Kultography

  • Az otthon hívó szava
    Az otthon hívó szava Pataki Anita 2017. február 24. 18:01Az Oroszlán (12) az idei Oscar-jelöltek között a mezőnyben már-már kötelezően szereplő "keserédes sírós film". Nem azért, mert sírnak benne, hanem mert a filmet nézve majd' mindenkinek legördül az...
  • Háború csillagok nélkül
    Háború csillagok nélkül Pataki Anita 2016. december 16. 18:44A Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet (12) nem az a könnyed Star Wars-film, amire a karácsonyi forgatagban be lehet ülni a gyerekkel hogy legalább két órára kimenjen a fülünkből a Jingle Bells....
  • La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal
    La Parrilla: karácsonyi kényeztetés - marhahússal Kultography 2016. december 04. 19:00Eleged van a karácsonyi őrületből és az ünnepi ételek hallatán is a frász tör ki? Mi steakeket próbáltunk ki a La Parrillában, és elmondhatjuk: valódi ünnepi hangulatba kerültünk tőle. A karácsonyi...
  • A szó veszélyes fegyver
    A szó veszélyes fegyver Pataki Anita 2016. november 15. 21:01Mi, kritikusok szeretjük azt gondolni magunkról, hogy minket már semmivel nem lehet meglepni. És ez, legyen akármilyen jó vagy rossz, a legtöbb esetben így is van. Ezért amikor egy filmnek mégis...
Pálfi György díjat kapott a trieszti filmfesztiválon

Pálfi György díjat kapott a trieszti filmfesztiválon

Kultography írása itt: - 2013-01-25 17:00

A zsűri ezúttal nem egy alkotás, hanem Pálfi György két filmje - a Final Cut mellett a Magyarország 2011-ben szereplő kisfilmje - és eddigi életműve alapján ítélte oda az elismerést. A zsűri indoklásában az utóbbi évek egyik legeredetibb magyar alkotójának nevezte a rendezőt, és kiemelte, hogy Pálfi György "éles és metsző iróniával" hívja fel a figyelmet a legdrámaibb, legnyugtalanítóbb hazai problémákra.

Pálfi György korábban az MTI-nek elmondta: a Final Cut három évig készült, az alkotás - amely egyúttal négy vágó, Czakó Judit, Szalai Károly, Richter Nóra és Lemhényi Réka munkája is - a filmtörténet 116 éve előtt tiszteleg, a Lumiére fivérektől az Avatarig. A 450 filmtörténeti klasszikusból összevágott alkotás a májusi cannes-i filmfesztiválon debütált sikerrel a nemzetközi közönség előtt.

A Magyarország 2011 Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Bence, Salamon András és Jancsó Miklós kisfilmjeiből készült a TT Filmműhely szervezésében.

A trieszti filmfesztiválon a dokumentumfilmek mezőnyében versenyzett a Német egység a Balatonnál című, Forgács Péter rendezte film, valamint vetítették Fliegauf Bence Csak a szél című filmdrámáját is.

A fesztivál ötezer eurós fődíját a V tumanye (Ködben) alkotója, Szergej Loznica vehette át.

Pálfi György az MTI-nek elmondta, nagyon örül a díjnak. Megjegyezte, azért is érzi nagy megtiszteltetésnek az elismerést, mert nem egy filmet díjaztak, hanem alkotói munkásságát.

A Final Cut legközelebb az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható az Uránia Filmnapok nyitófilmjeként.

Forrás: MTI

Anna Karenina – egy kevésbé oroszos Annával

Anna Karenina – egy kevésbé oroszos Annával

Bár az Anna Karenina csak az ötödik játékfilm, amelyet Joe Wright rendezett, mégis azt mondhatjuk, hogy Wright a klasszikus regények filmes adaptációjának mestere. Ahogy a Büszkeség és balítélet, a Vágy és vezeklés, úgy az Anna Karenina is gyönyörű film lett, de a rendezőnek ez alkalommal nem kellett volna ragaszkodnia egyik kedvenc színésznőjéhez: Keira Knightley-hoz. Míg Karenin szerepében Jude Law brillírozik és a Vronszkijt megformáló Aaron Taylor-Johnsson alakításával sincs semmi probléma, addig Knightley-ról nem tudjuk elhinni, hogy ő Anna. Az oroszok kifogásolták, hogy túl vékony a szerephez, de nem csupán ez a probléma vele: nem tud elég orosszá válni, ugyanazt a nőt látjuk viszont, akit már a fent említett két filmben is.

