Az okostelefonok világában számtalan alkalmazás áll a rendelkezésünkre, amik megkönnyítik a kommunikációnkat, segítenek megosztani élményeinket, és mindemellett tökéletes felületek a megfélemlítéshez, zaklatáshoz. Napjainkban sértő üzenetekkel, megalázó hozzászólásokkal, SMS-ben írt fenyegetésekkel kergetik egymást depresszióba a fiatalok. Kalapos Éva erről az új jelenségről lebbenti fel a fátylat, és rázza meg a vészcsengőt. Itt az ideje komolyan venni a kibermegfélemlítést!

Az iskolai viták, összetűzések nem új keletű dolgok. A gyerekek bántó megjegyzései, egymás piszkálása, sértegetése mindig is jelen volt az iskola falain belül. A duci lány, akit a súlya miatt csúfoltak a többiek, a szemüveges, vékony srác, akit ügyetlensége miatt bántott pár balhés kölyök, mind ismerős történetek. Hajlamosak is vagyunk épp ezért csak legyinteni egyet, és vállvonogatva annyit mondani, ugyan ez csak gyerekek egymás közötti "cica harca", semmi komoly. Holott éles határ van a csúfolódás és a megfélemlítés között, és az ezzel járó elfojtás, tagadás olyan pszichikai sérülésekhez vezethet, amely a bántalmazott gyerekek későbbi életére is kihat.

Kalapos Éva az iskolai megfélemlítések új színteréről, a kibertérről ír Massza című regényében, roppant érzékletesen bemutatva a megfélemlített tinédzser belső vívódását, mely egészen a súlyos depresszióig, majd az agresszív visszavágásig vezet. Történetünk főhőse Ráber Patrik egy teljesen átlagos tinédzser fiú. Külsejében nincs semmi különleges, vannak barátai, első ránézésre a családja is teljesen normálisnak tűnik. Hogyan és milyen oknál fogva válik Patrik mégis kortársai céltáblájává? Az ok roppant prózai, mert az osztály legcsinosabb lánya is kedveli őt. Ez pedig nemvárt feszültséget szít, ami egészen odáig vezet, hogy mind fizikailag, mind lelkileg folyamatos megaláztatást, rágalmazást és zaklatást kell elviselni két osztálytársától.

"te nyomorek beteg fasz mit kepzelsz magadról azt hiszed meno vagy csak egy kis fereg vagy kopedelem a vilagnak jobb lenne ha nem lennel lattuk a hugodat az is egy kis geci az anyad is geci az apad is geci mind luzerek vagytok tudjuk hol laktok ejszaka elvagjuk a torkotokat az ilyen mocsok ne letezzen"

Az első komolyabb atrocitás, amikor a zsebpénzét és a kajáját lopják el tőle hetekig. Azt gondolnánk, hogy Patrik szól erről a szüleinek, a tanárának vagy legalább a barátainak, de senkivel nem osztja meg a történteket, mert nem akar spicliskedni, és szégyenli, hogy mindezt megtehetik vele. Később már folyamatosak a gyalázkodó üzenetek, amikről továbbra sem szól senkinek. Mindez egészen odáig vezet, hogy elhiszi magáról, hogy ő "egy kretén, egy nyomorék, akire nincs szüksége a világnak". A depresszió miatt, már úgy gondolja, hogy ha elmondaná valakinek a gyalázkodó mondatokat, akkor a környezete ezzel a negatív képpel azonosítaná őt. 

Lehet elsőre túlzásnak tűnik a történet, de valójában nagyon is reális képet kaphatunk a fiatalok zárt világáról, mely egyre jobban eldurvul a nehezen ellenőrizhető (már ha egyáltalán ellenőrizhető) új kommunikációs felületek által. S mi lehet a megoldás? Elsősorban a figyelem. A család, a barátok, a környezet odafigyelése az, ami a legtöbb esetben hiányzik. Nem veszik komolyan a hangulatingadozásokat, a fogyást, az étkezési zavarokat, a rossz közérzetet, vagy ha fel is tűnik, akkor elbagatellizálják, hiszen csak egy tiniről van szó. Másodsorban pedig érdemes a jogi háttérnek utánanézni. Kalapos Éva könyve ebben is segítséget nyújt. A Massza végén ugyanis nem csak tippeket találnak diákok, pedagógusok és szülők az intő jelekkel kapcsolatban, de a jogszabályi háttérrel is megismerkedhetünk.

A Manó Könyvek Kiadó gondozásában megjelent regény hiánypótló alkotás, mely kiemelt figyelmet érdemel az iskolás korosztály, a pedagógus társadalom és a szülők számára is. A kibermegfélemlítés, az internetes felületeken történő megalázás az SMS-ekben és hangüzenetekben való fenyegetések komoly problémák, nem szabad csak legyinteni rá. 

A megfélemlítéssel kapcsolatban további információk elérhetőek a megfelemlites.hu oldalon.