Titanic Mozi Klub - az elmúlt évek díjnyertes filmjei az Ellátó Kertben

Kultography írása itt: - 2013-04-17 14:30

Az AnnaLóg Mobil Moziklub szervezésében a Titanic Filmfesztivál elmúlt években díjnyertes filmjeiből rendeznek vetítést az Ellátó Kertben. A vetítések előtt és után beszélgetéseket rendeznek. A rendezvény ingyenesen látogatható.

Program: április 21. (vasárnap) 18:30 - 2011. Közönségdíj - Thomas Vinterberg: Submarino

április 22. (hétfő) 18:30 - 2010. Közönségdíj - Wes Anderson: A fantasztikus Róka úr (Fantastic Mr. Fox)

április 23. (kedd) 18:30 - 2009. Közönségdíj - Baltasar Kormákur: Fehér nászéjszaka (Brúdguminn)

április 28. (vasárnap) 18:30 - 2008. Fődíj - Baltasar Kormákur: Vérvonal (Mýrin)

április 29. (hétfő) 18:30 - 2008. Versenyprogramban - Götz Spielmann: Revans (Revanche)

április 30. (kedd) 18:30 - 2008. Versenyprogramban - Steve McQueen: Éhség (Hunger)

+ 1 nap 20. Titanic Filmfesztivál idei filmjének vetítése

CocoRosie- és Európa Kiadó-koncert a VilágVeleje fesztiválon

Kultography írása itt: - 2013-04-17 13:30

A zene ünnepén, június 21-én a nyolcvanas évek legendás underground zenekara, az Európa Kiadó húsz év után új anyaggal jelentkezik és új felállásban ad koncertet - hangzott el az esemény sajtótájékoztatóján.

Az Európa Kiadó Ausztráliában alapító tagja, Kiss László a zenekar történetében először nem szerepel a felállásban, helyette Fülöp Bence vesz részt basszusgitárosként az együttes munkájában Menyhárt Jenő (ének, gitár), Másik János (billentyűs hangszerek), Kirschner Péter (gitár) és Gyenge Lajos (dob) mellett. További változás a zenekar összetételében, hogy Varga Orsolyát Darvas Benedek (billentyűk, hegedű, trombita) váltotta fel.

A koncerten a mintegy 35-40 perces új anyag mellett régi dalok is elhangzanak - mondta Menyhárt Jenő, az együttes vezetője. Hozzátette: a csapat május elején vonul stúdióba, hogy elkészítse új anyagának felvételeit, amely CD-n is megjelenik. Az album pontos címéről még nem határoztak, de az alcím Love '12 lesz, amely tematikusan is illeszkedik a zenekar korábbi, Love '82 és Itt kísértünk - Love '92 című kiadvány történetébe.

Ez az első alkalom 1993 óta, hogy az együttes új zenei anyaggal lép a közönség elé, az Európa Kiadó műsorát az elmúlt két évtizedben rendre a nyolcvanas-kilencvenes évek első felében írt dalaiból állította össze. Az Európa Kiadó koncertje előtt az Ági és Fiúk Bárdos Deák Ágnes vezetésével, vendégművészek közreműködésével Kontroll Csoport-dalokat ad elő.

A VilágVeleje nyár fesztivál keretében szintén fellépő CocoRosie június 17-én ötödik, Tales of a GrassWidow című lemezét mutatja be. Sierra és Bianca Casady, az amerikai testvérpár Párizsban alakította különleges zenekarát. Zenéjüket freak folknak is nevezték, de megtalálhatóak benne a pop, a blues, az opera, az elektronika és a hiphop elemei is. Költői dalszövegeik bensőséges párbeszédek koncepcionális sorozatai. Az album a berlini City Slang kiadó gondozásában jelenik meg május 27-én.

Remek kikapcsolódás: Európa legnagyobb édesvízi akváriuma Poroszlón

Kultography írása itt: - 2013-04-17 12:32

A Tisza-tó és környéke egyre népszerűbb pihenőhellyé válik az aktív kikapcsolódást keresők körében. Ha gyerkőcökkel a tó környékén jártok, mindenképpen érdemes ellátogatnotok az egy éve megnyílt ökocentrumba, ahol kellemesen el lehet tölteni néhány órát.

A területen a felszálló madarat formázó épület fogad titeket, ebben található az egymillió literes belső akváriumrendszer, amelyben megfigyelhetitek a halak életét. A rendszer nem csupán a hazánkban élő halakat mutatja be, hanem Európa édesvízi faunáját is. A centrumban olyan kopoltyúsok laknak, mint például a ponty két különböző fajtája, csuka, amur, fehér busa, harcsa és viza is. Utóbbi akár két méter hosszúságúra is megnő, ez a faj a világ legnagyobb édesvízi hala, egykor hazánk vizeiben is élt. Az akváriumban az apróságokkal együtt megnézhetitek a vizák látványetetését, akárcsak a szintén itt lakó, ázsiai tömpeujjú-vidrákét is. A vidráknál általában naponta kétszer, 11 és 15 órakor van etetés.

Az épület belső terében, az akvárium feletti szinten kialakított éjszakai erdőben különböző hüllőkkel találkozhattok. A házban található egy 3D-s mozi is, ahol természetfilmet nézhettek, valamint az új Tüskevár is látható itt.

Az épületen kívül, jelenleg még közvetlenül a ház mellett találhatóak a pelikánok, akik kicsit később új helyszínre költöznek majd a parkban. A pelikánok hárman vannak, két fiatal és egy idősebb példány. Utóbbi „azért költözött Poroszlóra”, hogy példát mutasson, tanítsa a fiatalokat. A két ifjabb madár ugyanis még nem annyira szelíd, az idősebb azonban olyannyira az, hogy az elmondások szerint, miután kiszállították az autóból, amiben utazott, saját lábán sétált be új otthonába.

Az ökocentrum szabadtéri területén többek között sakálok, teknősök, racka juhok, kormoránok, gólyák, dám szarvasok várnak titeket. Ha a gyerekek megunták az állatok nézegetését, akkor a tájház kínál nekik újabb látnivalót, illetve két jásztótér is várja őket. Mindezek mellett még egy kis vizes mókázásra szolgáló hely is található a parkban, ahol különböző akadályokat leküzdve lehet megközelíteni a középen található mini szigetet. Ugyanitt azt is kipróbálhatják, milyen az, amikor saját maguknak kell a kútból vizet merni.

Az ökucentrumból kimehettek a tó vízi-sétányára, illetve a madárrezervátumba is. A sétányon a tó fölött 1500 méter hosszan vezet az út különböző madárvártákhoz és kilátóhelyekhez, ahol az itt élő madarakat figyelhetitek, anélkül, hogy megzavarnátok őket. A sétány várhatóan április 28-tól lesz újból látogatható, jelenleg ugyanis az árvíz miatt nem lehet rámenni.

Az egy éve átadott centrumban további fejlesztéseket terveznek: a későbbiekben lesz állandó állatsimogatójuk, ahol 20-25 kölyökállat – például tincses kecskegidák és gyimesi rackakölykök – várná a gyerekeket. A tájháznál baromfiudvar nyílik majd, ahol tyúkok, kacsák, ludak lelnek majd otthonra.

[caption id="attachment_50249" align="aligncenter" width="614" caption="A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!"][/caption]

[gallery link="file"]

A férfiak jobban szeretik a sorozatokat, mint a nők

Kultography írása itt: - 2013-04-17 12:00

Úgy tűnik, legjobban a vígjátékot, az akciófilmet és a horrorfilmet kedveljük. A sci-fi szintén népszerű, a rajzfilm pedig még a romantikus filmet is lehagyja. A történelmi/társadalmi témájú filmeket kevésbé nézzük szívesen, a művészfilm pedig, úgy tűnik, még kevesebb nézőt vonz. A sorozatok növekvő népszerűségét mutatja, hogy 27,8% jobban szereti a több epizódos történeteket, mint a filmeket, 13,9 % pedig inkább filmpárti.

Meglepő, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége, több mint 73% legszívesebben otthon néz filmet, és mindössze alig több mint 10% szeret leginkább moziban nézni egy történetet. Közel 14 % bárhol, alig több mint 2% legszívesebben barátoknál teszi ugyanezt, érdekes adat, hogy a filmfesztiválokat mindössze 0,1% jelölte, mint legkedveltebb helyszínt a filmnézésre.

Hogy mitől jó egy film? Úgy tűnik, a történet az, ami alapján megítélünk egy alkotást, legalábbis a válaszadók 55,5% gondolja így. Közel 17% inkább a mondanivaló alapján tart jónak vagy éppen kevésbé jónak egy filmet, míg mintegy 13% a szokatlan, meglepő alkotásokat preferálja. A kapott díjak, a „mindenki erről beszél faktor” és a szereposztás elenyésző döntésünk során. Azonban az mégis fontos, hogy a barátok, ismerősök mit mondanak, 35% ajánlás útján kap kedvet egy filmhez, közel ugyanennyien műsorújságokat, portálokat böngészve, ezt követik kissé lemaradva a beharangozók, és mindössze alig több mint 1 % dönt plakátok alapján.

A kor és a nem függvényében, ahogy sok minden más, így a filmnézési szokások is változnak. A kutatásból kiderül például, hogy korral egyre inkább a családdal szeretünk filmet nézni, a mondanivaló egy film kiválasztásánál egyre fontosabb, életkorunkkal együtt azonban a sorozatok iránti lelkesedés csökken, és az ismerősök, barátok ajánlása is kevésbé mérvadó, a műsorújságok, portálok viszont annál inkább. Az is látható, hogy éveink számának növekedésével kevésbé nézünk végig egy filmet, ha nem tetszik. A nők persze romantikusabbak, és jobban szeretnek családdal filmezni, fontosabb számukra a mondanivaló, míg a férfiaknak inkább a képi világ számít. Ami pedig nagyon meglepő, hogy úgy tűnik, a férfiak azok, akik jobban szeretik a sorozatokat, nem a nők.

RANDOM:13 - fotóművészeti kiállítás a Design Terminálban

Kultography írása itt: - 2013-04-17 11:00

Az idei kiírás fókuszában a „Szubjektív történelem” áll, amely több szempontból is vizsgálható. Hol áll az individuum a történelem ívén, hogyan befolyásolja jelenkori identitásunkat a családi, vagy a közösségi történelem, hogyan éli meg az egyén a történelem egyes pillanatait. Melyek azok a személyes történet darabkák, amelyek meghatározzák saját identitásunkat. Hogyan rekonstruáljuk az időt személyes történeteink által. Hogyan kapcsolódik össze a személyes és az objektív történelem, a múlt és a jelen, az egyén és a társadalom.

A kiállítók: Ádám Anna, Bakonyi Zsuzsa, Bíró Eszter, Cseh Dániel, Fiala de Gábor, Flohr Zsuzsi, Floszmann Attila, Galyasi Géza Attila, Gulyás Miklós, Hirling Bálint, Juhász Viktor, Kasza Gábor, Kaulics Viola, Kiss Adrienn, Kolozsi Bea, Mucsy Szilvi, Rajcsányi Artúr, Rapi Mariann, Regős Benedek, Somlói Kolos, Sprenc Balázs, Szabó Benke Róbert, Szami, Száraz Kata, Szigethy Anna, Turós Balázs, Vargha Márk Péter, Vedres Ági, Zsámboki Miklós, Zselinsky Miroslav

A tárlat megnyitóját április 17-én este hat órakor tartják.

Kis Könyves Éj: programok országszerte

Kultography írása itt: - 2013-04-17 10:00

Idén immár 25 kis könybesbolt és öt kulturális intézet - a British Council, a Cseh Centrum, a Flamand Képviselet, a Francia Intézet és a Camões Intézet – részvételével zajlik majd a színes, vidám Éj. A rendezvény célja, hogy felhívja a városlakók és az idelátogatók figyelmét a kis könyvesboltok különleges hangulatára, sokféleségére s hogy felélénkítse a könyvesboltba járás divatját.

Budapesten az Anno Mesebolt, a Bookstation, a Teleki Téka, a Famulus Könyvesbolt, a Gondolat Könyvesház, az Írók Boltja, a Keddshop, a Két Egér Könyvesbolt, a Klauzál 13, a Láng Téka, a Latitudes, a Libra Könyvesbolt, a Litea, a Massolit Books & Café, a Millennium Könyvesház, a Paradigma Kuckó, a Párbeszéd Könyvesbolt, a Pozsonyi Pagony és a + Rukkola öltözteti díszbe magát, Vácott az Arcus, Budakeszin a Betűtészta Mesekönyvbolt, Biatorbágyon a Kisgombos, Pécsett a Bagolyfészek, Sopronban pedig a Cédrus Könyvkereskedés várja a közönséget.

A Cédrus Könyvkereskedés 14 órakor Kőkoptatók címmel városi túrát szervez, ahol a résztvevők könyvutalványt kapnak. Két Egér Könyvesboltban 15.30-kor könyvszobrászatot tanulhatnak gyerekeknek és felnőttek a Cellux Csoporttal, a Massolit Books and Café-ban 16.00 órakor Ónodi Eszter tart felolvasást Dimitri Verhulst flamand szerző Elcseszett napok egy elcseszett bolygón című könyvéből. A KeddShopban 17–20 óra között minirajzfilmet készíthetünk, a Millennium Könyvesházban 18 órakor Ottlik Géza tiszteletére könyvbemutatót tart a Tevan Kiadó Cselenyák Imrével, Kornis Mihállyal, Kukorelly Endrével és Petőcz Andrással. 19 órakor a Bookstationben Földváry Kinga, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tart előadást Populáris irodalom – Tudomány vagy bűnös szenvedély? címmel. Az Írók Boltjában 20.00 órakor Kemény István és Kemény Lili estje lesz, a Betűtészta Mesekönyvboltban ugyanekkor a 2012-es Kecskeméti Utcazenész Találkozó szakmai díjának nyertese, a MeloDisztiK formáció lép fel, a Bencés Könyvesboltban pedig egészen éjfélig tart majd a pannonhalmi gyógynövényteák, csokoládék, likőrök és mézek kóstolója, valamint megtekinthetp egy kiállítás a Pannonhalmi Főapátságról, hogy csak néhányat említsünk a számtalan színes program közül.

„A dzsungel könyve minden generációhoz szól” - interjú Hegedűs D. Gézával

Mádai Adrienn írása itt: - 2013-04-17 09:00

[caption id="attachment_50191" align="alignright" width="300" caption="Fotó: Weidner Balázs"][/caption]

Gondolták volna az ősbemutatón, hogy tizenhét évvel később ezredszer is felhangzik A dzsungel könyvének nyitódala?

Ha a színházban az ember valami jó dolgot csinál, az már érződik a próbafolyamat bizonyos periódusaiban. Egyszer csak elkezdett repülni, szárnyalni a darab, már akkor éreztük, hogy különleges, varázslatos világot teremtettünk. Természetesen 1996. január 28-án a tomboló premier közepette még nem sejtettük, hogy 2013. április 19-én még mindig itt leszünk, és az 1000. előadást ünnepeljük.

Ön az előadás ötletgazdája. Hogyan jutott eszébe, hogy színre vigyék Kipling művét?

Kicsik voltak a gyerekeim, nekik olvastam fel esténként Rudyard Kipling novelláit. Ahogy haladtunk előre a történetben, úgy bontakozott ki számomra is az emberi tulajdonságokkal felruházott állatok meséje. Ekkor hasított belém a gondolat, hogy csodálatosan életre lehetne kelteni színpadon a történetet.

Miért döntöttek a zenés feldolgozás mellett?

A dzsungel-lét megkívánja a zeneiséget. Amikor az Amazonas menti dzsungelben jártam, leírhatatlanul gyönyörű hajnalokban volt részem. Olyan volt, mintha egy koncerten lennék. Az ébredő természet, a madarak, az állatok, az élőlények hangjai egy különös szimfóniává olvadtak össze. A dzsungel könyve esetében a történet, a helyszín egyszerűen zenéért kiáltott. A másik ok az volt, hogy tudtuk, nem a teljes történetet visszük színre, mert az nem dolgozható fel két és fél órában. A sűrítésnek és a drámai ábrázolásnak pedig az egyik legmarkánsabb, legérzékibb eszköze a zene.

A próbafolyamat során voltak meghatározó momentumok, amikre még ma is büszkén, elégedetten emlékezik vissza?

