Váil Ghoneim 2010-ben egy harmincas éveiben járó Google-munkatárs volt, aki szívből szerette hazáját, Egyiptomot. A Mubarak-rezsim alatt felnőtt fiatalember elborzadva figyelte mi folyik hazájában, és az egyiptomi társadalom mennyire passzívan szemléli az állambiztonsági szervezet brutális zsarnokságát. Ghoneim csak egy dolgot szeretett volna, biztonságban, békében, nyugodtan élni. Nem akart tovább rettegni az állambiztonságtól, nem akart tovább félelemben élni. Mikor egy egyiptomi fiút, Khálid Szaídot a biztonsági erők brutális kegyetlenséggel halálra vertek, Ghoneim létrehozott egy Facebook-oldalt számára, amely összefogásra szólította fel a társadalmat. Az oldal követőinek száma gyorsan nőtt, és hogy mozgósítsa az embereket, és bebizonyítsa számukra saját erejüket, Ghoneim megszervezett egy csendes tiltakozást. A cél az volt, hogy minél többen menjenek ki fekete ruhában a megbeszélt területre, és egymás mellett állva, a városnak a hátukat mutatva, fogják meg egymás kezét vagy csak álljanak és imádkozzanak. A Megmozdulás annyira sikeres volt, hogy egyre több helyen szervezték meg, egyre többen mentek el rá. Innen indult el az "arab tavasz", az a forradalom, amely újra írta a Közel-Kelet történelmét. 2011. január 25-én a kairói Tahrír tér visszhangzott az elégedetlen emberek követeléseitől, s miközben a nép az utcákon forrongott és próbálta kivívni régen elvesztett szabadságát, Ghoneimet letartóztatták.

Két évvel ezelőtt csak kapkodtuk a fejünket mi történik Egyiptomban, és leginkább nem értettük, honnan indult ki ez az egész, miért pont most ébredtek fel az emberek, mi kellett ahhoz, hogy ez a nemzeti szintű összefogás létrejöjjön. A Forradalom 2.0 nem csak válaszokkal szolgál a kérdéseinkre, de betekintést nyerünk az események hátterébe is. Az egyéni motivációk, a virtuális és a valós világ összefonódása, a Facebook, mint forradalmi kommunikációs eszköz megjelenése új színben tünteti fel a XXI. századot. Noha a technológiai fejlődés számtalan új kommunikációs csatornát hozott létre, mégsem gondolnánk komolyan, hogy akár a Facebook akár a Twitter ilyen kulcsfontosságú, tömegeket összekovácsoló kommunikációs-fegyverré válhat.

A Gabo Könyvkiadó gondozásában megjelent, Forradalom 2.0 című könyvben, közel 350 oldalon keresztül nem csak az egyiptomi forradalom hátterét ismerjük meg, de Ghoneim fellebbenti a fátylat az internetes kommunikáció új oldaláról, és bizonyítékkal szolgál arra, hogy a Facebook, a Twitter és a Google világformáló erőként van jelen a XXI. század társadalmában.