Abban az évben Camus elhatározta, hogy családjával együtt a karácsonyt Provance-ban tölti, majd az ünnepek után visszatér Párizsba. Bár retúr vonatjegyet váltott, visszafelé egy barátja és egyben kiadója, Michel Gallimard felajánlását elfogadva autóval indultak útnak. A Facel Vega típusú jármű lesodródott a jeges útról és egy fának ütközött, Camus azonnal életét vesztette, barátja néhány nappal később halt meg. Akkor senki nem gondolta, hogy esetleg nem is egy egy egyszerű baleset történt. A roncsban később megtalálták az Első ember című művének 144 oldalas kéziratát, amely az író algériai gyermekkorát dolgozza fel és amelyről akkor azt állították, hogy élete egyik legjobb művének ígérkezik.

A Corriere della Sera című olasz napilap most azt állítja, hogy a baleset mögött valójában szovjet kémek álltak. A lap Giovanni Catelli olasz irodalmárt visszaemlékezéseit nevezi meg forrásául, aki szerint Jan Zábrana cseh író naplójának olasz fordításából hiányzik egy rész, amelyben az ünnepelt cseh szerző arról ír, hogy az Albert Camus életét követelő baleset orosz kémek műve. Az ismeretlen forrásra hivatkozó Zábrana szerint egy speciális megoldással, nagy sebességnél lyukat lehet ütni az autó kerekén. Leírása alapján a parancs egyenesen a szovjet külügyminisztertől, Dmitri Trofimovic Sepilovtól származhatott, aki a merényletet válasznak szánta egy Camus által 1957-ben a Le Franc Tireur című lapban megjelent, őt is hírbe hozó cikkre. Ebben a szerző Sepilovot nevezi meg az 1956-os magyarországi események felelőseként. Camus az 56-os magyarországi eseményeket csak a "Sepilov-mészárlásként" említi. Egy évvel később Camus a Doktor Zsivágó szerzőjét, az orosz Boris Pasternakot vette védelmébe, aki hozzá hasonlóan Nobel-díjat is kapott munkásságáért, Sztálin rendszerében viszont kegyvesztetté vált.

Olivier Todd, korábbi BBC-tudósító, akinek 2000-ben jelent meg a francia szerzőről szóló életrajzi kötete, nem hisz a most felmerült teóriában. Szerinte a KGB-s dokumentumok között semmilyen jel nem utal arra, hogy az akkori orosz vezetésben bárki megrendelte volna Albert Camus halálát, már csak azért sem, mert szerinte ebből senki nem profitálhatott volna valójában.

Albert Camus a mai napig világszerte nagy népszerűségnek örvend, legutóbb Sarkozy francia elnök igyekezett földi maradványait a párizsi Phanteonba áthelyeztetni (sikertelenül), itt nyugszanak ugyanis a francia nemzet nagyjai.

Forrás: Guardian