Már az olvasópróba ilyen volt. Itt a színpadon egy hosszú asztal mellett ültünk a szereplőkkel és az egész csapat hahotázott a szellemes szövegen. Békés Pál sajnos ma már nincs közöttünk, ő készítette a színpadi adaptációt, Geszti Péter parádés dalszövegeket írt és Radnóti Zsuzsa volt a mi szigorú dramaturgunk. A koreográfiák létrejötte ugyanilyen fontos és emlékezetes volt az egész próbafolyamat alatt. Imre Zoltán igazi improvizációra alapozó koreográfus volt. Dés László időről időre szállította az új dalokat, és ahogy Zoli meghallotta őket, úgy vált a dalok közvetítőjévé. Felruházta a szereplőket azokkal a fizikai tulajdonságokkal, amelyekből mindenki rögtön tudta, hogy ki a farkas, ki a tigris, a majmok, a medve… Varázslóként teremtette meg az előadás testbeszédét. Lenyűgöző volt végignézni ezt a folyamatot.

Rengeteg szereplőváltozás volt az elmúlt tizenhét évben. Volt olyan színész, akinek a játéka meghatározó volt, akit kiemelne?

[caption id="attachment_50195" align="alignleft" width="213" caption="Fotó: Weidner Balázs"][/caption]

Nem szeretnék igazságtalan lenni, ezért inkább úgy mondanám, hogy eddig öt Mauglink volt, és mindegyik Maugli olyanná vált, mint az őt játszó színész. Mindegyikük alakítása más volt. Bár a drámai helyzet, amibe beléptek, mindig azonos maradt, mégis mind az öten máshogy nyúltak a karakterhez. Volt, akinek gyermeki tisztasága ragadta magával a közönséget, másnak az a fajta fizikai ügyessége volt kimagasló, amit senki másnál nem tapasztaltam. Úgy repült keresztül a színpadon, mintha tényleg a dzsungelben szocializálódott volna. Megint másnak a humoros bája, mulatságos alakja tette egyedivé Mauglit, míg akadt akinél épp ellenkezőleg, a drámai erő, a sebzettség volt hihetetlenül erőteljes. Józan Lacinál, a jelenlegi Mauglinknál pedig a lírát, a hajlékonyságot és azt a fajta érzékenységet szeretem, ami az ő személyiségének meghatározója.

Mi az előadás titka? Mitől ekkora sláger mind a mai napig A dzsungel könyve?

A nagy titok az eredeti műben rejlik. Rudyard Kipling, 19. századvégi Nobel-díjas író valami olyasmire jött rá indiai élményei alapján, hogy a dzsungel-lét alapvető erkölcsi parancsai ugyanolyanok, mint az emberi társadalomé. A dzsungel könyve minden generációhoz szól: a gyerekekhez, a szülőkhöz és a nagyszülőkhöz egyaránt. Épp ezért minden alkalommal családok ülnek a nézőtéren. Van, aki már a premieren is itt volt és most saját gyermekét hozza el, mert akkor olyan mély nyomott hagyott benne a mű, hogy ettől az örömtől a saját kicsi gyermekét sem akarja megfosztani.

Egyedülálló Anathema koncert a Planetáriumban

Kultography írása itt: - 2013-04-17 08:00

Minden jegy elfogyott az Anathema tavaly októberi, az A38 Hajón tartott lemezbemutató koncertjére. A nagy érdeklődésnek köszönhetően az együttes hamarosan akusztikus ráadással érkezik Budapestre, és ezúttal a hagyományoktól eltérően nem csak egy vagy kettő, hanem három tag is részt vesz a koncerten: az énekes Vincent és a gitáros Danny Cavanagh mellett Lee Douglas vokalista hölgy is játszik majd.

A Weather Systems című legutóbb lemez, és a különleges hangulatú fellépések elismerést hoztak az Anathemának 2012-ben: nyáron a Prog Awards legjobb élő előadójának járó díjával tüntették ki őket, az év végén pedig a brit Prog Magazine kritikusai választották meg az új albumot az év legjobbjának. "Úgy érezzük, hogy az új lemezzel elértük kreativitásunk jelenlegi csúcsát.„ – mondta el Danny Cavanagh a lemezzel kapcsolatban. – „Az új album nem házibuli zenét tartalmaz. A célja az, hogy megérintse az önmagát átadni hajlandó hallgatót, s ily módon felemelje, vagy adott esetekben saját rideg mélységeibe taszítsa a lelkét.”

A budapesti Népligetben található Planetárium közel 1000 m2-es kupolája alatti székezett teremben 300 személy élvezheti az akusztikus dalok élményét április 25-én, melyet az intézmény különleges vetítőműszere, vagyis a planetárium-gép által kivetített égbolt kép tesz majd megismételhetetlenné. Az egyedülálló, egyetlen este bemutatott koncertre jegyek korlátozott számban még kaphatóak.

Történelmi sörrészvény bukkant fel a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klubon

Kultography írása itt: - 2013-04-16 19:00

Hazánkon kívül Ausztriából, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából is érkeztek kiállítók a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub legutóbbi találkozójára, ahol a mintegy 82 kiállító számos történelmi sörrelikviát, a sörkultúrához tartozó ritka tárgyi emléket állított ki.

Egyedi, sokszor művészi igénnyel megformált címkéket, kupakokat, dobozokat, vagy söralátéteket csodálhattak meg a Dreher Sörgyárak épületébe kilátogató érdeklődők. A legnagyobb érdeklődést a gyűjtők között ezúttal egy történelmi jelentőségű Dreher részvény felbukkanása jelentette, de sokan keresték a háború előtti sörös témájú képeslapokat is. Mindezek mellett természetesen mindenféle sörrel kapcsolatos tárgy előfordult a kiállításon, a sörnyitóktól kezdve a régi sörösüvegeken, agyagkorsókon, kártyanaptárakon és kulcstartókon át egészen a legújabb nemzetközi újdonságokig. A kiállításról nem hiányozhatott maga a sör sem, ezúttal több gyűjtő is elhozta saját főzésű kézműves termékét.

