A darab öt különböző jelenetből áll, melyek mindegyike a női-férfi kapcsolatok problémáit tárgyalja. Láthatunk egy első randit, és kiderül, hogy a társkereső újságok hirdetései bizony kacifántos helyzeteket produkálhatnak. De megtudhatjuk azt is, hogyan reagál egy meleg üzletember, ha asszisztense különleges ajándékkal próbál kedveskedni neki. Elhangzik a menyegzők örök felszólítása is: „Esküvő van, mosolyogj!”, miközben Toby harmadszor próbálja oltár elé lökdösni testvérét Angelát. Megismerkedünk egy öreg színészházaspár mindennapjaival, és betekintést nyerünk egy válás előtt álló pár utolsó „kényszernyaralásába” is.

Peter Quilter fergeteges komédiáját ezúttal Dolmány Attila, Herendi Gábor, Fonyó Gergely, Lang Györgyi, Nagy Viktor valamint Megyeri Zoltán álmodta színpadra. A rendezői tömeg mellett, a jelmeztervezők is jelenetenként váltakoznak, az Artista, Katti Zoób, Manier – Németh Anikó, Náray Tamás és Herczeg Zoltán ruháiban is láthatjuk az este folyamán a két főszereplőt, Pindroch Csabát és Verebes Lindát, akik egyben a darab producerei is.

„Van kettőnk között, a feleségem és köztem egy hihetetlenül erős kapcsolat, ami csak együttélés során alakulhat ki. Van, amikor az apjának tekint, van, amikor a fiának, az ellenségének, a testvérének, a szolgálójának vagy épp az urának. Pont ezért az előadás öt jelenete egy másik életben, akár velünk is megtörténhetne. Nem raktuk még össze az egészet, nem tudjuk még, hogy fogjuk bírni fizikailag, szellemileg. Oda kell majd figyelnünk és be kell osztanunk az energiánkat.” – nyilatkozta Pindroch Csaba a főpróba előtt egy héttel. „Az öt rendezőt azért választottuk, mert valami szokatlant akartunk, valami újat. Azt szerettük volna, hogy ez az előadás a Linda és én közöttem lévő kapcsolatról szóljon. Úgy gondoltuk, ha a darabot szétosztjuk olyan emberekre, akik nagyon motiváltak, de még nem gyakorlottak a színpadi rendezés világában, ellenben az életet iszonyatosan ismerik, akkor általuk elérhetjük a célunkat.”

Dolmány Attila, a harmadik jelenet rendezője, amelyben a múmiákra hajazó, fátyolba göngyölt menyasszony lassan elindul a házasélet felé, majd elered az eső, és még a kávé is ráborul, így nyilatkozott az utolsó próba után: „Amikor áprilisban Csabáék felkértek, hogy rendezzem meg az egyik jelenetet, nagyon meglepődtem, de rögtön elvállaltam. Már gondolkoztam rajta előtte is, hogy kipróbáljam magam rendezőként, de akkor még úgy voltam vele, hogy jó vagyok én színésznek, még nagyon sok szerep vár rám a rendezői szék előtt. Aztán elmondták azt is, hogy összesen öt rendező lesz, és teljesen megdöbbentem. Hiszen öt különböző ember stílusát, személyiségét, gondolatait, terveit és - nem utolsó sorban - napirendjét összeegyeztetni iszonyatos nagy munka, mind a mai napig az. A nyár elejétől kezdve folyamatosan dolgoztunk, húztuk a szöveget, fordítottunk, átírtunk, de most így egy héttel a nyilvános főpróba előtt én úgy érzem, hogy ez már egy majdnem kész, végleges előadás. Legalábbis az én jelenetemben biztos vagyok. A Mr. és Mrs. egy iszonyatosan komplex darab, egyik jelenet sem ad igazán válaszokat sem a párkapcsolatokra, az életre vagy bármi másra vonatkozóan, inkább nyitva hagy kérdéseket. Azt próbáljuk általa üzenni a nézőknek, hogy megéri figyelni a másikra, megéri szeretni egymást, mert ha emberi módon viszonyulunk a másikhoz, akkor az rengeteg élménnyel, örömmel gazdagítja az életünket.”