[caption id="attachment_44647" align="alignright" width="206" caption="A galéria megtekintéséhez kattintson a képre! (fotók: Kemény Eszter)"][/caption]

Ahogy kialudtak a fények, a morajló tömeg is elcsendesedett, és kezdetét vette az utazás lélektől lélekig. A pörgős nyitány rögtön magával ragadta a közönséget, egy pillanat alatt megszűnt az idő, a tér, és csak a zene maradt. Posta Victor káprázatos zongorajátéka mindenkit elbűvölt, oly könnyedén osztotta meg figyelmét az éneklés és a billentyűk között, mintha a hangszer nem egy különálló tárgy, hanem testének szerves része lett volna. A jól ismert slágerek átalakultak a keze alatt, a finoman átdolgozott dalok új életre keltek a bársonyos hangú bariton előadásában. A Fényév távolságot, A szerelemnek múlnia kell-t és Michael Buble Everything című slágerét hallgatva mindenkiben felébredt az a bizonyos keserédes nosztalgikus érzés, és gondolatainkba merülve követtük szemünkkel a táncosok bódító mozdulatait.

Miközben a közönség a dallamok útján kalandozott, Tatos Linda, Vaszilenko Eugenia és Kovács Péter táncművészek életre keltették a Madách Stúdió aprócska terét, ami a fényjáték hatására olyan érzést keltett bennünk nézőkben, mintha egy hatalmas, zongora alakú, füstös bárban ülnénk. Az est folyamán színpadra lépett Gallusz Nikolett is, aki hol Barbra Streisand, hol Liza Minnelli, hol pedig Edith Piaf bőrébe bújva kísérte végig mesélőnket a szerelem és az élet rögös útjain. Felcsendült az Óz legismertebb dala, az Over the rainbow, A Chorus Line musicalből a What I did for love és Piaf híres, Könyörgés című száma is.

A műsor folyamán olyan különlegesékkel is kedveskedett nekünk Posta Victor, mint a zongorára és elektromos hegedűre átültetett Purple Rain, Prince egyik legismertebb slágere. A háttérben folyamatosan futó videofilmek tökéletes kiegészítői voltak a táncosokból és zenészekből álló letisztult látványvilágnak. Záróakkordként még meghallgathattuk az Ebony and Ivory valamint a Let it be című slágereket, majd szép lassan visszatértünk a jelenbe, Budapestre, a Madách Színházba.

A közel másfélórás előadás valóságos zeneterápia, amely után felfrissült lélekkel és kisimult arccal hagyhatjuk el a nézőteret, miközben kedvenc dalunkat dúdolva kedvesen mosolygunk a világra.

A lélekfrissítő előadást márciusban 2-án, 5-én és 20-án láthatják a nézők a Madách Színház Stúdió Színpadán, áprilistól pedig havonta 2-3 alkalommal lesz műsoron.

[gallery link="file"]