Rögtön az elején tartozom egy coming-out-tal: nem rajongok a gulyásért. Arról szó nincs, hogy bármi bajom lenne vele, de a gulyás tipikusan az az étel, amit soha nem rendelek étteremben. Nem szoktam ajánlani külföldi vendégeknek sem, és úgy egyáltalán, nincs semmilyen viszonyom vele, ellentétben például a halászlével, vagy a csirkepörkölttel. Szülőknél, barátoknál, kerti partin, lehetőleg bográcsban, foszlós fehér kenyérrel bármikor megeszem, de ez az étel, amiből kizárólag házi készítésűt fogyasztok, évente mondjuk kétszer. Ezért érdekelt különösen, hogy az idei Gourmet Fesztiválon kiállító éttermek vajon mivel tudják elkápráztatni a látogatókat ebben a műfajban. Végül öt éttermet próbáltunk ki, köztük három teljesen tradicionális levessel, és két különlegesebbel. Az alábbi sorrend a kóstolás sorrendje, és nem a rangsor.

Babel – Gulyásleves „Babel”

A hamarosan újranyitó Babel levesét gyakorlatilag már akkor imádtuk, amikor elkészült. Ha valamiért gulyást kívánnék, pontosan ez az a rusztikus íz, ami a fejemben van, ugyanakkor a prezentáció: a nagy műgonddal igazgatott mini-répa, a formára vágott, szafttal töltött krumpli, a tetején a kis zellerdarabkák és a végén a pipettával adagolt olíva olaj igazán elegánssá is tették ez a fogást. Gyakorlatilag tökéletes, egy aprócska hibája volt csak: sajnos a mellé tálalt kenyér a leveshez képest klasszisokkal gyengébb volt.

Costes - Gulyás

A Costes standjához elég nagy elvárásokkal érkeztünk, ugyanis egy  alkalommal már volt szerencsénk megkóstolni az étterem gulyáslevesét. Fantasztikus élmény volt akkor, ahogy a kristálytiszta húslevessel leöntött zöldségek tökéletes gulyáslevessé álltak össze a tányérban. Ehhez képest itt ért minket a legnagyobb meglepetés, kék-fehér népviseletbe öltözött nénik rotyogó bográcsok mellett szaggatták a csipetkét. Különösebb komplikáció nélküli, tankönyvi bográcsgulyás, csodálatos foszlós kenyérrel, mint otthon, ahogy kell. Az ízlésemnek talán egy leheletnyit zsíros, de a csipetke pont olyan, mintha anyukám készítette volna.

KNRDY - Bélszíngulyás

A KNRDY-t a legendás minőségű húsok miatt szerettük volna mindenképpen kipróbálni, de a gulyás fénye utólag igencsak elhalványul a többi fogáshoz képest. Ha rangsorolni kéne, talán ez kerülne a dobogó legalsó fokára az összes kóstolt étel közül. A húsra egyébként nem lehet panasz, de egy picit szolidabb fűszerezés jobban engedte volna érvényesülni a prémium konc karaktereit. Ettől függetlenül a fesztivál egyik ár-érték arányú nyertesét itt ettük, és az emberes adag párolt hátszín burgonyapürével jobb választásnak bizonyult, mint a leves.

Jankovich Kúria – Koreai gulyásleves kecskehússal, szárított burgonyával

Az ország (koreaiak szerint is) legjobb koreai konyhája, a rácalmási Jankovich Hotelben található. A kúria konyhája egy egészen különleges ételt hozott idén a fesztiválra, ami nyilván csak a tematika miatt kapta a gulyás nevet, valójában semmi köze hozzá, ne is ilyen elvárásokkal közelítsünk felé. Ugyanakkor egy fantasztikus, igazi lélekmelengető soul-food, nagyon egyszerű, de nagyon tömény, tartalmas leves. Nem egy belépő szintű ázsiai étel, de rutinosabb versenyzőknek bátran ajánlom, az este egyik legfinomabb fogása volt.

Kistücsök – Halgulyás

A balatoni Kistücsök étterem az édesvízi halak nagy mágusa. A fesztiválra is azzal érkeztek, amiben az egyik legjobbak, és nem is okoztak csalódást. Jellegében gulyás, de a halhoz képest meglepően testes, erős, karakteres leves, az a fajta, ami nem csíp ugyan, de valahogy azonnal elered picit az ember orra evés közben. Halrajongóknak kötelező kör, de kezdő halasoknak is ideális, ezt egészen biztosan imádni fogják.