Knightley személye ellenére azonban több dolog miatt  – többek között Law és Taylor Johnsson miatt – is érdemes megnézni a filmet. Joe Wright különlegeset alkotott: színházi térben képzelte el a filmet, aminek köszönhetően nem mindennapi mű született. Ezt igazolja az is, hogy az Anna Karenina négy Oscar-jelöléséből mindegyik technikai jelölés: legjobb fényképezés, legjobb zene, legjobb látvány és legjobb jelmez. Bár azért azt hozzátennénk, hogy noha az ötlet jó, vannak zavaró képek az alkotásban, amelyek miatt a film veszít a drámaiságából: például a láthatóan terepasztalon robogó vonat...

Lev Tolsztoj regényének történetét általában mindenki ismeri: Anna a nála jóval idősebb Karenin felesége, anyagi biztonságban él, neveli fiúkat, Szerjózsát. Egyik alkalommal, amikor Anna meglátogatja testvérét, megismerkedik Vronszkij gróffal, akivel végül nem túl pozitív kimenetelű viszonyba bonyolódik...

A történet örök, mindenképpen érdemes napjainkban is elgondolkodni rajta. Manapság már nem vetik meg oly mértékig a házasságtörőket, mint annak idején, a kapcsolatokat is gyorsabban felbontják az emberek, de érdekes látni, hogy akkoriban és még most is, mennyire másként viszonyulnak egy ilyen viszonyban részt vevő nőhöz és férfihoz az emberek. Mindemellett pedig a film szereplőienek szerelmi útkeresését nézve azon is elgondolkodhatunk, hogy vajon milyen is a jó kapcsolat...

 

Kalauz Jutka márciusban az Átrium Film-Színházban dalol

Kalauz Jutka márciusban az Átrium Film-Színházban dalol

Az eredetileg Átrium, a szocialista rendszerben azonban Május 1. néven üzemelő mozi novemberben nyitotta meg újra kapuit Átrium Film-Színház néven, ahol az Orlai Produkció Csókol anyád! előadását is láthatta már a közönség. Az új bemutató azonban egy zenei utazás lesz a '50-es évek világába, olyan örökzöld slágerekkel, mint a Csak tudnám, hogy miért oly morcos, a Troli-trolibusz, az Egy boldog nyár Budapesten, az Egy dunaparti csónakházban, a Gyere, ülj kedves mellém, vagy a Kalauz Jutka.

Az előadást a zenés előadások mestere, Böhm György állítja színpadra, aki szerint az előadás műfaja valahol a színház és a koncert között fogalmazható meg. A rendező szerint a pontos műfajmegjelölés így szól: „másfél óráig nagyon jól fogja magát érezni a közönség az Átriumban!”. Az előadás születéséről szólva elmondta: „A dalok kiválasztásánál Nemlaha György segített, pontosabban ő válogatott és mi az ő ajánlatából választottunk. A leglényegesebb az volt, hogy zeneileg minőséget képviseljenek.”

A dalok Egri Márta és a Heilig Gábor vezette zenekar előadásában elevenednek meg.

Az előadás március 5-től látható a Margit körúti Átrium Film-Színházban.

Ákos a VOLT Fesztiválon

Ákos a VOLT Fesztiválon

A 2012-es év kétségkívül Ákosé volt: új, szintipop programját hatalmas sikerrel mutatta be a VOLT Fesztiválon a nyár elején, komoly tömeget vonzott a jubileumi Szigeten adott koncertje is, az erdélyi Félsziget fesztiválon pedig nézőcsúcsot döntött. Decemberben az ország legnagyobb fedett csarnokát töltötte meg az új album, a 2084 lemezbemutató koncertjével. Számos világsztár után a hazai mezőnyből elsőként Ákos részvételét jelentették be a VOLT Fesztivál szervezői az idei kínálatból.

