A magyar rendező személyesen veszi majd át a díjat április 2-án, a fesztivál nyitónapján. A legutóbbi díjnyertes alkotása, A torinói ló is hamarosan bemutatásra kerül Törökországban. A produkció a hongkongi filmfesztiválon is a program része lesz, bemutatójára a hírek szerint az összes jegy elkelt.
A darab amellett, hogy a legjobb új musicalnek ítélték, elnyerte musical kategóriában a legjobb színésznő és a legjobb mellékszereplő díját. A Legally Blonde az azonos címmel futó, 2001-ben bemutatott film Reese Withespoon főszereplésével óriási siker volt, és úgy tűnik Doktor Szöszi a színházban is hódít.
Csütörtöktől kerül a budapesti mozik műsorába a film, amely tavaly májusban a cannes-i filmfesztiválon az Un Certain Regard elnevezésű válogatásban elnyerte a FIPRESCI díját, majd számos fesztiválon, így Szarajevóban, Miskolcon, Rigában, Zürichben, Pécsett, Moszkvában, Bitolában és Cottbusban nyert különféle elismeréseket. Emellett megkapta a Magyar Filmkritikusok Szövetségének díját a legjobb rendezésért és a legjobb fényképezésért.
A történet egy ápolónőről szól, aki már-már végérvényesen belefásulna munkájába, amikor egy régi barátság felélesztése kapcsán hirtelen új fordulatot vesz az élete. A "belső road movie" erről a kalandról szól, és a rendezőnő szerint a nézők aktív együttműködésére is számít a filmben, hiszen a Piroskával szembejövő kirakós darabkákat nekünk kell összerakni.
A film készítői nagyon remélik, hogy hamarosan nem csak a fővárosban, de vidéken is látható lesz a Pál Adrienn.
Az egykori cseh politikus és drámaíró saját művét adaptálta filmvászonra. Az Odcházení (Távozás)egy kancellár kirúgásának és távozásának körülményeit, belső harcait mutatja be. A drámát magyar nyelvre is lefordították, így a hazai Havel rajongók biztosan nagy érdeklődéssel várják majd a filmváltozatot is.
Néhány kritikus szerint tipikus első film, amiben nem mindig sikerül a színpadra írt műből filmes cselekményt kibontani, mások szerint igenis jól sikerült alkotás, csak ehhez ismerni kell Havel világát.
A rendező nem betegség miatt nem lehetett ott a vetítésen, de nagyon reméli, hogy a prágai premierre már kiengedik a kórházból.
A tottenhami születésű Adele Laurie Blue Adkins 19 című albumának névadásakor egyszerűen saját korára utalt. Most, hogy két évvel később 21 címmel jött ki az új lemez, sokan gondolhatták, hogy nem sok kreativitás szorult a lányba, és eleinte ő is ezt gondolta. „Aztán végighallgattam a 19-t, az arról szóló kritikákat, megnéztem a fellépéseket és sok hasonló dolgot, és rá kellett jönnöm, hogy ez alatt a két év alatt igazán felnőtté váltam. Szóval lehet, hogy a 21 nagyon egyszerű cím, de sokszor jobb egyszerűnek és érthetőnek lenni, mint ügyesnek.”
Itt el is érkeztünk Adele varázsának egyik titkához: egészen pontosan ahhoz, hogy nincs titok. Az első lemezhez hasonlóan a 21 is nyitott könyv egy fiatal lány életéről. Ezt ő sem rejtette véka alá, amikor a szívszaggató dalok eredetéről kérdezték. „A zene mindig is egy eszköz volt arra, hogy feldolgozzam azokat a dolgokat, amik történnek velem. Addig dolgozom egy dal megírásán, amíg nem válik teljesen érthetővé, hogy egészen pontosan milyen érzések mozognak bennem.” A 21 dalai egy kapcsolat végéről és az azt követő mélységekről szólnak.
Persze attól, hogy valaki őszintén énekel, nem biztos, hogy sikeres lesz. Itt jön a képbe a torok, és a hang, ami abból kijön. Mint azt már említettem, a Hometown Glory című dalt Adele 16 évesen írta sok más dal társaságában. Néhány dal egy iskolai feladat miatt készült, és egy barát segítségével került fel a világhálóra. Nem sokkal később pedig be is jelentkezett az XL Recordings egy szerződéssel. A kiadó valószínűleg rájött, hogy amit hall, az ezer hang közül is felismerhető. Ha két szóban kéne jellemeznünk, azt mondanánk: az egyszerűség professzionalizmusa. Adele nyers hangzásvilága pedig tökéletes összhangban van a dalszövegeivel.
A Rolling In The Deep című dalt, amely a 21-t nyitja már a magyar rádiók is játsszák. Valószínűleg azért került első helyre a listán, mert jól összefoglalja az egész albumot: forgolódás a mélyben. Ráadásul a meghallgatása után nem akarunk mást, mint még többet hallani az albumból. A második dal producere a One Republic frontembere, Ryan Tedder. A Rumour Has It a többitől kicsit eltérő, pimasz dal, soulos hangzással. A Turning Tables visszarepít az első album, a 19 stílusához, zongorazenével kísért ballada. Úgy is mondhatnánk, hogy tipikus Adele, de az ő esetében ez a jelző nem valami unalmasat jelent, sokkal inkább valami megunhatatlant. A Don’t You Remember osztotta meg leginkább a kritikusokat. Míg a Guardian újságírója nemet mondott a lassú country világára, az angol MTV az egyik legjobb dalnak nevezte. Maradjunk annyiban, hogy ha valakinek törték már úgy igazán össze a szívét, nem fogja továbbléptetni ezt a dalt. A Set Fire To The Rain az album „legpoposabb” dala, ami zeneileg és szövegileg is az énekesnő szentimentális oldalát mutatja meg. Ezután egy újabb irányzat, az R&B következik, és Adele hangja ehhez is tökéletesen illik a He Won’t Go című szerzeményben. A következő szám tökéletesen megmutatja azt a széles hangkiterjedést, amivel előadója rendelkezik. A Take It All hangszerelése éppen ezért nagyon visszafogott, így nem érezzük túl soknak. Balladisztikus dallamok után kész felfrissülés az I’ll Be Waiting. Folytathatjuk a jóleső dobolást a lábunkkal, amit a Rumour Has It után egy időre abbahagytunk. Az időzítés azért is nagyon jó, mert ami ez után jön, az az album legerősebb dala. Erősség alatt nem minőséget kell érteni (mert azt természetesen Adele a legvégére tartogatja). Megint csak zene és szöveg közti feszültségről, feszességről beszélünk, amiben jelenleg a fiatal brit az egyik legjobb. Tűzijáték és libabőr: ez a One And Only. Ez után egy The Cure dalfeldolgozás következik. A Lovesong eredetileg Barbara Streisandra várt, de ő mégsem élt a lehetőséggel, így Adele tolmácsolásában hallgathatjuk. A kritikusok szerint ez a dal is egyike a legjobbaknak, a művésznő tehát ezúttal is jót és jól választott. És végül elérkeztünk az album utolsó dalához. Someone Like You címmel Adele felteszi azt a bizonyos pontot az i-re. A dal egy elrontott kapcsolaton való túllépésről szól. Vagyis inkább az elkeseredett próbálkozásról, hogy ez sikerüljön. Adele dalaihoz fűződő viszonyáról pedig sokat elmond, hogy miközben ezt a dalt a Brit Awards gálán aranyflitter-esőben énekelte, erőteljes harcot folytatott könnyeivel. „A fiúra gondoltam, és elképzeltem, hogy biztos néz a tévében, és nevet rajtam, amiért még mindig ennyire a hatása alatt vagyok.” Mondta mindezt egy 21 éves lány, aki második albumát több mint félmilliós példányszámban adta el az első hét alatt, és mostanra csak Angliában egymilliós eladás fölött jár. Ilyen népszerűsége egy brit albumnak sem volt az elmúlt öt évben. Hatás tekintetében tehát átvette a „vezetést” az exétől.
Most kéne annak a résznek jönnie, amikor elmondjuk, hogy kinek ajánljuk ezt a lemezt és kinek nem. Esetleg egy frappáns hasonlattal összefoglaljuk, hogy mihez hasonlítható ez az album. De erről a 11 dalról a legtöbbet mégis az a pár másodperc csend mond, ami eltelik az utolsó szám és a lejátszás újra gomb lenyomása között.
Az elektronikus zene a fénykorát éli, évről évre egyre szerteágazóbb és új műfajok alakulnak ki belőle, így nem csoda, hogy az első magyarországi Red Bull Music Academy Workshop témája is ez a műfaj lett. A budapesti workshopon is erről lesz szó Karányi Dániel és Patrick Pulsinger előadása mentén kötetlen és interaktív beszélgetések formájában. Külön kuriózumként kell megemlíteni Tóth Gabi, DJ O’Neal és Hajas Gábor tekerőlantos közös produkcióját.
A 90-es években életre hívott nemzetközi eseményre, amelyet minden évben más városban tartanak, pályázat útján lehet jelentkezni és eddig csak 2002-ben sikerült két magyar résztvevőnek elnyernie a lehetőséget. A két tizennégy napos rendezvényen a ritmus- és hangkészítők legjobbjai gyűlnek össze a világ minden tájáról. A március 18-i workshop másik 49 országbeli helyi találkozó mellett a nemzetközi szakmai fórum következő, tokiói eseménye kapcsán igyekszik ízelítőt adni a több mint egy évtizedes kezdeményezés szellemiségéből hazánkban először.
Idén 2011. október 23 - november 25-e között rendezik meg az éves nemzetközi zenei továbbképzést.a japán fővárosban, A nemzetközi rendezvénnyel kapcsolatos bővebb információ és a jelentkezési lap a www.redbullmusicacademy.com oldalon érhető el. A jelentkezőkből úgy választanak ki két 30 fős csoportot, hogy azok zenei stílusok széles skáláját képviseljék, és eltérő tapasztalattal rendelkezzenek: énekes-dalszerzőktől a szintetizátor barkácsolókon és komolyzene szerzőkön át a digitális zeneszerzőkig.
A cannes-i filmfesztivál hivatalos programjaként május 13- 20. között megrendezendő rangos filmterv-fejlesztő fórumot 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy a művészi minőségük és eredetiségük által kiemelkedő filmtervek létrehozását előmozdítsák.
A Hier (Tegnap) című alkotás előreláthatóan európai koprodukcióban készül majd, és ez lesz Kenyeres Bálint első játékfilmje. A rendező nem első alkalommal látogat el a francia városba, hiszen Before Dawn című rövidfilmjét is itt mutatták be először.
Kossuth Nagydíjat vehetett át Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként.
Kossuth-díjat kapott Berecz András népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért. Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért (a színész már korábban megkapta a díjat, de Gyurcsány Ferenctől nem vette azt át). Djízták Czakó Gábor József Attila-díjas írót, publicista, szerkesztőt, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként.
Földes "Hobo" László előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként; Kristóf Ágota író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként.
Kossuth-díjat adtak át Kovács Apollónia előadóművésznek, az énekes generációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadó-művészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért; Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként; Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként.
Kossuth-díjat vehetett át Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként. Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként. Reigl Judit festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként. Rófusz Ferenc Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért. Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista", rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként. Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért. Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.
Megosztott Kossuth-díjban részesült Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.
Széchenyi Nagydíjat adományoztak Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett tudományos munkásságáért, az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért.
Széchenyi-díjat vehet át: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért; É. Kiss Katalin, az MTA levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár a magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként.
Erdei Anna, az MTA rendes tagja, immunbiológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként.
Inzelt György, a kémiai tudomány doktora, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának vezetője, egyetemi tanár az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.
Istvánfi Gyula, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós- és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként.
Kun Miklós, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként.
Lénárd László, az MTA rendes tagja, neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára, az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának vezetője a motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként.
Makara B. Gábor, az MTA rendes tagja, neuroendokrinológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként.
Monok István, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként.
Pósa Lajos, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa a matematikaoktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként.
Sólyom Jenő, az MTA rendes tagja, Állami díjas fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora a szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős, háromkötetes A modern szilárdtestfizika alapjai című tankönyvéért.
Stépán Gábor, az MTA rendes tagja, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékán az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért.
Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként.
Szörényi László, az MTA doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként.
„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)