A szekció zsűrijét Molnár György és Bollók Csaba rendezők, valamint Gelencsér Gábor filmesztéta alkotja.

A Botcsinálta doktor című filmben Moliére klasszikusának Kazinczy-feldolgozását láthatjuk hamisítatlan zempléni környezetben. Márai Sándor 1960-as rádiójátékát vitte filmre Sipos József A titkos szám című alkotásában, amelyben a hétköznapi ember küzdelmei elevenednek meg a szocializmus időszakában. Antigoné alakjához nyúlt Dettre Gábor tévéfilmjében, amely a közismert szophoklészi történetet dolgozza fel úgy, ahogy még nem láthattuk. Apacsok címmel készített TV-filmet Török Ferenc, aki az 1956 utáni passzív ellenállás egyik különös formájáról készített filmet. Sára Júlia filmje, a Bulvár egy fiatal rendező szárnypróbálgatásairól szól, és arról, hogy meddig mehet el az első művéért egy fiatal filmes. Miklauzic Bencét Mikszáth Kálmán alakjai ihlették meg, amikor elkészítette Éji séták és éji alakok című filmjét, amely az 1800-as évek végén játszódik, és a Pesti Hírlap főszerkesztője, Rikner Mihály életét követi nyomon. A Fehér nyíl című film az unalomig átlagos életű makett építő Kis életébe enged belátást, egészen pontosan egy váratlan, a múltból jövő fordulatra. A filmet Babos Tamás rendezte.
Gothár Péter Hangyatérkép című filmje az emberiség saját, ismétlődő történeteiről, és az ebben egyedi és mással össze nem hasonlítható emberi sorsról szól. A Hazafelé – Hajónapló ’89-09 című film három, egymással párhuzamosan futó történetet mesél el, amelyek mindegyike egy-egy ember életének fordulatával végződik. Horváth Lili filmjében Garaczi László műveit használta fel. Az emberi jellemről, és annak változásáról, múlékonyságáról készített filmet Reisz Gábor Judith Keith címmel. Esztergályos Károly is történelmi vizekre evez, a Szégyen – Töredékek a huszadik századból című alkotás két emlékezetes történelmi dátum, 1942 és 1949 (vérengzés Újvidéken és a Rajk-per) körül mozog, és megmutatja a történelem végzetes hatalmás az egyénnel szemben. A nagyközönség már nagyon várta Mátyássy Áron filmjét, a Tanár úr kérem!-et, nagy örömükre szolgálhat, hogy a TV-filmes szekcióban megtekinthetik Karinthy Frigyes utazását koponyája és emlékei körül. Cserhalmi Sára egy Parti Nagy Lajos Novellát, a Vadhuss-t vitte filmre, amelyben egy család nyaralásának egyetlen szerencsétlenül sikerült délutánját ismerhetjük meg.

A filmekről további tudnivalók és vetítési időpontjaik a Magyar Filmszemle hivatalos oldalán olvashatók.

A szekcióba összesen 10 film került be, amelyek sorsáról itt is háromtagú zsűri dönt. Az elnök Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója lesz, mellette Boronyák Rita, a Magyar Nemzeti Filmarchívum tudományos munkatársa, valamint Kormos Ildikó, a Magyar Tudományos Filmegyesület elnöke dönt majd a legjobb magyar filmekről ebben a szekcióban.

Katona Zsuzsa A Herceg címmel készített filmet Dr. Eszterházy Pál életéről, amelyben a nézők megismerhetik egy hercegi családba született ember életét a boldog gyermekkortól a kommunizmus börtönéveiig. Az óriás - Magyarok az orenburgi gáztávvezeték építésén 1975–1979 című filmjében Kóthy Judit és Topits Judit az egyik legnagyobb szovjet beruházást mutatja be a magyar résztvevők szemszögéből. Simon Judit filmje, az Innováció az emberért - Az internet, mint önálló organizmus, az internet működésének és használatának legfontosabb kérdéseit járja körül a közösségi oldalaktól az információszabadság határáig.

Nagy  Attila János filmje a Kételkedem, tehát vagyok a tudományos és áltudományos dolgok közötti különbségtétel képességére vezeti nézőjét, a film végig a szkeptikus szemszögből közelíti meg a vizsgált felvetéseket. Kult_ur.hu című filmjében Kormos Gyula Krisztián a magyar szocializmus egyik legnagyobb uráról, Aczél Györgyről készített filmet. Thernesz Vilmos az egyik legifjabb tudomány, a rádiócsillagászat történetének kezdeti évtizedeibe kalauzolja nézőit Lüktetés és hullámzás című filmjében. Lakatos Iván Szinyei Merse Pál életéről készíttet ismeretterjesztő filmet Majális után címmel. A Vad Magyarország – A vizek birodalma című filmben egy rétisas és egy vidra mindennapjait ismerhetjük meg Török Zoltán rendezésében. Nem csak magyar, de külföldi tájak természetéről szóló versenyfilm is készült, egészen pontosan India egyik legérdekesebb táját ismerhetjük meg Mosonyi Szabolcs filmjében, amely a Visszatérés Bharatpurba címet viseli.

Czapáry Gabriella hazánk egyik legszebb városának legszebb és legérdekesebb utcácskáiba vezet el minket, amelyeknek egy közös tulajdonsága van: a Boldogasszony sugárútról nyílnak. A Zegzugos történetek – A szegedi Boldogasszony meséi ezekről az utcákról mond el mindent, amit tudnunk érdemes.

Vetítési időpontokról bővebb információ a Magyar Filmszemle hivatalos oldalán érhető el.