Kilenc éve született meg az az Il Divo (jelentése: isteni előadó, a díva férfi megfelelője) pop-opera kvartett formáció, amely négy kivételesen tehetséges, klasszikus zenei képzettséggel és kiváló hanggal megáldott fiatalemberből áll. Régi és új világslágereket adnak elő, harmóniát teremtve a pop és a klasszikus zene között. Repertoárjukban népszerű, romantikus dalok szerepelnek teljes zenekari kísérettel, közelebb hozva ezáltal számunkra a klasszikus zenét. Mind a négy vokalista más-más, páratlanul egyedi karakter, színes egyéniségük, temperamentumuk visz érdekességet előadásukba. A fiatalemberek - az amerikai David Miller, a francia Sebastian Izambard, a svájci Urs Buhler és a spanyol Carlos Marin kvartettjét leginkább egy finom koktélhoz tudnánk hasonlítani, amelyben az értékes hozzávalók együtt egy különleges kombinációt alkotnak. Az már csak a ráadás része, hogy nagyszerű külsővel is rendelkeznek.

Jó estét kívánok, Budapest! - köszöntött minket az Il Divo hat év után újra az Arénában. Ezzel kezdetét vette a show. Hallhattuk a Te Amaré-t, amelyet a Dov'è L'Amore követett, majd sokunk nagy kedvencével, az Everytime I look at you című dallal bűvöltek el minket. Ám nincs Il Divo-koncert a mindannyiunk által jól ismert My Way nélkül, amelyet ezúttal Frank Sinatra előadása nyomán a szlovák szimfonikus zenekar kísért - ellenállhatatlanul.

[caption id="attachment_34689" align="aligncenter" width="660" caption="A fiúk a szeptember 20-i, budapesti koncerten (MTI Fotó: Mohai Balázs)"][/caption]

Az opera és a pop műfaj határán olyan remekül mozgó zenekar musicalbetéteket is hozott széles repertoárjából a hálás közönségnek. Hallhattuk tolmácsolásukban Andrew Lloyd Webber szerzeményei közül az Evitából Eva Peron Don't Cry For Me Argentina című dalát felcsendülni. A lelkes tapsért cserébe élete legkedvesebb élményeit osztotta meg velünk a négyes. Meséltek a családjukról: feleségekről, gyerekekről, édesanyákról. A Mama című dalfeldolgozásukkal minden jelen lévő édesanya szemébe könnyeket csaltak.

Az elmúlt 9 év egy gyönyörű utazás volt. „Örülünk, hogy itt lehetünk” hangzott el magyarul is, amelyet a közönség hangos ovációval jutalmazott. A négy énekes hol felváltva vitte a prímet a dalokban, hol lenyűgözően erőteljes duettel, kvartettel varázsolt el minket. A zenekar multikulturális jellegére utal, hogy a dalok nem csak angol nyelven szólaltak meg, hanem spanyolul, olaszul és franciául is hallhattuk a fiúkat énekelni. Habár mindannyian más nemzetiségűek, közös bennük, hogy a szerelem titkos, ám egyezményes nyelvén énekeltek hozzánk.

Az előadást stílusosan a Time to say good bye című dallal zárták, a búcsúban ott volt a remény, hogy nem soká újra láthatjuk, hallhatjuk őket.