Colin Falconer A Hárem című könyve csak részben fikció: valós történelmi személyek és események ihlették. Egészen a 16. század elejére utazunk vissza, I. Szulejmán szultán uralkodásának idejére. A regény a jelen számára kevéssé ismert magánéleti szálra koncentrál, és arra, ahogy Szulejmán a történelmi események és a magánélete között próbált egyensúlyozni.

Az oszmán birodalom uralkodójára számos ágyas ácsingózik. Köztük van Hürrem is, neki azonban sokkal több a célja, mintsem, hogy kiemelt státuszt szerezzen. Sikerül neki, elért hatalma egyre nagyobb, ám ez a hatalom nem öncélú. Hürrem egyenesen menetel előre, senkit és semmit nem kímélve, hogy véghezvigye azt, amit egykor, mikor rabszolgaként Szulejmán háremébe hurcolták, eltervezett. A férfit olyannyira megbabonázza a nő, hogy egyre gyengébbé válik, és olyannyira magával sodorja Hürrem iránt érzett vonzalma, hogy az egész birodalmát, sőt az utódjait is veszélybe sodorja.

A lenyűgöző kalandozás a 16. századi történelem török hódításainak korába vezet vissza, és behatóan tanulmányozza a birodalom középpontjaként működő udvart. Azon belül pedig olyan intrikákat és megfontolásokat, melyek egy egész birodalom sorsát változtathatják. És egy nőt, aki egész életét a bosszú alá rendeli. Tudja, hogy milyen törékeny a pozíciója, hát okosabb próbál lenni mindenkinél, és úgy manipulálja maga körül környezetét, hogy pozíciója biztosítva maradjon. De hogy mindezt egy másik személyért tenné? Nem, az ő motivációja egészen más. A könyv erőssége, hogy nemcsak lendülettel vezet minket előre, hanem közben megismerhetjük magukat a szereplőket is. Nemcsak felületes ábrázolást kapunk, hanem látjuk, hogyan működnek, gondolkoznak, valójában mi mozgatja őket. Nemcsak a világot, a kor sajátosságait, hanem a szereplőket is alaposan megismerjük, küszködéseiket, gyengeségeiket, erősségeiket – na és a kínjaikat, amiből szép számmal akad, pusztán azért, mert a kor olyan, amilyen. Sokan, mintha valamilyen nagyon más értékrend szerint működnének, mint az emberek a mai világban, ezáltal az olvasóban marad egyfajta letaglózott, keserű utóíz, például mikor arról olvas, hogy adott esetben min múlhat egy emberi élet. És az, hogy keveredik a valóság és a fikció, még ad hozzá valami furcsa érzetet, az olvasó néha úgy érzi, ilyen csak a mesékben és a rémtörténetekben van.

A történelem tényleg fedi a regény egy részét, és – mivel könyvajánló során nem szerencsés lépésről lépésre leírni a történteket – az olvasót utána arra ösztönözheti, hogy utánanézzen, mi a valóság és mi a kitaláció. Meg fog lepődni. Az RTL Klub épp nemrég tűzte műsorra Szulejmán című sorozatát, mely szintén az uralkodó magánéletével foglalkozik.