Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
„Mindened az maga, hogy: ÉLSZ!” – meghallgattuk a Kowalsky meg a Vega új albumát

„Mindened az maga, hogy: ÉLSZ!” – meghallgattuk a Kowalsky meg a Vega új albumát

Blahó Dávid írása itt: - 2014-04-23 13:58

még nem éden_kiemelt.jpgMajdnem két és fél évet kellett várni, hogy Az évtized lemeze után új hanganyaggal jelentkezzen az ország legpimaszabb grimasza. Zsiványok, éppen ezért belőlük lesz a legjobb pandúr. És így nekik elhihető: ez még nem éden. De csak rajtunk múlik, hogy megtaláljuk. Itt lent, a földön.

Jó egy hónapos késéssel a beharangozotthoz képest, de végül megérkezett a Kowalsky meg a Vega legénységének 7. albuma. Érdekes algoritmus szerint alakul a forradalmi egylet anyagainak népszerűség faktora: a páratlan számú lemezek azok, amelyek nagyon ott vannak a szeren, és bár a páros korongok sem gyengék, a koncerteken elhangzó dalok is jelzik, hogy csak kiegészítő szerep jut nekik. Eme nem hivatalos törvényszerűség szerint most megint egy meghatározó lemeznek kellett születnie, és a Még nem éden eleget is tesz ennek a megelőlegezett státusznak.

még nem éden_cover.jpgA nyitó Amilyen hülye vagy, úgy szeretlek még több emberrel ismertette meg Kowáékat, mint korábban a Nem minden szarka farka vagy az Ennyi csak, ami nem is csoda: ez a nóta úgy telitalálat, ahogy van. A versszakok hangulata még kissé borongós, de a refrén kiderül – és valahol ez ennek a társaságnak a legnagyobb érdeme, hogy úgy tudnak pozitívak maradni, értékes és értelmes gondolatokat közvetíteni, hogy közben a zenei körítés nem lesz se bugyuta, se gagyi, és a mondanivalót hallgatva sem érezzük úgy, hogy térítő szándékú vallási perceket nézünk a tévében.

Némi túlzással élve akár azt is mondhatnánk, hogy ilyen kezdés után egyszerűen képtelenség csalódni, de a folytatás mindentől függetlenül is erős. A címadó nóta már ismerős lehet a koncertekről, és itt válik az is nyilvánvalóvá, hogy nem tűntek el nyomtalanul a korábbi, big band felállás trombitás, latinos, kubai hangulatú megoldásai. A Bölcsődtől a sírodig sem ismeretlen, hiszen ez Kowa és Fankadeli közös CD-jén már szerepelt, csak itt kapott némi élő dobot és hangsúlyosabb gitárokat. Fanka amúgy ebben a verzióban is szerepel, bár a neve nincs feltüntetve a borítón, ami azért kicsit fura. Bár az utóbbi időben a koncertekről is elmarad, így ezen aligha lehet csodálkozni.

kowa meg a vega csoportkép.jpgA Hogy vagy? a tangóharmónikával és a zongorával az Ötcsillagos lemez könnyedebb pillanatait idézi, és ekkor már világosan látszik, hogy megint igen változatos albumot kalapáltak össze a srácok. A Szép nap ez arra… megint a karibi vonalat hozza, és lendületességénél fogva a bulik egyik favoritja lehet majd. Az Ami fontos ! megint egy vérbeli Kowalsky meg a Vega dal: nem véletlenül ennek a klipje vezette fel anno a ritmusszekció, vagyis Jimmy és Sóder visszatérését. A legkisebben a legnagyobb feelingje és dallamai miatt az egyik csúcspont; mellette pedig ott sorakozik az Egy világon át, a zongorás ballada egy olyan üzenettel, aminek hatására rengetegen morzsolnak majd el könnycseppeket. Tuti, hogy ez a szám és a sorai a netes megosztások tekintetében elviszi majd a pálmát.

kowa meg a vega live.jpgA Hulla-józan ugyancsak ismerős lehet a klipje miatt, és ebben is olyan szöveget kapunk, ami az egyik legnagyobb vonzerőt jelenti Kowáéknál. Most mintha kicsit kevesebb lenne az égi utak keresése, és több lenne a hétköznapi esendőségből, a korábban gyakran elővett zsiványságból, ebből a „hibázom néha, mert földi ember vagyok, de a szándékaim jók és tiszták” érzésből. Az Egyetlen út újabb különleges szerzemény a maga középkori (!) és keleties ízeivel, az Egy darabban pedig megint egy kimondottan vidám nóta, a lemez egészére jellemző megnövelt elektronikával és torzított gitárokkal. Végül a záró, akusztikus Mosolydal olyan, mint a címe; igaz, itt egy kicsit azért belenyúltak a szirupba és a giccsbe.

Meglepne, ha a Még nem éden nem lenne egy újabb fényes csillag a Kowalsky meg a Vega amúgy is tündöklően ragyogó égboltján. Remek lemez, nyugati minőséget hozó hangzással, Kowa gondolat- és derűt ébresztő szövegeivel, igényes, kimunkált, jó dalokkal. Úgy tűnik, a szív forradalma egyre hangosabban kopogtat – és nem csak a mennyek kapuján.

Fotók: www.facebook.com/kowalskymegavega

"Leonardo, a reneszánsz zseni" - megnyílt az év kiállítása Pécsett

"Leonardo, a reneszánsz zseni" - megnyílt az év kiállítása Pécsett

foto3.jpegLeonardo da Vinci születésnapján minden idők legnagyobb Leonardo-tárlata nyitotta meg kapuit a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A zseniális elme tudományos és mérnöki munkásságát feltáró kiállítás két helyszínen, közel 1500 négyzetméter kiállító területen várja a látogatókat szeptember 30-ig.

foto2.jpegLeonardo da Vinci születése után több mint ötszáz évvel Európában először Pécsett látható az a tárlat, amely az egyetlen átfogó összeállítás a polihisztor mérnöki munkásságáról. A fennállásának 110. évfordulóját ünneplő Janus Pannonius Múzeum két helyszínén - a Modern Magyar Képtárban és a Martyn Múzeumban - látogatható tárlaton az érdeklődők megcsodálhatják Leonardo szenzációs automobilját, a Sforza-ló mását, a repülő embert és az emberi test arányait hűen tükröző Vitruvius tanulmányt. A kiállítás bemutatja továbbá a reneszánsz lángelme közel 60 méret- és korhű találmányát, betekintést enged Leonardo eredeti rajzaiba és kézirataiba, és bevezeti a látogatót Leonardo kortársainak mérnöki munkásságába is. A tárlatot tematikus kisfilmek és a 21. századi technika multimédiás eszközei gazdagítják.

A tárlat nyitását közel egyhónapos előkészítő munka előzte meg, amely magában foglalta a termek felkészítését, a kiállítás felépítését; valamint a Sforza-ló felállítását a Széchenyi téren. A 8,5 méteres, 13 tonnás, műgyantából készített mérethű lószobor szintén jelentős darabja Leonardo életművének, így a tárlatnak is szerves része. A Leonardo-lovat két kamion, a kiállítási termek anyagait további négy, egyenként huszonnégy tonnás kamion szállította a baranyai megyeszékhelyre.

A MÁV-START Zrt.-vel kötött megállapodás értelmében a tárlatra utazók 50%-os alkalmi menettérti kedvezményben részesülnek. A kedvezmény felhasználásának feltételeiről részletes információ található a múzeum weboldalán, a Képző- és Iparművészeti hírek között: www.pecsimuzeumok.hu 

További információ a Leonardo-kiállításról: www.leonardopecs.hu

Elsőnek lenni mindenáron

Elsőnek lenni mindenáron

Ahogy a Holdra- vagy Marsraszállásért, az Antarktisz vagy a Himalája csúcsának meghódításáért, úgy a norvég partoknál a 1980-as évek elején felfedezett hatalmas olajlelőhely kiaknázásáért is nemzetközi verseny folyt. Embert lejuttatni az azelőtt nem tapasztalt mélységekbe olyan tudományos és anyagi diadalnak számított, ami mindent megért. A Halálos mélység (16) azt mutatja be egy, a fekete aranyhoz hasonlóan sűrű, lassan csordogáló és fullasztó filmben, hogy egy ilyen törekvés az egyes emberek életére milyen pusztító hatással tud lenni.

pio6.jpg

pio5.jpgPetter (Aksel Hennie) vakmerő agglegény, aki csak a búvárkodásnak él. Imádott bátyjával, Knuttal (André Eriksen) az óceán fenegyerekeinek érzik magukat - végül is joggal, hiszen valamiért csak kiválasztották őket a forradalmi technológiával tervezett ötszáz méteres merülésre. Ám a tizenöt perc hírnév kiélvezése után, hiába a végnélküli szimulációk és a szigorú felkészülés, az éles bevetésen valami balul sül el, és Knut-ot már nem tudják megmenteni. A történteket balesetként könyvelik el, ám a gyászoló testvér tudja, valami nem volt rendben odalent. Kérdezősködése nemhogy süket fülekre, de kifejezett titkolózásra és ellenségességre talál, amitől csak még biztosabb lesz az igazában. Nyomozni kezd, ám gyorsan megtapasztalja: aki megacégekkel és egész országokkal húz ujjat, annak nem lesz jó vége, hiába áll az ő oldalán az igazság.  

Minden csodával határos fejlődésnek vagy feltalálásnak van eleje, amire általában nem szívesen emlékszünk vissza, nem kivétel ez alól Norvégia irigylésreméltó gazdagsága sem. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az északi ország sem volt sokkal előrébb, mint hasonló társai, ám a tenger alatt felfedezett óriási kőolaj- és földgázlelőhely kézzelfogható közelségbe hozta az egész ország számára elérhető jólétet. Az olajszagra azonnal odagyűlő amerikaiakkal karöltve gyorsan meg is kezdődött a mélységi búvárkodás új lépését lehetővé tévő technológia kifejlesztése, amivel akár fél kilométerre is le lehet küldeni a búvárokat, hogy ott aztán összeillesszék és működésbe hozzák az olajfúró- és szállítóberendezéseket. A nem mindennapi feladatra persze szép számmal akadt jelentkező is, hiszen ki akarná kihagyni az esélyt, hogy a történelemkönyvekbe kerüljön a neve, a két kormány pedig műmosollyal az arcán figyelte, hogy a résztvevők norvég-amerikai aránya nehogy a másik előnyére billenjen. A dicsőségért, pénzért, hatalomért, győzelemért és a többi, a politikai beszédekben remekül hangzó eredményekért folyó öltönyök mögé zárt, civilizáltnak tettetett ádáz harc közben pedig az, hogy az egyes ember túléli-e, nem igazán volt prioritás. Búvárból és tudósból úgyis van még jónéhány, a közvéleménynek meg egyébként is csak a tévében látott diadal számít.

pio2.jpg

Erik Skjoldbjærg izgalmas felütés után lassan és valóban fullasztóan kalauzolja a nézőt a filmjében, ezzel tökéletesen megteremtve benne a főszereplő frusztrációját. Rossz nézni, ahogy egyik ember után a másikhoz fut, mindenki nyilvánvalóan titkol valamit vagy egyszerűen a szemébe hazudik, de nem tehet semmit, hiszen egy ember szava áll szemben a pénzzel és a hatalommal. Arról nem is beszélve, hogy, mivel végig Petterrel együtt mozgunk, még egy apró sejtésünk sincs arról, kiben is lehetne bízni. Valószínűleg ugyebár senkiben, no de akkor meg totálisan csapdában vagyunk. Rátelepszik az emberre a film és nehezen enged fel, főleg, mivel - ahogy az már az igaz történeteken alapuló alkotásoknál szokott lenni - csak a felszínen kapunk happy endet. A főszereplővel együtt élve, lélegezve kapkodunk ide-oda, remélve, hogy valaki hisz neki, hogy segít, de minden egyes fordulónál csak még több ellenségbe botlunk - már ha nem vette át az uralmat Petteren végképp a paranoia, mert erre is ugyanúgy megvan az esély. Aksel Hennie rettentő szimpatikus és hiteles Petter karakterében, a rendező pedig megfelelően kegyetlenül irányítja ebben a labirintusban, kvázi mint a tudós a patkányt. Egyszerre szurkolunk neki és félünk, hogy mégis elbukik, mert tudjuk, a pénz és a hatalom már csak ilyen, és zen mester legyen a talápán az, akinek az igazságérzetét nem korbácsolja fel a film lezárása.

pio4.jpgA Halálos mélység sztorija az ékes példa arra, hogy egyes szervezetek, vállalatok és a politika keze milyen messzire elér, az összeesküvés-elméletek kedvelőinek aranybányává téve a filmet. De aki nem az égen látott minták tanulmányozásával vagy az ivóvíz ízének apró változásaival tölti a szabadidejét annak is lebilincselő élmény lehet - na meg persze kiábrándító, rémisztő, elkeserítő de kijózanító is. Közhely, de mindig lesz, aki nálunk nagyobb és erősebb, és akinek egy cseppet sem fontos az, ami nekünk, és akikkel mindig harcolnunk kell az életben maradásért, akár egy ellenséges törzsről, akár egy cégről vagy egy politikai rendszerről van szó. És igen, az erőviszonyok mindig is igazságtalanok lesznek, ilyen az élet. Éppen ezért kell kiélvezni ezt a pár évtizedet, ha vagyunk olyan szerencsések, hogy még így is megadatik. 

Progresszív babák és a negyven szimfonikus

Progresszív babák és a negyven szimfonikus

EAST_kiemelt.jpgA nyolcvanas-kilencvenes évek egyik meghatározó hazai rock zenekara, az EAST április 25-én egyedülálló koncertet ad a Művészetek Palotájában. Az együttes dalai ezen az estén a különleges alkalomra áthangszerelve, az MR Szimfonikusok kíséretében szólalnak meg.

Az EAST 1975-ben instrumentális zenekarként indult Szegedről, és hamarosan az ország egyik legszínvonalasabb progresszív rock formációja lett. Közel húsz év alatt több mint ezer koncertet adtak itthon és külföldön, 11 nagylemezük jelent meg, Magyarországon kívül Japánban és Nyugat-Európában is adtak ki albumot. Első aktív időszakukat 1994. szeptember 24-én a Budapest Sportcsarnokban zárták le.

A fővárosban – közel tizenkilenc év után – tavaly márciusban, a zsúfolásig megtelt Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben léptek újra színpadra. S most, alig egy évvel később az EAST történetének két legsikeresebb formációja szimfonikus zenekari kísérettel tér vissza a Müpába. Az együttesnek szinte a kezdetektől fogva volt egy álma: vajon hogyan szólna a zenéjük egy valódi nagyzenekarral kiegészülve? Az EAST és az MR Szimfonikusok közös koncertjén változatlanul az EAST progresszív zenéje szólal meg, de a színek gazdagabbá, a kontrasztok olykor élesebbé válnak.

EAST_szimfonik_mupa.jpg

A kétórás koncert programja a csapat szinte teljes munkásságát felöleli. A régi felállással – Király István, Móczán Péter, Pálvölgyi Géza, Varga János és Zareczky Miklós – eljátsszák a legsikeresebb, Játékok című első albumuk zenei anyagát, a Hűség hat opusát pedig szvitként adják elő. A koncert további részében Dorozsmai Péter és Takáts Tamás is színpadra lép, ebben a felállásban A szerelem sivataga, a Taking the Wheel és a Radio Babel albumok legemlékezetesebb számai hangzanak el.

A szimfonikus zenekarban negyvenen lesznek színpadon, mellettük az EAST két felállása és a kísérőzenészek. A koncertre – a zenekarral együttműködve – ketten készítik az átiratokat: a korai szerzeményeket Riederauer Richárd zeneszerző, a későbbi, 1987 és 1994 között született számokat pedig Balogh Sándor, az MR Szimfonikusok karmestere hangszerelte át.

MR2 Szimfonik+ a Müpából
EAST
2014. április 25., 20:00, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
További információk: ITT.

Grönland, az elveszett Paradicsom - Interjú Kim Leine-vel

Grönland, az elveszett Paradicsom - Interjú Kim Leine-vel

Kim Leine, az Északi Tanács Irodalmi Díját 2013-ban elnyerő regénye, A Végtelen-fjord prófétáinak magyar nyelvű kiadása kapcsán járt nemrég Magyarországon. A Grönland vadregényes tájain játszódó történelmi regény a kultúrák találkozásáról és a személyes útkeresésről szól, melyek Leine számára sem ismeretlen témák. 

kimslid.jpg

kim4.JPGMeglepte, hogy elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, vagy már lehetett rá számítani? Elgondolkozott már azon, vajon miért éppen ez a műve kapott ekkora figyelmet?

A Végtelen-fjord prófétái csupán a negyedik könyvem, úgyhogy kifejezetten meglepő volt, előtte nem is jelöltek. Úgy gondolom a zsűrinek az nyerhette el a tetszését, hogy amellett, hogy a regény egy klasszikus epikus történet, Dánia gyarmati hatalomként való ábrázolását is a középpontba helyezi.

A korábbi könyveihez képest igen sokat ugrott vissza az időben. Tudatosan indult el a történelmi sztorik irányába, vagy csak kíváncsiság okozta a változást?

Elsősorban azért akartam történelmi regényt írni, mert el akartam szakadni az önéletrajzi műveim által rám aggatott kategóriától. Másrészt mindig is szerettem a jó történelmi könyveket, de egyre inkább azt vettem észre, hogy kevés ilyen van. Illetve szükség volt a történelmi távlat adta perspektívára, hogy az emberi viselkedések és a kultúrák hirtelen találkozása okozta folyamatok és minták erőteljesebben kirajzolódhassanak. Szóval végül is egy tudatos lépés, amit a kíváncsiság hajtott. 

A tervezett trilógia, amelynek A Végtelen-fjord prófétái is része lesz, elég nagy lépésnek tűnik az egyedülálló könyvek után. Mennyire más, esetleg rémisztő egy ilyen nagy lélegzetű munka?

Igen, a trilógiával tematikailag egészen máshogy kell átgondolnom a munkát, sokkal átfogóbban, mint az egyes könyveknél. Amitől tartok kissé az az, hogy nehogy feleméssze az írói karrierem maradékát a befejezése - na meg hogy ha mégis elkészülök vele, vajon be fog-e skatulyázni egyetlen műfajba.

Ahogy a regénybeli, varázslatos Grönland is az Ön személyes Paradicsoma, csak éppen néhány századdal korábban, úgy a kultúrák találkozásából adódó problémák, helyzetek is saját élményből fakadnak? 

Pontosan. A regénybeli összetalálkozás ugyanúgy az én saját kulturális sokkom - és gondolom sok más dán sokkja is -  amikor az országba érkeztem. Majdnem háromszáz évnyi szeretet és gyűlölet feszül a két ország között, (a kapcsolatukból született gyerekekről nem is beszélve) és ez még mindig nagyon kézzelfogható, ha Grönlandon jár az ember. Rettenetesen erős energia, ami egyszerre tud barátságos és ellenséges is lenni. Ezt az évszázadok óta változatlan, különleges kötődést próbáltam megfogni és átadni a regénnyel.

Ha már Ön számára Grönland a Paradicsom, akkor ennek a "szerelemnek" a lezárása a trilógia?

Számomra Grönland nemcsak a Paradicsom, de az elveszett Paradicsom. Ennek a veszteségnek és vágyódásnak az érzése az, ami alkotás közben hajt. De a Grönland iránti szeretetem olyan nagy, hogy nem hiszem, hogy három regény le tudná zárni, épp ellenkezőleg, inkább csak erősítik. De már új Paradicsomon van. Nem egy földrajzi hely, hanem mentális, és egyedül csak a családomhoz kötődik. Éppen ezért nem tervezek visszamenni Grönlandra, mert itt, Dániában megvan mindenem, amire szükségem lehet: a családom, a munkám, a barátaim, egy új élet.

kim5.jpg

Említette azt is, hogy egy író számára azért jó a "hontalanság", mert új helyeken mindig újra feltalálhatja magát. Így családdal, Dániában, ebben az új életben van új stratégiája az én-feltalálásra, amihez nem szükséges a költözés?

Mindig úgy éreztem, hogy bárhol képes vagyok ugyanolyan kényelmesen élni, sosem kötődtem egyetlen földrajzi helyhez sem. De igen, amióta letelepedtem Dániában, újra felépítettem a jó kapcsolatot a felnőtt gyerekeimmel és új családom is van, azóta kevésbé hajt az életemmel való kísérletezés vágya. Ettől függetlenül még mindig úgy gondolom, hogy az ember bármivé válhat és végtelen alkalommal identitást változtathat. Hogy erre most már kevésbé vágyom, nos, az lehet csak annak a jele, hogy kezdek megöregedni.  

Egy utolsó pillanatig mégis maradjunk a földrajzi helyek talaján: a regényeit tervezi térben kimozdítani Skandináviából?

Igazából bármilyen helyről és bármilyen kultúráról szívesen írnék, de akárhogy is, a bennem élő Észak-Atlanti látásmódnak mindig lesznek lenyomatai az alkotásaimban. De a következő utáni regényem részben éppen Szingapúrban fog játszódni, ami azt hiszem van akkora térbeli ugrás, mint amekkorát most ezzel a könyvvel az időben tettem.

5+1 húsvéti mesefilm, ha beüt a rosszidő

5+1 húsvéti mesefilm, ha beüt a rosszidő

slider_6.jpgHúsvétkor a legjobb családi programok a szabadban vannak. Ilyenkor mindenki, aki csak teheti, a kertben tölti az idejét. De mi történik akkor, ha hirtelen leszakad az ég, és a zápor beterel minket a lakásba? Összeállításunkban 5+1 aranyos húsvéti mesét ajánlunk, amik biztosan lekötik a gyerekeket egy-két órára, míg eláll az eső, és kiderül az ég.

p1676-0.jpgHúsvéti tojáskaland

Volt egyszer egy gyönyörű hely, Tojásváros, ahol tökéletes egyetértésben éltek együtt nyulak és a szárnyasok. De a tökéletesség nem tart örökké. A városka határain gonosz és zsákmányra éhes alakok szövik sötét tervüket a mocsár rejtekében. Húsvét napján, amikor az iskolában is tanítási szünet van, és a diákok mind együtt festik a tojásokat, hihetetlen dolog történik. A kész hímes tojások mind egy szálig eltűnnek, így a Húsvétot komoly veszély fenyegeti. A rajzfilmet főleg óvodáskorú gyerekeknek ajánljuk.

 

Hopp

Husi, a Húsvéti Nyuszi kamaszfia a családi vállalkozás helyett, inkább dobos karrierről álmodozik, épp ezért elmegy Los Angelesbe szerencsét próbálni. Miközben a nyúlfiú felforgatja az angyalok városát, problémák adódnak otthon a húsvéti csokigyárban, és úgy tűnik a szeleburdi Husinak kell megmentenie a Húsvétot. A Hopp bár nem tartozik a Pixar legerősebb meséi közé, de mégis egy kedves kis film, ami különösen Húsvét idején melegséggel tölti el a szívünket. Kiskamaszoknak ideális választás, csak legyen kéznél sok sok csokitojás is.

