Téa Obreht: A tigris asszonya (Cartaphilus)

Téa Obreht mindössze 27 éves mégis olyan érett művet írt, amelyet idősebb, már számos regényt a hátuk mögött tudó írók is megirigyelhetnének. Téa Belgrádban született, hétévés volt, amikor családjával együtt Ciprusra költöztek, majd öt évvel később már Amerika volt az otthona. Téa már fiatal íróként számos sikert könyvelhetett el, A tigris asszonyával tavaly elnyerte a legjelentősebb brit női irodalmi díjat, az Orange Prize-t. E tettével pedig a díj történetében ő az eddig legfiatalabb győztes.

Noha Téa már rég nem él a volt Jugoszlávia területén, első regényével mégis e területre tért vissza. Egy háború után épp magához térő balkáni országban Natalia megpróbálja feltárni nemrégiben elhunyt nagyapja halálának rejtélyes körülményeit. Kutatási kiindulópontját az idős férfi kedvenc olvasmánya, A Dzsungel könyve adja, illetve mendemondák, amelyeket a lány gyerekkori közös sétáik során hallott a nagyapjától. A történetek közül a legkülönösebb, amelyet sosem mesélt el neki az elhunyt: a tigris asszonyának legendája. A fiatal doktornő csak úgy kaphat választ a kérdéseire, ha megpróbálja megismerni és megérteni azt a távoli, elfeledett, népi hiedelmekkel és babonákkal teli világot, amelyből a férfi elindult.

Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas (Agave)

Még egy vámpíros történet – gondolhatnánk. Ez részben igaz is, azonban Glen Duncan műve szerencsére nem a tizenkettő egy tucat kötetek közé tartozik, még ha a témája egy ma oly népszerű, sokszor már elcsépelt világba kalauzolja is az olvasót. Ez a könyv sokkal inkább szépirodalmi mű, mint egyszerű vérfarkas-történet, kitűnő fogalmazás, remek karakterábrázolás, tökéletesen kiművelt mondatok jellemzik. Az utolsó vérfarkas gyönyörűen megírt, egyszerre humoros és megrázó, intelligens mű.

Jake Marlowe vérfarkas, ráadásul az utolsó, ezért veszélyben van. Akik ki akarják irtani a faját, rá vadásznak. De Jake-nek nem csak az üldöztetéssel kell megküzdenie, hanem a magánnyal is. A férfin eluralkodik a depresszió, s már azt fontolgatja hogy végez magával, nem törődve azzal, hogy e tettével egy több ezer éves legendát fejezne be. Jake-nek a következő holdtöltéig van ideje arra, hogy meneküljön és lelkileg is összekapja magát.

Juan Pablo Villalobos: Bunkerzsúr (Libri)

A mexikói író könyve a témája ellenére bájos. Tényleg. Dacára annak, hogy a maffiáról és gyilkosságokról esik benne szó, az olvasó számtalanszor elmosolyodik rajta, olykor még fel is nevet. Hogy mi ennek az oka? Az, hogy Juan Pablo remek stílusban írta meg a történetet, amely egy mexikói drogbáró egyetlen fiáról szól. Az eseményeket Tocstli, a tizenegyéves fiúcska meséli el nekünk, gyermeki természetességgel beszél a gyilkosságokról.

„Valójában sokféleképpen lehet hullát csinálni, de a legtöbbször alkalmazott módja a testnyílásos. A testnyílás egy szabályos lyuk, amin, ha ilyet csinálsz valakinek, kifolyik a vére....”
Tocstli palotában lakik, annyi kalapot és játékot kap, amennyit csak akar, tigriseket és oroszlánokat tarthat a kertjében, és a vágyát még akkor is igyekeznek teljesíteni, ha épp egy pár libériai törpevízliovat kér a születésnapjára. Az élet „zavartalanul” folyik, ám amikor a mindentől elzárt bunkerpalota tévéjén egyre több hullát mutatnak, az üresnek hazudott szobákból előkerülnek a gépfegyverek, ő pedig egy Afrikába tartó repülőgépen találja magát. Gyorsan rá kell jönnie, hogy a világ mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek elképzelte...

Rados Virág: A visszakapott élet (Jaffa kiadó)

Rados Virág már első regényében is egy nehéz, bármelyik nőt érintő témával foglalkozott, ugyanezt folytatja most megjelent könyvében is. Virág első könyve Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye címmel jelent meg, új könyvében hőse depressziós időszaka utáni éveit mutatja be. Mindkét mű igaz történet alapján íródott.
A történet főszereplője Péceli Rita, akit súlyos betegség – mellrák – támad meg: a hír hallatán Rita először megzuhan, utána pedig felveszi a harcot és végül a történet bebizonyítja, hogy a legnehezebb helyzetből is lehet kiút. Persze ehhez fontos a barátok, társak szeretete és segítsége. Rita hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és az igazi hivatását is.

Bíró Szabolcs: Non nobis Domine 1. – Kelet oroszlánja (Ulpius-ház)

Bíró Szabolcs a történelmi regények magyar mesterének készül. Az előző, Sub Rosa című regényében még találtunk némi kivetnivalót, a Non nobis Domine első része azonban már lényegesen jobban megírt, izgalmas regény, amely 1291-be repíti vissza az olvasót.

Akkon ostromával a mamelukok végleg kiszorítják a kereszteseket a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag úgy dönt, huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra - otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A férfi Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét, tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle. De a férfi hiába igyekszik, Attilát nehéz megzabolázni, túlságosan is vágyik a szabad életre.

Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándor énekes, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét...