Csütörtökön elhunyt Esterházy Péter Kossuth- és Herder-díjas író, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. A 66 évesen elhunyt író hasnyálmirigyrákban szenvedett, betegségét tavaly hozta nyilvánosságra és könyvet is írt róla. Alig több mint egy hónapja még megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet, Hasnyálmirigynapló című kötete a rendezvény egyik legnépszerűbb kiadvány volt. Esterházy Péterre egyik kedvenc kötetünkkel, Egyszerű történet vessző száz oldal – Márk-változattal emlékezünk.

Esterházy Péter halálának hírét családja és a Magvető Kiadó jelentette be. Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője szerint felfoghatatlan veszteség érte a magyar irodalmat Esterházy Péter csütörtöki halálával. Életművét méltatva hangsúlyozta, hogy olyan nagy írók közé lehet őt sorolni, mint Mészöly Miklós, Kosztolányi Dezső vagy Ottlik Géza. Megfogalmazása szerint Esterházy Péter a magyar irodalom "apafigurája volt", aki egész életének minden cselekedetét, eseményét szöveggé tudta tenni, legyen szó akár a családjáról vagy betegségéről.

Esterházy Pétert Magyarországon és külföldön is gyászolják alkotótársai, az irodalmi élet szereplői. Még 2014-ben az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Egyszerű történet vessző száz oldal sorozatának Márk változata, melyben egy kitelepített család néma kisfia mesél életről, halálról, Istenről. Ennek a kötetnek az ajánlójával emlékezünk Esterházy Péterre, korunk egyik legnagyobb magyar írójára.

Esterházytól egyet nem lehet elvitatni az Egyszerű történet vessző száz oldal sorozatának Márk változatától, az egyszerűség, akárcsak az Evangéliumoknál, szövegében is tetten érhető. Ám ezek a gyakran tőmondatokban megfogalmazott történetek - még akkor is, ha mesélőjük ennek nincs tudatában - végtelen mélységet takarnak. Viszonyunkról beszélnek Istenhez és Isten viszonyáról hozzánk.

Isten ezúttal a második világháborút követő kitelepítések idején teszteli teremtményeit. Mindenféle tekintetben bezárva: a kuláknak ítélt helyiekhez beköltöztetett polgári család a szűkös térben, a mesélő, a kitelepített család kisebbik, némaságba zárkózó fia, Márk pedig saját fejében alakítja ki univerzumát. Ahol minden ugyanarról szól: az életről, a halálról, a túlélésről, az áldozatról.

Halott rokonok szellemét és Istent hívogató nagymama, kiscsibéket ölő gyerek, a fotel és az alkohol ölelésébe menekülő apa, régi szerelmét visszasíró anya, a saját környezetében kivetve élő „házigazdák” – ki-ki másképp próbál menekülni, de talán ebből is látszik, az a hely, amelyet kiszemelnek maguknak, valójában semmivel sem jobb annál, amit rájuk kényszerítettek.

És ennyiből az is látszik, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat tényleg nem könnyű olvasmány. Nem csak azért, mert a magyar történelem dicstelen pillanatai közül egy olyanról szól, amelyik máig hat, de azért is, mert nincs olyan mondata, amelyik mögött ne bújna meg valami gyomorba vágó. Újraolvasható, újraolvasandó, akárcsak Márk evangéliuma.

Forrás: Kultography/MTI