“A VOLT-ra szinte hazajárok, 2013-ban már a tizedik alkalommal játszom a fesztiválon. Vendégként is sokszor jártam itt, de olyan is előfordult már, hogy irodalmi estet tartottunk egy sátorban. Tavaly éppen a fesztiválon debütált az elektronikus programunk – nagy sikerrel. A szervezők már akkor jelezték, hogy idén is visszahívnak. A 2013-as turné kiemelt állomása lehet a soproni, ha a komplett arénás koncertműsort eljátszhatjuk. Ez a szokásos fesztiválprogramnál hosszabb, több mint kétórás előadás, amelyet eddig csak a Budapest Sportarénában mutattunk be” – mondta el a hír kapcsán Ákos.

A fesztivál programkínálatából Ákos mellett korábban a Queens of the Stone Age, a Thirty Seconds to Mars, az Example, Jamie Woon és Parov Stelar fellépését jelentették be a szervezők.

"Nyugat Itthon": irodalmi utazás Magyarországon

"Nyugat Itthon": irodalmi utazás Magyarországon

Gyakran egy-két jól megválasztott gondolat, mondat is elegendő, hogy elénk varázsoljon egy tájat. Bizonyára sokan vannak azok is, akik egy-egy mű olvastán kíváncsiak lesznek a cselekmény helyszínére a valóságban. Az MT Zrt. által szervezett Nyugat Itthon kampány a magyar kortárs irodalommal összefogásban, az élményt átadva csábítja kulturális barangolásokra a közönséget. A kampány két részből, egy online irodalmi utazásból és egy rendezvénysorozatból áll.

A rendezvénysorozatot havonta, budapesti helyszíneken tartott önálló estek alkotják. Ezeket minden hónapban egy-egy régiónak szentelik. A témához kapcsolódó irodalmi és zenei alkotások előadásával a tájegység hangulatát igyekeznek megragadni, de pálinka és borkóstolók is színesítik a bemutatókat. Összesen tizenkét rendezvényről van szó, így egy év alatt az ország összes turisztikai régiója bemutatkozik.

A versek, prózák, úti leírások szerzői és előadói között Erkel-, Jászai-, József Attila- vagy éppen Kossuth díjas alkotókat tisztelhetünk. Csukás István vagy Lackfi János nevét például nemcsak a beavatottak ismerik, gondolataikat többek között Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Kulka János, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Papp János, Szombathy Gyula, Márton András, Cserhalmi György, Tompos Kátya és Kálloy Molnár Péter tolmácsolja majd a programsorozat állomásain.

Az online kampány részeként összesen 99 db, utazásra ösztönző irodalmi mű készül, amelyeket Magyarországon elsőként az MT Zrt. jelentet meg a www.itthon.hu portálja főoldaláról elérhető „Nyugat Itthon” menüben. A honlap mellett, a társaság közösségi oldalain, az Élmény Itthon felületein is találkozhatnak az érdeklődők a kortársalkotásokkal.

Viktória az Operettszínházban

Viktória az Operettszínházban

"Zeneileg nagyon érdekes világot teremtett műveiben a komponista. A jellegzetesen magyar operettmuzsika és a húszas-harmincas évek zenés játékainak dzsesszel átitatott amerikai tónusa - mai szóval mint valami világzene - együtt szólal meg Ábrahám darabjaiban. Így nem véletlenül mutatkozik egyfajta reneszánsza szerte Európában" - mondta el a premier rendezője, Béres Attila.

A Viktória igazi slágeroperett - véli a rendező, olyan ismert és népszerű dalok hangzanak el benne, mint a Honvéd banda, a Pardon Madame, az Ahol az ember felmászik a fára vagy a Good night.

