"Zeneileg nagyon érdekes világot teremtett műveiben a komponista. A jellegzetesen magyar operettmuzsika és a húszas-harmincas évek zenés játékainak dzsesszel átitatott amerikai tónusa - mai szóval mint valami világzene - együtt szólal meg Ábrahám darabjaiban. Így nem véletlenül mutatkozik egyfajta reneszánsza szerte Európában" - mondta el a premier rendezője, Béres Attila.

A Viktória igazi slágeroperett - véli a rendező, olyan ismert és népszerű dalok hangzanak el benne, mint a Honvéd banda, a Pardon Madame, az Ahol az ember felmászik a fára vagy a Good night.

Különlegesen abszurd a történet, elképesztő kalandokon megy keresztül a darab szerelmespárja, Koltay kapitány és Viktória. A klasszikus sémától másban is eltér: a legtöbb operettben a primadonna szereti a bonvivánt, a bonviván viszontszereti a primadonnát. A Viktóriában ez bonyolultabb, hiszen a primadonna két emberbe szerelmes, ezért választania kell. Két táncos komikus és két szubrett pár is gazdagítja a cselekményt, amelyhez három ország adja a hátteret: Magyarország, Oroszország és Japán - fűzte hozzá Béres Attila.

"A 21. századból nézve is érdekes ez a szituáció. A hős megszökik egy szibériai táborból, onnan valahogy elevickél Japánba, bekerül az amerikai nagykövetségre, ahol a követ feleségeként találkozik a szerelmével" - jegyezte meg.

A kulturális különbségekből fakadó bonyodalmakon a néző önfeledten nevethet, a zenét pedig a szereplőkhöz illően fantasztikus érzékkel karakterizálja Ábrahám, a Japánt keleti kolorit jelzi, Amerikát a dzsesszes hang, Koltayt pedig a magyar népzene, és ezek a zenék "vitatkoznak" egymással - részletezte a rendező.

A Viktória szól a történelemről, a nemzetről, a szerelemről és mindannyiunk botlásairól - mutatott rá a rendező.

A címszerepet a premieren Frankó Tünde énekli, majd Fischl Mónika. John Cunlight amerikai nagykövetet Huszti Péter és Janytik Csaba, Koltayt Dolhai Attila és Homonnay Zsolt játssza. Színre lép a produkcióban Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Peller Anna, Vágó Zsuzsi, Csonka András, Kádár Szabolcs, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Faragó András és Benkóczy Zoltán.

Forrás: MTI