabadon vásároljanak azzal az eszközzel, amelyik számukra a legkényelmesebb. Mindeközben a lehető legmagasabb szintű biztonságot élvezhetik.

 

Nagy tavaszi könyvmustra - Kultography TOP10

Nagy tavaszi könyvmustra - Kultography TOP10

Végre megérkezett az igazi jó idő, hetedhét ágra süt a nap, csicseregnek a madarak, ebből az idillből pedig már csak egy jó könyv hiányzik. Ha nem tudjátok eldönteni, hogy mit olvassatok a teraszon üldögélve vagy a közeli parkban, a fűben heverészve íme a Kultography csapat 10 kedvenc regénye.

befunkycollage_7.jpgSzépirodalmi ínyencségek

sjon.jpgSjón: A cethal gyomrában

Izland varázslatos hely, ezt valószínűleg az is sejti, aki csak a néhány évvel ezelőtti, kimondhatatlan nevű vulkán által okozott porfelhő miatt ismeri a szigetországot. De vajon milyen lehetett ez a mindentől távoli, különleges hely régen, ha még ma, a XXI. században is egyfajta mesevilágként tekintünk rá? Nos, a szürrealista költőből regényíróvá vált Sjón legújabb, sajátosan értelmezett Jónás-története alapján, mely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, pont olyan, ahogy képzeljük: egyszerre hívogató és félelmetes, gyönyörű világ, ahol az unikornisszarv-kereskedelem ugyanolyan magától értetődő, hétköznapi dolog mint az egyetemlátogatás. A valóság és a fantázia kéz a kézben járnak ebben a "memoárban", amelyben a mágia és a tudomány vékony határán járó Tudós Jónás visszaemlékezéseiből nem csak saját, egyes pontokon legendai alakokat megszégyenítő életéről, de a felvilágosodás előtti Izlandról, és úgy általában az emberi vágyak természetéről is sokat tudhatunk meg. És ugyan mi lenne vonzóbb az embernek, mint mindig egyre többet tudni, egyre újabb tájakat, ismereteket felfedezni! Csak vigyázzunk, a végén nehogy mi is egy bálna gyomrában kössünk ki!

verslavina.JPGLackfi János, Szabó T. Anna: Verslavina

Ez év elején Szabó T. Anna, elismert költőnőnk rendezgetvén (vers)sorait rábukkant egy műre, melyet néhány évvel ezelőtt az akkor negyvenéves költőtársának és barátjának, Lackfi Jánosnak írt A férfi, ha negyven címmel. Gondolt egyet és a verset kiposztolta, mire a megszólított játékos válaszverssel reagált - A nőci, ha negyven. És ekkor történt a csoda. A válaszvers örömére ugyanis hirtelen több százan kezdték nemcsak megosztani, de alkotni is a hasonló témájú verseket, igazi lavinaként árasztva el a Facebookot, s ami a legszebb az egészben, hogy az Athenaeum Kiadó jóvoltából már meg is jelent a #Verslavina antológia. Több kortárs költő is hagyta magát elsodorni a lavina által, és milyen jól tették. A kicsiny kötet tizenhat szerző művét foglalja magában, az előszót Nyáry Krisztián írta, a fülszövegen pedig Palya Bea, Lovasi András és D. Tóth Kriszta néhány témába vágó sora szerepel.

rohrig.jpgRöhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit

Talán a könyv szerzőjét most már senkinek nem kell bemutatni, Röhrig Géza a Saul fiában nyújtott alakításával elévülhetetlen érdemeket szerzett az immáron Oscar-díjas alkotásnak. Ám kevesen tudják, hogy ő elsősorban nem színész, hanem költő-író. Ebben a szerepkörében ismerhetjük meg Az ember aki cipőben hordta a gyökereit című kötetében, ami a harmadik magyar nyelven megjelent műve. Ezúttal a Magvető Kiadó legújabb, Időmérték nevű sorozatát indítja el verseivel. Röhrig Géza egy igencsak hányattatott életű ember, így nem csoda, hogy bőven van miről írnia. Verseit elsősorban azoknak ajánljuk, akik otthonosan mozognak a líra műfajában és a kicsit mélyebb, "emésztősebb" verseket is szívesen olvassák. Egy alkalomra 3-4 verset ajánlunk, mert ha hagyunk rá időt, nagyon mély és elgondolkodtató perceket szerezhetünk magunknak vele. De semmiképp sem csak azoknak ajánljuk, akik a Saul fia főszereplőjének a könyvét keresik, ennél a kötet sokkal értékesebb alkotás.