Különlegesen abszurd a történet, elképesztő kalandokon megy keresztül a darab szerelmespárja, Koltay kapitány és Viktória. A klasszikus sémától másban is eltér: a legtöbb operettben a primadonna szereti a bonvivánt, a bonviván viszontszereti a primadonnát. A Viktóriában ez bonyolultabb, hiszen a primadonna két emberbe szerelmes, ezért választania kell. Két táncos komikus és két szubrett pár is gazdagítja a cselekményt, amelyhez három ország adja a hátteret: Magyarország, Oroszország és Japán - fűzte hozzá Béres Attila.

"A 21. századból nézve is érdekes ez a szituáció. A hős megszökik egy szibériai táborból, onnan valahogy elevickél Japánba, bekerül az amerikai nagykövetségre, ahol a követ feleségeként találkozik a szerelmével" - jegyezte meg.

A kulturális különbségekből fakadó bonyodalmakon a néző önfeledten nevethet, a zenét pedig a szereplőkhöz illően fantasztikus érzékkel karakterizálja Ábrahám, a Japánt keleti kolorit jelzi, Amerikát a dzsesszes hang, Koltayt pedig a magyar népzene, és ezek a zenék "vitatkoznak" egymással - részletezte a rendező.

A Viktória szól a történelemről, a nemzetről, a szerelemről és mindannyiunk botlásairól - mutatott rá a rendező.

A címszerepet a premieren Frankó Tünde énekli, majd Fischl Mónika. John Cunlight amerikai nagykövetet Huszti Péter és Janytik Csaba, Koltayt Dolhai Attila és Homonnay Zsolt játssza. Színre lép a produkcióban Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Peller Anna, Vágó Zsuzsi, Csonka András, Kádár Szabolcs, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Faragó András és Benkóczy Zoltán.

Forrás: MTI

Törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban

Törpe lajhármaki született a Szegedi Vadasparkban

A nemzetközi fajmegmentési program keretében tartott törpe lajhármaki hosszú ideje nem szaporodott sikeresen az állatkertben. A 2012. december 9-én született egyelőre ismeretlen nemű kicsi törpe lajhármakit ma mutatták be a vadaspark Ázsia-házban.

[caption id="attachment_41711" align="aligncenter" width="650" caption="MTI Fotó: Rosta Tibor"][/caption]

Forrás: MTI

Ha péntek, akkor Voice a TV2-n

Ha péntek, akkor Voice a TV2-n

A Voice utolsó adásának napján a nézők nem csak este, hanem már kora délutántól láthatják a műsor sztárjait: 15 órától a TV2 képernyőjén a műsorvezető, Szabó Kimmel Tamás a döntősökkel, Mestereikkel és a már kiesett énekesekkel beszélget a Voice Napja című műsorban.

Egy exkluzív premierre is sor kerül a péntek délutáni adásban: a döntős Pál Dénes és Agárdi Szilvi bemutatja a Szíveddel láss című dalt, amelyet a legjobbak közé válogattak az Eurovíziós Dalfesztivál hazai mezőnyében.

A döntő napján változik a szavazás időpontjának kezdete. A megszokottól eltérően, már 15 órától elindul a szavazás.

Vérbeli kalózmuzsika a Paddy and the Rats-től

Vérbeli kalózmuzsika a Paddy and the Rats-től

A Rats on Board és a Hymns For Bastards után a Tales From The Docks már sokkal egységesebb képet mutat. A fiúk megtalálták az arany középutat a komolyabb hangvételű, elgondolkoztató és a pörgős, táncos nóták között, sőt megszületett az első szerelmes daluk is.

Már az első szám megadja a lemez alaphangulatát. A Pub 'n' Roll és a The Six Rat Rovers után nem hittem volna, hogy rövid időn belül újabb "Paddy-indulót" hallhatok majd a bandától, de a Bastards Back Home-mal rácáfoltak erre a feltételezésemre. Ebben a dalban benne van minden, amiért az ember megszereti az ír kalózmuzsikát, kezdve a skót dudaszóval és folytatva az egyszerű, de frappáns szövegvilággal. Ha az első két számnál még nem pattantunk fel a székből és kezdtük el ropni a szoba közepén, a  The Captain's Dead alatt ez már kivédhetetlen. Mielőtt még teljesen kifulladnánk következik a Clown, egy lírai vallomás lágy gitárszóval kísérve.

