A könyv-, e-könyv-, és folyóiratkultúrához kapcsolódó programokkal, köztük kötetbemutatókkal, mesematinéval, interaktív és zenei programokkal várja a könyvbarátokat a negyedik Olvasás éjszakája október 8-án, szombaton Budapesten és vidéken egyaránt.

Az olvasásnépszerűsítő, a nemzeti írott kultúra értékeit felmutató irodalmi és könyves fesztivál célja, hogy a könyves kultúrát és az olvasást valódi örömforrásként mutassa be. A rendezvény egyik központi helyszíne az Alexandra Irodalmi Kávéház a Károly körúton, ahol többek között Vámos Miklós mutatja be új kötetét, szó lesz Wm. Paul Young Éva című spirituális regényéről, Szécsi Noémi pedig Legyen vagy ne legyen? - Fogamzásgátlás, gyermek utáni vágy, várandósság a XIX. században címmel tart képes előadást. Ugyanitt K&H Gyógyvarázs program keretében bárki olvashat mesét a beteg gyerekeknek, a videofelvételeket országszerte 30 kórház gyermekosztályára juttatják el a szervezők.

A Hátsó Kapuban Viola Judittal beszélgetnek a XIII. századi zempléni várak ármányos életét felidéző történelmi regényéről, Erdős Virág a kötetbe nem került verseiről vall, Tóth Krisztina és Szántó Marcell Csapatban az erő címmel ad zenés műsort, és saját programmal készül Grecsó Krisztián és Totth Benedek is, késő este pedig az írókból álló alkalmi rockegyüttes, az Olvéjsz Band lép fel.

Közösségi könyvkészítés várja az érdeklődőket zenével, felolvasásokkal, és ismeretterjesztő kiselőadásokkal a Rákóczi úti Fókusz Könyváruházban, ahol lesz urban fantasy karakterjáték is. A Libri Könyvpalotában Hámori Gabriella Gyarmati Fanni naplójából olvas fel részleteket, bemutatják Mörk Leonóra, Szily Lászó, Gerlóczy Márton és Belső Nóra új köteteit, valamint lesz Trónok harca-kvíz is.

Az Örkény Könyvesboltban Esterházy Péterre emlékeznek A megrendülés segédigéi című, több mint 60 szerző írását felvonultató kötet bemutatójával, amelyen Farkas Zoltán, Kornis Mihály, Péterfy Gergely, Szabó Ádám, Márton László és Szilágyi Ákos is felolvas. Emellett felolvasószínházat rendez a Jelen! Kortárs ifjúsági novellák antológia három szerzője, Bencsik Orsolya, Krusovszky Dénes és Nagy Ildikó Noémi, majd Galkó Balázs színművész következik előadói estjével.

Rendhagyó találkozót szerveznek a könyves blogok és vlogok szerkesztőinek a Westend City Centerben található Könyvmoly Pop Up Store könyvesboltban, ahol K. László Szilvi meseíró és Szőnyi Gergely grafikus mesematinét rendez. Mesedélutánnal várja a gyerekeket Kozári Dorka meseíró és László Maya grafikus is a Pólus Bevásárlóközpontban található Könyvmoly Store-ban, ahol Helena Silence és Kemese Fanni ifjúsági szerzőkkel lehet találkozni.

A győri Libri Könyvesboltban Dolák-Saly Róbert zenével mutatja be "koholmány- és kacsagyűjteményét", a Madáretetőt, Bajzáth Mária 6-8 éveseknek szóló mesegyűjteményről vall, Sándor Erzsivel Anyavalya című családtörténetéről beszélget Hancz Gáborral. Az 56-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva bemutatják Bartos Margit 1956 és 1959 között írt naplóját is.

A székesfehérvári Alexandra Könyváruházban Geronimo Stilton meseíróval és Csitáry-Hock Tamással találkozhat a közönség, emellett Szögyal Rinpocse Tibeti könyv életről és halálról című kötetéről is szó fog esni - olvasható a fesztivál internetes oldalán (azolvasasejszakaja.hu), amely szerint a miskolci Géniusz Könyváruház és a debreceni Líra Könyváruház is meghosszabbított nyitva tartással várja az olvasóközönséget október 8-án.

Forrás: MTI

Stephenie Meyer új regénnyel jelentkezik idén novemberben, mely a titkosügynökök világába kalauzolja el most az olvasót. A vegyész várhatóan az amerikai premierrel egy időben jelenik meg magyarul is az Agave Kiadó gondozásában.

A burok és a Twilight saga szerzője ezúttal egy letehetetlenül izgalmas thrillert írt, főszerepben egy kivételes tehetségű nővel, aki évekig az USA egyik név nélküli fedőszervezetének a titkosügynökeként dolgozott, most azonban elvarratlan szál mások szemében, és mindent meg kell tennie, hogy életben maradjon. 

"Az amerikai kormánynak dolgozott, de ezt nagyon kevesen tudják róla. A szakmája egyik legkiválóbb tehetsége volt, egy olyan részleg legféltettebb titka, amelynek még neve sincs. Amikor pedig kockázati tényezővé vált, figyelmeztetés nélkül törtek az életére. Azóta ritkán marad egy helyen, és állandóan megváltoztatja a nevét. Megölték az egyetlen embert, akiben bízott, de ő még mindig fenyegetést jelent volt megbízóinak, mert tud valamit, amit nem kellene. Holtan akarják látni. Méghozzá hamar. Amikor a korábbi felettese felajánlja a kiutat, ő belátja, hogy nincs más választása. El kell vállalnia egy utolsó ügyet. De az információ, amelynek birtokába jut, csak még veszélyesebb helyzetbe sodorja. Élete legkeményebb harcára készül. Késlekedés nélkül veti bele magát a dolgok közepébe, ám hamar beleszeret egy férfiba, aki jelentősen rontja a túlélési esélyeit. Amint a lehetőségei elfogynak, kénytelen lesz úgy használni a különleges képességeit, ahogy a legszörnyűbb álmaiban sem képzelte volna."

Stephenie Meyer a Twilight saga és A burok óriási nemzetközi sikerei után most egy kemény, de annál elragadóbb főhősnővel tér vissza. Feszesen megírt, váratlan fordulatokban gazdag regényével ismét megmutatja, hogy miért ő ma a világ egyik legnépszerűbb írója.

Az ősz beköszöntével szívesen vesszük kézbe a komolyabb témákat boncolgató könyveket, legyen szó akár a női emancipációról az 1920-as évek Kanadájában, a gyermekek jogairól vagy épp egy az ISIS fogságába esett európai fényképész történetéről. Összeállításunkban most hat olyan regényt ajánlunk a figyelmetekbe, melyek többet nyújtanak puszta szórakozásnál. 

1. Carrie Snyder: A futónő 

Az 1928-as amszterdami olimpián végre nők is indulhattak az atlétika versenyeken, melyre egészen odáig nem volt példa. Carrie Snyder regényében ezt az időszakot és történelmi jelentőségű eseményt dolgozza fel egy futónő szemén keresztül. Bár Aganetha Smart karaktere kitalált, de az 1928-as olimpián valóban volt kanadai női atléta a versenyzők között, Ethel Smith azonban nem 800 méteren, hanem a 4x100-as női váltóval nyert, valamint a 100 méteres távon állhatott fel a dobogó csúcsára. A valós történelmi helyzetek inspirálta történet lebilincselő. Nemcsak azért mert képet kapunk a kor kanadai társadalmáról és a sportolók életéről, de azért is, mert Snyder nem ragad le az 1920-as években, napjainkig kalauzolja az olvasót, bemutatván, hogy milyen a sorsa egy 104 éves olimpiai bajnoknőnek. A fordulatokban gazdag regény a női emancipációról szól, egy olyan nő életútját mutatja be, aki szembe ment a korral és a társadalmi nézetekkel már sportkarrierje során is, utána pedig modellkedni kezdett, bátran és merészen vállalva önmagát. Épp ezért mindenkinek jó szívvel ajánljuk a Libri Kiadó gondozásában megjelent A futónőt, sportkedvelőknek és a történelem iránt fogékonyaknak egyaránt.

2. Ian McEwan: A gyermektörvény

Ian McEwant sokan a brit irodalom egyik legjobb kortárs írójának tartják - nem érdemtelenül. Történeteit mély, ám cseppet sem túlzó érzelmekre építi, amelyeket hiteles és sokrétű karakterek élnek meg. Hősein keresztül - legyenek akár kitéve a II. világháború sokéves viharának (Vágy és vezeklés) vagy csupán egyetlen, különleges napnak (Szombat) - mindig az emberi mibenlét, a lélek, az elme titkait kutatja és fedi fel az olvasók előtt. Regényeit olvasva olyan intenzitással pörög az ember agya, mint egy jóféle krimiben, csak itt nem a tettes kiléte az érdekes, hanem az "Én vajon mit tennék a helyében?" kérdés állandó felbukkanása. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent A gyermektörvény esetében pedig ez hatványozottan igaz - lévén maga a regény is egy bonyolult, egyszerre jogi és hitbeli kérdésre keresi a választ. Van-e bárkinek joga rávenni valakit arra, hogy az a hite ellen cselekedjen, ha csak így menthető meg az illető élete? És mi van akkor, ha egy 17 éves, már nem teljesen gyerek, ám nem is igazán felnőtt kamaszról van szó? Ebben a korántsem egyszerű ügyben kell döntésre jutnia Fiona Maye bírónőnek, miközben nemcsak a magánéletének széthullása nehezíti meg a dolgát, de az ügy középpontjában álló 17 éves Adammel való megismerkedése sem marad érzelemmentes. Döntése pedig ezúttal valóban életet vagy halált jelent...

3. Centauri: Jákob botja

Továbbra is Jack London varázslatos alakja lebeg Centauri újabb, a Jégvágóhoz kötődő, de önállóan is olvasható regénye felett. Ám most nem az író vélt vagy valós családi kapcsolatait boncolgatja tovább, hanem arról tudhatunk meg többet, hogy hogyan lehet Jack Londonná válni. És ez valamennyire igaz is, már ha a hamisítatlan amerikai hős London életét egy ilyen, ugyancsak tipikusan amerikai család- és kalandregény képében képzeljük el. Na de miért is ne tennénk? A hagyományos értelemben vett férfi lét klasszikus értékeinek pápájaként London több generációnyi kalandvágyó fiú előtt járt példával, de hogy ő hogyan jutott el eddig, az legalább ugyanannyira érdekes és kalandos, mint bármelyik regénye. San Francisco utcáin egy fiatal fiúval ismerkedünk meg, aki egyszer majd ez a nagy író, ez a példakép lesz - de itt és most ő sem több mint egy egyszerű srác, aki úgy dönt, az ismert helyett az ismeretlent választja. Mi pedig vele tartva talán tényleg megtanulhatunk valamit arról, hogyan is lehet Jack Londonná válni. A Jákob botja a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

4. Puk Damsgård: Az Iszlám Állam fogságában

Daniel Rye dán fényképész tizenhárom hónapon át volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, az ISIS foglya Szíriában. 2014 júniusában hatalmas váltságdíj fejében szabadult. Az akkor huszonhat éves Daniel a neves dán újságírónőnek, Puk Damsgård-nak mesélte el a történetét, aki megrázó dokumentumregényt írt belőle. A tényfeltáró beszámoló Daniel Ryéval és családjával készült számos interjú és beszélgetés alapján született, s nemcsak azt mutatja be az olvasónak, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie Danielnek, hanem azt is, hogy milyen lehetetlen dilemmákkal szembesült, és milyen idegölő tárgyalásokat folytatott a családja az emberrablókkal. A szerző beszélt fogolytársakkal, dzsihadistákkal, szakértőkkel és informátorokkal, és ritka bepillantást enged annak a túsztárgyalónak a titkos műveleteibe, aki Daniel és fogolytársa, a Dzsihád John által lefejezett James Foley amerikai újságíró felkutatásán és kiszabadításán dolgozott. Az Iszlám Állam fogságában augusztusban, Pap Vera-Ágnes fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

5. Alexandra Salmela: 27, avagy halál teszi a művészt

Finnország különös hely lélegzetelállítóan gyönyörű helyekkel és elbűvölően fura emberekkel, akik számára a csend és a szauna a mindennapok vallása. De leginkább a csend a szaunában, némi alkohollal körítve. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - kiváló helyszíne lehet a személyes útkeresésnek, az elmélyedésnek, a művészi kiteljesedésnek. Angie, a regény sodródó főhőse, éppen valami ilyesmire vágyik. Hogy pontosan mire van szüksége azt nem tudja, de egyvalamiben biztos: áhított hírneve elérését 27 éves korában bekövetkezett halála fogja biztosítani. És mivel Angie már a huszonhetedik évét tapossa, nem maradt sok ideje, hogy valami maradandót alkosson mielőtt csatlakozik a legendás Huszonhetesek táborához. Ám, ahogy már említettem, Finnország furcsa hely, és egy kedves család szaunakunyhójában meghúzódva olyan dolgokra is rájöhet az ember, amikre egyáltalán nem is számított. Még talán az is kiderülhet, hogy nem csak a halál lehet mágikus a huszonhetedik évben. A 27, avagy a halál teszi a művészt című regény a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg. 

