Általában megválogatjuk, hogy mit olvasunk, nem veszünk meg bármit. Azonban vannak olyan szerzők,akiknek minden vagy szinte minden könyvét, művét megvesszük, elolvassuk. Ők a Kultography csapatának kedvencei. Tény: vegyes az ízlésünk.

Cecelia Ahern

Cecelia Ahernt a P.S. I love you írójaként (Utóirat: Szeretlek!) ismerték meg a legtöbben hazánkban, amikor a Gerard Butler főszereplésével készült filmet nálunk is bemutatták. Az írónő könyvei általában mindig egyfajta mesék felnőtteknek, amelyekben mindenki megtalálhatja a számára fontos kérdéskört, az élethelyzetére vonatkoztatható momentumot. A P. S. I love you mellett zseniális könyve az Ajándék, a Nyomomban az életem, az Életed regénye és az Ahol a szivárvány véget ér is.

Bagdy Emőke

Talán kicsit kilóg a szigorúan vett szépirodalmi vagy szórakoztató irodalmi sorból, ám mégsem tudunk elmenni mellette. Nagyon kevesen tudnak annyit a magyar lélektanról mint ős, és annál is kevesebben vannak azok, akik erről egyszerű érthetőséggel tudnak írni. Van a boldogságkeresésnek egy mindenkit érintő, láthatatlan világa, amiről vajmi keveset tudunk, és az olyan szerzők, mint Bagdy Emőke sokat segítenek a tájékozódásban. Éppen ezért szerezzük be minden kötetét, mert sosem lehet tudni, mikor van szükségünk egy kis útikönyvre önmagunkhoz.

Baráth Katalin

Baráth Katalin egy hiánypótló regénysorozattal lopta be magát a szívünkbe, melyben az ezredforduló Magyarországára repít vissza minket. Főszereplőnk Dávid Veronika egy vérbeli emancipált fiatal lány, aki valamilyen oknál fogva mindig belebotlik egy gyilkosságba. Miközben végig követjük a kissé szeles leányzó nyomozásait, részletes képet kapunk a korról, az emberekről, az életükről. Valóságos időutazás Baráth Katalin regényeit olvasni. Az írónő olyan aprólékosan, minden részletre figyelve építi fel a környezetet, hogy olykor-olykor az ember már el is felejti, hogy csupán egy párszáz oldalas krimit tart a kezében, és nem egy izgalmas kortörténeti
leírást. A Dávid Veron-sorozat felüdülés a léleknek, és bár krimiről van szó, ne lepődjünk meg, ha egyszer-kétszer hangosan felnevetünk olvasás közben. 

Agatha Christie

Gyilkosság, ármány és csalás mindez megfűszerezve a jól ismert tartózkodó, de finom angol stílussal - így lehet a legegyszerűbben jellemezni Agatha Christie regényeit. Az írónő sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő tartja a legtöbb példányszámban eladott könyvek rekordját Shakespeare mellett. Regényeiből számtalan film
készült, és mind a mai napig játsszák színházi darabjait is. Agatha Christie több mint hetven bűnügyi regényt írt élete folyamán. Legismertebb történetei a Gyilkosság az Orient Expresszen és a Tíz kicsi néger, de a kedvenceink közé tartozik A Bertram Szálló, a Balhüvelykem bizsereg..., A kutya se látta és a Halál a felhők között is. A vékony kis könyvek ideálisak utazáshoz, napozáshoz, esős délutánokon, hogy elfelejtsük a szürke hétköznapokat és pár órára nyomozóvá váljunk.

Paulo Coelho

Itt van előttem a pillanat, amikor a könyvesboltban megragadt a tekintetem a borítón, majd a fülszöveget elolvasva végképp biztos lettem abban, hogy ez nekem kell. Az alkimista volt az. Jó 10 évvel ezelőtt. Akkor még közel sem volt ekkora felhajtás az író körül, sőt, itthon alig ismerte valaki. Elemi erővel hatott rám. Nem túlzás, hogy rengeteg mindent átformált bennem. És emlékszem a végén a csattanóra. Valamelyik buszon olvastam, és hitetlenkedve ejtettem az ölembe a könyvet. Igen, néha tényleg nagyon nagy távokat kell megtennünk ahhoz, hogy ráleljünk valamire, ami ott van az orrunk előtt. Innen nem volt kérdés, hogy egy ilyen szerző - aki egyszerűen és természetesen képes kimondani olyan dolgokat, amik bennünk vannak, mégsem szoktuk megfogalmazni magunknak - nem csak "egynyári" lelkesedés lesz.

Később is többször éreztem azt, hogy a leírt történetek alapjaiban ráznak meg (Veronika meg akar halni, Az ördög és Prym kisasszony), és bár a későbbi regényeknél csitult ez a hatás, és a túlzott felhajtásért és népszerűségért én sem vagyok oda, de még mindig nem mehetek el szó nélkül egy-egy új Coelho regény mellett. Arról nem is beszélve, hogy amikor már úgy éreztem, hogy túlságosan beszorította magát a spirituális korlátok közé, akkor kijött A győztes mindig egyedül van könyvvel, és bebizonyította vele, hogy egy teljesen más műfajban is képes letehetetlen történetet alkotni.

Brett Easton Ellis

De mit keres itt ennyi könyv Brett Easton Ellistől, amikor nem is szeretem? A könyvespolcomon végignézve mindig felmerül ez a kérdés. Hogy lehet az őrült amerikai író szeretni egyáltalán? Hiszen minden figurája ellenszenves, minden története a modern kori rohadás egy-egy jelenete. Azzal azonban nem lehet vitatkozni: zseniálisan írja le ezt a rohadást. Nála jobban senki, aki meg próbálkozik, az Amerikai pszichó óta óhatatlanul az ő epigonjává válik.

Fábián Janka

A magyar írónő az Emma-trilógiával kedveltette meg magát velünk, azóta pedig minden alkotását elolvassuk még akkor is, ha egyik-másik néha ugyanolyannak hat a gyors egymás után olvasásban. Fábián Janka könyvei a XIX.-XX. századba kalauzolják az olvasót, hősei a magyar történelem különböző eseményeinek áldozatai, elszenvedői, történetüket könnyed romantikussággal, ámda mégis szívbemarkolóan írja meg. Miközben az egyes szerelmi szálak miatt izgulnak az olvasók, hazánk történelméről is megtanulhatnak számos dolgot.

Philippa Gregory

A történelmi regények kedvelői nem csalódnak Philippa Gregory könyveiben. Hogy miért szeretjük? A valóság és fikció, az árnyalt karakterek, a történelem izgalmas, hol ismert, hol kevéssé ismert szálainak részletes bemutatása, az angol középkor egyes eseményeinek érzékletes bemutatása érdekes,tartalmas írásokká állnak össze. A hangvétel állandósága mellett mindig újabb és újabb, fordulatos, eseményekben és karakterekben gazdag könyveket kapunk, hogy utána mindig azon agyalhassunk: mi történt valójában ott és akkor…?

Nick Hornby 

Egyszerű emberekről egyszerű nyelven írni: amilyen könnyűnek tűnik, éppen annyira lehetetlen vállalkozás. Nick Hornby pedig éppen ebben zseniális – írásait olvasva elcsodálkozhatunk azon, hogyan képes megtalálni éppen azt a mondatot, amelyen mi hiába gondolkozunk – legyen szó egy párkapcsolatról vagy arról, hogy nincs kedvünk kibújni az ágyból. Hornby legnagyobb erőssége azonban az, ahogyan a rajongásról tud írni. A Fociláz, a Pop, csajok, satöbbi vagy A Meztelen Juliet sajátos képe a felnőni képtelen rajongóknak: nekünk.

Milan Kundera

 Milan Kunderát aligha kell bemutatni bárkinek, aki kicsit is érdeklődik a kortárs európai irodalom iránt. A csehek egyik – sőt talán a – legismertebb regényírója, olyan művek szerzője, mint a Tréfa, a Búcsúkeringő, a Lét elviselhetetlen könnyűsége, vagy - hogy esszéista munkásságáról se feledkezzünk meg - A regény művészete. Filozófiával való meghitt viszonyát műveiben sem tagadta meg. Ehhez képest közel sem ilyen idilli kapcsolata a politikával, amely köré legismertebb regényeit is kerekítette. A hétköznapi történetekkel is olyan erős képeket festett, hogy többször meggyűlt a baja a párttal, A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt olyannyira, hogy állampolgárságától is megfosztották. Egy bátor, a szabadság és az élet mellett kiálló, ráadásul remek író könyveit ki ne olvasná szívesen?

Gabriel Garcia Marquez

A mágikus realizmus atyjaként Marquez majdhogynem egyedül teremtette meg a stílust és ismertette meg Dél-Amerika mindennapjait, szokásait és spiritualitását a világgal. Regényei pillanatok alatt fordulnak tündérmeséből rémálomba, románcból thrillerbe, komédiából tragédiába. Világhírű művei, mint a Száz év magány vagy a Szerelem kolera idjén tűpontos, átfogó képet festenek a dél-amerikai társadalomról, történelemről, viszonyokról, mégis személyes közelségbe hozzák az egyes embereket. Kisebb lélegzetű művei is letehetetlen olvasmányok, például az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, ami akár a thriller műfajának előképeként is felfogható, vagy a rengeteg stílus és forma között ugráló gyűjtemény, a Tizenkét vándor című novella. Marquez mestere a sűrű és kemény, az ember elevenjébe hatoló történeteknek, amik mégis felemelik az ember lelkét, már ha az illető fogékony a mindennapi mágiára.

Jodi Picoult

Picoult is mestere annak, hogy műveivel megragadja az olvasóját, beszippantsa és kificsarja a lelkét. Az írónő  sokszor megosztó témákkal foglalkozik, könyveinek sokszor témája a betegség, a családi kötelékek, illetve a szerelem, de ez sem abban a negédes formában jelenik meg műveiben, mint ahogy a romantikus könyvekben általában. Legutoljára tavaly jelent meg könyve itthon, Vezeklés címmel. A kötetben az írónő megint kényes témákat boncolgat: lehet-e vezekelni idős korban a múltban elkövetett tetteinkért? Megítélhetünk-e egy idős embert? Mi az, ami még megbocsátható, és mi az, ami már nem? Mit hajlandó megtenni az ember a barátságért? Sage Singer egy pékségben dolgozva próbálja elfelejteni édesanyja tragikus halálát és saját boldogtalan magányát. Egy önsegítő csoportban megismerkedik Josef Weberrel, akivel életre szóló barátságot köt. De egy nap az idős Weber szörnyű titkot árul el a múltjából, és olyan szívességet kér Singertől, ami komoly erkölcsi dilemmába taszítja a nőt...

Szabó Magda 

Ha van olyan magyar író, akit kortól függetlenül, bárkinek szívesen ajánlanánk, akkor a hat évvel ezelőtt elhunyt írónő ilyen. Mert valahogy az ő világa képes tinédzserként és felnőttként is magába szippantani. Megszerettük őt csitri korunkban az Élarcosbálért, vagy az Abigélért, és hagytuk, hogy magával sodorjon az Ókút, Az ajtó, vagy a végül a folytatás nélkül maradt Für Elise. Szerettük ifjúsági regényeit, szerettük színházi drámáit, és szerettük regényeit, és szeretjük ezeket most is, mert ahonnan és amiről ő írt, az örök. 

Kurt Vonnegut

Vonnegut regényei első pillantásra szürreális világokba kalauzolnak el, ám ha kicsit közelebbről nézzük őket maga az emberi természet világít át a fantasztikumon és az abszurdon. A Titán sziréneiben új bolygóra költöző családtól a Macskabölcső világvégét okozó tudósán átaz Áldja meg az isten, Mr. Roswater a pénz körül forgó, politikai szatírájáig, mindenben magunkra ismerhetünk. Persze ez néha nem is olyan kellemes, de minden esetben szívbemarkoló, okos és elgondolkodtató tablókat kapunk az emberekről, a világról és a sokszor hihetetlenül apró véletlenekről, amik egész sorsokat átformálhatnak. Vonnegut nem hiába a modern amerikai irodalom egyik legnagyobbja, egyedi stílusú,intelligensen szórakoztató regényei az elsőtől az utolso oldalig igazi olvasásélmennyel szolgálnak, legyenek akármilyen keserédesek is.

Tom Wolfe

Az amerikai társadalom kíméletlen kritikusa Tom Wolfe is. Nem csak kitalált figurákat, de saját pályatársait is keményen tudja szidni. A ma már nyolcvanas éveit taposó, veterán újságíró-esszéista azonban mindig is képes volt megtalálni a jót: a politikai szatírák, a felvágott nyelvű irodalomkritikák oldalvizén úgy képes bemutatni például az amerikai űrhajózás úttörőit vagy a Szilícium-völgy megalkotóit, ahogy kevesen rajta kívül. Ha úgy ébrednék fel, hogy úgy tudok írni, mint ő, rögtön kipipálhatnám az egyik titkos vágyamat.