Az elgondolkoztató muzsika után egy igazi punk őrület, a Wasted Time mindent elsöprő hurrikánjában találjuk magunkat, majd újra visszatérünk a kocsmába a Drunken Tuesday erejéig, hogy utána a sötét tengeren ébredjünk, és egy tolvaj szellemének történetét hallgassuk. A pörgős Celebrate után következik az első szerelmi vallomás a bandától, az I Always See You. Ezután ismét beindul a buli, érkezik a Let's Go, Johnny!, ami a lemez egyik legjobb dala lett. A Paddy O'Reilly és Vince Murphy által írt nótát még a Flogging Molly is megirigyelheti. A lemez utolsó traktusában találunk még fékevesztett punk őrületet (Here We Go) és táncos balladát is (Old Wiwe's Tale), majd azt vesszük észre, hogy máris az album végére értünk. A hirtelen beállt csöndben a szobánk szép lassan visszaalakul eredeti állapotába, a padló már nem ring a talpunk alatt, a falon a kincsestérkép helyét átveszi az óra, és a fejünkről is tovatűnik a matrózkendő.

Persze mindez csak addig tart, míg fel nem hangzik újból a Bastards Back Home és már újra ropjuk is, az alsó szomszédok legnagyobb örömére. A Tales From The Docks albumot mindenkinek csak ajánlani tudom, a jókedvet a Paddy and the Rats garantálja.

A lemez már megvásárolható az iTunes-on is.

Csenki Attila és Benk Dénes közös estje a Dumaszínházban

Csenki Attila és Benk Dénes közös estje a Dumaszínházban

Csenki Attila és Benk Dénes évek óta kollégák és barátok. Meg lehetne számolni, hány alkalommal léptek fel szerte az országban, de nem érdemes. Sokszor. Egymás előadásait is alaposan ismerik, sőt, ahogy Dénes meséli, gyakran részt is vesznek annak kidolgozásában.

„Attila sokszor felhív – legtöbbször éjszaka –, hogy van egy remek ötlete, poénja. Kikéri a véleményemet, és ha kell, segítek is neki az anyag kidolgozásában. Nekünk ebben semmi különös nincs, hiszen ez oda-vissza működik” – meséli a kulisszatitkokat Benk.

Éppen ezért meglepő, hogy együtt még sohasem álltak színpadra. Most azonban végre eljött az idő, február elsején a Kompót Bisztróban sor kerül első közös fellépésükre.

„Érett már egy ideje, hogy közös estet csináljunk. A megszokott stílus és a ránk jellemző történetek mellett szeretnénk vetíteni, kicsit egymásra is reflektálni, mert ebből számtalan improvizatív poén kisülhet. Ugyanakkor szerephez jut az Ablak-Zsiráf is, de azt nem árulom el, hogyan. Szerintem mindkettőnk közönsége elégedett lesz, de a 16-os karikát azért kitenném” – avat be a részletekbe Attila.

Anyáról lányára - Népi iparművészeti kiállítás a Hagyományok Házában

Anyáról lányára - Népi iparművészeti kiállítás a Hagyományok Házában

A kiállításon Beszprémy Józsefné és lánya, Beszprémy Katalin csaknem 60, főleg nyugat-dunántúli és erdélyi hímzését és szőttesét, öltözetét láthatja a közönség. A bemutatott darabok szervesen illeszkednek a 21. század emberének környezetkultúrájába.

Beszprémy Józsefné 1962-ben kezdte el a népi hímző szakkörök szervezését, szakmai irányítását, tanfolyamokat indított Sárváron és az ottani járásban, egyik legaktívabb kutatója, felfedezője és népszerűsítője a nyugat-dunántúli hímzésnek. Kezdettől fogva nemcsak a közvetlen környezetében, hanem az egész országban és a határokon túl is népszerűsítette az akkor még kevesek által ismert hímzést. Saját gyűjtései, kutatásai alapján rajzolta újra a mintákat, amelyeket tanfolyamokon és szakkörökön tett közkinccsé.