51888314.jpgTavaszolás Zsebibabával

Kitavaszodott a Százholdas Pagonyban, és a hosszú tél után Zsebibaba kicsattanó örömmel ugrándozik a zöldellő erdőben. A vidámság azonban társaságban az igazi, épp ezért az aprócska kenguru sorra felkeresi barátait, Tigrist, Micimackót, Malackát és persze Nyuszit is, hogy együtt kürtöljék világgá, milyen jó, ha itt a tavasz. Az örök zsémbes hosszúfülűnek persze esze ágában sincs kedve ünnepelni, hiszen ásni kell, veteményezni, takarítani. Zsebibaba azonban ezt nem hagyja annyiban. Micimackó és barátai történetét minden gyerek élvezi fogja.

 

József, az álmok királya

Természetesen a dalos kedvű gyerekekre is gondoltunk, számukra a József, az álmok királya lehet tökéletes választás. A bibliai történet Dream Works-féle feldolgozása biztos elnyeri a kislányok tetszését. Józsefről már gyermekkorában kiderülnek különleges képességei, de mint tizenegy fiúgyermek közül a legifjabbiknak, nem sok esélye van az érvényesülésre. Bátyjai irigyek rá és félnek, ezért eladják rabszolgának Egyiptomba, ahol álomfejtő képességéről hamarosan maga a fáraó is értesül. József tanácsaival a fáraónak sikerül elkerülnie az Egyiptomra leselkedő katasztrófát.

 

Húsvéti Maci Laci

9a1c252f973233edd5c1d60ec4267f77.jpg

A Jellystone Park torkos mackója sem maradhat ki a felsorolásból, főleg nem Húsvét idején. Maci Laci most sem hazudtolja meg önmagát, és már a húsvéti ünnepség előtt kiszimatolja a finomságokat. A dühös Smith parkőr elhatározza, hogy Lacit a Szibériai Cirkuszba küldi. Hogy kiengesztelje a parkőrt és megússza az orosz száműzetést, Maci Laci elindul Bubuval megkeresni az igazi Húsvéti Nyuszit, akit azonban elrabolt a két megrögzött gonosztevő, Pauly és Ernest. A hatalmas kalamajkában Maci Laci megmenti a Húsvéti Nyuszit és megismeri Mildred, a varázslatos Húsvéti Tyúk titkát is. A falánk mackó története kicsiket és nagyokat egyaránt megnevettet.

 

+1 Frakk, a macskák réme és Pom-Pom meséi

Ha csak pár percre szeretnénk lekötni az aprónépet, akkor a tökéletes választás Frakk húsvéti kalandja, a Zöld erdőben jártam című epizód vagy Gombóc Artúr története A csipogó húsvéti tojás. Mindkét mese igazi mosolyfakasztó gyöngyszem, és tökéletes megalapozása a húsvéti hangulatnak.

Dobolj a Föld napján a Duna parton!

Dobolj a Föld napján a Duna parton!

1908248_695262310525771_234819749_n.jpgA Mindspace csapata egy zenés workshopot tart április 22-én este 6 órától a Duna mellett, a Lánchíd parkban. A közös zenélés karmestere Takács Márton és Gábos Barna hangszerkészítő mester lesz, akik dobokon, ritmushangszereken tanítják örömzenélni a nagyérdeműt. Természetesen szabadon és minden kötöttségtől mentesen. 

429150_336149069770432_1386277272_n.jpgA résztvevők a Föld napjára szervezett kedd kora esti programon megismerkedhetnek a kolumbiai dobzenével, muzsikálhatnak kedvükre, Barna és Márton gondoskodnak a tanításukról és a jó hangulatról. A részvételhez nem szükséges semmilyen zenei előképzettség, hangszeres tudás, esetleg a Duna szeretetét kérik majd számon a szervezők a megjelentektől, de azt sem szigorúan. Hozhatsz magaddal hangszereket, akár házi készítésű, hangoskodásra hivatott eszközöket is. A lényeg, hogy hangos légy, és érezd jól magad!

A Danube Flow – Hív a Duna! programot 2012-ben hívta életre a Mindspace csapata, 2013-tól már a teljes magyar Duna szakasz bemutatását és a Duna-partot fontosnak tartó közösségek aktivizálását igyekszik elérni partnerek és támogatók bevonásával.

A Budapestet átszelő Duna több millió ember életének része, elsősorban ivóvíz és energia ellátást biztosít, valamint teret ad a folyami közlekedésnek és szállításnak. A folyó mentén élő magyarok többsége ezt természetesnek veszi, más kontextusban azonban nem gondol a folyóra. Ugyanakkor a folyó Magyarország és Európa egyik legnagyobb természeti kincse, a Duna-part pedig a kikapcsolódás, a sport és családi programok kiváló helyszíne lehet. Ez a lehetőség a Duna-menti magyar városok nagy részében kiaknázatlan, a lakosok számára a folyó és annak partja sokszor megközelíthetetlen. Mindezek következtében a lakosság mind fizikailag, mind hozzáállásában elszigetelődött a folyótól, minden szempontból elvesztette azzal élő kapcsolatát.

A szervezők szeretnék megajándékozni azokat, akik komolyan belemerülnek a nyolc eseményből álló rendezvénysorozatba, ezért külön díjazzák azokat a résztvevőket, akik legalább három eseményre ellátogatnak, és közöttük értékes nyereményeket sorsolnak ki.

További információ az esemény Facebook-oldalán.

Szerelmek, sorsok, háborúk

Szerelmek, sorsok, háborúk

Egy lány, aki a múltját kutatja, egy anya, aki nem beszél, titokzatos levelek, szövevényes családi titkok és két háború. A Levelek Skye szigetéről izgalmas, már-már nyári olvasmány mindazoknak, akik egy kis könnyed, ám igényes kikapcsolódásra vágynak.skye.png

Levelek_Skye_webre.jpegA második világháború Angliájában egy bombatalálat nyomán rejtélyes levelek kerülnek elő a falból. A huszonéves Margaret, akit anyja egyedül nevelt föl, s aki sosem kapott választ apjára vonatkozó kérdéseire, a levelek nyomába ered, hogy fölfejtse anyja, s ez által a saját múltját. Míg a lány kutat, az anyának nyoma vész, minden, amit magával visz, kétbőröndnyi levél.

A regény két idősíkja az első, és a második világháború, a cselekmény kizárólag a levelezéseken keresztül bontakozik ki, nincsenek átkötő szövegek vagy magyarázatok. E szerkezetből adódóan egyfajta hiány kíséri végig a történetet, mely jóféle feszültségben tartja az olvasót, hogy a végére aztán minden szépen összeálljon.

Hiteles és szép szerelmi történet rajzolódik ki az alaposan megformált karakterek segítségével. Megjelenik a vágyakozás, az aggodalom, a kettészakítottság, a félelem, s mindez felfokozottan a háború árnyékában.

A falból előszállingózó húszéves levelek, az évtizedekig egymásra váró szerelmesek, vagy a mindent tudó anya időnként márquezi történeteket idéz, s bár a regény egyszerűbb, könnyedebb, élvezetes olvasmány a szerelmi történetek kedvelőinek.A számos irodalmi utalás, a levelezésekben elhangzó szerzők és könyvcímek, illetve a cselekmény keretéül szolgáló történelmi események pedig azok számára is szellemi csemegét kínálnak, akik nem elégszenek meg a könnyű romantikával.

Ajánlom mindazoknak, akik szívesen csempésznek egy kis nyarat a hétköznapjaikba.

A kötet a Cor Leonis kiadó gondozásában jelent meg.

 

Európa legnagyobbjai között a most megnyílt budapesti flippermúzeum

Európa legnagyobbjai között a most megnyílt budapesti flippermúzeum

2014. április 10.-én Budapesten megnyílt Európa legnagyobb folyamatosan működő, interaktív flipperkiállítása a Pbal Flippergalériában, ahol mind a 130 kiállított játékgép ki is próbálható.

IMG_1470.JPGA kiállításon a klasszikus flippereken kívül egyebek mellett korai videojátékok, puskás gépek, wurlitzerek és videoflipperek kaptak helyet. A tárlat legrégibb gépe - a szakzsargon ezeket “flipperősöknek” nevezi - például 1871-ből, valamint a legelső, karokkal rendelkező flipper 1947-ből származik, de sok régi kedvenc is fellelhető: például az Addams Family vagy az Indiana Jones.

Érdekesség, hogy a gyűjteményt nemzetközi szakmai berkekben már a nyitás előtt komolyan jegyezték, olyannyira, hogy a múzeum nyilvános elindulását megelőző flipperversenyekre eddig 13 országból érkeztek versenyzők és továbbiakból - Európától Dél-Amerikáig - jelezték már részvételi szándékukat. A gyűjtemény ráadásul a jövőben a tervek szerint tovább bővül majd.

 

DSC_8929-PANO.jpg“A flippermúzeum megnyitása 5 év kitartó gyűjtőmunkájának eredménye: a gépeket az Egyesült Államokból és 16 európai országból szereztük be, majd újítottuk fel azokat. Magyarországon kiemelkedő hagyományai vannak a flipperek iránti rajongásnak. A játéktermek bezárása óta azonban világszerte (elsősorban tengerentúli) magángyűjtők vásárolják fel a még megmaradt játékgépeket. Ez tovább szűkítette annak lehetőségét, hogy a hazai érdeklődők a popkultúra ikonikus játékgépalkotásait - így köztük például a flippereket - használatba vegyék. Ezeket a gépeket eredetileg is elsősorban közösségi használatra tervezték és nem arra, hogy egy nappaliban álljanak. Hiszem, hogy a Pbal Interaktív Flippergalériában megnyíló kiállítás segít visszatalálni ezeknek a játékgépeknek az eredeti rendeltetéséhez. A múzeum vonzó - akár családosan is látogatható - alternatívát kínál majd a szabadidő eltöltésére azoknak, akik a kikapcsolódás és a szórakozás mellett a gépeket mint művészeti alkotásokat, sőt kortörténeti ereklyéket is értékelik” - mondta el Pálfi Balázs tulajdonos.

 

A fővárosban a XIII. kerület, Radnóti Miklós utca 18. szám alatt található kiállításon az 500 forintos látogatói belépőjegy mellett az interaktív flippermúzeum gépeinek használata 200 forintba kerül majd negyedóránként, 2,5 óra használat után a további játék ingyenes. A kiállítás a tervek szerint bérlettel is látogatható lesz a jövőben.

 

 

 

Elhunyt Gabriel García Márquez

Elhunyt Gabriel García Márquez

A világ legnépszerűbb spanyol anyanyelvű írója 87 évet élt. 

01marquez.jpgMárquez nevéhez olyan regények fűződnek, mint a Száz év magány, a Szerelem a kolera idején, vagy a Szerelemről és más démonokról. 1982-ben ő lett az első kolumbiai, és a negyedik latin-amerikai író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Idős korára Márquez felhagyott az írással, de minden nap olvasott, annak ellenére, hogy családja elmondása szerint egészsége az utolsó években rohamosan romlott.

Az író műveiben a valóság és a képzelet elemei keverednek, miközben történeteiben Dél-Amerika kultúrájára, értékeire, és társadalmi problémáira is gyakran reflektált. Mi magunk is nagyon szeretjük műveit, egyike azon íróknak, akiktől mindent igyekszünk elolvasni. 

 

Zsidózunk, melegezünk, köpködünk a vallásosokra. De hol itt a tolerancia?

Zsidózunk, melegezünk, köpködünk a vallásosokra. De hol itt a tolerancia?

A mi országunk történetében csak nagyon kis időszakokban volt mérhető az, amikor korlátok nélkül tehette mindenki azt, amit akart. Nem is tanultuk meg milyen az, így nem csoda, ha a tolerancia kultúrája sokszor nyomokban sem lelhető fel két magyar ember között.toli.png


noé.jpgItt most nem arról lesz szó, hogy nem vagyunk egymással türelmesek, hogy nem engedjük leszállni egymást a villamosról, hogy kérés nélkül fúrjuk át magunkat ott, ahol elengednének, vagy hogy egymás arcába fújjuk a cigifüstöt, habár ez is megérne egy hosszabb fejtegetést.

Ezek rossz dolgok, az ilyen viselkedéssel saját magunkat keserítjük meg, de van itt egy sokkal mélyebben hömpölygő türelmetlenség, mégpedig az, ami a különbözőségeinket szeli ketté.

Pár hete mutatták be a Noé című filmet, amely kapcsán mint újságíró és mint keresztény alapokon gondolkodó ember kíváncsian olvasgattam a filmről szóló kritikákat. Nincs azzal baj, ha bármilyen művészeti alkotást kritika ér, de ledöbbentett, hogy hányan ragadtatták el magukat és minősítették magát a kereszténységet és a hitet, ami persze nem csak egy vallás sajátja. Persze értem én, hogy véleményműfaj, satöbbi, de mondjuk ha valaki egy film kapcsán a zsidókat, vagy mondjuk a melegeket minősítené hasonlóan, egyből százan harapnának oda, nevezvén az illetőt nácinak, homofóbnak, hogy mást ne is mondjak.

Mert abba rúgunk, aki nem rúg vissza, és ezt elnevezzük szólásszabadságnak. Nem gondolunk bele, hogy attól még, hogy valamit szabad, nem kötelező. 

Nem kötelező kritizálni azokat, akik életük középpontjába egy istent tesznek, mint ahogy azokat sem, akik nem hisznek a létezésében. Nem muszáj utálni a kéregetőket, vagy akik egy aluljáróban hajtják álomra a fejüket, mert nyilván ezt valamikor ők is máshogy képzelték. Nem muszáj utálni a melegeket sem, ugyanakkor azokat sem kell megpecsételni, akik nem tudják elfogadni ezt a fajta vonzódást két azonos nemű ember között. 

Tolerance_by_tigrabox1.jpgPersze ehhez meg kéne tanulni, mi is az a tolerancia. Mert a tolerancia nem egy izzadságszagú kibírás, egy magunkba fojtott gyűlölet, egy feszült várása annak, amikor "eljön a mi időnk" A tolerancia az, amivel minden ideológia, vallás, szexualitás mögött meglátjuk az embert, és ezt az embert értékesnek tartjuk. Amit pedig értékesnek tartunk, azt nem sértjük meg, nem törjük össze. El lehet neki mondani, hogy mit gondolunk a cselekedeteiről (ha megkérdezi), de csak akkor, ha felkészültünk rá, hogy nem tudjuk megváltoztatni egymást, merthogy ez nem is a mi dolgunk. Táblákkal vonulni, félmeztelenül kéjelegve vonulni, karlendítve vonulni: ez sem változtat ezen. 

Emlèkszünk arra, amikor jó anyánk minden tiltakozásunk ellenère belènk tömte a kelkáposzta főzelèket? Mi is így erőszakoljuk egymásra azt, ami szerintünk jó, ami egészséges, ami kell. Nem hiszem, hogy hatékony megoldás (bocsi, Anyu!) 

Itt van húsvét és itt van peszah, két olyan ünnep, ami a rabságból való megváltottságra emlékeztet. Nem kell vallásosnak lennünk ahhoz, hogy átéljük a szabadságnak ezt az érzését. Mert mindent szabad, de nem minden használ, ès mindent szabad, csak ne legyünk ezeknek a rabjai. Ez az, ami csak a mi döntèsünk, senki másè.

