Kultography

"Annak örülnék, ha nem létezne időutazás" - interjú Brandon Hackettel

"Annak örülnék, ha nem létezne időutazás" - interjú Brandon Hackettel

Mádai Adrienn írása itt: - 2015-06-23 10:00

Milyenné válna az emberiség jövője, ha létezne időutazás? Ez a kérdés mozgatta meg Brandon Hackett fantáziáját az elmúlt években, amelynek eredménye, két kiváló sci-fi regény lett. Az íróval az emberi civilizáció lehetséges fejlődéséről, az időutazás természetéről és jövőszimulációkról beszélgettünk.

befunkycollage.jpgbrandonhackett_2015_color.jpgTavaly jelent meg az Agave Kiadó gondozásában Az időutazás napja, idén pedig a könyv folytatása Az időutazás tegnapja. Miért pont az időutazás témakörét kezdted el boncolgatni?

Nagyon hirtelen jött az ötlet, mondhatni lerohant az első jelenet képe: az első időgép bekapcsolásának pillanatában megjelenő sok milliárd időutazó okozta káosz, és innen bomlott ki az első regény, Az időutazás napja. Érdekesnek találtam a kérdést, hogy mi történne, ha valóban létezne időutazás, és arra jutottam, hogy egy ilyen technológia idővel valószínűleg bárki által elérhetővé válna. A legtöbb időutazós történet megpróbálja ezt kikerülni, ezért leszűkíti a cselekményt egyetlen vagy néhány időutazóra, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy ha ők utaznak, akkor a jövőből is bárki utazhat. Ha pedig mindenki képes rá, abból igazán nagy káosz születik. Arra gondoltam, hogyha létezne időutazás, emiatt már itt lennének körülöttünk az időutazók milliói, hiszen bárhonnan, a távoli jövőből is visszajöhetnének. Viszont jelenleg nincs nyomuk, ezért vagy nincs időutazás, vagy van valamilyen korlátja a technológiának, például az, hogy csak az első időgép bekapcsolásáig lehet visszautazni. Ez utóbbi pedig remek kiindulópont volt a regényemhez.

Mennyi kutatómunkával járt a regények megírása? Utána olvastál a jelenleg zajló kutatásoknak, amelyek az időtermészetével foglalkoznak vagy fikción alapul az egész?

Az időutazás megvalósíthatósági szempontból fikció, jelenleg nem igazán bizonyítható, hogy lehetséges lenne akár egy embert is valamelyik irányban mozgatni a téridőben. Elsőként a történet saját logikai kereteit állítottam fel, a paradoxonok kezelését és az időutazások következményeit, ismert fizikusok gondolatait az időutazásról. Erre építve a mesterséges mikrouniverzumok, paradoxonfajták, egyéb technológiák és jelenségek többségének megalapozása rengeteg kutatás eredménye, amelyekből kiválogattam, hogy mi az, amit érdemes beleszőni a regénybe.

Mi inspirált a történet megírásához?

Tulajdonképpen egy rossz időutazós regény és időutazós film tehet róla. Ezek kapcsán kezdtem el gondolkodni azon, hogyha tényleg létezne időutazás, szerintem mi is történhetne valójában, és közben kezdtem el komolyan venni az ötletet.

covers_296959.jpgA regények megírása közben volt valaki, akit beavattál jelenleg hol tartasz, akivel átbeszélted a történetet, akitől tanácsot, segítséget kértél?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a feleségem szintén aktívan ír, így igen részletesen ismerjük egymás aktuális regényeit, beszélgetünk a történeteinkről, a karakterekről, és igyekszünk segíteni egymásnak. Ez igazán inspiráló tud lenni.

Az időutazáson alapuló disztópikus jövőkép számtalan kérdést rejt. Hogyan viselkednének az emberek, ha kedvükre ugrálhatnának az időben? Hogyan reagálnának a kormányok, vezetők, ha egy ilyen hatalom kerülne a kezükbe? Melyik volt az a kérdés, ami legjobban izgatta a fantáziádat?

Leginkább a globális következmények érdekeltek. Még 2007-2008-ban foglalkoztam az Isten gépei regényem kapcsán a technológiai szingularitással, amely során annyira felgyorsul a technológiai fejlődés, hogy az emberek már nem tudják követni. Akkor még igen kevesen hallottak erről idehaza. Itt, az időutazás kapcsán ennek egy speciális változatát találtam ki, a temporális szingularitást, amikor a jövő szinte valamennyi technológiája a jelen embere ölébe csöppen, nem beszélve a jövőbeli korokból érkező, teljesen másként gondolkodó és élő időutazókról. És ez így még nagyobb sokk, mert egyik pillanatról a másikra szűnik meg körülöttünk az a világ, amelyet addig ismertünk, nőnek új épületek a semmiből, szűnik meg a pénz, a kormányok, vagy az ismert gazdasági mechanizmusok. Ezen felül érdekelt a felelősség kérdése is, hogy mit is tennének az emberek, ha bárki utazgathatna az időben. Mi lenne ennek a következménye? Mit szabadna megtennünk, és mi az, amit nem? A második regényben, Az időutazás tegnapjában például a világ és az időfolyam felett álló hatalmi szervezet egyik örököse a saját ízlése, preferenciái alapján dönt 20. századi híres emberek, színészek, írók, tudósok, sportolók értékességéről és szükségességéről. Ez szerintem sokat elmond arról, hogy miféle hatalmat jelenthet ez a technológia.

Ha hirtelen megjelenne előtted idősebb éned, mit kérdeznél meg tőle először? Kíváncsi lennél a jövőd alakulására?

Először lehet, hogy megkérdezném tőle, hogy fognak-e az emberek néhány év múlva angolul Markovics Botondot olvasni. Mostanában elkezdett komolyabban érdekelni ez a lehetőség is. Valójában azonban inkább annak örülnék, ha nem létezne időutazás. Egyrészt mert végiggondolva a globális hatásokat, szerintem biztos, hogy tönkrevágná az emberi civilizációt, másrészt pedig nem szeretek a könyv végére lapozni olvasás közben, hogy megnézzem, hogyan végződik.

brandon-hackett-az-idoutazas-tegnapja-b1-web.jpgTöbb regényedben is megjelenik a közös tudat gondolata. Az időutazás tegnapjában Octavia és a Maxwell démonok jelenítik meg ezt két különböző, ám mégis hasonló rendszert. Valóban ez lenne az evolúció csúcsa, az emberi faj fejlődésének legmagasabb szintje?

Nem feltétlenül, de ez is egy lehetőség. Attól függ, hogy lesz-e aki fel akarja adni az individuumát egy nagyobb egészhez tartozás kedvéért. Ha ilyesmi megtörténik, az lehet, hogy egyfajta új vallás lesz, de az is lehet, hogy ha megtörténik, erőszakos módon megy végbe. Tulajdonképpen számtalan lehetőség áll az emberi faj előtt, számtalan irányba fejlődhetünk tovább, számtalan módon el is pusztíthatjuk magunkat. A következő regényemben például többek közt a távoli jövőben különböző fejlődési utakat bejáró emberi civilizációk egymáshoz való viszonyáról írok. Pont ezt szeretem a science fictionben, hogy következmények nélkül futtathat különböző jövőszimulációkat, és adhat gondolkodni valót az erre fogékony embereknek.

Tervezel harmadik kötetet? Az olvasókat biztos érdekelné, hogyan alakul Bálint és Rebeka sorsa, miután magára hagyták a Földet.

Csábító lenne újra belemerülni a kidolgozott világba, az ismert szereplők közé, de azt gondolom, jelenleg mindent elmondtam az időutazásról, amit szerettem volna.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása