Az esten elhangzik Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Liszt Ferenc Les Preludes című műve. A koncerten közreműködik László Boldizsár, valamint a Miskolci Bartók Kórus, a Miskolci Szimfonikus Zenekart pedig Kovács László vezényli.
A kedves érdeklődők a nyitó napon 18 órától a ceglédi városnéző kisvonaton juthatnak ki a rendezvényre. Másnap az első járat 9-kor, az utolsó programzáráskor indul vissza a városba.
A zenés programok mellett a helyszínre varázsolnak egy Honfoglalás korabeli kis falut. Lesz jurta állítás, kelevéz hajítás, íjászat, kis állat simogató, népi kézművesek a IX-X. század hangulatában, gyermekjátszó, lovas bemutató, lovagoltatás és még sok minden más is.
Idén sem hiányozhatnak a hagyományos majális kellékek: a vurstli és a sok mutatványos, a bohócok, a körhinta, a csergő, a célbadobó és az elmaradhatatlan dodgem. Egész napon át tartó kézműves, kereskedő kirakodóvásár fogadja majd a kilátogatókat.
A majális ingyen látogatható, bővebb információk Cegléd város honlapján érhetők el.
A nagyon erőteljes, szikár egyéniségben jelenlevő érzékeny, finom, tündéri, tapintatos, gyöngéd vonások őszintén, igazul jelennek meg a Benkő Nóra által megformált író alakjában. Az előadásban kulcsszerepet kapó belső hangot ő nem csak felismeri, hanem kiváló hangi adottságaival meg is személyesíti az esten.
A színésznő játszotta írón kívül jelen van a színpadon a hegedűs, aki egyben az est zeneszerzője. Játékával, jelenlétével a személyest, az ember belső, tudatalatti világát hangsúlyozza az előadásban.
A Füves könyv 202 részéből prózában és megzenésítve, énekelve összesen 54-et mutatnak be, játszanak el. A zene a színésznő által játszott szövegek között is önálló funkciót kap, mindvégig fontos dramaturgiai szereppel bír, mint beszélgetőpartner, mint önmagunk egyik felének megtestesítője van jelen.
Vannak az irodalomtörténetnek olyan klasszikusai, akik évtizedes, vagy akár évszázados távlatból is sokat mondanak nekünk, 21. századi embereknek. Moliére, Shakespeare, vagy Molnár Ferenc színpadra írt műveit sokan sokféleképpen feldolgozták már, és valahogy nem lehet őket elrontani (hacsak a mindenkori rendező nem törekszik kifejezetten erre). Lorca egyik legismertebb műve is beleillik az előbbi sorba, hiszen 1934-es tragikus költeménye Németh László gyönyörű fordításában ma is érzelmekkel teli órával ajándékozza meg a színház szerelmeseit.
Yerma története egy spanyol lányról szól, akit fiatalon férjhez adnak, és életcélja egy vágyban összpontosul: gyermeket szeretne. Ez a kívánsága tragédiája is egyben, hiszen férje, Juan nem tudja teherbe ejteni. Az 1930-as években már jogilag lehetősége nyílna a válásra, de az erkölcsi törvények és az ezek szerint élő társadalom ezt mégsem engedi. Szinte természetes, hogy ebben a helyzetben mindent megtesz, amit saját értékrendje megenged, de korlátai szorításában végül teljesen megőrül: ezzel egyben elveszti minden reményét is. A cselekmény nélküli dráma közben pedig egy spanyol író vájkál a lelkünkben, és amikor elhagyjuk a színházat, nem is jutunk szóhoz.
A darabot a Radnóti Színház Rába Roland rendezésében viszi színpadra. Wéber Kata kiválóan alakít, teljes mértékig sikerült azonosulnia szerepével, játékában percről-percre érezzük Yerma lelki pokoljárását a reménykedéstől a teljes lemondásig. Szintén ki kell emelnünk Somody Kálmánt, aki egyfajta mesélő pásztorként van jelen a színen, valamint Yerma barátnőjének, Maríanak szerepében Szávai Viktóriát, aki ellenpontozza Yerma jellemét a cselekményben. Rába Roland nagyszerűen hozza elénk Lorca képi világát, és a tragikus költeményben felhangzó énekek még színesebbé teszik ezt a belső lélekábrázolást.
A darab Lorca-rajongóknak, és Lorcát nem ismerőknek kötelező, mindenki másnak pedig erősen ajánlott.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park idén 3 sátorban várja értékes programokkal az érdeklődőket. Az egyik sátor a rendezvény teljes ideje alatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatható barlangjait mutatja be interaktív, virtuális túra során. A látogatók – gömbpanoráma felvételek segítségével – bejárhatják a Pál-völgyi cseppkőbarlangot és a Szemlő-hegyi-barlangot. Az érdeklődők megismerkedhetnek a barlangászok által használt kötéltechnikákkal, előadásokat hallgathatnak meg profi barlangászoktól, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakembereitől. Egy másik sátorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei mutatkoznak be, minden nap más-más programot biztosítva a látogatóknak.
Az egyik legnagyobb magyarországi természetvédő szervezet közös madárbarát és viperavédelmi standdal várja az érdeklődőket, lesz tanácsadás, ismerkedés kertünk madaraival, madárhang felismerés, Madárbarát kert túravezetés, interaktív viperás játékok, fejtörők, játékos feladatok.
Az Országos Erdészeti Egyesület , mint az erdők legfőbb szakmai képviselője, szemléletes módon mutatja be az erdők hazai fontosságát, szerepét, a gazdálkodási módok változását és ennek jelentőségét. Az erdők szerepét a szabadidő eltöltésében, valamint az erdők állatvilágát, a vadászok szerepét az erdővédelemben, valamint az általános természetvédelmi feladataikat.
Kirándulás és erdei iskola programok, hazai ökoturizmus gazdag kínálata. A Magyar Turizmus Zrt. üdülési ötletekkel, széles programajánlatokkal és turisztikai totóval várja az érdeklődő kicsiket és nagyokat egyaránt.
Az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) is külön standdal készül, melynek szerepe a 2011-es EAZA kampány megismertetése a látogatókkal. Bemutatják és felhívják a figyelmet az emberszabású majmok természetvédelmi helyzetére. Fajismertető plakátok, memóriajáték, nyomolvasó, majomhangok, csimpaszkodás, közös játék a gyerekekkel, ismeretterjesztő anyagok a felnőtteknek.
Lesz még speciális kiállítás is, ahol sajátos módon ismerhetjük meg az erdők világát: a tapintás, hallás és szaglás segítségével tájékozódhatunk a Barlangterembe varázsolt mini erdőben, s ez minden bizonnyal páratlan élményt nyújt majd minden érdeklődőnek. A természetvédelmen túlmenő az embertársainkkal való szolidaritás, az empátia alapjait is megerősíthetjük.
További programok és részletes ismertetők az Állatkert oldalán érhetők el.
A péntektől vasárnapig számolt jegyeladások alapján a Rio nagyjából kétmillió dollárral húzott el az év eddigi legmagasabb premierhétvégi jegybevételét produkáló Rango című animáció eredményétől.
Az ugyancsak pénteken a mozikba került Sikoly 4 című horrorkomédiára 19,3 millió dollárért (3,6 milliárd forintért) váltottak jegyet a nézők. A korábbi epizódok jóval nagyobb érdeklődés mellett mutatkoztak be - jegyezték meg az elemzők.
A 20th Century Fox Rio című animációja egy elkényeztetett papagájról szól, aki minden óvatossága ellenére belekeveredik a riói karnevál forgatagába, és kalandjai során rádöbben, hogy a kényelmes életnél többet jelentenek a barátok és a repülés izgalma.
A jegyeladások alapján pedig úgy tűnik, hogy idén az Államokban az animációs filmekre vevők a mozilátogatók, mivel a Rio egy másik animációs filmet, a Rango-t előzte meg a jegyeladásban.
A Magyar Filmunió közleménye szerint Till Attila húsz perces kisfilmjének a rendező által jegyzett forgatókönyve megírását újságcikkek, híradások és hasonló helyzetet átélt emberek visszaemlékezései inspirálták.
Till Attila a Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán diplomázott, jelenleg a hazai televíziózás közkedvelt szereplője. Rendezőként Pánik című filmjével mutatkozott be 2008-ban. Első filmjével elnyerte a Magyar Filmszemle közönségdíját, a Pánikot mintegy 50 ezren látták a magyar mozikban.
A Rendezők Kéthete elnevezésű, verseny és díjak nélküli párhuzamos programot a Cannes-i Filmfesztivál ellenpólusaként Francois Truffaut és Jean-Luc Godard vezetésével a Francia Filmrendezők Szövetsége alapította 1968-ban.
A 64. Cannes-i Filmfesztivált május 11. és 22. között rendezik meg a francia tengerparti városban.
A december 28-i jubileumi koncerten felcsendül a KFT összes nagy slágere, az Afrikától a Balatoni nyárig, de áthangszerelt meglepetés-dalokkal is készül az eredeti felállásban színpadra lépő együttes.
A nosztalgiaélményen túl újdonságokkal is szolgál a szövegközpontú dalairól is ismert együttes, hiszen áthangszerelt dalokkal, új zenei anyaggal és eddig nem látott színpadi megoldásokkal is készülnek a fiúk a nem mindennapi Ufóshow-ra. Laár András, Bornai Tibor, II. Lengyelfi Miklós és Márton András tehát már gőzerővel készül a december 28-i Papp László Budapest Sportaréna-beli összegző nagykoncertre, ám tovább egyelőre nem terveznek.
„Olyan show-ra készülünk, amilyen még nem volt, és nem is lesz. Egy látványos színpadi produkciót tervezünk, amely összefoglalja az elmúlt harminc évet, s amelyben visszanyúlunk a gyökerekig. A KFT első fellépése ugyanis egy szobabelsőben játszódó komplett színházi előadás volt, ahol Somorjai néni, a tömött bajszú takarítónő sepregetett. Hagyománnyá vált, hogy mindig kitalálunk valami érdekes dolgot, így szerepelt már a koncertjeinken ún. szenvedőgép is, amely egy könnyező szekrény volt. Ezúttal is rengeteg színházi megoldással és meglepő látványelemmel készülünk.” – árulta el a tőle megszokott humorral Laár András.
A két cégnek 2011-re kétszeres bérleti díjat kell fizetnie, emellett ki kell fizetniük a korábbi évekről maradt díjtartozásaikat is. A Riónak csatlakoznia kell a ZP által meghirdetett közbiztonsági és köztisztasági programhoz, be kell tartaniuk a törvény által előírt zajhatárértékeket, és vállalniuk kell, hogy 2011 decemberéig elhagyják a közterületet, illetve a felépítményeket elbontják és parkosítanak.
Ezeket a feltételeket a két üzemeltető cég az önkormányzat tájékoztatása szerint elfogadta.
Naponta átlagosan 2500, összesen 231 ezer látogatójával a Szépművészeti tavalyi kiállítása a Los Angeles-i Getty Center Leonardo kiállítását követi és egyúttal megelőzi az ugyancsak a Gettyben bemutatott Rembrandt-tárlatot. A kategória győztese a firenzei Uffizi Hans Memling kiállítása volt, amelyre átlagban naponta majdnem hat és fél ezren, összesen 616 ezren váltottak jegyet.
Az összes kategóriát egybevető listán a budapesti reneszánsz kiállítás a 103., de a bécsi Kunsthistorisches Museummal közös, Treasures of the Habsburg Monarchy című, a kyotói National Museumban az elmúlt év elején bemutatott tárlat a 37. a listán. A Szépművészeti Múzeum elmúlt évi 525 ezres látogatószáma a világ 96. leglátogatottabb intézményévé tette a budapesti múzeumot, a római Galleria Borghese és a már említett Kyoto National Museum közé pozicionálva a magyar intézményt.
A The Art Newspaper minden évben összesíti és közzéteszi az előző esztendő látogatói statisztikáit, a mostani adatok alapján az elmúlt évben is a Louvre-t keresték fel a legtöbben, összesen 8,5 millióan, második helyen a British Museum áll, több mint 5,8 millió látogatóval, megelőzve az 5.2 millió vendéget fogadó New York-i Metropolitan Museum of Artot.
A Szépművészeti már többször szerepelt a nemzetközi statisztikákban, 2007-ben a világ 46. leglátogatottabb intézménye volt, az abban az évben bezárt Van Gogh kiállítást pedig a 15. legnépszerűbb tárlatként jegyezték.
Az Új Színház az idei évadra is meghirdette a „Kőfal-Pálya” harmadik pályázatát, amelyre olyan – máshol még be nem mutatott – stúdiószínpadi projekteket vártak, amelyekben a zene meghatározó dramaturgiai, formai vagy tartalmi elemként jelenik meg. A pályázat egyik nyertese a gyermekeknek és szülőknek egyaránt szóló Mocsármese című előadás lett, amelyet február elején mutattak be. A pályázat másik nyertese az Új Hídavatás lett.
Az Új Színház és a TrainingSpot Társulat koprodukciója nem sokkal a Margit híd hajdani avatásának 135. évfordulója előtt kerül a közönség elé az Új Színház Bubik István Stúdiószínpadán.
„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)