Kelkáposzta mentes ünnepet mindenkinek!

toli.png

Magyar rövidfilm a cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában

Magyar rövidfilm a cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában

BigImage_en_1_534cf8b6b10ec.pngHuszonnyolc országból 49 alkotást, köztük öt elsőfilmet és 15 női rendező munkáját választott be a 67. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába Thierry Frémaux művészeti igazgató a közel 1750 nevezésből, köztük Szőcs Petra A kivégzés című rövidfilmjével. A mustra fődíjáért, az Arany Pálmáért 18 film versenyezhet.

242.jpgA hivatalos versenyprogramban szerepel például a 84 éves Jean-Luc Godard Adieu au langage (Búcsú a nyelvtől) című 75 perces 3D-s filmje. "Jean-Luc megígérte, hogy eljön (a bemutatóra), de ez nem jelent semmit" - mondta ironikusan az igazgató, miután Godard évek óta nem jelenik meg nyilvánosan és nem ad interjút.

Versenyben szerepel a Rosettával (1999) és A gyermekkel (2005) kétszeres Arany Pálma-díjas belga Jean-Pierre Dardenne és Luc Dardenne Két nap, egy éjszaka című alkotása Marion Cotillard-ral a főszerepben. Az Oscar-díjas színésznő harmadik alkalommal vonulhat fel a vörös szőnyegen, tavaly a The Immigrant (A bevándorló), 2012-ben pedig a Rozsda és csont főszereplőjeként érkezett Cannes-ba.

A brit Ken Loach, aki 2006-ban a Felkavar a szél című háborús filmjéért kapta meg a fődíjat, ezúttal a XX. század elején élt Jimmy Gralton ír kommunista vezető (Barry Ward) történetét feldolgozó drámájával (Jimmy'Hall) kapott meghívást.

Kilenc évvel a Melquiades Estrada három temetése után Tommy Lee Jones amerikai színész második rendezésével, a The Homesman című XIX. századi westernnel tér vissza Cannes-ba, amelynek főszerepét is alakítja. A film egyik női főszerepét a háromszoros Oscar-díjas és nyolcszoros Golden Globe-díjas Meryl Streep játssza, aki 25 év után lesz ismét a fesztivál vendége. Utolsó látogatásakor, 1989-ben a Sikoly a sötétben című filmben nyújtott játékáért elnyerte a legjobb női alakítás díját.

Az Egyesült Államokból kapott meghívást Bennett Miller is Foxcatcher című alkotásával.

Visszatérő vendégnek számít még Mike Leigh, aki Mr. Turner címmel készített portét a világhírű festőről, de a film a szervezők szerint egyben a brit rendező önarcképének is tekinthető, valamint a kanadai David Cronenberg (Maps to the stars) és Atom Egoyan (Captives).

Franciaország három alkotással képviselteti magát. A magyar származású Olivier Assayas Clouds of Sils Maria című filmjének főszerepét Juliette Binoche alakítja, A némafilmes című művéért Osacr-díjat kapott Michel Hazanavicius The Search című háborús drámája az orosz-csecsen konfliktust dolgozza fel, amelyben a rendező felesége, Bérénice Bejo ezúttal egy ápolónőt alakít. Bertrand Bonello Saint Laurent címmel a divattervező Yves Saint Laurent-ról forgatott életrajzi filmet, a főbb szerepekben Gaspard Ulliel, Léa Seydoux és Louis Garrel látható majd.

A török Nuri Bilge Ceylan is rendszeres meghívottja a versenynek, legújabb, több mint háromórás filmjének címe Téli álom.

20140416provincia.jpgElőször kapott meghívást a versenybe az alig 25 éves kanadai Xavier Dolan (Mommy), a japán Naomi Kawase (Két ablak), az olasz Alice Rohrwacher (Le meraviglie - A csoda), a mauritániai Abderrahmane Sissako (Timbuktu) és az argentin Damian Szifron (Relatos salvajes - Vad történetek).

A 2003-ban készült Visszatérés című orosz dráma rendezője, Andrei Zvyagintsev Leviathan című filmjével pedig egyelőre az egyetlen kelet-európai alkotó az idei versenyben.

A válogatás ugyanakkor még nem végleges, a jövő hét folyamán további alkotásokkal bővülhet a verseny, amelynek zsűrielnöke - mint azt korábban a szervezők közölték - Jane Campion, Oscar-díjas új-zélandi rendező, forgatókönyvíró, a fesztivál nyitó és záróünnepségének házigazdája pedig Lambert Wilson francia színész és sanzonénekes lesz.

A szervezők szerdai bejelentése alapján a hivatalos versenyprogram tíz rövidfilmje között Szőcs Petra A kivégzés című 15 perces alkotása is versenyezhet az Arany Pálmáért, a filmfőiskolák legjobbjait felvonultató Cinéfondation szekció válogatásában pedig Kárpáti György Mór, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója mutatkozhat be Provincia című diplomafilmjével.

A 67. cannes-i filmfesztivál május 14-én Olivier Dahan olasz filmrendező Grace - Monaco csillaga című filmjének díszbemutatójával, Nicole Kidmannel a címszerepben nyílik meg. A fesztivál május 25-éig tart, de az aznapi európai választásokra való tekintettel a hivatalos versenyprogram díjkiosztója kivételesen előző este lesz, a Cinéfondation három díját pedig május 22-én adják át.

Forrás: MTI

Vonnegut "újraélesztve"

Vonnegut "újraélesztve"

Kurt Vonnegut kétségkívül a XX. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek hazánkban is szép számmal akadnak rajongói. A Helikon kiadó teljes életművének újrakiadásával és talán leghíresebb regényének, Az ötös számú vágóhídnak évfordulós újrafordításával tiszteleg a szerző előtt.

vonslid.jpg

von1.jpgAz ötös számú vágóhíd ugyanis idén éppen megszületésének 45. évfordulóját ünnepli, így nem is lehetett volna jobb alkalmat taláni a mű kvázi újraértelmezésére. Szántó György Tibor fordításában a művet ismerő Vonnegut-rajongók is egy új élménnyel lehetnek gazdagabbak, míg az új olvasók talán egy egyszerűbben értelmezhető regénnyel találkozhatnak. Az ötös számú vágóhíd ugyanis, legyen bármilyen fordításban vagy eredetiben, Vonnegut legnehezebb regénye, tekintve, hogy nagyrészt önéletrajzi témájú, azon belül is II. világháborús hadifogsága alatti élményeit és Drezda felégetését dolgozza fel. A fekete humorba, groteszkbe és szürreálisba bújtatott igazán mély és sokszor torokszorító történetek mestereként Vonnegut mind a tizennégy regénye különleges, mégis igencsak emberi olvasmány, de talán ez a legvalósabb mind közül.

Ezzel a New York Művész Páholy könyvbemutató estjén részt vevő művészek is egyetértettek, lévén Vonnegut mindannyiuk számára fontos szerző. Fehér Béla és Szántó György Tibor Vonneguthoz fűződő személyes és olvasásélményeikről meséltek, míg a két költő, Pion István és Sopotnik Zoltán egy-egy, a szerző személye vagy művei által inspirált versükkel szórakoztatták a közönséget, igazán kellemes perceket szerezve. Ahogy az összes fellépő kiválasztása sem volt esetleges úgy valószínűleg ez sem volt teljesen véletlen, hogy a Vonnegutot "megszólaltató" Szacsvay László egyébként is megszólalásig hasonlít a szerzőre, az általa felolvasott novellák és regényrészletek pedig gyönyörűen bepillantást engedtek az író világába. Főleg Farkas Izsák sokszor földöntúlinak tetsző zenéjével a háttérben.

Az est minden Vonnegut-rajongó számára igazán kellemes élmény volt, ahogy az új, egységes kötésű Vonnegut-sorzat kézbevétele is az - hát még milyen lesz az (újra)olvasásuk! Aki még nem ismeri e lenyűgöző, kultikus író világát, annak itt a remek alkalom, csupán tizennégy könyv az egész és aki ráérez az ízére, annak még kevés is lesz. Aki meg már az első felénél a sarokba vágja a kötetet, nos, ahogy a szerző mondaná: "Így megy ez."

Az ügynökök ismeretlen arca

Az ügynökök ismeretlen arca

Neves hazai történészek, társadalomkutatók írnak Az ügynök arcai című antológiában a magyar és a kelet-európai besúgóhálózatokról. A Libri Kiadónál megjelent kötet nem könnyű olvasmány, de megéri belelapozni.ügynök.png

1143880_5.jpgVelünk élő történelem – amilyen ordas közhely ez, annyira igaz az ügynökmúlt feltárásával kapcsolatban. Pontosabban fel nem tárásával kapcsolatban, hiszen, jóllehet a rendszerváltozás óta 25 év telt el, a mai napig nem ismerhette meg a közvélemény teljes körűen (vagy akár csak nagyjából), kik is figyeltek meg kit. Érthető az is, hogy ezért minden hírmorzsa botrányt kelthet, függetlenül attól, kitől szivárog ki.

A szocialista rendszer fenntartásában aktív segítséget nyújtó ügynökökről, a munkájukról, ha lehet, még kevesebbet tud a közvélemény. Pedig nem kevés emberről van szó: a történészek negyedmillióra becsülik azoknak a számát, akik a négy évtized alatt valamikor hálózati személyként működtek Magyarországon. Őket előbb ismertük meg szépirodalomból (például Esterházy Péter Javított kiadásából), vagy filmekből (Bergendy Péter A vizsga című thrillere erősen ajánlott a témában), mint átfogó tanulmányokból. Ezzel próbálkozik most meg Horváth Sándor szerkesztő és a téma, illetve a hazai társadalomtörténet tizenhárom szakértője Az ügynök arcai című tanulmánykötetben.

Készüljünk fel, nem könnyű és nem is könnyed olvasmány a bő négyszáz oldalas könyv. A szerzők sokszor az elmélettől indulva jutnak el azokhoz az apró részletetekhez – konkrét esetekhez, példákhoz, történetekhez –, amelyekért egy egyszeri érdeklődőnek is érdemes végigolvasni a tanulmányokat. Hogy hogyan figyelték meg nem csak a Beatricét, de még a rajongói sleppet is, hogy milyen szerepet játszottak nők a megfigyelésekben, milyen módszerekkel szereztek információkat Mindszenty bíborosról, vagy éppen hogy hol voltak a konspirációs lakások.

Az ügynök arcai nem csak ettől érdekes. A könyv első része az ügynökkutatásról, az elmúlt huszonöt év dillemáiról, gyakran tévútjairól szól, a második részben pedig hat tanulmányt olvashatunk arról, hogy külföldön – a volt szocialista országokban, illetve a háború utáni Franciaországban – hogyan viszonyultak a háborús vagy hidegháborús kollaborációhoz, megfigyelésekhez, hogyan dolgozta fel a társadalom, illetve a történészek a „sötét múltat”, hogyan tudtak akár politikai, akár egyéb célokkal visszaélni a megszerzett információkkal. Ha lehet választani, talán ez Az ügynök arca legtanulságosabb fejezete, annál is inkább, mivel amíg a hazai III/III működésével nagyjából tisztában lehetünk, érdemes összehasonlítani a KGB-vel, a Securitatéval, vagy éppen a Stasival.

Az öröklét elviselhetetlen könnyűsége

Az öröklét elviselhetetlen könnyűsége

Közhely, hogy a történelem ismétli önmagát, de tényleg, mégis mi újjal szolgálhatna az emberiség valakinek, aki évszázadok óta figyeli az életet? A Halhatatlan szeretők (16) vámpírjai is rég túl vannak azon, hogy bármin meglepődjenek, csak rezignáltan szemlélik az önpuszításunkat, ami végül az ő vesztüket is el fogja hozni. De addig az utolsó cseppig kiélvezik a vérjégkrémet, a művészetet és a szerelmet - ahogy a nézők ezt a hangulatos, okos és szeretetreméltó filmet.  olla.jpg

olla3.jpgMire elég a világ összes ideje? Megtanulhatunk minden hangszeren játszani, minden létező és holt nyelven beszélni vagy éppen a világűrből áramot nyerni, értékelni minden szót, minden hangot, de az élet akkor is csupán élet marad. És mint ilyen unalmas és hiábavaló, ha nem oszthatjuk meg másokkal. A Halhatatlan szeretők szerelmespárja pedig a legössze-nem-illőbben összeillő pár a világon, akiket nem az együtt töltött idő tart együtt, hanem az, hogy minden hibájuk és hülyeségük ellenére is pontosan tudják, micsoda kincsre leltek a másikban. Jarmusch figurái gyönyörűen mutatják be, hogy az igaz szerelem nem nyálas romantika, hanem két, rettentő sok dologban ellentétes, legbelül mégis egyforma karakter közös munkája. Hogy, ahogy az örökké tartó élet is csupán a jóval nagyobb mértékű szabadságban és tudásban különbözik a véges változatától, úgy ugyanez a szerelemre is igaz: örökké tartó románcra csak kölcsönös függetlenségben és őszinteségben van esélye bárkinek is.

Hiszen Adam (Tom Hiddleston) és Eve (Tilda Swinton) nem is lehetnének különbözőbbek és egyformábbak ennél. Ellentétes külső jegyeik már a felszínes szemlélő számára elárulják ezt, de ahogy egyre mélyebre megyünk a filmben annál nyilvánvalóbb lesz, hogy míg Eve nyitott, addig Adam zárkózott személyiség, Eve optimista, Adam pesszimista, Eve bölcs öreg, Adam lázadó fiatal, Eve filozófus, Adam mérnök... Sőt, Eve liberális, míg Adam konzervatív. Ez utóbbit ékesen példázza ahogy Eve váratlanul betoppanó húgával (Mia Wasikowska) bánnak - a nő, hiába tudja, hogy a lány bajkeverő, örömmel fogadja és hagyja, hadd szórakozzon, míg Adam öregemberes morgások közepette dobná ki azonnal. Mégis alapvetően egyformák, hasonlóan gondolkoznak, hasonló dolgokat értékelnek és tökéletesen cserélgetik egymás között a domináns, megnyugtató, vezető szerepét. A világ két végén élve is biztosak önmagukban és a másikban, és azonnal gépre szállnak, ha a másik nincs jó passzban, mint ahogy történik ez a film kezdetén. Több száz évnyi tudást és tapasztalatot nehezen kérdőjelez meg bármilyen kis változás, mégis Adam, látva az emberek körülötte zajló degradálódását kezdi elveszteni az "életkedvét", így Eve a segítségére siet. Közös életükben így egy új, irodalommal, zenével, kellemetlen látogatásokkal és halálesetekkel, illetve némi vérellátmány-beli gonddal átszőtt fejezetet veszi kezdetét.  

olla2.jpg

Sokkal több cselekményt és akciót nem kapunk a filmtől, de ez inkább előnyére, mint hátrányára válik. Tökéletesen felveszi a két, sehova és semmiért nem siető karakter tempóját, és együtt csordogál velük miközben okos humorral és (pop)kulturális utalásokkal szórakoztatja mind a szereplőit, mind a közönséget. A pár közös barátjaként, idős vámpírként felbukkanó John Hurt sok ilyen intellektuális poénért felelős, (úgyhogy aki jót akar magának, az próbáljon óvakodni attól, hogy a film megtekintése előtt leleplezze magának a filmbeli karakterének még csak a nevét is) de a két vámpír mindennapjaiba veló bepillantás is sok kedves és vicces momentummal szolgál. Ezek a vámpírok ugyanis nem különlegesek - legalábbis fajtájukon belül nem. Nem birtokolnak szuperképességeket, amit mégis azt sem nagyon használják, hosszú életük során valószínűleg már játszottak ezzel eleget. Ehelyett zenélgetnek, kocsikáznak, sakkoznak, szeretkeznek, olvasnak és nem szeretnek utazni, mert éjszakai járatokat fogni idegörlő. Vámpírságuk okán tudják, hogy hogyan kell és érdemes élni, de átlagosságuk teszi ezeket a bölcsességeket idézőjelbe: ahogy ők a számukra adatott, hosszú évek során felismerhették őket, úgy mi is képesek vagyunk ugyanerre, hiszen ugyanúgy hétköznapiak vagyunk.

olla1.jpgJarmusch "kevés akció - sok kép és beszéd" stílusával gyönyörű összhangban él ez a két alak, akik átgondolt, a néző felé sok ismeretlen információt hagyó jellemrajzukkal tényleg a filmen kívüli, független karaktereknek tűnnek. Kicsit szerencsésnek is érezhetjük magunkat, hogy egy rövid időre bepillantást nyerhettünk az életükbe, mielőtt még a mi vesztünkbe rohanó életmódunk őket is kipuszítja. Hát, hacsak nem élik túl ezt a következő világégést, változást vagy háborút - hogy most mivel próbáljuk kiírtani magunkat mi, emberek, azt Adam és Eve sem tudja, de az biztos, hogy láttak már ilyet és, ahogy a múltban, most is megpróbálják túlélni. Teszik ezt lélegzetelállítoan szép képeken és megbabonázó zenével körítve két olyan időtlenül szép és magával ragadó színész alakításában, akikről egy szempillantás alatt elhiszi az ember, hogy több száz éve sétálnak át éjjelente kecsesen a sikátorainkon. Nem vérromantikus, tinilányfantáziába illő szexis vámpírfilm a Halhatatlan szeretők, hanem egy felnőtt, okos és humoros, érzéki és érzelmes történet az utóbbi idők legjobb vámpírábrázolásával - aki erre számít, az egy cseppet sem fog csalódni, mindenki másnak meg ott a több tucat értelmetlen vámpírfilm.

Művészettel küzdenek a fogyatékkal élők és az egészségesek megkülönböztetése ellen

Művészettel küzdenek a fogyatékkal élők és az egészségesek megkülönböztetése ellen

„A művészet kapukat nyit!" – ez a jelszava a II. Anamesa Találkozónak, amelyet április 23. és 25. között Budapesten tartanak. A nemzetközi összművészeti fesztiválon három napon át a tánc, a zene és különleges produkciók uralják majd a várost, de utcára is vonulnak a résztvevők.  

anamesa_tanc.jpg

A nemzetközi rendezvén fővédnöke Geszti Péter és Mosolyka lesz, mert mindketten hisznek abban, hogy aanamesa_tanc_2.jpg művészet kapukat nyithat a fogyatékkal élők és az egészséges emberek között. Athénból, Bécsből és Magyarországról érkező mozgássérült és egészséges diákok, művészek, szakemberek osztják majd meg érzéseiket és tapasztalataikat egy, a belvárosban lezajló felvonuláson, a színházi előadásoknak pedig a Nemzeti Színház és a MOM Kulturális Központ ad otthon. 

Az Anamesa Találkozó egyik fővédnöke és támogatója  Hozleiter Fanny, ismertebb nevén Mosolyka, aki így nyilatkozott a kezdeményezésről: „Ha egy sérült és egy egészséges ember odaáll egy kép elé, mindketten nézők lesznek. Ha koncertre, akkor hallgatók. Ugyanolyanok, egyenrangú befogadókká válnak. A néző és hallgató számára pedig teljesen mindegy, hogy a mű alkotója egészséges-e vagy sérült, hiszen a mondanivalóra koncentrálnak. Az elfogadás jelenti a hidat az emberek között. Én például egy kedves, néha hisztis csaj vagyok, akivel lehet dumálni, bohóckodni, pogácsát sütni, és aki történetesen kerekes székes.”

A fesztivál két témát jár majd körbe, az egyik Picasso, a másik pedig „Az önkifejezés az öt érzék segítségével” lesz. Az esemény programjáról bővebb információkat a www.festivalanamesa.com kaphattok.

 

Világhírű művész ihlette program húsz éve a magyar iskolákban

Világhírű művész ihlette program húsz éve a magyar iskolákban

Multikulturális mintaprogram részeként több általános iskolában a tanrend része lett egy óra, ahol a diákok önkifejezést, együttműködést és elfogadást tanulhatnak, hogy aztán ezt saját élethelyzetük javítására használhassanak fel. A MUS-E kezdeményezés a világhírű  Lord Yehudi Menuhin nevéhez kötődik, aki az iskola és a művészet összekapcsolásával képzelte el az oktatás reformját. mus.png

prog_05.jpgMusique-Europe program célja, hogy elsősorban hátrányos helyzetből jövő diákok számára adjon lehetőséget, hogy a hagyományos iskolai órákon túl egy-egy művészeti foglalkozáson olyan tudást szerezzenek, aminek segítségével egyszerre dolgozhatják fel problémáikat, tanulhatnak meg együttműködni egymással, és kapcsolhatnak ki egy kicsit a többi óra között. A cél tehát nem az elit művészképzésen van, sokkal inkább az életminőség fejlesztésén. 

A program igazi mozgatórugói azok a művészek, akik többek között a színjátszás, a tánc, a festés, vagy éppen a zene területéről érkeztek, hogy tudásukat és szenvedélyüket átadják a gyerekeknek. A képzés elsősorban az elsős diákokat veszi célba, de vannak osztályok, amelyek már több éve rutinos MUS-E résztvevők. 

Magyarországon eddig hat város hat iskolája csatlakozott a programhoz, ahol a MUS-E ugyanúgy az órarend része, mint a matematika vagy a magyar. Habár a többivel ellentétben nem osztályozhatóak a teljesítmények úgy, mint a legtöbb iskolai tárgy esetén, de ha valaki betéved egy ilyen foglalkozásra, láthatja, hogy Menuhinnak nagyon is igaza volt.

mu.jpgAz a gyerek, aki az óra elején rosszkedvűen, vagy szomorúan ücsörgött, a foglalkozás végére nevetve és elevenen sóhajtozik, amiért kicsöngettek (már ha észreveszi egyáltalán). A feladatok során nem az egyéni teljesítményekre helyezik a hangsúlyt, éppen az a lényeg, hogy a gyerekek megtanuljanak egymást segítve egyre jobbak lenni. Az önkifejezés különböző módjain keresztül ezek a többnyire hátrányos helyzetű diákok egészen szívszorítóan beszélnek önmagukról, és arról a cseppet sem könnyű életről, amivel nap mint nap meg kell küzdeniük. 

A MUS-E Magyarország Egyesület közhasznú tevékenységként szervezi a magyarországi iskolákban a foglalkozásokat, így húsz éve folyamatos működéséhez számos civil és cég hozzájárulására is szükség volt. A kerek évforduló alkalmából a "Fogadj örökbe egy osztályt!" névvel kampány indul, ahol lehetőség van egy-egy osztály MUS-E képzésének támogatására egy tanéven keresztül. E mellett azok, akik számára fontos az esélyegyenlőség megteremtése a művészetek segítségével, adójuk 1%-ával is segíthetik a program további működését.  

További információk a programról, részt vevő osztályokról, valamint a támogatás lehetőségeiről a MUS-e hivatalos oldalán találhatók. 

mu3.png

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása