John Scalzi újfent nem hazudtolta meg önmagát, és bár ezúttal a háborús sci-fi műfaját krimire cserélte, az eredmény most is egy szórakoztató, izgalmas regény lett.
Képzeld el, hogy nem tudsz beszélni, nem tudsz megmozdulni, a tested kóma szerű állapotban van, de belül Te még ott vagy, és élsz! Az elméd bezárult egyik napról a másikra, és magadra maradtál a gondolataiddal, amiket senkivel sem tudsz megosztani. Vagy mégis? A nem túl távoli jövőben járvány söpör végig a Földön, melynek hatására emberek százezrei záródnak be. Gyerekek, idősek, nők, férfiak, a járvány nem válogat, a hatás azonban nem mindenkinél azonos. Van aki végleg bezáródik, van, akinek csak az agyi struktúráján hagy nyomot a járvány, és ezáltal képessé válik megosztani a testét és elméjét más emberekkel - na persze csak egy agyi háló beültetése után - és vannak olyanok, akik belehalnak a fertőzésbe. Az orvostudomány megpróbálja felvenni a versenyt a járvánnyal, de igazi gyógymódot nem találnak, csupán kezelni tudják a bezárt embereket. Egy agyi háló beültetésével a bezáródott elmék képesek kommunikálni egymással egy virtuális térben, valamint droidok segítségével a hétköznapi világban is elboldogulnak.
Ez a furcsa robotikus világ azonban csupán ennyiben különbözik az általunk is olyan jól ismert hétköznapoktól. A politika, a társadalom, a gazdaság, na és persze az emberek is épp olyanok, mint napjainkban. Ármány, kapzsiság és persze bűnözés is van, így nem túl meglepő módon rendőrség is. Főhősünk pedig egy olyan bezáródott, aki egy droid segítségével a rendőrség szolgálatába áll, és gyilkossági ügyekben nyomoz. Tökéletes gyilkosság pedig ebben a világban sem létezik, bár ugyanúgy mint napjainkban, itt is akad egy ember, aki megpróbálja.
A Bezárt elmék igazi erőssége nem a történet, hanem az ötlet. Bár a nyomozás fordulatos, izgalmakkal teli, és minden jó krimi jegyét magán hordozza, mégis a járvány ötlete, és ez a különös robotba bújt emberi elme szituáció az, ami lebilincselővé és élvezetessé teszi a regényt. Az első oldalaknál még nem is érti az olvasó miről van szó, hogyan kellene ezt az egészet elképzelnie. Scalzi szép lassan fejti ki a társadalom aktuális helyzetét és bonyodalmait, nem beszélve a bezáródás folyamatáról és a betegségről, ami mindezt kiváltotta. A történet épp ezért olyan, mint egy jó jazz szám, bár van egy alap ritmusa, de bármelyik pillanatban eluralkodhat a dallamon az egyik hangszer, és akkor a többi a háttérbe kerül, megváltozik a szám hangulata, lüktetése. Épp ilyen ez a krimi is, a nyomozás szinte mellékes szál a regény első felében, mert sokkal jobban foglalkoztatja az olvasót a betegség, és hogy mindez mit jelent a társadalomra nézve. Mikor már kezdünk képbe kerülni a járvánnyal, csak utána kelti fel az érdeklődésünket a gyilkosságsorozat, és veszi át az irányítást a krimi-szál. Tökéletesen hangszerelt művel van dolgunk.
Az Agave Kiadónál megjelent Bezárt elmékben nem fognak csalódni a Vének háborúja-rajongói, a stílus, a humor, az intelligencia ugyanúgy jelen van, noha különös űrlényeknek és csillaghajóknak most nem jutott hely a történetben. Akik pedig inkább a krimiket részesítik előnyben a science-fiction-nel szemben, számukra is élvezetes olvasmány lehet Scalzi legújabb regénye, hiszen nem sokon múlik, hogy kibontakozzon a szemünk előtt egy tökéletes gyilkosság. Rossz időben, egy hosszú, dolgos nap után, ha kikapcsolódásra vágyunk, és szívesen elszakadnánk picit a valóságtól, zárkózzunk be a Bezárt elmék különös világába.
