[caption id="attachment_22171" align="alignright" width="300" caption="Fotó: Hrotkó Bálint"][/caption]

Borka meséje egyszerre szól minden hétéves gyerekről, és repít el minket egy izgalmas fantáziavilágba, Mumusföldre. Borka nem jó kislány, verekszik, falra köpi a spenótot, több a fekete pontja az iskolában, mint a piros, és hatalmas rendetlenség uralkodik az ágya alatt. Egy napon el is jön érte saját privát mumusa, Mamusz és elrabolja őt Mumusföldre, a rosszgyerekek gyűjtőhelyére.

Pálfi Kata Jászai Mari-díjas színművész kisfia születése után egy aranyos mesével tér vissza a színpadra. „Az elmúlt egy évben úgy éreztem, a kialakult gazdasági helyzetet látván, hogy muszáj vagyok a saját kezembe venni a sorsom. Hiába a rengeteg díj, mégsem láttam a szülés után az esélyt a visszatérése.” A megoldás egy bábjáték lett, amit férjével, Fehér Dániellel, közösen találtak ki. Az anyagi keret szűkőssége miatt, a produkciót saját kezükbe véve, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a MaNNa Kulturális Egyesületet segítségével hozták tető alá. S bár ez egy közös produkció, hiszen férje mellett Fige Attila (a darab rendezője – a szerk.) is részt vett a történet kialakításában, magát a szövegkönyvet Kata jegyzi. „Először a jelenetek voltak meg, majd a versek, s végül összeállt a mese egy kerek történetté. Nem áll messze tőlem az írás, a Színművészeti Egyetem előtt az ELTE Bölcsész karára jártam, és már akkor is sokat írogattam.”

Persze egy bábjáték megírása, azért nem ilyan egyszerű. „Borka karaktere igen kalandos úton született meg, először például még Lénának, Magdalénának hívták. Azonban kiderült, hogy van egy Mumus nevű musical, amiben szintén Léna a főhős. Nem szerettem volna semmilyen áthallást, így elkezdtünk a stábbal közösen gondolkodni, hogy mi legyen a kislány neve, és egyszer csak beugrott a Borka. Így lett a mese hőse Hajnal Boróka, aki nem egy édibédi, cuki kislány, sőt kifejezetten egy vagány focista kiscsajról van szó.”- magyarázza mosolyogva Kata.

Borka meséje kedves és egyszerű, nem nézi le a gyereket, de nem is akar Platóni filozófiát tanítani nekik. Egyszerűen csak szórakoztat, miközben néminemű tanulsággal is szolgál. „A történet szerint Borka három megoldandó problémával találja szembe magát: a rendetlenséggel, a főzelék undorral és a hisztivel. A helyszín pedig nem más, mint Mumusföld, ahonnan csak akkor kerülhet haza, ha ezt a három problémát megoldja.”

Na nem kell attól tartani, hogy gyermekünk miután megnézte a Borka Mumusföldönt, hirtelen megszereti a spenótot vagy a tökfőzeléket, vagy rátör a rendmánia, esetleg soha többé nem lesz hisztis, de talán egy-két nap erejéig, még fel tudják a kedves szülők használni a mumus mesét a kacat halom feloszlatására. Hiszen Borka mumusai nem akármilyen mumusok! „Gyereksétáltatás közben a darabról beszélgettünk Danival, amikor eszembe jutott, hogy mi lenne, ha valójában a mumusok nem valami szörnyek lennének, hanem a rossz gyerekek. Olyan rossz gyerekek, mint Borka, akik átkerültek Mumusfölre, de nem tudták megoldani a problémákat, és ezért mumussá váltak.”

[caption id="attachment_22174" align="aligncenter" width="670" caption="Fotó: Hrotkó Bálint"][/caption]

Mumusföld csapdája nem holmi könnyű büntetés, ami alól ki lehet bújni, hanem nagyon is komoly következményekkel jár, ha valaki ott találja magát. Pöttyössé, csíkossá, színessé válik, és szép lassan elfelejt mindent, a focit, a nagyi sütijét, a babája nevét, és elfelejt mindenkit, az anyukáját, az apukáját, sőt még a saját nevét is. A mese azonban mindezt roppant bájosan tálalja, így nem kell megijedni, hogy a gyerekek elsírják majd magukat az előadáson.

„A bábokat Miareczky Edit készítette, ő a látványtervezője a darabnak. Sokat beszélgettünk arról, hogy az emberek fejében a mumus mindig egy nagy darab, szőrös valami, ami ijesztő. A mi célunk viszont nem az, hogy félelmet keltsünk a gyerekekben, hanem hogy olyan cuki mumusokat hozzunk létre, akik az egyes problémákhoz is jól kapcsolódnak. Például a Kacat-hegy mumusa Rúfusz, a nyugalmazott Kaptár őr és Méhraj kutató, azért egy darabokra szakadt medve, mert szinte minden gyereknek van egy ilyen agyon szeretett, szanaszét eső, toldozott, foldozott mackója. A főzelék tenger révésze, pedig azért néz ki úgy, mint egy óriási sáska, mert egyrészt a zöldségeket, másrészt az evezést is szimbolizálja. Borka privát mumusa, Mamusz pedig az ágy alatt elveszett pöttyös mamuszra utal.” A cuki mumusok mellett, igényes zene is szól, amit Nyitrai László jegyez.

Borka, mert rossz kislány volt, Mumusföldre kerül, de az, hogy vajon sikerül-e neki hazajutni, hogy képes-e meggyőzni a bírákat jóságáról, annak mindenki maga járjon utána az Ódry Színpadon április 12-én és 22-én.