Úgy tudom, a márciusban, Nyíregyházán megrendezett Gengszterek Éjszakája olyan óriási siker volt, hogy július 15-én Balatonfüreden, augusztus 7-én pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is felléptek. De sokakat talán ennél is jobban meglep, ha téged énekelni hallanak.

Igen, egy ideje próbálkozom így is bekerülni a köztudatba. Hetente kétszer járok énektanárhoz, és szerinte nem vagyok reménytelen eset (mosolyog). Remélem, egy-két  éven belül komoly előrelépést teszek majd ezen a területen, amit nagyon fogok szeretni.

Tehát jól értem: zenés irányba fogsz elindulni?

Abba is. Ma Magyarországon egy színész nem teheti meg, hogy csak egy dologhoz értsen. Vegyük például Hajdú Steve-et, aki egyszerre humorista a Heti Hetesben, komoly prózai darabok főszereplője, és a Producerek után a Spamalotban is az én musicales partnerem.

Korábban azt nyilatkoztad, hogy a Spamalot nagy változást hozott az életedben.

Igen, mert miután jelentkeztem a meghallgatásra, és megkaptam Herbert szerepét, el kellett kezdenem énektanárhoz járni.

Hogyan emlékszel vissza a castingra?

Nagyon vicces volt: bementem, mint aki addig még soha nem láttam mikroportot.

Ezt azért nehezen tudom elképzelni...

De, tényleg így volt. Én vagyok az a színész, aki a Vígszínházban játszott ugyan zenés darabokban, de sosem énekelt. A Padlásban én voltam a néma Meglökő, a Dzsungel könyvében pedig Buldeo, aki az elején bejön, rikkant kettőt, majd onnantól kezdve csak szöveges része van a darabban. Illetve játszottam még a Szent István körút 14. című darabban, amiben szintén nem énekeltem – mondja, miközben jó néhány jégkockát tesz az üdítőjébe.

Nem árt a hangodnak a jég?

Áh, ezeken a félelmeken már rég túl vagyok. Szerintem, ha a technikád jó, és lelkileg rendben vagy, akkor szárnyalni fog a hangod. Mindegy, hogy mit iszol, illetve az is, hogy mennyit. Nézd csak meg az amerikai rockipar rosszfiúit, Mick Jaggert, Steven Tylert...

Apropó  rosszfiúk: hogyan kerültél be a Gengszterek Éjszakája című show-ba? Mert bár Mészáros Árpád Zsolttal régóta barátok vagytok, úgy tudom, még nem léptetek fel együtt...

Eddig. De Árpival korábban is beszélgettünk már arról, hogy szerveznünk kellene közös fellépést. Idén meghívott Nyíregyházára, hogy a születésnapján rendezett koncerten Vastag Csabival legyünk mi ketten a sztárvendégek. A mi hármasunknál a Gengszter-Show ötlet a kezdetektől fogva kézenfekvő volt.

Te is beleszólhattál abba, mit lát majd a közönség?

Persze, ez abszolút közös munka volt. Az ötlet Árpi csapatától ered, de amikor elmesélték, azonnal rábólintottunk Csabival. A lényeg, hogy három olyan srác - Vastag Csabi, ő és én - álljon össze, akiket elsőre sokan a rosszfiúk közé sorolnának, de valójában jószívű, vidám, közvetlen pasik vagyunk. Viszont érdekesen alakul a nyarunk. Ugyanis eléggé nehezen egyeztethetők vagyunk mi hárman, ezért evidens volt, hogy előbb-utóbb bővülni fog a gengszter csapat. Így Balatonfüreden egy új felállásban láthat minket a közönség: Árpihoz és hozzám Miller Zoli csatlakozik „gengszterkedni”, a Margitszigeten viszont ismét Csabival leszünk. Ősz elejére elkészül a koncert „mini” változata is: „Gengszterek négyszemközt” néven tartunk országszerte talk showkat, amelyekben kicsit kötetlenebb formában leszünk „kettesével” láthatók. Négy gengszterből kettő csak ráér egy térben és időben, nem? (nevet)

Korábban mi is beszélgettünk már arról, hogy nem szereted ezeket a kategóriákat, mint például fekete és fehér, vagy jó fiú és rosszfiú.

Tényleg nem szeretem. Mert ha rosszfiúnak bélyegeznek, rögtön eljátszom egy olyan jófiút, akinél jobb nincs is a Földön.

Ez elég ellentétes személyiségre vall.

Az is vagyok. Bár ez ma már nem olyan szélsőségesen van bennem, de azért megvan - jó adag szenvedéllyel fűszerezve.

Pedig Szűz a horoszkópod, ami általában nyugodt, visszafogott, rendszerető...

Az aszcendens is számít, ami nálam Ikrek. És inkább ez nyomta rá a bélyegét az életemre.

Állítólag az évek múlásával egyre inkább az aszcendensünk kerül előtérbe.

Érdekes módon ez nálam épp fordítva van. Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre fontosabb számomra a rend, a rendszer, a szabályosság. Mostanában például gyakran kapom magam azon, hogy rendet csinálok otthon, mert az a lelkemnek is jó.

Ez a rendszeretet és pontosság a szövegtanulásra is kihat nálad?

Én nem hagyományos módon tanulok szöveget, hanem a színpadon memorizálom. Ez nem lustaság a részemről, hiszen próbáltam otthon is, de ha nem tudom szituációhoz kötni, akkor nem megy a fejembe. Ugyanez igaz a zenére is: nem tudok egy dalt megtanulni, ha nem értem, hogyan épül fel, melyik szó mit, miért, hogyan követ. Ha viszont megértem, akkor nemcsak megtanulom az adott dalt, hanem az enyém lesz.

A gengszter show koncepciójával könnyen tudtál azonosulni?

Abszolút. És azt például én javasoltam, hogy vigyünk bele egy kis swinget, mert az nagyon közel áll hozzám.

Robbie Williams swinges CD-je megvan?

Persze! És jó tanulóidőszak volt meghallgatni, illetve megnézni a Royal Albert Hallban felvett DVD-t. Azt szerintem azóta sem múlt felül senki.

Szerinted a zene, a ruha vagy a fellépés teszi a gengsztert?

Talán akkoriban kellett volna születnem, hogy ezt meg tudjam ítélni (mosolyog). Most inkább csak eljátszom, hogy az vagyok. De belőlem nem lenne jó gengszter: ahhoz kegyetlenség is kell, ami belőlem hiányzik. Ott van viszont a csibészségem, amiből nagy adag jutott a show-ba is.

Le merném fogadni, hogy már gyerekkorodban is nagy csibész voltál.

Igen, az voltam. És a fiamon, Noelen is látom, hogy nagy csibész lesz. Vagy talán máris az.

Nem esett messze a fájától.

Nem. Elképesztően okos kissrác, de ezzel együtt elég önfejű is tud lenni.

Vajon kire hasonlít...

Hát, nem is tudom (nevet). Gyerekkoromban én is minden tiltott dolgot megcsináltam. Ha valaki azt mondta, nem mehetek ki az ajtón, én biztosan átmásztam a kerítésen, csak azért is. Szegény szüleim... szerintem Apám ősz hajszálainak a kilencven százalékát én okoztam. (mosolyog)

Ha visszamehetnél az időben, van bármi, amit másképp csinálnál, vagy amit nem tennél meg újra?

Nem. Mert minden kell: ha hibázunk, egyszer vagy akár többször is, az azért van, mert tanulnunk kell belőle. És a hibáinkat addig követjük el, újra és újra, amíg meg nem tanuljuk a leckét.

Apropó  tanulás  és fejlődés: számtalan különböző lehetőséget kaptál filmekben, színházban, szinkronban, de felléptél divatbemutatókon is...

Minden szerepnek örülök, mert itt nemcsak arról van szó, hogy ezeket én formálom meg, hanem ezek engem is formálnak. Minden lehetőség által többek leszünk.

Van olyan színpadi szerep, vagy szereptípus, amit leginkább szeretsz játszani?

Nem. Számomra nem lényeges, milyen karaktert alakítok, csak kihívás legyen benne. Azt szeretem.

Biztosan megkérdezték már, van-e szerepálmod.

Nincs. Abban hiszek, hogy mindig azok a szerepek találnak meg, amiket el kell játszanom. Ha lenne szerepálmom, nem is tudnék az "itt és most"-ra koncentrálni. Pedig ez az igazi csoda.