„Legközelebb a novemberi találkozó alkalmával várjuk itt a Dreher Sörgyárak hatalmas termében a látogatókat, ugyanakkor a Klub tagjai már a világtalálkozóra készülnek lázasan, ugyanis ez év október 3-án kezdetét veszi az első sörcikk-gyűjtő világtalálkozó Szlovákiában – eddig 27 ország jelezte részvételi szándékát. A Dreher Sörgyárak támogatásának és együttműködésének köszönhetően évről-évre egyre pezsgőbb a hazai gyűjtői közösség, így a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub is izgatottan várja a világtalálkozót” – emelte ki Kovács András, a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub elnöke a találkozó zárásakor.

Mese a másságról és az elfogadásról – Berti, a rózsaszín barika

Kultography írása itt: - 2013-04-16 18:00

Goda Krisztina neve ismerős lehet, de nem a gyermekkönyvek kapcsán, hanem inkább a moziból. Több film rendezése is az ő nevéhez fűződik, például a Csak szex és más semmi, a Kaméleon vagy a Szabadság, szerelem.

A rendezőnő teljesen új fába vágta a fejszéjét a gyerekkönyvvel, amely ráadásul egy napjainkban is komoly problémát boncolgat: a másságot. A mese által megtanulhatják a gyerekek, hogy mennyire fontos kérdés a másság a bárányok világában is, illetve, megtanulják a szülők is, hogy azért, mert az ő gyerekük nem feltétlenül olyan, mint a többiek, nem kell szégyenkezniük miatta.

A Bégető család legfiatalabb barikája fiú létére nemhogy nem fehér, de egyenesen rózsaszínű. Kedves, jó kedélyű kis teremtés, aki azonnal a testvérkéi és a nyáj többi tagjának szívébe lopja magát, de nemcsak az övékbe, hanem a gyerekek is azonnal megszeretik az aranyos kis báránykát. Amikor a rákborbély a nyáj bölcseinek tanácsára fehére festi Berti bundáját, a gyerkőcök egyből érzik, hogy nem ez a legjobb megoldás, azonnal megsajnálják a legkisebb Bégetőt. Ezzel kímélnék meg a birka szülőket a megaláztatástól és a kicsit a kiközösítéstől, és persze ebből adódik a bonyodalom…

A megható kis történet szerencsére nem bugyutácska gyereknyelven íródott, ezért mi, a szülők is nagyobb kedvvel olvassuk. A történet egyszerű és könnyen érthető, ezért nem kell sokáig magyarázni a kicsiknek, hogy mi miért történt.

A hatásos, kedves rajzok egyedül is „olvashatóvá” változtatják a könyvet a legkisebb lurkók számára is, akkor is, ha még nem hallották szüleik tolmácsolásában a mesét. A legapróbbaknak persze nem ajánlott, de csak a vékony lapok miatt, nehogy egy óvatlan pillanatban egy eltévedt mozdulattal véletlenül kárt tegyenek a könyvben.

A kedves illusztrációkat az az Udvardi Jenő készítette, aki többek között a Szaffiban és a Macskafogóban, valamint a Hellboyban és a Harry Potterben is dolgozott. A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent könyvből animációs film is készült, amit nemsokára bemutatnak.
Annak, aki pedig megszerette a rózsaszín barikát, egy jó hír: várható hamarosan mindkettőnek a folytatása.

Április végén kezdődik a Mediawave fesztivál Komáromban

Kultography írása itt: - 2013-04-16 17:00

Hartyándi Jenő fesztiváligazgató az eseményről tartott keddi sajtótájékoztatón kiemelte: a 23. alkalommal megrendezendő Mediawave nem csupán programok egymásutánját jelenti, szeretnének az "együttlétnek" új tartalmat adni. A rendezvényen 35 koncert lesz, fellép többek között Iva Bittova énekesnő, az amerikai Hamid Drake dobos és Leena Conquest amerikai énekesnő, valamint a manhattani Manorexia, valamint Ferenczi György és a Rackajam is. A rendezvény idei specialitása a moldvai csángó lakodalmas lesz, április 30-án lánykéréssel indul a fesztivál.

A filmes programba összesen 1257 nevezés érkezett, az előzsűri ebből 89 alkotást választott a versenyprogramba. A nemzetközi mezőnyben 5 játék-, 28 kisjáték-, 22 animációs, 11 kísérleti, 8 zenei és 15 dokumentumfilm lesz látható, míg a magyar alkotóktól 76 filmet - 37 kisjáték-, 12 animációs, 2 tánc-, 4 zenei és 21 dokumentumfilmet - vetítenek.

Durst György producer, zsűrita elmondta, hogy a rendezvény mintegy 30-40 millió forintból valósul meg, a fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Filmalap is támogatja. A játék- és kisjátékfilmes zsűrit Iliana Kitanova bolgár színésznő, Kafka Jaworska, a lengyel Tofifest nemzetközi filmfesztivál igazgatója, valamint Durst György alkotja. A dokumentum-, animációs és kisjátékfilm zsűrijének tagja a szerb Boris Mitic dokumentumfilm-rendező, az angol Vera Neubauer animációs rendező és a román Radu Igazság animációs és kísérletifilm-rendező lesz. A zenei filmekről az Iva Bittova cseh énekesnő, Grencsó István zenész és Lakatos Mónika énekesnő alkotta grémium dönt. A fesztiválra mintegy 25-30 külföldi alkotót várnak - jegyezte meg Durst György.

Kitért arra is, hogy az idén is rendeznek filmszakmai konferenciát, a Mediawave Film Forum 4.0. elnevezésű rendezvényen a kísérleti kisjátékfilm-készítés lehetőségeiről lesz szó.

Tóth Erzsébet, a Mediawave Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy a fesztivál idején indul el a kisebbségek film- és fotóarchívumának demóverziója; a www.etnikarchiv.hu alapját a Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál 1991 óta gyarapodó filmarchívuma és saját készítésű filmjei adják, Tóth Erzsébet szerint mintegy 18-20 ezer mozgókép. A gyűjtemény elsősorban a magyarországi és a határokon túli magyar kisebbségek film és fotóarchívuma szeretne lenni, de nyitottak rokon népek és a világ többi kisebbségének bemutatására is - hangsúlyozta a kuratóriumi tag.

Takácsné Csordás Katalin, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója arról számolt be, hogy bár az uniós forrásból megújult Dunai bástya és kikötői fogadótér hivatalos megnyitója csak június 8-án lesz, a Mediawave látogatói már megújult környezetben fesztiválozhatnak.

Forrás: MTI

Tisza Majális a Margitszigeten

Kultography írása itt: - 2013-04-16 16:00

Versenyfutás, kosárbajnokság, tollasverseny, sárkányeregetés, kötélhúzás és még számos sportprogrammal várja a tíz éves Tisza cipő az érdeklődőket a Tisza Majálison május 10-én. A régi idők emlékére aszfaltversenyt is hirdetnek, mint 1982-ben, és a legjobbakat Tisza ajándékokkal díjazzák.

Lesz zene is. Koncertet ad a Punnany Massif, a Belmondo, a P.A.S.O., a Kerekes Band, Barabás Lőrinc, Zoohacker és a Kéknyúl valamint az ez alkalomra összeálló Tisza Válogatott (Tóth Vera, Delov Jávor, Barabás Lőrinc, Premecz Mátyás). A koncertek után a DJ sátorban hajnalig táncolhatnak a Tisza-rajongók Vida G, Karányi, Nynfus Corporation, Ludmilla, Negro, a Girls and mathematics és a LavaLava elektronikus ütemeire. Erre az éjjeli kalandra Simon Iddol az összes Tisza által támogatott zenész anyagaiból készített különleges mix-szel érkezik.

A szülinapra limitált kollekcióval készül a Tisza cipő.

Jávai langur született az a fővárosi állatkertben

Kultography írása itt: - 2013-04-16 15:00

[caption id="attachment_50184" align="alignright" width="225" caption="Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert"][/caption]

Langurkölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ehhez az információhoz persze magyarázat is tartozik, mivel a langur egyáltalán nem számít közismert állatnévnek. A jávai langur (Trachypithecus auratus) egy Délkelet-Ázsiában honos majomfaj, amely nemcsak a természetben számít veszélyeztetettnek, hanem állatkertekben is nagyon ritkán látható. Magyarországon például kizárólag a fővárosi intézményben tartanak ilyen állatokat.

A kölyök április elsején, azaz húsvét hétfőn született, és mostanra már a nagyközönség is jól láthatja. Azt azonban még a gondozóknak sem sikerült kifigyelniük, hogy pontosan milyen nemű a jövevény, így nevet is csak később kaphat. Negro, az anyaállat már igen tapasztaltnak mondható, így nem meglepő, hogy nagy gondossággal táplálja és neveli a kölyköt. Ráadásul a gyereknevelésbe az összesen nyolc állatból álló csapat szinte valamennyi tagja besegít. Olyannyira, hogy néha nem is tudnak megegyezni, hogy éppen melyikük ölelgesse a kicsit. Időnként két állat két oldalról rángatja a kölyköt, ám az mostanra már elég öntudatos ahhoz, hogy ilyenkor nemtetszését fejezze ki.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2007 óta élnek jávai langurok. Akkor két nőstény, Negro és Szmörre, valamint egy Orange nevű hím került Budapestre. A nevek az állatok színére utalnak, ugyanis ennél a fajnál két egymás mellett előforduló színváltozat létezik. Természetesen Negro a fekete, Orange és Szmörre pedig a narancsvörös-aranysárga szőrzetet viselő változatot képviseli. Az első szaporulatra 2008 augusztusában került sor, és azóta is rendszeresen születnek langurkölykök. A most már nyolc egyedből álló langurcsapat tagjainak nagy része tehát budapesti születésű. A Negro és Orange nászából most világra jött kölyök apjához hasonlóan narancsvörös színű, de később még befeketedhet, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ezt a színt felnőtt korára is megtartja.

A jávai langur veszélyeztetett fajnak számít. Európában alig két tucat állatkertben mutatják be, Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben élnek ilyen állatok.

Három izraeli író a könyvfesztiválon

Kultography írása itt: - 2013-04-16 14:00

[caption id="attachment_50114" align="alignright" width="300" caption="David Grossman"][/caption]

Amir Gutfreund A mi holokausztunk című első könyve, amelyet az Európa Kiadó gondozott és Rajki András fordított, a vészkorszak túlélőinek és utódaiknak a traumájáról szól - mondta el Szántó T. Gábor író, a Szombat folyóirat főszerkesztője. A nehezen felszakadó élményekről nemcsak beszélni, hanem kérdezni is nehéz, mert az utód úgy érzi, hogy kérdéseivel is fájdalmat okozhat - jegyezte meg.

Gutfreund 1963-ban született Haifa kikötővárosban, alkalmazott matematikus, az izraeli hadseregben alezredesi rangig vitte, majd 43 évesen nyugdíjba vonult. Azóta három könyve jelent meg.

Shani Boianjiu Bátraké a mennyország című, világsikert aratott első regénye, amelyet a Libri adott ki és Tóth Gitta fordított, a kamaszkorból alig kinőtt, fiatal katonalányok néhol fülledt, máskor veszélyes világáról szól. Hol drámaian, hol meglepően ironikusan ábrázolja a katonaéletet, az izraeli-palesztin viszonyt, szemben a sokszor felszínes vagy éppen egyoldalú médiahíradásokkal - összegezte Szántó T. Gábor.

A szerző 1987-ben született Jeruzsálemben, az Egyesült Államokban, a Harvard egyetemen tanult, regényét is a tengerentúlon írta angolul. A könyv a magyar kiadással egy időben jelenik meg Izraelben héberül. Több mint 20 nyelven, köztük kínaiul, kötötték le eddig a kiadás jogát.

David Grossman A világ végére című regénye, amelyet a Scolar Kiadó gondozott és Nemes Anna fordított, a személyes kisvilágokon átszűrve érinti a közel-keleti konfliktust. Szántó T. Gábor hozzátette: Grossman korábban magyarul megjelent könyve, A villámkölyök egy kamaszfiú eszméléséről szól, ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozott. A világ végére című regényét ugyanakkor áthatja a rendkívüli érzékenység, amellyel a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról ír - utalt rá a főszerkesztő.

Az 1954-ben Jeruzsálemben született David Grossman nemzetközi ismertségű író, könyveit több mint 30 nyelvre lefordították, magas irodalmi díjakkal ismerték el munkásságát.

"A politika mögötti élet, amit az irodalom ábrázol, mindig színesebb, valóságosabb, emberibb, mint a média közvetítette realitás, miközben sokan nem kerülik el, hogy reflektáljanak az izraeli-palesztin együttélés kihívásaira" - vélekedett az író, főszerkesztő.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tükröződik a mai izraeli irodalomban az állandó fenyegetettség érzése, Szántó T. Gábor azt mondta, hogy az írói szem a mindennapok mögé néz, gyakran tudatosan és szándékosan is elkerülve mindazt, ami unalomig ismert a médiából. A fiatalabb írók közül többen, például Etgar Keret tudatosan el akarta kerülni a nagy történelmi, politikai kérdéseket, inkább fonákjáról, ironikusan láttatja a valóságot és az abszurd eszközével él - fejtette ki.

Hozzátette: a fiatal írótól magyarul is olvasható a 19,99! című regény és novellái a Múlt és Jövő folyóiratban.

Izrael 2010-ben volt a budapesti könyvfesztivál díszvendége. Havonta 20 verseskötet, évente pedig mintegy 20 ezer szépirodalmi mű jelenik meg Izraelben - mondta el akkor Itámár Jáoz-Keszt szarvasi születésű izraeli költő, műfordító.

Boianjiu-val a Kultography.hu is találkozik, a vele készült interjút szombaton olvashatjátok nálunk.

Forrás: MTI

Marion: „A társadalom nagy része csupán az alapvető állati ösztönei szerint él"

Mittelholcz Dóra írása itt: - 2013-04-16 13:00

Hogy tetszett a film?

- Szerintem nagyszerűen sikerült, szórakoztató. Más lett, mint a könyv, humorosabb.

Sokan, főleg most, hogy a filmet is bemutatták, az Alkonyathoz hasonlítják az Eleven Testeket. Mit gondolsz erről?

- Úgy vélem, hogy ezt csupán azok mondják, akik felületesen rápillantottak a két könyvre. Bárki, aki egy kicsit is többet foglalkozik a két történettel annál, hogy megállapítja, mindkét mű élő és élőhalott szerelméről szól, rájön, hogy két teljesen különböző alkotásról van szó, más-más cselekménnyel, mondanivalóval.

Mostanában a vámpír a menő, miért döntöttél úgy, hogy zombikról írsz?

- Nem tudom pontosan megmondani, egyszercsak megtörtént. Engem is ugyanúgy meglepett a dolog, mint bárki mást, mert soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire felkapott lényekről írok majd, nem álmodoztam arról, hogy ebben a műfajban alkotok. Soha nem érdekeltek különösebben a zombik, de legalábbis nem jobban, mint bármilyen más mitikus lények. Egyszerűen illettek a történetbe, amit szerettem volna elmesélni, jó eszközt jelentettek a témákhoz, amiket ki szerettem volna fejteni.

Ha a témákról beszélünk, amiket ki szerettél volna fejteni: rengeteg, a társadalmunkra vonatkozó kritika jelenik meg a történetben...

- Tény, több ilyen is van a könyvben. Ha egy központi elemet kellene kiemelnem, akkor azt mondanám, hogy a hogyan élünk és az életben maradás kérdése volt az egyik legfontosabb téma számomra. A különbség aközött, amikor valóban élünk és amikor csak vonszoljuk magunkat az életben. R ezt szeretné leküzdeni és szeretne visszatérni a ténylegesen élők sorába.

Nem mondhatnánk, hogy túl szép jövőt jósolsz az emberiségnek a regényben...

- A világ társadalmának nagy része csupán az alapvető állati ösztönei szerint él: félelem, harag, önző kapzsiság vezérli őket, és amint szabad kezet kapnak a világ irányítására, gyorsan elpusztítják azt. A sorsunk alakulása azon múlik, hogy az emberiség jobbik fele képes-e harcolni és átvenni az irányítást. Ha visszatekintek a múltba, akkor azt látom, hogy képesek vagyunk a fejlődésre, de hullámvölgyek mindig voltak és lesznek is. Igazából bármi megtörténhet, lehet sokkal rosszabb mielőtt jó lesz.

Érezted valaha úgy magad, mint egy zombi?

- Teljes mértékig. R karaktere leginkább belőlem és az én élményeimből építkezik. Az életem azon szakaszában nagyon hasonlítottam hozzá.

A műben több helyen is fellelhetőek a Rómeó és Júlia-történet elemei. Mi volt ezzel a célod?

- Amikor az alaphelyzeten dolgoztam nem tudtam nem észrevenni, hogy párhuzam van Shakespeare klasszikus műve és R-ék romantikus története között. Ezért úgy döntöttem, hogy a regényemet átszövik majd az erre való utalások. Nem terveztem, hogy ez lesz a fő témája, főleg nem akartam „Shakespeare zombikkal-regényt" alkotni (a szerző ezzel a Büszkeség és balítélet meg a zombik című alkotásra utal - a szerk.). Inkább egyszerű humornak szántam, számos klasszikusra utalok a történetben, nem csak a Rómeó és Júliára. Ott van még például Frank Sinatra és Ava Gardner vagy a Szépség és a Szörnyeteg...

Azt mondják, egyedül a szerelem képes arra, hogy tényleg megváltoztasson valakit.

- Igaz. A szerelem a legerősebb érzelem, amire az emberek képesek. Természetesen itt nem csupán a romantikus szerelemről beszélek, hanem az összes létező formájáról. A másokkal való törődésről, arról, hogy képesek vagyunk küzdeni azért, hogy másoknak jobb legyen. Ez a szerelem, és ez a forrása minden jónak, ami valaha a világban történt/történni fog.

A könyvhöz elkészítetted az előzményregényt is. Miért?

- A három főszereplő, R, Julie és Nora múltja komplikált, amelyről csak néhány dolgot hintek el az Eleven Testekben, de szerettem volna elmondani a teljes történetüket. Az előzmény lehetőséget adott arra is, hogy az egyes karaktereket még aprólékosabban megrajzoljam, illetve jobban bemutassam a világukat. Erre az Eleven Testek folytatása miatt is szükség volt.

Mi várható a folytatásban?

- Kevesebb lesz a zombikból, inkább az az erő kerül középpontba, amely hozzájuk vezetett. Az emberi gonoszság és korrupció, amik örök idők óta próbálják tönkretenni a világunkat. De szól majd R-ről is, aki újra megtanulja, hogy milyen is élni, eközben pedig rájön: a feladat nehezebb, mint gondolta. De természetesen szól majd a harcról is, amelyet egy élhető világért folytatnak.

JÁTÉK:

Azok között, akik helyesen válaszolnak a következő két kérdésre, három darabot sorsolunk ki a kötetből. A megfejtéseket a jatek@kultography.hu e-mail címre várjuk, április 20., szombat 19 óráig. Az e-mail tárgyába írjátok bele: Eleven testek-játék

A játékban csak azok vehetnek részt, akiknek a postai címe is szerepel az e-mailben. Eredményhirdetés szombaton késő este, itt az oldalon, kommentben.

- Melyik kiadó gondozásában jelent meg a kötet?

- Mi az angol címe a történet előzményét bemutató regénynek?

Kaddis - New York-i színházi adaptáció Kertész Imre művéből Budapesten

Kultography írása itt: - 2013-04-16 12:00

A Kaddis a rituálé, a veszteség és a kínzó belső konfliktusok egyfajta felfedező útja, melyben a sarokba szorított ember egy kudarcot vallott házasságban soha meg nem született gyermeke hiányát siratja – miután mantrája mindvégig az volt, hogy nem segíthet gyermeket olyan világra, ahol a holokauszthoz hasonló borzalom megtörténhet. A főszereplőt kísértő vágyakozásból és megbánásból a legékesszólóbb belső monológ alakul ki, amelyet a holokausztról valaha írtak.

A holokauszt-túlélő Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte ünnepelt szerző; műveit azonban kevésbé ismerik az Egyesült Államokban. „Amikor 2005-ben először olvastam a Kaddist, magával ragadott a szöveg nyers bátorsága. Nem lehet nem észrevenni egyetemes, regionális, és sajátosan magyar kontextusát. Kertész szavai ma érvényesebbek és fájdalmasabbak, mint valaha” - mondja a darab rendezője a magyar származású Barbara Lanciers.

Az előadás intim térben játszódik. A New York-i színész Jake Goodman egymaga áll a földdel borított, háromszor három méteres játéktérben. "Kertész perzselő szövegével közvetlen párbeszédet folytatni a közönséggel, ilyen intim térben, az ő szülőföldjén – ez életem egyik legfélelmetesebb művészi kihívása. De ehhez a szöveghez kell a bátorság. Mindannyiunk részéről" – vélekedik a darabról az előadó.

Kertész Imre és felesége, Magda a teljes alkotófolyamat során közeli kapcsolatot tartott fenn Lanciers-szel. „Nagy lelkesedéssel fogadták, hogy az előadás révén új közönségrétegekhez juthat el a mű” - mondja a rendező.

A Kaddis a Jurányi Inkubátorházban vendégszerepel 2013. június 5- 7. között 19 órakor.

Robotokból álló rockbanda adott koncertet Frankfurtban

Kultography írása itt: - 2013-04-16 11:00

A zenekar neve Compressorhead. Egy szóló-, egy basszusgitárosból és egy - sok karú - dobosból áll. "Programjukban" játszanak a Led Zeppelintől, a Motörheadtől, azaz igazi heavymetál nagyságoktól.

A koncertről hírt adó The Daily Telegraph című brit lap megjegyzi, hogy a robottrió lehet minden menedzser álma, mert tagjai mentesek a legapróbb sztárszeszélytől is és biztos, hogy nem vesznek össze a jogdíjakon.

Forrás: MTI

Mai napra