pilinszky.JPGPilinszky János összes versei

Ha van olyan költő a magyar irodalomban, akinek igazán nincs szüksége arra, hogy ajánlót írjunk a verseihez, az Pilinszky János. A költészet napja és maga a tavasz is önmagában jó apropó, hogy verseskötetét kezünkbe vegyük, akár egy parkban ülve az első meleg napsugarakat élvezve. Azonban még jobb apropó, hogy tavaly a Magvető Kiadónál olyan döntés született, mely minden költészet kedvelőnek melengeti a szívét. Nevezetesen, hogy új köntösbe öltöztették verseit és szépprózáját is. Pilinszky művein több generáció nőtt fel eddig és fog ezután is, hiszen kortalan alkotásai mindig megtalálják az ember szívéhez vezető utat. Legyen szó akár líráról, akár prózáról, Pilinszky mindkettőben lebilincselő.

budapesti_urino.JPGSzécsi Noémi és Géra Eleonór: A budapesti úrinő magánélete

Hogyan éltek déd- és ükanyáink? Milyen volt egy hétköznapjuk, hol tudtak ismerkedni, hogy vezették a háztartást, miként szültek, szoptattak és egyáltalán: mi foglalkoztatta őket? Szécsi Noémi Halcsontos fűző című blogja könyvvé nőtte ki magát, és Géra Eleonórával, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének docensével karöltve olyan művet alkottak, amely, bár terjedelmes, mégis izgalmas és aktuális. A budapesti úrinő magánélete a 19. század közepétől a századfordulós Budapestig lebilincselő részletességgel tárja föl az akkori mindennapokat - a nők szemszögéből. A kortörténeti adatok mellett magánlevelezésekből és korabeli lapokból vett idézetekkel és fényképekkel, illusztrációkkal színesített könyv olyan témákat is körbejár, mint a fogamzásgátlás, a válás vagy a nők továbbtanulási lehetőségei. Izgalmas írás ez azoknak, akik szívesen ismerkednek letűnt korok szemléletével, szokásaival, de több is ennél. A levelek, szövegek olvasása közben óhatatlanul előkerül, párba áll az akkori élet a maival. Noha nem szépirodalmi, hanem művelődéstörténeti kérdéseket boncolgató kötetről van szó, az Európa Kiadó gondozásában megjelent könyvet mégis a szépirodalom és a történelem kedvelőinek ajánljuk.

 

Szórakoztató irodalom a javából

sotet_eden.JPGChris Beckett: Sötét Éden

Az űr meghódítása az emberiség régi vágya, amiből egyszer még szükségszerű menekülés is lehet. Ha erre sor kerül biztosan minden túlélő áldani fogja a technológiát, a tudományt, az előre látó tervezést, amely megmenti és új otthonba szállítja a fajunkat. Pezsgők durrannak, beszédek hangoznak el, mindent a reményteli jövőbe vetett hit és az újdonsággal szembeni félelem izgatott légköre von majd be, legfőképp az utazókat. De mi lesz ezután? Mi lesz, ha az ismeretlen, ami egyetlen jelzőfényként világít a pusztulás sötétjében mégsem fogadja be az embert? Vagy befogadja, csak nem úgy, ahogy szeretnénk, nem úgy, ahogy reméljük? És mi van, ha egyszerűen az ember nem képes a Földön kívül élni? Ha a bolygó elhagyásával valami sokkal mélyebbet, sokkal fontosabbat is elveszít magából? És mi van, amikor az egész hősies út feledésbe merül, mesék és legendák szövegévé lesz, mint a jelen emberének a tündérmesék? Mi a rémisztőbb, hogy igazak a mesék, vagy éppen az, ha nem? Chris Beckett regénye a sci-fi műfajának legjobb tulajdonságát használja fel egy lebilincselően izgalmas és elgondolkoztató történet elmeséléséhez: a fantasztikumba helyezve a realitástól elemelve, látszólag komolytalanabbul tud zsigeri problémákról beszélni. Az Agave Kiadó gondozásában megjelent Sötét Éden pedig nem kisebb igazságra mutat rá, mint a túlélés viszonylagossága - és teszi ezt végig letehetetlenül izgalmasan.

vegtelen_tenger.JPGRick Yancey: Végtelen tenger

Rick Yancey legújabb trilógiája, Az ötödik hullám egy izgalmas, posztapokaliptikus ifjúsági sorozat, némi Útvesztő utóhatással. Már az első kötet is bomba siker volt, így kíváncsian vártuk a második regény, a Végtelen tenger megjelenését, amely rengeteg információt és új nézőpontot tartogatott az olvasók számára. Cassie és Evan bimbódzó románca, Zombi és Adu sorsa és persze az idegenek eljövetelének valódi oka, számtalan kérdést eredményezett, amelyekre részben megkapjuk a válaszokat is. A regény különlegessége, hogy különböző szemszögekből ismerjük meg a történetet, ezáltal elmélyülnek a karakterek, és megértjük például, miért néma Süti, vagy honnan eredeztethető Adu sakk mániája. Bár jóval rövidebb időtávot ölel fel a cselekmény, mégis legalább annyira izgalmas a Végtelen tenger, mint az előző kötet volt. A nagy kérdés persze továbbra is megválaszolatlan maradt, mégis mit akarnak az idegenek? Miért gyűlölik ennyire az emberi fajt, és miért ítéltek minket ilyen lassú kínkeserves halálra? A Cartaphilus Könykviadó gondozásában megjelenő sorozat zárórészét már most tűkön ülve várjuk, épp ezért, akik kedvelik az ifjúsági fantasyket, számukra kötelező olvasmány Rick Yancey trilógiája.

a_harmadik_birodalom.jpgRoberto Bolaño: A Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom című korai regényében Roberto Bolaño leginkább hangulatokat teremt: elsősorban is várakozást és szorongást; a feszültség egyre nő, de végül egyetlen felvetett kérdésre – náci lelkület, játékőrület, tengeri baleset, férfi és nő kapcsolata – sem kapunk egyértelmű választ. A regény főhőse Udo Bergman, a Harmadik Birodalom nevű, bonyolult szabályrendszerű, táblás stratégiai játék német bajnoka. Ingeborggal, a barátnőjével nyaral a Costa Braván: hosszú órákat tölt egymagában a szállodai szobájában, ugyanis épp egy nagy versenyre készül, előadást is ír a témáról, és rendszeresen naplót vezet. Feltűnik egy másik német pár, Charly és Hanna, két fura helyi alak, egy titokzatos, égési foltokkal borított latin-amerikai vízibicikli-kölcsönző, és ott van még a szállót vezető, szépséges Frau Else meg egy csinos szobalány, Clarita is. Az idillnek hirtelen vége szakad, amikor egy napon Charly szörfözés közben eltűnik a tengerben. A barátnője hamar összepakol és elutazik, majd Ingeborg is hazaindul, így aztán az egész rendőrségi ügy Udo nyakába szakad. A 2003-ban elhunyt Roberto Bolaño hagyatékból előkerült regény az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

mr_holmes.JPGMitch Cullin: Mr. Holmes

Sherlock Holmes, ahogy fiatalnak, úgy idős embernek sem átlagos. Különc, morózus öregemberként éli mindennapjait birtokára visszavonultan, szenvedélyes méhész lett az egykori sztárdetektívből, s bár memóriája alkalmasint már cserben hagyja, éleslátása és nyomozótehetsége a régi. Élete alkonyán még egy (talán az utolsó) ügy a 2. világháborúból keservesen szabadult Japánba szólítja. Ennek, illetve párhuzamosan még két nyomozásának történetét írja meg Mitch Cullin a Mr. Holmes című könyvében, mely az Agave Kiadó gondozásában jelent meg. Maga a történet inkább a több szál váltakozó elbeszélése miatt vált ki türelmetlenséget és kíváncsiságot az olvasóból, mint a feszült helyzetek vagy érthetetlen rejtélyek miatt. Cullin történetmesélése és írásmódja viszont olyan élmény, ami miatt kifejezetten nehezünkre esett letenni a könyvet. A kötetből egyébként  Ian McKellen főszereplésével film is készült, mely a kritikusok és a nézők körében is sikert aratott, az írott változatot viszont inkább a szépirodalmi minőséggel megírt regényre szomjazóknak ajánljuk.

tenger_sziveben.JPGNathaniel Philbrick: A tenger szívében

Nathaniel Philbrick regényének címe sokak számára ismerős lehet a tavaly megjelent filmadaptáció kapcsán is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a történet - mely alapján a Moby Dick is íródott - mozivászonra való, minden ízében izgalmas, mozgalmas, megspékelve azzal a ténnyel, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel. A könyv azonban sokkal többet nyújt, köszönhetően informatív jellegének és az író rendkívüli tájékozottságának. Az Essex bálnavadászhajó tragédiáját mutatja be minden részletre kiterjedően, melyet 1820-ban süllyesztett el egy ámbrás cet. Mindent megtudunk a túlélők megpróbáltatásairól, megismerhetjük a bálnavadászat történetét, olvashatunk az ámbrás cetekről, hajózásról, továbbá a történet kényes pikantériáját adja a kannibalizmus témája. A Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában megjelent A tenger szívében egy lebilincselő tényregény, amivel bátran próbát tehet minden kalandor lelkületű olvasó – sokkal kellemesebb élmény, mint egy cet fejéből kinyerni az olajat.

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása