[caption id="attachment_56526" align="alignright" width="300" caption="Fotó: Bányai Gábor"][/caption]

A keddi nulladik nap a generációváltás jegyében zajlott, a "nagy öregek", mint Nagy Feró vagy Kovács Kati együtt álltak színpadra az olyan "újoncokkal", mint Radics Gigi és az Ivan and the Parazol. A három órás monstre koncert végére az egész nap a beköltözéssel foglalatoskodó sátorlakók is letudták a kötelező "nézzünk körül"-köröket, és hatalmas tömeg üvöltötte lelkesen a Beatricével, hogy "amikor végleg elmegyek, kapsz egy képet rólam...". A színpadok még nagyban épültek (és ez az első napon sem változott), a sárba szórt fűrészpor hörcsögalom-illatta lengte be a területet, a nyitott táncterű bulihelyeken pedig a vonzalom mellett a hideg is erősen közrejátszott abban, hogy az emberek egyre közelebb kerültek egymáshoz - vagyis a nulladik nap éjszakájára beindult a fesztivál.

A hivatalos szerdai kezdés a délelőtti másnapos ténfergés után továbbvitte az előző napon megalapozott hangulatot. A folyamatos szélvihar és a hideg csak ideig-óráig tudta elvenni az ember kedvét, a már koradélután elinduló programfolyam gondoskodott róla, hogy felolvadjanak a merevre fagyott végtagjaink. (Nem, nem túlzok, az éjszakák vacogva telnek a sátorban és az esti bulit sem olyan könnyű jelentősebb mennyiségű alkohol és folyamatos ugrálás nélkül kibírni - mondjuk nem mintha bárkinek is ez lenne a célja.) Az Akkezdet Phiai koncertjük előtt többetmagukkal egy rövid - kissé túl rövid - slam poetry fellépést is prezentáltak, majd a nagyszínpadon a délutáni "műsorsávot" meghazudtolóan tombolós egy órát rappeltek össze. Az Anna and the Barbies délután a lágyabb oldalát mutatta meg, a rajongók békésen ücsörögtek a színpad előtt az akkusztikus koncertjükön, és azzal is ritkán találkozik az ember, hogy a hátsó sorokból "ülj már le!" kiáltásokkal próbálják rávenni az előrébb még talpon maradókat - sikerrel!

[caption id="attachment_56547" align="alignleft" width="300" caption="Fotó: Bányai Gábor"][/caption]

A nap két külföldi vendége nemcsak koncertidőpontjuk, de hangulatuk alapján is fel,- illetve levezette a Brainst: a N.O.H.A. gyönyörű dallamaival és energikus színpadi jelenlétével megalapozta az est hangulatát, míg a csupán dj-setből álló Kosheen "utózeneakarként" kissé unalmasan szórakoztatta, aki még ottmaradt. Ezzel szemben a Soerii & Poolek hozta a tőlük megszokott formát, a csirkeember és a meztelenül vonagló nő mellett most még a sátor emblematikus kertészlánynak öltöztetett hostesseit is színpadra állították vizuális támogatásként, az őrület nem is maradt el. Eközben Korda Gyuriék is szították a tömeget, hiába nem volt tökéletes a szájmozgás és a hang szinkronja, és hiába keverték le a Mamma Maria-t szó közben, a tizen-huszonéves tömeg továbbra is fáradhatatlanul ostromolta a kordonokat rajongásával. Olyannyira, hogy megkettőzött számú biztonságinak kellett viszzatartania őket. A Paddy & The Rats éjfél utáni fellépésén a kordon betörését már ez sem akadályozhatta meg, az önfeledt pogózást nem is bírták a fémrácsok. A hallkabb szórakozásra vágyókat a Kicsi Nyuszi Hopp Hopp című darab várta a Szkéné Színház sátrában, a kétszereplős darab megtekintését csak ajánlani tudjuk.

A második nap javában zajlik, ám aki csatlakozna még rengeteg ideje van. Az idő egyre melegebb és a hangulatra nem lehet panasz, az eljövendő programokat pedig az EFOTT oldalán találhatjátok meg.

[caption id="attachment_56575" align="aligncenter" width="574" caption="A galéria megtekintéséhez kattints a képre! (Fotó: Bányai Gábor/Molnár Dániel)"][/caption]

[gallery link="file" columns="2" orderby="title"]