+1 Jordi Llobregat: Vesalius titka

Barcelona, 1888 májusa. Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Sebeik egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek. A könyörtelen gyilkos utáni hajszába három civil is belekeveredik. Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki különös körülmények között meghalt édesapja miatt tér vissza Barcelonába. Bernat Fleixa, aki újságíróként dolgozik a Correo de Barcelonánál, és leghőbb vágya egy olyan esetről írni, amely végre híressé teszi. Az orvostanhallgató Pau Gilbert, akinek minden lépését súlyos titkok övezik. A gyilkos kézre kerítése érdekében ők hárman egy olyan 16. századi anatómiai kézirat nyomába erednek, amely merőben megváltoztathatja a tudomány állását. Jordi Llobregat regénye az egyik legváratlanabb és legnagyobb sikert arató történelmi krimi volt Spanyolországban tavaly. A megjelenését követően több mint tizenöt országban keltek el a kiadás jogai, többek között az Egyesült Államokban is, hazánkban az Agave Kiadó gondozásában jelenik meg a Vesalius titka.

Baráth Katalin hat évvel ezelőtt A fekete zongorával robbant be a hazai krimiirodalomba, idén nyáron megjelent új regénye azonban már nem az 1900-as évek elején játszódik, hanem napjaink Budapestjén. Az Agave Kiadónál megjelent Arkangyal éjjel témája a nők és az erőszak viszonya, főhőse pedig egy olyan igazságosztó, amilyet még a magyar irodalom sosem látott. 

A sikert hozó David Veron-sorozat helyszíne a századforduló Magyarországa volt, honnan jött az ötlet, hogy egy napjainkban játszódó regényt írj?

Baráth Katalin: A konkrét ötlet elég hirtelen támadt. Egyrészt tavaly tavasszal volt egy lazább hónapom, és a nők ellen elkövetett erőszak témája akkor nagyon a levegőben volt, ahogy most is. Másrészt már régóta úgy érzem, mintha a kortárs hazai irodalom csak történelmi távlatból lenne képes bizonyos problémákat tárgyalni. Olvasóként szerintem túltermelés van ezen a téren, és ráadásul valami tanáros-prédikálós attitűd is körül lengi ezeket a műveket, ezt a tendenciát íróként pedig nincs kedvem erősíteni. Ha valami olvasóként nem vonz, az íróként se szokott. Mivel ez fordítva is igaz, ezért fogtam ehhez a korszakában és témájában is forró történethez. Kipróbáltam tudok-e olyan mai regényt írni, amit olvasóként is levennék a polcról.

A regény témája kifejezetten aktuális, hiszen nincs olyan hét, hogy ne olvasnánk vagy látnánk a híradóban valami elborzasztó riportot, kezdve a gólyatábori nemi erőszakoktól egészen a családon belüli erőszakig.

Igen, ezek az ügyek nagyon benne vannak a levegőben, félig-meddig szerencsére, mert végre beszélni kezdtünk erről a problémáról, és végre nem vesszük természetesnek, normálisnak. A regényben azért igyekeztem komplexebben hozzányúlni a témához. Így történt, hogy általában a nők és az erőszak viszonya vált az Arkangyalban témájává, ami egy nagyon összetett, szövevényes viszony. Mindenekelőtt azonban egy jó, működő, kerek regényt akartam írni, mert az emberek szerintem nem szívesen olvasnak regénynek álcázott szociálpolitikai pamfleteket, legföljebb lelkifurdalásból vagy sznobizmusból.

A cselekményben vissza-visszaköszönnek napjaink hírei, mint például az erőszakoskodó egyetemi HÖK-ös. Miért döntöttél úgy, hogy ilyen valós szálakat is beemelsz a fiktív történetbe?

Egy mai történetet akartam írni, ezért kézenfekvő volt, hogy a mai olvasók számára ismerős helyzeteket, helyszíneket, eseteket fogok szerepeltetni. Ettől lesz hiteles, aktuális és valóságos a regény, legalábbis szerintem. A történelmi krimiket is így írom, egy csomó korabeli eseményt bele szoktam fűzni a történetbe, a valóságot mindkét esetben ugyanolyan eszközökkel igyekszem megteremteni.

A regény főhősnője igazán különleges figura, nem egy szokványos nő. Magas, robusztus alkatú és simán megveri a férfiakat. Ki ihlette a névtelen bosszúállót, az arkangyalt?

Senki. Mondanám, hogy sajnos, mert egy ilyen karakter nagy ritkaság az irodalomban, a magyar irodalomban meg aztán különösen. A nyugati képregény-irodalom gazdagabb ilyen téren, főleg mostanában, amikor a nőalakok is egyre realisztikusabbak, és szaporodnak a női olvasókat is megcélzó történetek.

A verekedések leírása részletekbe menő és pontos, esetleg te magad is űzöl valamilyen küzdősportot? 

Ezek a jelenetek abszolút a képzelet termékei, nem szereztem a saját bőrömön tapasztalatokat, és ez így is van jól. Szeretem a szépen megkomponált akciójeleneteket, minden filmet élvezettel nézek, ahol gondot fordítanak az ilyesmire. Nekem csak az volt a célom, hogy ha lehet, kerüljem az abszurd megmozdulásokat, és főleg, hogy ezek a jelenetek is mondjanak valamit a szereplőkről, hogy a mozgásukkal, a testük reakcióival is jellemezzem őket.

A regény lezárása arra enged következtetni, hogy nem zárkózol el a folytatástól. Esetleg a következő regényben megtudhatjuk a főhősnőnk nevét is?

A főszereplő nevének az  eltitkolása eleinte nem volt szándékos, csak a regény közepén tűnt föl, hogy nincs neve, ami végül is annyira nem meglepő egy egyes szám első személyben, monológ formában elmesélt történetnél. Úgy gondoltam végül, hogy egy név több problémát okozna, mint amennyit segítene, olyan asszociációkat keltene az olvasókban, amikre nincs szükség. Folytatást egyelőre nem tervezek, de persze bármi lehetséges, legfőképpen azért, mert megszerettem azt a hangot, amelyen az Arkangyal éjjel beszél.

Jelenleg dolgozol újabb könyvön?

Lassan fél éve szedegetem össze egy sci-fi regény darabjait, szálait, világát, gyűjtöm a szükséges információkat, építem a történetet, úgyhogy lassan ideje leülni és írni. Ezt egyszeri műfaji kirándulásnak tervezem, tartozom magamnak, és a sci-fi iránti lelkesedésemnek annyival, hogy teszek egy kísérletet. Ezen kívül alkalmasint két kisregény-ötletet is farigcsálok, mindkettő krimi. De hogy az említettekből mikor lesz konkrét regény, még nem tudom, mert mindig vannak más, határidős írnivalók, jelen esetben egy dokumentumfilm-forgatókönyv.

Billy Elliot története először 2000-ben filmként hódította meg a világot, majd egy évre rá megszületett Melvin Burgess regénye, utána pedig következett Elton John zenéjével a musical változat is. Idén nyáron Budapestre is begyűrűzött a Billy Elliot őrület, az Operában Szirtes Tamás rendezésében láthatjuk a zseniálisan táncoló kisfiú történetét, a könyvesboltokban pedig a Lee Hall forgatókönyve nyomán született regényt vehetjük meg. Utóbbit jó szívvel ajánljuk mindenkinek, az előadással azonban komoly problémáink vannak.

1984-ben járunk az angliai bányászsztrájk idején. Észak-Angliában a helyzet napról napra feszültebb, bányászok és rendőrök összecsapásaitól hangos a világsajtó, és visszafojtott lélegzettel figyel mindenki, hogy vajon ki fog győzedelmeskedni, Margaret Thatcher vagy a munkások. Mindeközben Jackie Elliot kisebbik fia, Billy apja tudta nélkül, balettozni kezd bokszolás helyett. A 12 éves kisfiúnak vérében van a zene és a tánc, ahogy azt demenciában szenvedő nagymamájától megtudjuk, akiből hivatásos balerina is lehetett volna. S mi történik, amikor a zord, kemény, bányász apuka megtudja, hogy kisfia balettozik? Kitör a botrány...

A nyolcvanas évek Észak-Angliájában egy fiú nem balettozik, nem riszálja magát, hanem bokszol, focizik vagy birkózik, az férfias, táncolni "csak a buzik táncolnak" - ahogy azt Jackie Elliot is közli fiával, mikor kiderül, hogy a boksz edzés helyett balett órákra jár. Jackie és Tony Elliot, akik egész életükben a tárnákban hajtottak nap, mint nap, most az utcán küzdenek az igazukért, és csípőből elutasítanak mindent, ami nem passzol beszűkült gondolkodásmódjukhoz. Kiabálások, könnyek, veszekedések hosszú sorára van szükség, míg megértik, hogy ha megfosztják Billyt a lehetőségtől, hogy balett-táncos legyen, akkor örök boldogtalanságra kárhoztatják.

Melvin Burgess regénye, melyet Lee Hall forgatókönyve alapján írt meg, kiváló társadalomkritika a nyolcvanas évek Angliájáról, miközben megtanítja az olvasót a legfontosabb leckére, hogy mindig legyen hű önmagához, és hagyja, hogy szerettei azt tegyék, ami boldoggá teszi őket. A Billy Elliot a családi összetartozásról, a támogatásról, az elfogadásról szól, épp ezért szívem szerint kötelező olvasmánnyá tenném nemcsak az általános iskolásoknak, de a szüleiknek is, hogy akkor is támogassák gyermeküket, ha épp olyasmire vágyik, ami nem megszokott vagy épp társadalmilag nem elfogadott az adott közegben.

A regény elolvasása után azonnal jegyet váltottam az Operában látható Billy Elliot musicalre is, hiszen egy ilyen kiváló történetet, ennyi remek karakterrel öröm viszontlátni a színpadon. Legalábbis ezt hittem. A Szirtes Tamás által rendezett darab azonban nem épp az a Billy Elliot, amit a könyvből és a 2000-ben bemutatott filmből megismertem. A Madách Színház direktora, ugyanis úgy döntött, hogy "non replica" verzióban, azaz nem a külföldi nagy sikerű produkció másolataként, hanem újraértelmezve rendezi meg a musicalt, bár ne tette volna. Felszínes, giccses és messzemenőkig öncélú előadás született így, melyből minden hiányzik, ami valóban drámaivá teszi a történetet. Jó kérdés, hogy vajon kiben nem bízott Szirtes Tamás: a színészeiben, hogy képesek lennének-e eljátszani az erős drámai szerepeket, a közönségben, hogy szeretné-e a kemény üzenetekkel megtűzdelt előadást vagy önmagában, hogy képes lenne-e megrendezni egy komoly dráma musical változatát? Bármelyik esetről is van szó, a végeredmény önmagáért beszél. A horror árú jegyekért cserébe a nézők végignézhetik, ahogy műanyagba öntik és cukormázzal feldíszítik Billy Elliot történetét.

A darabból olyan fontos részletek maradtak ki, mint Billy elhunyt édesanyjának zongorája. Hiszen miért is lenne fontos az a hangszer, amelyen Billy imád "pötyögni", mert édesanyjára emlékezteti, és amit az édesapa feldarabol tűzifának karácsonykor, hogy ha már valódi ajándékot és lakomát nem tud nyújtani a családjának, legalább egy kis meleget biztosítson számukra a fogvacogtató ínség idején. Ugyan, ez mellékes, ahogy a sztrájkolók nélkülözésének pontos bemutatása is, hiszen az nem vicces. Továbbá mellékes a musical alkotói szerint az a jelenet is, amikor Jackie Elliot és nagyobbik fia, Tony egymásra talál, és mindent félredobnak, hogy segítsenek Billynek felvételizni a Királyi Balettintézetbe. Míg a könyvben és a filmben ez az egyik legfontosabb katartikus jelenet, addig a musicalben végignézhetjük ennek tökéletes ellentétét, veszekedést, verekedést, és ahogy Tony káromkodva faképnél hagyja az apját. Egyszerűen érthetetlen ez a jelenet, mintha a szerző és a rendező nem látta volna a filmet és nem olvasta volna a könyvet. Érthetetlen az is, hogy miért kellett bohócruhába bújtatni és óriás cipőkkel körülvéve táncoltatni Billyt és meleg barátját Michaelt, holott Michael női ruhába öltözése és beszélgetései Billyvel pont nem a bohóckodásról szólnak, hanem az önképének fejlődéséről, ahogy rádöbben, hogy a saját neméhez vonzódik. Az Operában elfogadás nincs, buzizás cserébe annál inkább!

Az előadás hibáiban nem az a legbosszantóbb, amikor drámai elemeket, jeleneteket kihagynak vagy éppen megmásítanak, hiszen a musical egy könnyed műfaj és nem lehet színpadon ugyanúgy ábrázolni egy történetet, mint a filmvásznon, de az már komoly probléma, ha üressé, felszínessé és csilli-villi, giccses vígjátékká változtatnak egy drámát. Mindehhez még pluszba társul a karakterek motivációjának szinte teljes hiánya, valamint a totális logikátlanság. Csak hogy a legnagyobb és legfájdalmasabbat kiemeljem, mégis mi indokolja azt, hogy az előadás végén Billy azt mondja a családjának, hogy nem vették fel a balettintézetbe, miközben felvették? Az előadás alapján az indok az volt, hogy így a Tonyt alakító színész - aki kora alapján simán Billy apja is lehetett volna - még egyszer káromkodhat és barackot nyomhat a gyerek fejére. 

Hosszan lehetne még sorolni az előadás hibáit, mert minden jelenetre jut vagy egy tucat belőlük, épp ezért, akit érdekel a Billy Elliot, ne az előadásra váltson jegyet, hanem vegye kézbe a Cartaphilus Könyvkiadónál megjelent regényt vagy nézze meg a filmet, mert ezekből életre szóló tanításokra tehet szert.

Fotó: Magyar Állami Operaház

Eljött az augusztus és bár időnként már meg-megcsap az ősz távoli illata, azért még javában tart a nyár. A könnyű strandolvasmányoktól kissé megcsömörlötten egy kis szépirodalmi összeállítással készültünk, hiszen ez az időszak nemcsak a felhőtlen pillanatok, de a szabadság ideje is, amikor talán több figyelmünk, kedvünk jut egy-egy nagyobb lélegzetvételű vagy éppen lelket felkavaró mű befogadására.

Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert

A kötet olyan vékonyka, hogy szinte kínálkozik csak úgy zsebre vágni, fél kézzel fellapozni két gondolat között, de a fizikai méret megtévesztő. Ezek a versek komoly mélységeket érintenek, hihetetlen érzékenységgel rezonálnak halálra, anyaságra, nőiségre és egyáltalán, a létezésre. Fényből is, árnyékból is akad benne bőven, s a verssorok olyan ajtókat nyitnak meg, amelyek mögött az olvasó önmagával találkozhat. “Mit tud a kert a reményről?/Mondd, vajon emlékszik-e ránk?/Vagy úgy növeszti fája gyűrűjét,/hogy nem tudja azt a délutánt?” Tamás Zsuzsa Mit tud a kert című kötete, mely a Magvető Kiadónál jelent meg kényelmes lustulásra és a nyári nyugalom megzavarására kifejezetten alkalmas és ajánlott.

Ámosz Oz: Júdás

Az izraeli író legújabb regénye pillanatok alatt vált könyvsikerré Európában. A szerelmi történetnek álcázott regény főhőse, Smuel Asch voltaképpen önmagát, élete célját keresi a vérontások utáni Jeruzsálemben, ahol az áhított, de elérhetetlen szerelem mellett saját eszmei démonjaival, és népének történelmi örökségével is szembe kell néznie. A történet szövetébe pedig bravúrosan van beleszőve a karióti Júdás alakja, aki körül több a becsontosodott válasz, mint a kérdés, ám a szerző nem átallja föltenni e kérdéseket, és a főhős szájába adva meglehetősen új válaszokat is adni rájuk. Lebilincselő, szívszorító és letehetetlen olvasmány Ámosz Oz regénye, mely az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből

Aki kötélen egyensúlyoz, jól tudja, hogy egy dolgot nem szabad: lenézni. Emelt fő, pillantás a horizonton és könnyed (vagy annak tűnő) lépések. Belül persze feszít a szív, szorít a gyomor, de a tekintet és a láb könnyű. Kántor Péter novelláit olvasva is ezt érezhetjük: könnyen befogadható (vagy annak tűnő) történetek vasárnapi ebédről, nagymamáról, bútorokról, sétákról. És persze álmok, képek és rohanás, korrajz, gyász, szerepjáték. Mindez azonban biztos kézzel, nyugodt, előre szegezett pillantással tárul az olvasó elé, de valahol, a történetek alján, lent, a mélyben ott az a kis szívszorítás, az az ismerős, "nemszeretem gyomorremegés". Csak le ne nézzünk! Az Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című kötet a Magvető Kiadónál jelent meg.

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Az idei könyvhéten még dedikálta Hasnyálmirigynapló című kötetét, mely a legtöbb példányban eladott mű volt az egyhetes rendezvényen, majd alig egy hónap múlva, július 14-én, már Esterházy Péter halálhírével volt tele a média. Temetésén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát úgy fogalmazott: Esterházy Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen valóságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát. Hasnyálmirigynapló című kötete fájdalmasan lenyűgöző, mely olyan kérdéseket boncolgat, hogy mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Mi történik az "ontológiai derűvel", amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Esterházy Péter utolsó könyve, mely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, nem egyszerű történet, de számunkra kötelező olvasmány.

„Segítsd a férfit, hogy rátaláljon!” Az Athenaeum Kiadó mozgalmat indít a férfiak olvasásáért. Az olvasás az elmúlt 25 évben elveszítette a férfiakat. Egyszerűen eltűntek. Igen, mi is ismerünk olvasó férfiakat, sőt, író férfiakat is ismerünk. Ha azonban elemezzük a nagy (egységes) mérőszámokat, a helyzet drámaisága élesen, pontosan rajzolódik ki. A könyvvásárlók óriási többsége nő.

A nők 150 éve küzdenek a jog előtti egyenlőségért, az esélyegyenlőségért és az egyenlő bánásmódért. Az emancipációs (és egyéb gender) mozgalmak eredményeit, további céljait könyvtárnyi irodalom foglalja össze, ezernyi egyetemi kutatás viszi tovább – ezeket az eredményeket civil kezdeményezések igyekeznek a hétköznapi valóságba is átemelni. Tisztelet a nőknek, akik a többi nőért harcolnak!

Van azonban egy terület, ahol a nők mára akkora túlsúlyra tettek szert, hogy az kifejezetten riasztó, káros és veszélyes. Pontosítunk: nem a nők túlsúlya a riasztó, hanem a férfiak alulreprezentáltsága. Ez a terület az olvasás. Az olvasás az elmúlt 25 évben elveszítette a férfiakat. Egyszerűen eltűntek. Igen, mi is ismerünk olvasó férfiakat, sőt, író férfiakat is ismerünk. Ha azonban elemezzük a nagy (egységes) mérőszámokat, a helyzet drámaisága élesen, pontosan rajzolódik ki. A könyvvásárlók óriási többsége nő. 

Éppen ezért az Athenaeum Kiadó ad hoc mozgalmat indít „Segítsd a férfit, hogy rátaláljon!” szlogennel.

1. Felhívást intéznek olvasóikhoz, hogy ajánljanak olvasnivalót férfi ismerőeiknek a Facebookon #segitsdaferfit hashtaggel, készítsenek mémeket, amelyek a párok közös olvasását, az olvasás, férfiakra gyakorolt hatását jeleníti meg!

2. Felhívást intéznek minden Facebook felhasználóihoz, hogy segítsen eljuttatni ezt az üzenetet a lehető legtöbb emberhez!

3. Felhívást intéznek a magyar médiához, hogy foglalkozzon a kérdéssel, segítsen társadalmi párbeszédet kezdeményezni a témáról – mert megoldások mindig a diskurzusokból születnek.

4. Felhívást intéznek minden magyar könyvkiadóhoz, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, és együtt, akár közös rendszerben segítsenek a férfiakat visszatalálni az olvasáshoz.

Márai klasszikus mondata: Gondold meg, hogy csak az ember olvas. Ma ez így érvényes: Gondold meg, hogy csak a nő olvas. Meggyőződésünk, hogy csak az olvasó nő az, aki segíteni tud abban, hogy ez megváltozzon.