Egyedülálló filmes vállalkozás a Sráckor, amelyet a kritikusok az év eddigi legjobb filmjeként emlegetnek. Richard Linklater egy fiú gyermekkorát mutatja be, méghozzá úgy, hogy a stáb évente egyszer egy hetet töltött együtt, 12 éven keresztül, és az évről évre leforgatott jelenetekből áll össze a csaknem háromórás mozi.
Kétségtelenül az ország egyik legnépszerűbb zenekarává vált a testvérpár, Pásztor Sámuel és Pásztor Anna vezette Anna and the Barbies. Az Álmatlan, a Gyáva Forradalmár, a Gombóc, a Négykézláb vagy a Márti dala ma már egyértelmű slágernek számítanak. Ezekre a dalokra, és sok meglepetésre is számítani lehet a csapat pályafutásának legnagyobb szabású koncertjén.
Az idén tizedik születésnapját ünneplő zenekar november 14-én tartja jubileumi nagykoncertjét a SYMA Csarnokban. Az este különlegessége, hogy a zenekar ezen a jeles eseményen mutatja be először élőben a szeptemberben megjelenő Szabadesés című új albumát.
Mi jut az emberek eszébe, ha a tangó szót hallják? Érzéki, szenvedélyes, egy kicsit talán melankolikus és egyben nosztalgikus. A sor azonban bővíthető: a tangó ugyanis lehet vidám! Ez a vidám változat pedig nem más, mint eme tánc egyik legrégebbi változata, a milonga.
A milonga zenék egyik legfőbb jellemzője, hogy pergőek és játékosak. "Guruló dallamok, guruló lépések... és guruló nevetés!" – ez a mottó, vagyis a nevetés garantált. Márpedig mi hangolhatna jobb kedvre, mint a mozgással egybekötött kacagás.
Sült hagymával, káposztasalátával vagy inkább egy jó adag wasabival ízesített hot dogot ennél? A Bazilika szomszédságában található Hot Dog Cold Beer-ben mindez lehetséges, sőt még ennél több is! Mennyei hot dogok, corn dogok és sült mars szeletek csábítják a betérő éhes vendégeket, s mindehhez még jó sört is adnak.
A pizza, hamburger, gyros szenthármasságába végre Budapesten is betört a hot dog. Na nem az IKEA-ban kapható satnya utánzatról beszélek, ami tocsog a mustárban és a ketchupban, hanem az igazi, kalácskiflis, hatalmas, roppanós virslis, rengeteg feltéttel megspékelt amerikai hot dogról van itt kérem szó! Bár nem vagyok a gyors ételek híve, de most mégis jó szívvel ajánlom a Bazilika lábánál található Hot Dog Cold Beert, ugyanis itt nem csupán holmi junk foodról, hanem igazi kulináris élvezetről van szó. A Zrínyi utca 14. szám alatt 890 forintért hagyományos hot dogot is ehetünk, de a kísérletező kedvűek a wasabis-gyömbéres japán dogra is befizethetnek, sőt 100 forintért extra feltételekkel bolondíthatják meg a legegyszerűbb verziókat is. 
A hot dogok mellett, tornado chips - vagyis hurkapálcikára fűzött ropogós sült krumpli - (390 Ft) és corn dog (690 Ft) is kapható, de az igazi különlegességet a tészta bundában kisütött snickers, bounty vagy mars szelet jelenti. Bár ez utóbbi sokak számára furcsa ötletnek tűnhet, hogy az alapjárat sem épp kalória szegény csokoládét tészta bundába burkolják és bő olajban kisütik, de ettől függetlenül, ez az az édesség, amit egyszer mindenkinek meg kell kóstolnia! A tészta ugyanis tökéletesen harmonizál a csoki édességével, és az eredmény egy mennyei sweet dog (690 Ft). 
A dobosuk „Love Syria” feliratú pólóban lép fel egy koncerten, dalt írnak az északi sarkvidéken tervezett olajfúrásokról, és a színpadról bírálják a brit miniszterelnök intézkedéseit. A hamarosan az A38 Hajón koncertező Enter Shikari tehát egyáltalán nem egy agyatlan poszt-hardcore zenekar, hanem a zúzás mögött komoly mondanivalót találunk. Erről győzött meg Rou is, a csapat énekese, szövegírója és elektronikáért felelős tagja, mikor e-mailben megválaszolta a kérdéseimet.
Nem telik el úgy év, hogy ne jönnétek Magyarországra, hiszen 2009 óta minden esztendőben felléptetek az ország valamely pontján. Borzasztó gyenge ezzel indítani az interjút, de van valamilyen emlékezetes és speckó élményed ezekről a bulikról?
A Rat Race című dalotokban trombitán játszol, a Radiate-ben gitározol, a Constellations-ben dobolsz, és akkor még sorolhatnánk tovább. Van olyan hangszer, amelyhez nem konyítasz?
Nemrégiben elindítottad a saját Goodreads oldaladat. A hagyományos kiadású műveket szereted jobban, vagy az e-könyveket? Véleményed szerint hogyan lehetne a gyerekek és a fiatalabb generációk kedvét meghozni az olvasáshoz?
Az Andrássy útra költözött a tavasz óta a street food show-val közös Főzdefeszt. Az ötlet tetszett, a kínálat is..jpg)
Aki ezen a hétvégén Budapesten tartózkodik, és elkerüli az Andrássy utat, nem is igazi városlakó. Több, jellegében eltérő programot is sikerült egybezsúfolni a sugárúton, és elmondhatjuk: nem is olyan rossz a kombináció. Aki a Deák tér felől indul, az Autómentes Nap rögtönzött biciklipályájáról juthat el a Nemzeti Vágta felé – ami csábító perspektíva, mi mégis az ellenkező irányt ajánljuk. Konkrétan a kézműves sörfesztivált, amely nyolcadik alkalommal a Nagymező utca és a Káldy Gyula utca között kapott helyet, a BKK buszkiállítása és kerékpáros standok diszkrét ölelésében.
Azt az ötletet pedig igazán üdvözölni tudjuk, hogy a Főzdefeszt tavasszal összebútorozott a Street Food Show-val. Azt meg különösen, hogy igazán erősre sikerült a kínálat. Ez elsősorban nem a jellegénél fogva amúgy is könnyen elérhető, és szerencsére igencsak élénk fővárosi street food-helyeknek köszönhető, hanem azoknak az éttermeknek, amelyek minőségi ételeiket igazították át sétálóverzióban. Kedvenc kínai éttermünk, a Wang mester ételeiben a söröspadon ülve sem találtunk hibát, ahogy Gódor András sonkáiban, a Vörös Homár osztrigájában és a mostanában éledő pastramiforradalmat képviselő Pista bá'-ban sem. Azt meg külön köszönnénk, hogy a Tamp&Pull csodálatos kávéfőzőgépe az Andrássy úton is felállíttatott.
A Színes Város Strongbow Budapest Fesztivál 9. tűzfala készült el az Akácfa utcában. A 80 m2 nagyságú felület témája és feladata a „Nyugalom, vagy tombolás” ellentétpár vizuális megjelenítése volt. Az alkotó - Mesterházy Károly, alias Carlos BreakOne - számára a nyugalmat leginkább a Magyarországon fészkelő madár, a fecske személyesíti meg.
Mesterházy Károly pályafutását 16 évesen graffitivel kezdte, az érettségi évében pedig a Budai Rajziskolába azzal a céllal iratkozott be, hogy fejlessze azt a graffiti stílust, amit űzött akkoriban. Itt hallotta először a tervező grafika kifejezést is. Harmadszorra vették fel a MOME - Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervező grafika szakára, ahol 2 évvel ezelőtt diplomázott. Az egyetem alatt Erasmus ösztöndíjjal ment ki Portugáliába, és az ország annyira megtetszett neki, hogy utána 2 évig ott élt. Legfontosabb mentorának Pálfi György grafikust, egyetemi oktatót tartja, aki jelentős szerepet játszott művészeti fejlődésében. A művész a diploma megszerzése után eleinte egy multinacionális nagyvállalatnál helyezkedett el alkalmazott grafikusként, ám a munka túl kötött volt számára. Ezt megelégelve és a klasszikus tervezés hiánya miatt mást szeretett volna csinálni, amikor jött a felkérés, hogy kezdjen el tetoválóként dolgozni a Szív utcában, egy stúdióban.
Ha folyamatosan rosszul vagy nem tudsz velük találkozni. Magadhoz meg minek rángasd el őket? Hogy odamenjenek és 10 perc múlva esetleg rosszul legyél és beszélni ne tudj velük? Hogy végignézzék, ahogy szenvedsz? Hallgassák, ahogy üvöltesz a fájdalomtól? Azokat is megérted, akik menet közben eltűntek. Fárasztó ez több évig. Neked is, nemhogy nekik, akiknek igazából sok közük nincs a betegségedhez és akiknek megvan a maguk baja. 
Idén ötödik alkalommal, szeptember 28-án, rendezi meg az EB OVO Egyesület a belvárosi kutyás pikniket a Szabadság téren délután 13 órától. Az idei program tematikáját a hungarikumok köré szervezik, mert a rendezők szerint a felelős kutyatartás érték, ami kiemelt figyelmet érdemel, támogatni, és ápolni érdemes.
A piknik kutyás, és családi rendezvény egyaránt. Az érdeklődőket kora délutántól, izgalmas programok várják. A látogatók a vásárban a legtrendibb kiegészítőkkel lephetik meg kedvenceiket, a gyermekek önfeledt szórakozásáról a Fabrika Műhely és Huzella Péter koncertje gondoskodik, az Almárium Bisztro magyar kézműves ételeket, a Borkas kisbusz-büféje pedig különböző hűsítőket kínál. A nap során a Vigyél Haza Alapítvány ingyenes chip regisztrációra ad alkalmat, a Tükörmódszer Bemutató Csoportja, agility bemutató, és magyar kutyafajta bemutató is várja az érdeklődőket. A piknik az estébe nyúlva két hangulatos koncerttel zárul majd. Zenei szenzációként Ausztriából érkezik hozzánk az osztrák blues ikon, Ripoff Raskolnikov és Nagy Szabolcs Duó, valamint színpadra lép még a Vodku zenekar magyar népdalokkal, klezmert és cigányzenével, néhol jazzel, rockkal átszőtt dallamokkal. Az egyesület idén először EB OVO díjjal tünteti ki azokat, akik meghatározó szerepet töltenek be a kutyabarát város formálásában, ezzel is jelképezve a céljai iránti elköteleződést. 
A Crucified Barbara tagjai a legkevésbé sem próbálnak megfelelni a nemi sztereotípiáknak: az 1998-ban alakult skandináv zenekart négy olyan nő alkotja, akiknek egyáltalán nem okoz gondot kiállni a közönség elé, és jóféle rock and rollal ellátni a bajukat. Hazai bemutatkozásukra október 1-jén kerül sor a Dürer Kertben.
A Crucified Barbara eredetileg punkzenekarnak indult, a nevük pedig a dániai Roskilde Fesztiválon született meg: ekkor találtak ugyanis az erdőben egy guminőt (Svédországban általánosan Barbarának hívják ezeket a babákat), amit valaki nem átallott kiszögezni egy feszületre. Az Ida Evileye basszusgitáros és Klara Force gitáros által alapított zenekar később a hard rock irányába fordult, ám a dalokban továbbra is felfedezhetők punk vagy akár pop hatások is.
Oszlassunk el gyorsan egy félreértést: Elmore Leonard regényeiből nem lesz automatikusan jó film. Nem hiszitek el? Akkor a Született bűnözők a ti filmetek!
Ordell Robbie és Louis Gara, a kisstíl két példaértékű megtestesítője úgy dönt, az autólopások után magasabb szintre lép a bűnelkövetésben: elrabolják egy menő, az illegális pénzmozgások világában sem tapasztalatlan ingatlanos feleségét. A váltságdíj garantált.
Noha a skandináv elektronikus zene királyai egyértelműen a svédek, az évek óta a műfaj élvonalába tartozó Trentemøllernek köszönhetően Dániának sem kell egyáltalán szégyenkeznie. Nevezett úriember néhány héten belül fővárosunkba látogat, és az Akvárium színpadán mutatja meg csillogó tehetségét. 
Az 1974-es születésű Anders Trentemøller évek óta szállítja hol minimalista, hol gazdagabb eleganciával megkomponált kiadványait, amivel nem csupán Európa, de a világ minden táján is egyre nagyobb elismerést vív ki magának.
Persze ez a "csoportosítás" teljesen szubjektív, ám két napnyi intenzív fesztiválozás után akaratlanul is új kapcsolatok kezdenek kialakulni a gyors egymásutánban látott filmek között, hát még akkor, ha azok még alapot is adnak erre. Ezek pedig, első látásra vélt különbözőségük ellenére, adnak. Az összekapcsolás természetesen a (valószínűleg nem véletlenül) egymás párjainak elnevezett Csajkor-Sráckor esetében a legkézenfekvőbb, még ha az előbbi nem is sikerült túl jól. A Sráckor sem tökéletes, a hosszával például mindenképpen vannak problémák, de a Csajkor sajnos saját nagyszerűségének csapdájába esve végeredményben semmiről nem szól és sehová nem jut - és ezt itt nem jó értelemben értem. A Sráckort zseniális kísérleti jellege és párbeszédei szépen viszik előre, és hiába fut majdnem három órát ahhoz képest csak kicsit és ritkán ül le, a Csajkor viszont szép kezdés után érezhetően elveszti a fonalat és célt vesztve rohangál Párizs külvárosában miközben erősnek szánt, de csak idegesítően naiv képeket mutogatva. A két film mégis azonos irányba mozog: a felnőtté válás, a kamaszkor epikus méretű rögös útján kíséri hőseit kisebb-nagyobb sikerrel. A Free Entry ennél kisebb dologra vállalkozik, konkrétan két kamaszlány egyetlen napjának történetének követésére hívja a nézőt, ami éppen a Sziget kavalkádjába kíséri őket. Inkább hosszúra nyúlt kisfilmnek lehet tekinteni a két, a fesztiválra beszökő, iszonyú bénán füvet áruló lány kalandjait, de a kamasz-útkeresés itt is tiszta.
Néhány kivételtől eltekintve viszolygunk attól, hogy kortárs magyar írók műveit olvassuk. Krusovszky Dénes sokat tesz azért, hogy ez az álláspontunk megváltozzon. A szerző egészen 2014-ig csak versekkel jelentkezett, ám mostanra megérett az idő arra, hogy egy új műfajban is kipróbálja magát. 
A novellák mindig is népszerűek voltak, és felgyorsuló életvitelünk közepette még inkább azok lehetnek. Nem kell átrágnunk magunkat több száz oldalon, hanem akár egy tucatnyi lap után lezajlik a szemünk előtt a cselekmény, egy lelkiállapot A pontból B-be jutása, vagy pusztán csak egy tünékeny pillanat rögzül a bekezdésekben. A Junior Prima díjas, József Attila-díjas és Artisjus irodalmi díjas Krusovszky Dénes mindezeket vegyíti A fiúk országában, és mindegyik novellája egyéni ízzel rendelkezik.