Én magam jobban érdeklődöm a XX. századi történelem iránt a maga komplexitásával és erős családi kötődéseivel, mint például II. Lajos királyhoz vagy Decebál dák király halált hozó kincséhez. Természetesen ezek a mondák is szerepelnek a könyvben, így helyet kapott I. (Habsburg) Miksa és gróf Zrínyi Miklós esete a pozsonyi országgyűlésen, a repülő holttestek története Buda és Pest között, illetve Drakula visegrádi látogatása is.

De, miként kapta meg például Sopron a "hűséges város" címet? Sokan csak a népszavazásra emlékeznek, amelynek nyomán Sopront 1922. január 1-jén visszacsatolták Magyarországhoz. Arra viszont már jóval kevesebben emlékezhetnek történelmi tanulmányaikból, hogy bár a város Magyarországhoz került, a járás nagy részét, 21 községet, több mint 25 ezer lakossal Ausztriához csatolták, mert ezeket a népszavazás nem érintette. Ennél talán még kevesebben tudhatják, hogy a visszacsatolást emléktörvényben is megörökítették, amelynek szövege ma is fellelhető, és egészen 2007-ig, az úgynevezett deregulációs törvény kihirdetésééig hatályban is volt.

Menjünk tovább. Darázsfészekbe nyúl, aki az 1956-os forradalom hátteréről közöl bármilyen állítást, mégis érdekes újra és újra elgondolkodni azon, hogy mik vezettek az 1956-os forradalom kitöréséhez és milyen szerepe volt a Corvin köznek, illetve az azt védő Pongrátz Gergely parancsnoknak az események szövevényében. A könyv egyik fejezete arról szól, hogy nem a KGB készítette elő a forradalmat, erre pedig több összefüggés is utal. A harcokról sokat beszélnek, sokat mutatnak a tévékben, de arról már kevesebb magazin- és emlékműsor számol be, hogy Pongráczék egy korábban elfogott szovjet ezredest később elengedtek, (és a harcokat is máshová igyekeztek áthelyezni), miután megtudták tőle, hogy a szovjet tüzérség már bemérte a helyet, így komoly esély van arra, hogy az ott maradók csapdába esve halnak hősi halált. A témában kapcsolatban olvashatunk arról is, hogy Kádár János mennyire számolt azzal, hogy az 1953-55 között történt negatív változások olyan rossz hatással lesznek a lakosságra, hogy azok valamilyen nyugtalan helyzetet idéznek elő az országban.

Aki azonban mégis a középkori legendák iránt érdeklődik, olvashat Báthori Erzsébetről, akinek állítólagos rémtetteiről számos könyv is megjelent, sőt, filmet is forgattak róla, igaz, későbbi kutatások szinte biztosan állítják, hogy a szörnyűséges cselekedetek - mivel először erről írásos emlék a nemes asszony letartóztatása után 119 évvel jelent meg Turóczi László jezsuita szerzetes tollából, latin nyelven, ugyanakkor tudvalevő, hogy Báthori Erzsébet kálvinista volt.

Néhány kiragadott példa után annyi biztosan állítható, hogy ez a kötet - bár meglehetősen hatásvadász - ez javára válik, hiszen azokat az olvasókat is feltehetően rabul ejti, akik a történelmi összefüggések iránt eddig nem éreztek magukban túlzott kíváncsiságot.