Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
Frankofónikus hangulat a nagyvárosokban

Frankofónikus hangulat a nagyvárosokban

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2011-03-07 10:14

Változatos programokkal megspékelt hetek elé néznek azok, akik a francia kultúrát választják a következő napokban. A Francia Intézet közreműködésével szervezett rendezvénysorozat március 4-én vette kezdetét, és egészen a hónap végéig, március 27-ig tart. A fővároson kívül Debrecen, Pécs, Szeged, Győr és Miskolc ad otthont a fesztiválnak.

Budapesten ennek keretein belül kerül megrendezésre a hetedik „Frankolorés”, a Théâtre du jour által alapított Frankofón Színház Fesztiválja Közép-Európában című eseménysorozat. Idén a fesztivált az afrikai frankofón írók tiszteletére rendezik. Március 9-én, szerdán Frankófón Mozi Estet tartanak a Millenárison, az Európa Pontban. Szintén a szerdai program része Poison d'Avril, Nina Kibuanda, Dj B. Loo és a magyar duó, "Akkezdet Phiai" (Süveg Márk és Závada Péter) egyedülálló előadása, mely a zene és a költészet keveréke.  Az érdeklődőket a Francia Intézetbe várják.

További programok a http://www.francophonie.hu/hu/budapest.html oldalon érhetők el.

Debrecenben többek között Gasztronómiai verseny, képregény kiállítás, francia dalest és hamisítatlan frankofón burleszk várja a látogatókat. De az irodalom, a tánc és divat szerelmesei sem maradnak programok nélkül. Ha valakinek pedig betelt a naptárjuk nappalra, részt vehet a Frankofón filméjszakán is.

A programokról részletesebben a http://www.francophonie.hu/hu/debrecen_hu.html oldalon olvashatnak.

A győriek sem maradnak program nélkül, ők is elsősorban a zene, irodalom, filmművészet jegyében várják a szervezők. Bemutatásra kerül a Bovaryné című film, lesz Szefárd est, ahol hangulati és tematikus egységekbe rendezve, sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók, vallási énekek és hosszabb lélegzetű balladák a szefárd folklórból.

A győri programok a http://af.org.hu/?lang=hu oldalon érhetők el.

Miskolcon Hadjirah Sellès Segorbe fotó-kiállítása tekinthető meg, aki a A Mascareignes szigetcsoporttól a Dordogne folyóig kalauzolja a látogatókat, de Jean-Michel Puyau fotóit is megcsodálhatják az érdeklődők. Természetesen itt is lesz sok film a Művészetek Házában, és még számtalan program, amiről a http://www.af.org.hu/-Alliance-Francaise-de-Miskolc oldalon tájékozódhatnak.

Pécsett nemzetközi diákszínjátszó fesztivál, Antoine de Saint-Exupéry kiállítás, Les Yeux d’la Tête koncert is lesz, de az Erik Truffaz 4tet is koncertet ad. A francia kultúra szerelmesei természetesen itt sem maradnak kultúra és színház nélkül, de ezekről, és minden további programról a http://www.francophonie.hu/hu/pecs_hu.html -n is olvashatnak.

Szegeden is filmmaratonra várják a látogatókat, de lesz Sanzonéneklési verseny, Avios Rose koncert, és az Egyetemisták francia nyelvű színházi fesztiválját is itt rendezik. Március végétől a Reök Palotában Kilár István szobrászművész kiállítása is megtekinthető. A Frankófónia Fesztivál szegedi programjai a http://www.af.org.hu/-Francophonie-2011- érhető el.

Telitalálat

Telitalálat

A targoncavezető tizenkettes találatot ér el a totón. Nyereményét épp a forradalom kitörésekor, 1956. október 23-án veszi át, ám a takarékba már nem tudja betenni a pénzt, mert az események közbeszólnak...

Színes, magyar filmdráma, 98 perc

Gyártás éve: 2003
Rendező: Kardos Sándor
Szereplő(k): Gáspár Sándor
Szabó Győző

A kibeszélő show-k világa színpadon

A kibeszélő show-k világa színpadon

Többen, akik filmen látták a Czukor Show-t, ingatták a fejüket, amikor azt mondtam: elmegyek és megnézem a belőle készült színdarabot. Persze, ők mindezt azért tették, mert különböző okok miatt nem szerették a filmet. De olyan is akadt, aki úgy vélekedett: jó volt a film, de neki ennyi elég volt belőle, nem nézné meg ismét. Örülök, hogy nem hagytam magam lebeszélni, hogy nem vette el a kedvemet az, hogy van, akinek elég volt belőle, hanem elmentem és megnéztem a darabot.

Megdöbbentő, felkavaró, mindemellett nevettető és rettenetesen elgondolkodtató előadást láttam.  De pont azért, mert láttam a Belvárosi színházban felújított verzióban debütáló produkciót, meg tudom érteni azokat, akik nem szerették filmen.  Bevallom, ezt az alkotást nem tudom elképzelni a mozivásznon, nem hiszem el, hogy ott a képernyő előtt ülve ugyanazokat az érzéseket, gondolatokat ki tudja váltani valakiből, mint élőben. E történetnek, így ebben a formában, a színházban a helye.

És, hogy miért írom, hogy e történetnek, ebben a formában? Mert a Czukor show Füst Milán Boldogtalanok című drámája alapján készült, annak történetét ágyazta 21. századi környezetbe. Ez utóbbi pedig nem más, mint egy délutáni kibeszélő-, megbeszélő show, amolyan Mónika-féle.

Az előadás kapcsán megdöbbentő az, hogy a közönség, a produkció felépítése miatt tulajdonképpen végigneveti az előadást – nem tartozom én sem a kivételek közé –, miközben egy valójában tragikus történetet látunk. Semmi komikus nincs benne, csak a tér, amelyben megjelenik. Az, hogy ezeket a kibeszélő műsorokat a hétköznapjainkból, a bulvár médiából tökéletesen jól ismerjük. A csaknem 80 percnyi előadás, kitűnő színészi játékokkal sodorja magával a nézőt, aki igazából az adott pillanatban valószínűleg fel sem fogja, hogy min is nevet.

Nehéz és nyomasztó pillanat az, amikor a néző ráébred: ez az egész nem is vicces.  Emberi életekről, sorsokról beszélünk. A helyzetet pedig súlyosbítja az a tudat, hogy Füst Milán története, amely egy egykori újságcikk alapján született, még 2011-ben is bármikor valóság lehetne.

Hogy kinél, mikor jön el a rádöbbenés pillanata, különböző. Van, akinek már az előadás folyamán, amikor megérkezik a harmadik- negyedik vendég a műsorba, van akinek csak a végkifejlettnél, de az sem kizárt, hogy egy-két órával a darab vége után érkezik el ez a pont.

A felismerés után pedig elkezdenek száguldozni a gondolatok és a kérdések az ember fejében. Felmerül többek között az a kérdés, hogy mi  is van tulajdonképpen ezekben a beszélgetős programokban,  hogy ennyire el tudja venni az eszünket, hogy értelmes, intelligens emberek képesek leülni elé és bámulni, majd csámcsogni a benne látottakon? Zavaró lesz a tudat, hogy amit a színházban megnézünk, az valószínűleg hasonlóképpen zajlik az életben is: így készülhetnek ezek a típusú megbeszélős műsorok.

Majd jön a pont, amikor végleg tudatosul az emberben: igen, itt jót szórakoztam ezen, de sajnos, sok esetben ez az elszomorító valóság. Ezt a történetet akár valamelyik hírújságban vagy hírsite-on is olvashatnám. Hiszen, ahogy mondani szokták: a valóság mindig felülmúlja a képzeletet. Azt pedig, hogy ezeket a drámai valóságokat, hogy tudja napjaink világa kezelni, remekül érzékelteti a Czukor Show.

Magyar zenei siker Párizsban

Magyar zenei siker Párizsban

A franciaországi Liszt-év keretében rendezett koncert végén a Salle Pleyel közel kétezer fős közönsége bravózással kísérve, hosszú perceken át ünnepelte a magyar együttesta, amely visszatérő vendége a legrangosabb francia koncertteremnek. A mostani meghívás különlegességét a nemzetközi Liszt-év adja. Az est a Két epizód Lenau Faustjából című darabbal kezdődött, amelyet Wagner alkotások követtek. A Budapesti Fesztiválzenekar európai turnéja keretein belül koncertezett Franciaországban, útjukat ezután Belgium felé veszik, majd Hollandiában ér véget a sorozat. A hazai közönség márciusban három alkalommal is meghallgathatja a zenekart, március 11-12-13-án ugyanis a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben adnak koncertet.

A szombati koncertfelvételeket négy hónapig ingyen meghallgathatja bárki a www.citedelamusiquelive.tv oldalon.

A jégkorszaki mindennapokba kalazul az Ulpius új regénysorozata

A jégkorszaki mindennapokba kalazul az Ulpius új regénysorozata

Az írónő 1976-ban eredetileg csak egy novellát akart írni, egy, a történelem előtti időkben élő lányról. Végül azonban annyira beleszeretett a korszakba és a karakterekbe, hogy a lány történetéből egy hatrészes regény lett, mely az emberiség hajnalára visz vissza, amikor egy aprócska gyerek és egy kicsiny törzs küzd az életben maradásért. A kislány egy pusztító földrengésben elveszti családját és menekülni kényszerül. Sok viszontagság után egy másik civilizációhoz tartozó, totemállatáról a Barlangi Medve népének nevezett törzs fogadja be… Az 1936-ban Chicagóban született írónő élete is regénybe illő: 18 évesen ment férjhez, 25 évesen pedig már öt gyermek édesanyja volt. 28 évesen, munka mellett kezdett egyetemre járni, és 40 éves korára szerzett MBA diplomát. Ekkor, egy bankigazgatói állás helyett választotta a regényírást. Regényciklusának első kötete,  A Barlangi Medve népe és az utolsó rész, a márciusban a világ több országában megjelenő, óriási izgalommal várt The Land of Painted Caves megírása között 31 év telt el.

Clint Eastwood hamarosan Leonardo DiCaprióval forgat

Clint Eastwood hamarosan Leonardo DiCaprióval forgat

Clint Eastwood 2006-ban és 2008-ban két-két filmet is rendezett (ezek közül a Gran Torino lett a legnagyobb siker), majd 2009-ben és 2010-ben is levezényelte egy-egy új film elkészültét.

Ezúttal J. Edgar Hoover, az FBI alapítója életét választotta témájául. Leonardo DiCaprio mellett szerepet kapott többek között Naomi Watts, Judi Dench és Josh Lucas is. Az Egyesült Államok történetének egyik legtitokzatosabb és legkülönösebb politikusáról szóló történet filmvászonra álmodásában Clint Eastwood természetesen nemcsak rendezőként, hanem producerként is részt vesz. Az első forgatási napra Los Angelesben került sor: a legtöbb jelenetet itt veszik fel, azután a stáb Washingtonban, az eredeti helyszíneken fog dolgozni.

Andrzej Wajda 85 éves

Andrzej Wajda 85 éves

Valószínűleg elég nehéz lenne olyan díjat találni, amelyet Andrzej Wajda nem nyert meg, vagy legalább ne jelölték volna rá. Tíz évvel ezelőtt, egészen pontosan 2000-ben a legnagyobb elismerést jelentő Oscar-díjat is megkapta, ám sokáig nem őrizgette a szobrocskát - az rövidesen a krakkói Jagelló Egyetem múzeumába került az Arany Pálma és Arany Medve közé. Sokat elmond ez Wajdáról, aki lenyűgöző életet és életművet tudhat magáénak.

Fiatalkorában valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy ennyit elérhet, hiszen családját a kommunista rendszer ellenségének tekintették, így tanulmányait titkos gimnáziumokban és magánfőiskolán végezte. Festőművésznek készült a krakkói képzőművészetin, de ottani tanulmányait félbehagyva a Łódźi Filmfőiskolán folytatta. Ezzel egy időben színházi rendezőként is dolgozott, és ez a két terep egész életén át elkísérte. A Dosztojevszkij: Ördögök című művéből, a krakkói színház művészeivel bemutatott dráma európai színháztörténeti eseménynek számított.

Színházi rendezései mellett mégis filmrendezőként futott be, méghozzá nagyon fiatalon. Már második filmje, a Csatorna elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének különdíját, majd a következő filmjével, a Hamu és gyémánttal a Velencei Filmfesztivál FIPRESCI-jét vihette haza.  Ezután már nem volt megállás, a következő rendezések (Az ígéret földje, Nyírfaliget, Tájkép csata után) már mind rendszeres résztvevői és nyertesei voltak a különböző nemzetközi filmfesztiváloknak.

Andrzej Wajda nemcsak filmrendezőként jelentős, hanem lengyel hazafiként is. Édesapját 1940-ben a katyni mészárlás során megölték, és Wajda egész életén át hordozta ezt a tragédiát, hogy aztán 2007-ben filmre vigye a mai napig tisztázatlan történetet. Addigra már életműdíjat kapott majdnem az összes nagy európai filmfesztiválon (Berlin, Velence, Brüsszel), majd jött 2000-ben az Oscar is, ahol köszönőbeszédét lengyelül mondta el, mert ahogy fogalmazott „mindig lengyelül éreztem és gondolkoztam”. Az elismerést a lengyel filmművészet előtti tisztelgésnek nevezte, és a nemzetek közötti szeretet, remény, szolidaritás fontosságát hangsúlyozta.

Munkáira a Távol-Keleten is felfigyeltek, életművét Japánban a Nobel-díj ottani megfelelőjével, a Kiotó-díjjal jutalmazták, ami mellé 340 ezer dollárt is kapott. Wajda ekkor sem magára gondolt, a pénzből megalapította a krakkói Japán Kulturális Központot, ahol így a Lengyelországban található japán nemzeti kincseket bárki megtekintheti.

Életműdíjak ide vagy oda, Wajda még mindig aktívan dolgozik és harcol a számára fontos ügyekért, mert elmondása szerint ezt tanulta az apjától és az egész családjától. Küzdeni tudást, önzetlenséget, rendíthetetlen tartást.

Halhatatlanságot.

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása