[caption id="attachment_29949" align="alignright" width="300" caption="MTI Fotó: Mohai Balázs"][/caption]

Javában zajlanak a próbái a Csík zenekar csaknem három órás megakoncertjének, amelyet a jubileumi Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján, hétfőn adnak majd. Az eseményen a zenekar a legújabb feldolgozásokat tartalmazó Daloskönyvét mutatja be, de természetesen különleges csemegékkel is készülnek. A próbán azt is megtudtuk, hogy mindenki nagyon izgul. De főleg az egyik vendég, Kovács Kati.

Tényleg ekkora az izgalom vagy csak bevett szokás elmondani egy koncert előtt, hogy „nagyon izgulunk”? – kérdeztük a Csík prímását, Szabó Attilát.

– Én valóban nagyon izgulok. Népzenei együttes vagyunk, és bár az elmúlt években léptünk már fel sok ember előtt, zenéltünk a Szigeten, ekkora koncertünk még soha nem volt. Az, hogy minket önálló koncertre kérnek fel egy ekkora rendezvény egyik napján, óriási dolog. Az még nem fordult elő, hogy ennyi ember előtt zenéljünk, ráadásul azt és úgy játszhassunk nekik, amit mi akarunk – mondta Szabó Attila, aki azt is elárulta, számára nagyon nagy dolog, hogy olyanokkal szerepelhet egy színpadon, akiknek a zenéjén felnőtt. Fiatalon LGT-t, Hobót és Illést hallgatott, a vendégek között pedig megtaláljuk Presser Gábort, Hobót (Földesi László), Szörényi Leventét és Bródy Jánost is.

A koncertnek összesen nyolc vendége lesz. A koncepció az, hogy több zenei generáció tagjai is fellépjenek az eseményen, azaz a meghívottak között legyenek a 60-as, 70-es évek nagy zenészeinek is képviselői, illetve a 90-es éveknek is. Az ebben a felállásban, ezzel a programmal egyszeri koncerten Kovács Kati, Presser Gábor, Bródy János, Szörényi Levente, Hobo, Ferenczi György, Kiss Tibi (Quimby) és Lovasi András lép fel a Csík zenekarral. Lovasi egyébként azért is különleges a zenekar számára, mert a 2005-ben elkészült első feldolgozások, amelyeket játszottak, Kispál-szerzemények voltak.

Kovács Kati az egyetlen női vendég, róla többen azt mondják, olyan ember, akit nem lehet nem szeretni. Milyen vele zenélni?

– Kati tüneményes, életemben nem láttam senkit, aki annyira izgult volna, mint ő. Még próbán is izgul. Elkezdtünk együtt zenélni és folyamatosan azt mondta, hogy „szóljatok, ha valami nem tetszik, mondjátok, ha valami nem úgy van, ahogy szeretnétek.”  A Rock and roller az egyik nagy kedvencem volt fiatalon és most azt játsszuk majd együtt. Hihetetlen.

Szabó Attilával azt is megvitattuk, hogy vajon miért sikerült nekik népzenével ekkora sikereket elérniük. Ahogy mondja: a választ már náluk sokkal régebben Bartók és Kodály megadta.

– Korábban sokszor gondolkodtam azon, mért van az, hogy a legtöbb országban, ahol jártunk az emberek szeretik a népük zenéjét, itthon pedig nem. Végül arra jöttem rá: nem biztos, hogy arról van szó, hogy itt nem szeretik, csupán lehet, hogy nem ismerik. Ezzel a problémával azonban nem csak mi küzdünk. Bartók Béla és Kodály Zoltán erre már az 1900-as évek elején felhívták a figyelmet. 1906-ban jelentették meg a Magyar Népdalalok énekhangra zongorakísérettel című művüket, amelynek az előszavában leírták, hogy a modern kor embere nem szereti a népezenét. Ahhoz, hogy mégis megkedveltessük vele, a kor  ruhájába kell öltöztetni. Abban az időben ők a komolyzenével ötvözték a népzenét. Mi ezt az elképzelést vittük tovább azzal, hogy rockzenei feldolgozásokat adunk elő népzenei formában.

[caption id="attachment_29953" align="aligncenter" width="650" caption="MTI Fotó: Mohai Balázs"][/caption]

A jövőben azonban a Csík zenekar nem csak feldolgozásokat szeretne játszani, hűek akarnak maradni a népzenéhez, illetve saját dalokat is szeretnének készíteni. Persze, azoknak sem kell aggódniuk, akik szeretik a Csík-féle átiratok. Szabó Attila elmondta: PUF- és Heaven Street Seven-dalokat is nézett már ilyen szemszögből. De persze a lehetőségek tárháza széles, egy kritérium azonban van: mindenképpen zenének és nem „szórakoztatóipari” terméknek kell annak lennie, amit feldolgoznak. Így a Csík-rajongóknak attól nem kell tartaniuk, hogy egyszer például majd a  Mizu-t hallják a zenekar előadásában.