Kultography

A Csiga vidám útja és Palya Bea nagy pocakja: hangulatjelentés Kapolcsról

A Csiga vidám útja és Palya Bea nagy pocakja: hangulatjelentés Kapolcsról

Gulyás Ildikó írása itt: - 2012-07-30 19:30

Délután a már évek óta megszokott lángosozással kezdtük a felderítést. Előkerült egy utcazenész, aki a kőhíd szélét foglalta el és hangolt. A vásározók kipakolták portékájukat, kürtőskalács-illat szállt a Malomsziget fölött.

Este 9 órakor kezdődött a Kányádi est a Kaláka Versudvarban. Ami sajnálatos volt, a költő maga nem tudott eljönni, de a Kaláka együttes ezt hamar feledtette. Lackfi János költő bevezetője után olyan megzenésített versek csendültek fel, mint a Villon ballada, A dél keresztje, Vannak vidékek legbelül, és az este címét viselő Valaki jár a fák hegyén. A szünetekben Gryllusék felváltva meséltek a költőről humoros anekdotákat. Annak ellenére, hogy a világ éppen az Olimpia megnyitó ünnepség miatt égett lázban, az udvar megtelt, minden zeneszám után felhangzott a vastaps.

Szombaton, menekülve a meleg elől, jó hűvös helyszíneken kiállításokat kerestünk fel. A Szertárban Szabó Csaba néptáncos és helytörténész fotókiállítása látható, ami feleleveníti az első Művészeti Napok hangulatát. Kissé mosolyogva nézegettük a képeket, amiken többek között a 22 évvel ezelőtti Fábri Sándor, Nagy Fero és Márta István, valamint az akkori falusi élet elevenedik meg – fehéren-feketén. A Kávéházban ugyancsak Csaba helyi kutatásainak tárgyait nézhettük meg, amiből tavaly Kapolcsi útilapok címmel egy könyv is született.

Pihenésnek szánva két órakor benéztünk a Palya Udvarra, ahol Hangosbeszélő címmel Gryllus Dorkával beszélgetett Palya Bea. Bea babát vár, Dorkának pedig van egy 4 és fél hónapos kisfia. A beszélgetés alaptémája máris adott volt: hogyan tudja Dorka az anyaságot a munkájával összeegyeztetni. Jókedvű, színes beszélgetést hallhattunk, amit még emelt az a tény is, hogy Gryllus Dániel, Dorka édesapja éppen előttünk ült, és ő is be lett vonva a párbeszédbe. Zene, tánc és jókedv reggeltől késő estig mindenfelé. És persze a nyári meleg. Behúzódtunk a Manóudvarba, ahol egy kis tó mellett Bubutimár Éva keramikus kiállítása látható, a Hempergőben pedig kicsit nyújtózni is lehet. A gyerekeknek éppen Császár Levente mesemondó mesélt manókról és tündérekről. Este ismét az előző napi sikeren felbuzdulva, a Kaláka Versudvart választottuk. A téma most József Attilavolt, Galkó Balázs vendég közreműködésével. Nem csalódtunk. Az udvar tele volt, a vastaps elsöprő. A zeneszámok között Balázs olvasott fel egy-egy verset, bizonyítva, hogy a nagy költőnk néha nehezen emészthető verseiben is ott van a humor. Körbenézve a közönségen, gyerekeken, felnőtteken, mindenki feszülten, csillogó szemmel figyelt. A Kaláka sok évtizedes sikerét találgattuk. Nézve és hallgatva az együttes tagjain, az első akkordtól az utolsóig a zene határtalan szeretete és öröme ragyog.

Katlan Tóniéknál minden nap a cigány húzza, annyira jól, hogy még a táncolni nem tudókat is megmozgatja. Az udvar mellett nem tudtunk mi se csak úgy elmenni. Egy vásáros fesztiválról vásárfiát is illik hazavinni, így körbenéztünk a standok között. Ékszerek, ruhák, kerámiák hatalmas választéka található a falu udvarain, és a Malomszigeten, természetesen kézműves formában. Mindenfelé különleges sajtokat lehet kóstolni és vásárolni, aminek mi se tudtunk ellenállni. A jó illatok elcsábítják a nézelődőket, bármerre is járnak. Éhes senki se maradhat, a faluban mi csak 40 ételt kínáló egységet számoltunk össze, de ennél még több lehet.

Egy kis üröm azért vegyült az örömbe. A programfüzet kisebb és szürke lett, minthogy a régen bevált és várva várt rendezvények közül több is hiányzott. A Gástya most üres volt. Nem volt színdarab, amit ha esett, ha fújt, mi mindig teltház mellett néztünk. Sőt, a színdarabok teljesen kimaradtak most.  Hiányoltuk a nagykoncerteket Taliándörögdön vagy Monostorapátiban a focipályán. Bár Taliándörögdön vannak kiállítások, és előadások, az emberek inkább csak a Klastrom miatt mennek. Nem közlekedik a Csigabusz sem, ami Völgyunikumnak számított. Nekünk hiányzott az izgalom, hogy felférünk e a tömött buszra. Kárpótolt azonban valamennyire minket a Kaláka Versudvar és a Palya Udvar színessége.

Egy biztos: a hangulat elragadott, jövő hétvégén ismét lejövünk Kapolcsra.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása