Ryszard Kajzer szavakkal, képekkel, betűkkel, vonalakkal és színekkel játszik, tanárként ezek összhangját, szépségét tanítja az akadémia diákjainak is. A fő tevékenységi köre a plakát- és tervezőgrafika, valamint a rajz. Számos díjat kapott (többek között Varsóban, Krakkóban, Katowicében, Torinóban, Bonnban, Corvallisban (USA); munkái a világ több múzeumában és galériájában láthatók.
A kiállítás április 7 és május 15 között tekinthető meg a Lengyel Intézetben.
Magyarországon az utolsó hatvan évben csak ők ketten tudták közbeszéd tárgyává tenni az orgonát, és ő kettőjükről tudja száz utcán megkérdezett emberből kilencvenöt azt válaszolni, hogy mindketten orgonisták. Komolyzenészként ezt az ismertségi szintet legutoljára Liszt Ferenc tudhatta magáénak.
E ráadás-koncerten Bach d-moll toccata és fúgájától kezdődően Beethoven Holdfény-szonátáján át Ravel Bolerójáig követhetjük nyomon az évszázadok zenéjét, ám felcsendül majd az Operaház fantomja és Vangelis 1492 című műve is.
Április 6., Szerda, 18 óra Miskolc - Evangélikus Nagytemplom Április 7., Csütörtök, 18 óra Debrecen - Református Nagytemplom Április 9. , Szombat, 18 óra Szombathely - Aréna Savaria Április 10., Vasárnap, 16 óra Budapest – Papp László Sportaréna
Az idei Sziget egyik legjobban várt előadója lehet a 27 éves énekesnő, aki az elmúlt években letette a névjegyét a nemzetközi blues, soul&rythm, és r&b szakmában. Minden kétséget kizárólag az elmúlt évek egyik legegyedibb hangjával rendelkezik, és még ennél is biztosabb, hogy sokat emel majd a fesztivál látogatottságán.
A szervezők bejelentették még a Kasabian, a The Maccabees, a Good Charlotte és a Deftones érkezését is. Gyűlnek az érvek a jegyvásárlás mellett, amelyről bővebb információ a Sziget weboldalán található.
Mondjuk arra a kérdésre sem könnyű igazán választ adni, pontosan melyik témában is alkotott a korábban a Bourne ultimátum vagy az Ocean's Twelve forgatókönyvét jegyző Nolfi, aki ezúttal Philip K. Dick egy elbeszélését dolgozta fel.
A film, amely egy szépreményű politikus (Matt Damon) és egy balerina (Emily Blunt) sorsszerű találkozását és szerelmük megakadályozása érdekében mindent elkövető ügynökség harcát követi a mai New Yorkban egyszerre dráma, thriller, románc, sci-fi és politikai szatíra. A rendező becsületére legyen mondva, eme valószerűtlen katyvasz minden eleméből sikerült egy-egy emlékezetes pillanatot alkotnia – igaz, több pillanatra már aligha futotta volna a szűk két órában.
Csak egy példa: rengeteg saját magát alakító híres amerikai bukkan fel, médiasztároktól élvonalbeli politikusokig. Csak hebeghet az átlagamerikai, mit keres a főszereplő szenátorjelölt oldalán mondjuk Michael Bloomberg New York-i polgármester vagy Jon Stewart. A fejkapkodás persze menni fog az átlag magyar nézőnek is: van épp elég fordulat és talány, bár az a hollywoodi filmeken edzetteknek egy pillanatig sem kétséges, a két szerelmes végül egymásra talál. A kérdés inkább az, ezzel hogyan változtatják meg saját életüket és a másikét. Persze ahhoz igazán nem kellene sci-fi-díszlet, politikai máz, sőt, még egy film se, hogy ez egy fontos kérdés legyen.
Talán éppen az ő tökéletlenségüktől lesz igazán emberi és szerethető a Sorsügynökség. Ezért lehet az, hogy őket figyelve nem egy nyomasztó utópia, hanem a Berlin fölött az ég egy jelenete jutott eszembe: amikor Peter Falk a bukott angyalból lett színész mereng éppen bukni készülő angyaltársával egy lepukkant büfénél. És mindketten tudják, miért éri meg a bukás: mert az igazi, kiszámíthatatlan, irányíthatatlan szerelmet csak emberként, szabadon élhetik meg.
„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)