A szekció zsűrijét Molnár György és Bollók Csaba rendezők, valamint Gelencsér Gábor filmesztéta alkotja.

A Botcsinálta doktor című filmben Moliére klasszikusának Kazinczy-feldolgozását láthatjuk hamisítatlan zempléni környezetben. Márai Sándor 1960-as rádiójátékát vitte filmre Sipos József A titkos szám című alkotásában, amelyben a hétköznapi ember küzdelmei elevenednek meg a szocializmus időszakában. Antigoné alakjához nyúlt Dettre Gábor tévéfilmjében, amely a közismert szophoklészi történetet dolgozza fel úgy, ahogy még nem láthattuk. Apacsok címmel készített TV-filmet Török Ferenc, aki az 1956 utáni passzív ellenállás egyik különös formájáról készített filmet. Sára Júlia filmje, a Bulvár egy fiatal rendező szárnypróbálgatásairól szól, és arról, hogy meddig mehet el az első művéért egy fiatal filmes. Miklauzic Bencét Mikszáth Kálmán alakjai ihlették meg, amikor elkészítette Éji séták és éji alakok című filmjét, amely az 1800-as évek végén játszódik, és a Pesti Hírlap főszerkesztője, Rikner Mihály életét követi nyomon. A Fehér nyíl című film az unalomig átlagos életű makett építő Kis életébe enged belátást, egészen pontosan egy váratlan, a múltból jövő fordulatra. A filmet Babos Tamás rendezte.
Gothár Péter Hangyatérkép című filmje az emberiség saját, ismétlődő történeteiről, és az ebben egyedi és mással össze nem hasonlítható emberi sorsról szól. A Hazafelé – Hajónapló ’89-09 című film három, egymással párhuzamosan futó történetet mesél el, amelyek mindegyike egy-egy ember életének fordulatával végződik. Horváth Lili filmjében Garaczi László műveit használta fel. Az emberi jellemről, és annak változásáról, múlékonyságáról készített filmet Reisz Gábor Judith Keith címmel. Esztergályos Károly is történelmi vizekre evez, a Szégyen – Töredékek a huszadik századból című alkotás két emlékezetes történelmi dátum, 1942 és 1949 (vérengzés Újvidéken és a Rajk-per) körül mozog, és megmutatja a történelem végzetes hatalmás az egyénnel szemben. A nagyközönség már nagyon várta Mátyássy Áron filmjét, a Tanár úr kérem!-et, nagy örömükre szolgálhat, hogy a TV-filmes szekcióban megtekinthetik Karinthy Frigyes utazását koponyája és emlékei körül. Cserhalmi Sára egy Parti Nagy Lajos Novellát, a Vadhuss-t vitte filmre, amelyben egy család nyaralásának egyetlen szerencsétlenül sikerült délutánját ismerhetjük meg.

A filmekről további tudnivalók és vetítési időpontjaik a Magyar Filmszemle hivatalos oldalán olvashatók.