Az április 14-én mozikba kerülő, retro-fíling alkotásra érdemes lesz rászánni egy bő órát: a téma érdekes, az egykor a kommunista erában élőket megérintheti, van benne akció, és igyekszik visszahozni a hetvenes évek hangulatát.
A 2009-ben leforgatott film szerb-magyar koprodukcióban készült, Nagy András operatőr fényképezte, és a Tivoli Filmprodukció képviseletében Juhász István volt az egyik társproducer. A filmet itthon a MOKÉP forgalmazza.
Az átfogó fejlesztés megvalósítására alakult konzorcium 185 millió forintot nyert el a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán - olvasható a Prae.hu oldalán.
A megvalósítás során egyebek között fejlesztik a nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat, felújítják a legendás államférfi útmutatásai alapján Ybl Miklós által tervezett Szent István plébániatemplomot és rendezik a mauzóleum környékét, ahol nyugszik.
A Széchenyi Múzeumvasút és a járműskanzenben felújítják a kiállított mozdonyokat és járműveket, rendbe teszik a megsüllyedt vasúti pályát és napkollektorokkal oldják meg az állomásokon lévő szolgálati helyek energiaellátását. A keskeny nyomtávú vasút a felszámolt gazdasági vasutaknak állít emléket, a skanzen a megszűnt hazai kisvonatok járműveit őrzi. A Fertőboz és a nagycenki Széchenyi kastély között közlekedő kisvasutat az idei tavaszi idényben először szombaton indították.
Forrás: Prae.hu
Útikönyveket ritkábban szoktak ajánlani az olvasóknak, most mégis kivételt teszünk, több okból is. Az egyik a figyelemreméltó az alapötlet, hiszen képet kaphatunk Liszt Ferenc életútjáról és Budapest akkori arcáról egyszerre. A másik, hogy a könyvben megidézett budapesti séták alkalmával számtalan építészeti és történelmi összefüggést is felfedezhetünk úgy, ahogy eddig nem igazán volt rá mód.
Watzatka Ágnes gyűjtésébe belelapozva egy érdekesség: tudtátok-e, hogy a századforduló kiemelkedő politikusának, gróf Apponyi Albertnek lakása volt a Szervita téren és az 1876-os nagy árvíz idején az akkori Hal téren (ma az Erzsébet híd pesti levezetője - Szabad sajtó út, Ferenciek tere) lakó Lisztet néhány napra befogadta? Ő volt az a magyar államférfi, aki a Trianoni békeszerződés aláírásakor hazánk védelmében híres békeexpozét mondott.
A kötet bevezetőként mutatja be Liszt biográfiáját, később pedig számtalan, a fentebb leírthoz hasonló anekdotikus elemet jelenít meg. Mintegy naplóként sorra veszi a híres zeneszerző budapesti tartózkodásainak minden lényeges állomását - összesen 103-at -, amelyekről történeti emlék maradt fenn. Az egyes fejezetek tulajdonképpen a releváns városrészeket mutatják be, ezeken belül pedig ismert és kevéssé ismert épületekről készült korabeli és jelenkori képek és leírások találhatók. Ezekhez a szöveges bemutatásokhoz még geokoordinátákat is megadtak a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Igazi sétakönyv, magyar nyelven, a Helikon kiadó és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös gondozásában.
-- Kulcsár István írása --
Ionesco valószínűleg olvasta a híres lengyel színházi szakember, Jan Kott Shakespeare-ről írott tanulmányait. A múlt század 60-as éveiben számos jelentős rendező, sőt számos kevésbé jelentős rendező
is Kott írásainak szellemében értelmezte Shakespeare műveit: Peter Brooktól Zeffirelliig, hogy csak a legismertebbeket említsem.
Ezt írta Jan Kott az eredeti Macbethről: "A Macbethben ugyanaz a Nagy Mechanizmus működik tovább, ami a III. Richárdban. Talán még csupaszabb is. A lázadás elfojtása a trón közelébe emelte
Macbethet. Király lehet belőle, tehát királlyá kell lennie. Megöli a törvényes uralkodót. Meg kell ölnie a gyilkosság tanúit és azokat, akik gyanítják a gyilkosságot. Meg kell ölnie azoknak a fiait és barátait, akiket előzetesen megölt. Azután meg kell ölnie mindenkit, mert mindenki ellene van. Végül őt is megölik. Megtette útját az elejétől a végéig a történelem nagy lépcsőjén."
Ám Kott szerint a Macbeth mégis különbözik a királydrámáktól, mert Macbeth világa már egy "lidérces álom", ahol mindenki konkrétan vérben gázol, ahol a gyilkosságokat nem a színfalak mögött követik el, hanem a nézők előtt . A vér elönti a színpadot. "A Macbeth színpadi előadása hamis, ha hiányzik belőle a vérben úszó világ képe. A Nagy Mechanizmusban viszont van valami elvontság." – írja. Nos, épp itt
érzékelhető a különbség Shakespeare és Ionesco között. Ionescót kizárólag a Nagy Mechanizmus, vagyis a történelem, a hatalom működése érdekli. Erre "csupaszította le" nagyszerűen Shakespeare remekművét.
Őt magát idézem: "Shakespeare Machbetje szörnyeteg, egyszersmind persze báb is, és Lady Macbeth is szörnyeteg. Az én Makbettem nem szörnyeteg. Csak ugyanolyan gyáva, gyalázatos és hataloméhes, mint Duncan, Banco, Glamis vagy Candor. Átlagember."
Dermesztő mondatok. Erről szól Ionesco darabja. És erről szól Salamon Suba László rendezése is. A lázadó Glamiss és Candor dialógja szó szerint visszatér a darab végén, amikor már Makbett és Banco kerül
hasonló helyzetbe, azaz a Nagy Mechanizmus működik tovább. Sőt Makbett és Banco egyforma jelmezbe öltöztetett és egymásra rendkívül hasonlító figurák, ezzel is jelezve, hogy a hatalom iránti éhség bármikor bárkit eltorzíthat. Ionesco zseniális dramaturgiai ötlete, hogy Lady Macbethből és az egyik boszorkányból Lady Duncan különös figuráját gyúrta össze. Ehhez persze kellett egy rendkívül érdekes új Duncan herceg is, akit Magyar Attila lenyűgözően alakít. Duncan a szánalmas, szerencsétlen, tehetetlen és tehetségtelen uralkodó archetípusa. Jól ismerjük. Jól ismerjük az elveiket feladó lázadókat és a mindenkori talpnyalókat is. Bognár Róbert kitűnő fordításában remekül működnek az "áthallások", az aktuális poénok, vagy talán inkább az örök toposzok.
A darab végén nincs katarzis. Jön az új uralkodó, s bejelenti: "Igen, most, hogy enyém a hatalom, pokolba öntöm az egyetértés tejét, és zűrzavarrá kavarom az egész világot. Először is királysággá
változtatom ezt a hercegséget, én vagyok a király. Királyságból birodalom: császár vagyok. Főcsászár, főfelség, fő-főcsászár, Minden császárok fő-főfelséges fő-főcsászára." Miként a hollywoodi filmek végén olvasható: bármiféle egyezés a valósággal vagy valóságos személyekkel csupán a véletlen műve.
Bár a Liszt Ferenc tér nem igazán tekinthető kertnek, április 9-10-én az ott található éttermek és kávézók jóvoltából mégis hangulatos rendezvényhelyszínné alakul. A nem titkoltan üzleti promóciós célú program igazi tavaszköszöntő alkalom az oda látogatóknak, ismerkedési lehetőség a vendéglátóhelyekkel és a méltán híres Liszt Ferenc téri életérzéssel.
A kétnapos programsorozat keretében lesznek táncbemutatók, fellépnek illuzionisták, a Mikroszkóp színpad művészei, több könnyűzenei és jazz együttes lesz látható és hallható. A gyermekeket reggeli torna, cirkuszi bemutató várja, a záróeste alkalmával pedig utcabált tartanak.
A rendezvény szimbolikus és gesztus értékű eseménye, hogy a helyi vendéglátósok a VI. kerület nyugdíjasait meginvitálják egy kávéra/teára/süteményre, teljesen ingyen. A részletes program itt olvasható.
<iframe title="YouTube video player" width="675" height="536" src="https://www.youtube.com/embed/HmsClQ1H0ME" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A Duke Ellington Orchestra 2007-óta világ körüli turnék keretén belül népszerűsíti Duke Ellington, a jazz műfaj egyik legendás képviselőjének zenéjét.