1975-ben népi iparművészi címet kapott, 1987-ben lett a népművészet mestere, 1995-ben Király Zsiga-díjat kapott. 1975-től a megye népművészeti mozgalmának szakmai irányító tevékenységét is ellátta, nemcsak a hímzés, hanem más szakágak területén is, ezen a területen legkiemelkedőbb munkája a velemi alkotóház megépítésének megszervezése, koordinálása, a Velemi Stúdió szakmai munkája feltételeinek megteremtése. A 90 éves iparművésznő a mai napig is aktívan szervezi a környék hímzőinek pályázatokon való részvételét, szakmai munkáját, de tart foglalkozásokat távolabbi, határon túli tanfolyamokon is.

Beszprémy Katalin édesanyjával a kezdetek óta járta a környék szakköreit, az országos kiállításokat. A 60-as évek végétől részt vett a nyári országos és megyei hímző tanfolyamokon. A Fiatalok Népművészeti Stúdiójának 1973 óta tagja, 1974-ben kapta meg a népművészet ifjú mestere címet. Egyetemi évei alatt a Népművelési Intézet munkásszállás-kísérleteinek résztvevője volt, építőipari és textilipari munkásszállásokon vezetett szakköröket. 1983-tól a TÉKA együttes háziasszonya és az első táncházas-kézműves táborok kitalálója, szervezője, a TÉKA újság első szerkesztőbizottságának tagja. 1992 óta dolgozik a Magyar Művelődési Intézetben, illetve annak jogutódjában, a Hagyományok Házában. 2002-ben ő is Király Zsiga-díjat kapott.

A péntektől látható kiállítást V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Kósa Klára keramikusművész nyitja meg.

Forrás: MTI

Medvebocsok születtek a Medveotthonban

Medvebocsok születtek a Medveotthonban

A Medveotthon dolgozói rendszeresen figyelik, ellenőrzik a medvék kifutóját beleértve a mesterséges barlangokat is. Tavaly a kifutó távolabbi részét nem lehetett átnézni, mert az egyik nőstény medve erősen védelmezte azt. Az alapos vizsgálat után az egyik barlangban három medvebocsot találtak.

A bocsok épek, egészségesek ugyanakkor mivel túlélésük esélytelen lett volna (a barlangból előjőve bizonyosan széttépték volna őket a felnőtt hímek) azonnal le lettek választva. Az immár egy éves medvebocsok: Dönci, Barót és Hugi vidáman játszanak a hóban gondozóikkal.

[caption id="attachment_41700" align="aligncenter" width="603" caption="MTI fotó: Koszticsák Szilárd"][/caption]

Az otthonban minden nap 10-13-15 órakor látványetetést tekinthetnek meg az érdeklődők.

Pipás Pista: tanyawestern Szegeden

Pipás Pista: tanyawestern Szegeden

Gyüdi Sándor, a színház főigazgatója elmondta, hogy az intézmény 2013-tól minden esztendőben műsorra tűz egy kortárs darabot. Elsőként Pozsgai Zsolt művét választották, amelynek története földrajzilag, kulturálisan is közel áll a szegedi nézőkhöz.

Pipás Pistát a Szeged és Szabadka közötti tanyavilág, az Átokházi kapitányság hírhedt bérgyilkosát - aki asszony létére férfiruhában járt, férfi módra dolgozott és ölt - életében és halálában is legendák övezték. Rieger Pálné Fődi Viktória az 1920-as években követte el rémtetteit, a családtagok megbízásából gyilkolt.

A darabot Kovács Frigyes Jászai-díjas színész-rendező állította színpadra. A szabadkai művész szerint "a sorozatgyilkos története és a darabban megjelenő más cselekménysorok sajnos kultúránk részét képezik, amivel szembesülnünk kell".

A múlt század elején a módosabb polgári réteg és a tanyasi ember között akkora szakadék volt, hogy a mérhetetlen szegénységben élők nem hitték el, hogy bármi közük lenne a városiakhoz. Elszigeteltség, iszonyatos szegénység, iskolázatlanság, tudatlanság és elkeseredettség jellemezte ezt a kort ezen a vidéken - fejtette ki a rendező. - A tanyawestern ezt a világot eleveníti föl, ám nem naturálisan, hanem a színház nyelvén.

Mint mondta, a darab ezeknek az embereknek az igazságait próbálja megfogalmazni - bár nem törekszenek erre -, néha szórakoztató módon, hiszen a groteszk, abszurd élethelyzetek akár a humor forrásául is szolgálhatnak.

Az ősbemutatóhoz kapcsolódóan a színház felkérte a Somogyi-könyvtár szervezte 4. Szegedi Képregényfesztivál alkotóit, hogy rajzolják meg, szerintük miként nézhetett ki az átokházi tanyavilág legendává vált híres-hírhedt réme, Pipás Pista, akiről csak a börtönben derült ki, hogy nő. A premierrel egy időben tizenöt rajzoló egy-egy alkotásából nyílik kiállítás az előadás helyszínén, a Kisszínházban.

Forrás: MTI

A világűr meghódítása a Planetáriumban

A világűr meghódítása a Planetáriumban

A világűr meghódítása című összeállítás az első kísérleti rakétáktól a mai modern űreszközökig bezáróan eleveníti fel az űrkutatás legfontosabb állomásait. A filmben térhatású animációk repítik a bolygóközi térbe a nézőket, akik így testközelből tapasztalhatják meg a rakétafellövések iszonyatos erejét.

Gráner József rendező filmjét a téli időszakban hetente háromszor tűzi műsorra a planetárium: hétfőnként 14.30-tól, csütörtökönként 17 órától, szombatonként pedig 16 órától vetítik.

Az aktuális műsorról az intézmény honlapján lehet tájékozódni.

Forrás MTI

Februárban ismét Humorfesztivál a Tháliában

Februárban ismét Humorfesztivál a Tháliában

A humorra vágyó közönség a legszínvonalasabb produkciókat élvezheti majd február 3-tól a Tháliában, ennek érdekében két válogató, Kárpáti Péter író-dramaturg és Oláh András rádiós műsorvezető járta az országot, hogy áttekinthesse a különböző előadások sokszínű palettáját. Így alakult ki a Humorfesztivál versenyprogramja.

Akik pedig a versenyen díjaznak majd, közismert személyiségek: Schell Judit színésznő, Kulcsár Viktória a FÜGE elnöke, dr. Bagdy Emőke szakpszichológus, Márton István rendező és Hajós András humorista.

A Humorfesztivál nagyszínpadi programjában szerepel a Szombathelyi Weöres Sándor Színház Szentivánéji álma, a Szegedi Nemzeti Színház bemutatásában a Hétköznapi őrületek, a Thália Színház saját produkciója az Esküvőtől válóperig valamint a Miskolci Nemzeti Színház Dandin György előadása.

A stúdióban a közönség megtekintheti a Katona József Színház A Gondnokság című paródiáját, a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie-ját, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásában Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című darabot és Gólem Színháztól a Lefitymálvát.

A Mikroszínpadot a humoristák és stand-up comedy előadók veszik birtokba, fellép Bödőcs Tibor, Márton András, Kovács András Péter, a Szomszédnéni produkciós iroda és Hadházi László is.

A fesztivál versenyprogramjában résztvevő előadásokra igen kedvező, 2500,- és 1500,- forintos jegyek kaphatók.

Nekedterem, amikor a zöldség házhoz jön

Nekedterem, amikor a zöldség házhoz jön

Egy dolog vitathatatlan. A magyar ember szeret enni. Mindent, ami paprikás és mindent, ami töltött vagy rakott, legyen szó csirkéről, gombáról, krumpliról vagy káposztáról, no és persze a gyöngyöző, aranysárga húslevesről - ezek azok az ételek, amik a dobogón végeztek a felmérés alapján.

A Nekedterem a legjobb magyar kistermelők közül válogat, akik a legfinomabb, legminőségibb és legegészségesebb hazai gyümölcsöket és zöldségeket termesztik és heti dobozokat formál belőlük, melyek mindig az idény friss termékeiből állnak. A felmérésből kiderült, hogy ez az, amit a háziasszonyok a legjobban értékelnek: az egészséges alapanyagokat és a kiváló minőséget. Azon túl, hogy heti dobozokkal készülnek, a spájzba való olajakat, lekvárokat és szörpöket is kiválaszthatjuk a kínálatból, és ne lepődjünk meg, ha a doboz mellé az aktuális hírlevélben receptek is érkeznek, melyeket hazánk leghíresebb gasztrobloggerei állítanak össze.

A felmérés alapján a magyar ember az édes ízeket kedveli a leginkább, így a Nekedterem bővítette kínálatát ezen a téren: van chilis csokikrém, forró csokipor, torta, nyírfacukros nyalóka és cukorka valamint sok finom szörp, lekvár, házi keksz. Nincs más dolgunk, mint összeállítani a dobozt, online válogatni, a hosszas várakozás, sorban állás nélkül és aztán csak megvárni, hogy becsöngessen a futár.

25 éves a Padlás

25 éves a Padlás

A padlás – mely Sztevanovity Dusán ötletéből született, Presser Gábor zenéjével – minden idők legsikeresebb magyar musicalje, melyet csaknem 30-szor mutattak be az ország különböző színházai. A 25 év alatt több mint 800.000-en látták az előadást, és a 13 szerepet összesen 50 színész, több generáció játszotta, egymásnak adva át a tudást. Az egykori szereplők között volt Kaszás Attila, Selmeczi Roland, Sipos András, Tábori Nóra, Vallai Péter és Vizy György – akik már az égi társulat tagjai.

Az eredeti szereposztásból két színész a mai napig játszik az előadásban: Igó Éva kezdetben Süni volt, 350-szer játszotta el azt a szerepet, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvásgombócot. Pápai Erika – aki a legtöbbször lépett színpadra A padlásban – az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, és most újra Kölyökként játszik az előadásban. Ebben a szerepben negyedik nadrágját, harmadik ingét és második cipőjét koptatja.
A mostani szereposztásból a hazudós Témüllert játszó Fesztbaum Béla Ütegként és Detektívként is színpadra lépett már. A legfiatalabb szereplő pedig Molnár Áron – aki 2013. január 14-én játszotta először az Üteg szerepét, Detektív társa pedig Gyuriska János. Ezt a szerepet eredetileg a nemrég elhunyt kiváló színész, Vallai Péter alakította.

Rádiós szerepét, melyet kifejezetten Kaszás Attila számára írtak a szerzők, Kaszás Attila után sok éven át Oberfrank Pál játszotta, de ma már Szőcs Artur énekli a gyönyörű dalokat. Barrabás, a gengszter és a Révész sokáig Hegedűs D. Géza volt, ma pedig a színház fiatal tehetsége Mészáros Máté. Süni Tornyi Ildikó és Péter Kata, de Hullan Zsuzsa is megfordult a szerepben. Lámpás szerepében Rudolf Péter zsörtölődött a társaival, és ma Csőre Gábor és Király Attila játssza ezt a törpe szellemet. A Rubik Ernő által tervezett Varázskönyvének titkos hajtogatási technikáját még Méhes László tanulta meg Hercegként, ma pedig már Telekes Péter forgatja a könyvet.

Robinson a gép szerepét játszották a legtöbben, összesen 10-en. Mostanában Lázár Balázs vagy Dolmány Attila kölcsönöz hangot a Rádi által tervezett számítógépnek.

A január 29-én este 8-kor kezdődő jubileumi előadásra, mely egyben a 800. is lesz, sokan eljönnek a régi szereplők közül. A mostani szereplőkkel együtt ünnepel majd Rudolf Péter, Oberfrank Pál, Hegedűs D. Géza, Szinetár Dóra, Gesztesi Károly és még sokan mások.

Mai napra

„Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim áltozásával mindig más és mást közöl.” (Szabó Magda)

süti beállítások módosítása