Szeptemberben jön a hazai mozikba az Útvesztő 2. része, a Tűzpróba. A türelmetlenek számára azonban a trilógia már regény formában is elérhető, így nem kell tűkön ülve várni, vajon mi lesz Thomasék sorsa, miután kiszabadultak az útvesztőből. Annyit elárulhatunk, a java még csak most kezdődik.

Három évvel ezelőtt adta ki a Cartaphilus Könyvkiadó az Útvesztő trilógia első részét, melyet akkor egyetlen éjszaka alatt olvastam ki. A tavaly már a mozikat is meghódító történet szerint főhőseink, mint valami modern Legyek urában, önálló közösséget hoznak létre, elzárva a világtól egy labirintus belsejében, ahol a falak vándorolnak, és sirató nevű szörnyek lesnek rájuk. Az első kötetben megismerjük a szereplőket, és végig kísérjük őket az útvesztő folyosóin, egészen a szabadulásukig. A megpróbáltatásaik azonban csak ezután kezdődnek el igazán.

A második regény, a Tűzpróba, melynek filmváltozata szeptember 18-án kerül a hazai mozikba, már sokkal inkább hasonlít egy vérgőzös zombi regényre, mint egy izgalmas, de ártatlan ifjúsági könyvre. Hőseink kikerülvén a való világba, olyan körülményekkel találják szembe magukat, hogy a többség szívesebben visszamenne a "biztonságos" útvesztőbe. A napkitörések következtében a Föld középső része, az Egyenlítőtől a Rák- és Baktérítőig elsivatagosodott. A forró, kietlen tájon csak a városok romos épületei maradtak meg, mint valami csontvázak. Azonban ez ne tévesszen meg senkit, ahogy a sivatagban is nyüzsög az élet, úgy ezek a városok sem lakatlanok. Az itt élők, azonban nem önszántukból kerültek ide. A szörnyű vírus, a Kitöréssel fertőzöttek gyűjtőhelye lett a barátságtalan vidék. A kegyetlen betegség pedig szépen és módszeresen falja fel az ember agyát, és változtatja a fertőzötteket agresszív buggyantakká, akik nemcsak gyilkolják egymást, de boldogan falatoznak is az áldozatokból. Thomaséknak egy ilyen zombivároson kell átverekedniük magukat a biztonságos menedékig, miközben próbálnak rájönni, hogy vajon a VESZETT tényleg jó-e. 

A harmadik, befejező regény, a Halálkúra hordozza magában a titkot, amely végig kísér minket már a második köteten is. Vajon mi lesz az emberiség sorsa? A vírus szétterjed az egész Földön és előbb utóbb végez mindenkivel? A buggyantak átveszik az uralmat, és teljes káoszba süllyed az emberiség, míg ki nem hal? Vagy van lehetőség az emberi faj megmentésére? Létezik-e gyógymód a Kitörésre? Rengeteg a kérdés, és Thomasék utolsó nagy hajszájának eredményétől függ minden. Ha elbuknak a világ és az emberiség velük bukik, de ha túlélik...

James Dashner elképesztő trilógiát alkotott. Azt az állításomat azonban továbbra is tartom, hogy a második résztől már nem nevezném ifjúsági regényeknek a köteteket, vagy legalábbis az érzékenyebb lelki világú tiniknek biztosan nem ajánlanám jó szívvel sem a Tűzpróbát, sem a Halálkúrát. A kalandos lelkületű, az emberiség jövőjén előszeretettel fantáziáló, poszt-apokaliptikus fikciókon merengő felnőtt olvasók viszont biztos élvezni fogják Dashner munkáját. Bár a regények nyelvezete nem nevezhető irodalmi szintűnek, és ha kötekedni szeretnék, akkor hibáktól sem mentes a történet, azonban mégis működik. Thomasék "kalandjai" teljesen berántottak, és érzelmileg kellő mértékben megviseltek. Az író ugyanis nagyon jól adagolja az információkat, és úgy festi elénk a jövő disztópikus világát, hogy a saját bőrünkön érezzük olvasás közben a perzselő napot, és a buggyantak lélegzetét. Félelmetes trilógiáról van szó, Dashner pedig az utolsó oldalig képes fokozni a feszültséget, hogy utána csak úgy tessék lássék oldja azt fel, és ránk bízza az igazi befejezést. 

S hogy milyen lesz mindez a filmvásznon? Az Útvesztő alapján biztos izgalmas és rendkívül látványos lesz a következő két rész is, a könyv hangulatát azonban semmi sem adhatja vissza. Vagyis, olvasásra fel!