Alistair Cooke kritikus 1983-ban úgy jellemezte Duke Ellingtont, mint az elmúlt 50 év legkiemelkedőbb jazz hírességét. Termékeny zeneszerzőként Ellington több mint 2000 dalt szerzett, beleértve a "Take the A-Train", a "It Don't Mean a Thing (If It Ain't Got That Swing)" című sztenderdeket és a hosszabb lélegzetű darabjait, mint a , "Brown, and Beige, Liberian Suite", és az "Afro-Eurasian Eclipse". A különbözőképpen hívott zenekarjaival, melyeket 1919-től haláláig, 1974-ig vezetett, Ellington számos innovációért volt felelős a jazz területén. Ő vezette be a "Jungle-style"-t és az emberi énekhang hangszerként való használatát.
Edward Kennedy Ellington néven született Washongton D.C.-ben 1899. április 29-én egy középosztálybeli fekete családban. Nagyon korán megismerkedett a zenével. Apja és anyja is zongoráztak. Családja – hívő emberek lévén – úgy gondolta, hogy ha a fiuk megtanul zongorázni, akkor később a templom orgonistája lehet. Középiskolás korában kezdte el komolyan venni a zongorázást, rengeteget tanult zenetanárától Henry Granttől. Tizenöt évesen egy üdítőital boltban kezdett dolgozni – ennek az élménynek a hatására írta meg első jazz dalát "Soda Fountain Rag"-et. Ebben az időben kapta a Duke becenevet is. Az erről szóló számtalan történet közül az egyik szerint úgy kapta a Duke nevet, hogy egy fiatal, elegáns barátja úgy tartotta, hogy a körébe tartozóaknak megfelelő nevük kell, hogy legyen. Ellington otthagyta a középiskolát és jazz zenekarokban kezdett játszani éjszakánként, napközben pedig festett. Doc Perry zenei stílusa hatására Ellington továbbfejlesztette játéktechnikáját, és az első világháború után megalapította saját zenekarát.
Hosszú karrierje alatt Ellington rengeteg díjat kapott. Richard M. Nixon Elnöki Szabadság Érdemrenddel tüntette ki 1969-ben, amely a legmagasabb rangú polgári kitüntetés az Egyesült Államokban.
Duke Ellington kreatív előadó és zeneszerző volt egészen 1974. május 24-én bekövezett haláláig. Mindazonáltal, hogy közönsége követelte a sztenderdeket mind a "Mood Indigo" vagy az "In a Sentimental Mood", Ellington előtérbe helyezte a fejlődést. Az egyik utolsó dala a "The Blues Is Waitin' " című volt. Halála után egyetlen fia Mercer Ellington, aki a zenekar pénzügyi menedzsere és trombitása is volt, átvette a zenekar vezetését. Amikor Mercer távozott, Duke unokája Paul Ellington vette át a vezetői posztot.
Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Belmondo megjelenik a cannes-i filmfesztiválon. Korábban 1960-ban a Moderato Cantabile, 1974-ben pedig a Stavinsky című film kapcsán - meglehetősen lesújtó kritikákat kapott. Belmondo az elmúlt időszakban a nála 42 évvel fiatalabb volt modellhez, Barbara Gandolfihez fűződő kapcsolata miatt került a címlapokra. Legutóbbi filmje Egy ember és kutyája címmel 2009-ben került a mozikba.
Forrás: MTI
Az orosz társulat korábban járt már Magyarországon, most azonban egy felújított műsorral tértek vissza. "A fiatal rendező felfrissítette az előadást, új a koreográfia és újak a kosztümök is" - mondta Kristóf Krisztián, a cirkusz művészeti igazgatója, hozzátéve: Budapest élő zenével járult hozzá a show-hoz. "Ebből persze akadnak problémák, az állatok ugyanis másként reagálnak a valódi dob frekvenciáira, mint mondjuk egy olyan zenére, amely hanglemezről szól" - magyarázta.
Az igazgató megemlítette, hogy az orosz társulat nevéhez fűződik a Fővárosi Nagycirkusz legnagyobb közönségsikere az elmúlt tíz évben, a korábbi előadásokat mintegy 250 ezer néző látta.
Az előadáshoz 200 ezer liter vizet engedtek a cirkusz színpadára, a produkció egyszerre zajlik a vízben, a levegőben és a vízi színpadon - emelte ki Kristóf Krisztián, aki szerint számukra is hatalmas kihívás a műsor technikai hátterét biztosítani. "Nagyon bonyolult technikailag az előadás, hiszen a színpadi jelenlét állandó, ráadásul sok motor dolgozik egyszerre, roppant összetett a technika összeszerelése is" - magyarázta.
Forrás: MTI
Hét eleji cikkünkben játékot hirdettünk, amelynek eredményeképpen két-két szerencsés számára sorsolunk ki könyvet és páros mozibelépőt a Csúcshatás című film premier előtti vetítésére. Örömmel jelentjük, hogy a sorsolás lezajlott - a nyertesek neveit alább tesszük közzé.
Egy-egy könyvet nyert:
- Bartus Gergely
- Grebely Balázs
Páros mozibelépőt nyertek:
- Szűcs Noémi (+1fő)
- Horváth Csaba (+1fő)
(A premier előtti vetítés pontos információi: 2011. április 5., kedd 19 óra; Budapest, Cinema City Aréna, 16. terem)
A nyertesekkel e-mailben is felvesszük a kapcsolatot, hogy nyereményüket eljuttathassuk hozzájuk! Gratulálunk!
Ma délután országszerte megtartották a Párnacsata napot. Vagy inkább ünnepelték - ki-ki döntse el maga. A 2008-as kezdeményezés idén már bőven országos méretűvé duzzadt. Budapest mellett a 4. Nemzetközi Párnacsata Napot minden nagyobb hazai városban megtartják: Debrecenben, Pécsett, Győrben, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Szegeden, Szekszárdon, Salgótarjánban, Székesfehérvárott és Szombathelyen.
Az esemény leginkább egy flash-mob akcióhoz hasonlít, mindenki visz magával egy párnát és addig püföl vadidegen embereket (de csak olyanokat, akiknek szintén párna van a kezében!), amíg bírja. Aztán a sok tollat hátrahagyva mindenki mosolyogva és diadalittasan távozik a helyszínről.
A közösségi mókáról a szeretlekmagyarorszag.hu gyűjtött remekbe szabott képeket, amelyeket itt tekinthettek meg.
A szerencsés látogatókat Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Pákh Imre, a Munkácsy Alapítvány elnöke a festőről szóló díszalbummal és egy személyre szóló tárlatvezetéssel köszöntötte - olvasható a múzeum pénteki közleményében. A 19. századi magyar festőóriás Krisztus-trilógiája november 23. óta látható a Magyar Nemzeti Galériában, amely a nagy érdeklődésre való tekintettel a március 15-ét megelőző hétfőn is nyitva tartott a Munkácsy-trilógiára kíváncsi látogatók előtt. A nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén rekordszámú, több mint 11 ezer látogatót fogadott a közgyűjtemény.
Április végéig még számos program kapcsolódik a Budapesten együtt először kiállított Krisztus-trilógiához, többek között egyházi vezetők tartanak különleges tárlatvezetéseket: szombaton Beer Miklós váci megyés püspök beszél a festményekről az érdeklődőknek, akiknek Szvorák Katalin is énekel, április 9-én Gáncs Péter evangélikus püspök mondja el gondolatait a képekről, utána Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész muzsikál, míg április 16-án Bogárdi Szabó István református püspök szól a három festményről, és Gryllus Dániel, a Kaláka együttes egyik frontembere lép fel.
A Jégkorszak alkotóinak legújabb filmje Rio de Janeiróban játszódik, a film főszereplői pedig Azúr és Csilli, a két papagáj, akikre számos kaland után rátalál a szerelem. A szerelmes madarak közös dalát természetesen Tolvai Reni és kedvese Kállay-Saundres András, filmbéli fiókáinak énekhangját pedig Patai Anna kölcsönözte.
"Nagyon aranyosak, és viccesek a figurák. Eredetileg Anne Hathaway énekelte el Csilli, a kék papagáj dalát. Szeretem Anne stílusát, színészi játékát, de meglepődtem mennyire jó hangja van." - mondta a Megasztár nyertese, Tolvai Renáta. "Bár nagyon nehéz volt a dal, de nagyon örülök ennek a lehetőségnek, hogy egy ilyen szerepben is kipróbálhattam magamat." Andrással a közös munkák után azt az ötletet is felvetették, ha lesz egy kis szabadidejük Rióba is elutaznak. Egyelőre ez még csak egy távoli terv, hiszen a két Megasztáros rendkívül elfoglalt. De az alaphangulatot egy karneválozáshoz már megteremtették a felvételek alatt, a többi Megasztárossal közösen.
Április 21-től a magyar mozinézők és Megasztár rajongók is hallhatják, ahogy Giorgio rappel és ahogy Reni és András szerelmes papagájokként a szamba ritmusaira énekel.
„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)