Vajon mi lesz abból, ha egy világszínvonalú, már bizonyított filmstúdió felkeres egy újdonságokra mindig nyitott művészeti főiskolát azzal, hogy dolgozzanak együtt? Nos, hát ha minden jól megy akkor legalábbis a méltán jóhírű szakembereink utánpótlás-termelése. Ha még jobban, akkor egy "magyar Hollywood".

Stratégiai együttműködést írt alá a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) és az Origo Filmstúdió. A BKF nemzetközi filmes képzésében részt vevő hallgatói ezentúl a budapesti Origo Filmstúdióban tanulhatják meg a szakma gyakorlati alapjait. Az Origo Filmstúdió az általános gyakorlattal szemben nem egy raktárból konvertált stúdió, hanem egy nemzetközi standardok szerint, kifejezetten a filmes igényeknek megfelelően épült, modern stúdió komplexum. A stúdió 17,5 hektáron fekszik, a kilenc műterem 18,000 négyzetmétert foglal el, köztük a 6-os műterem a „superstage”, amely a 4.400 m² alapterületével egyedülálló az országban - és világszinten is különleges. A 17 milliárd forintos beruházásból készülő stúdió 2010. május elején nyitotta meg kapuit. A nyitás óta több nagy amerikai szuperprodukció valósult meg az Origoban: a 47 Ronin, a Die Hard 5 és a Herkules. A kb. három hektáros backloton ennek megfelelően állt már 17. századi japán földesúri kúria, parkoltak rajta a Die Hard 5 alatt összetört autók és helikopterek, de a Herkules csodálatos és lenyűgöző méretű görög vára is itt állt. Jelenleg is két építkezés folyik kültéren egy holland és egy amerikai produkció keretében. A hollywoodi szuperprodukciók mellett rengeteg kisebb amerikai és nemzetközi film is az Origoban készült, mint például Angelina Jolie első rendezőként jegyzett filmje, a Vér és Méz Földjén, a Birdsong, vagy a Monte Carlo. De olyan magyar filmes és tévés produkcióknak is otthont adtak már, mint a Szabadesés, a Rókatündér, a Terápia, a Maradj Talpon, a Marslakók, a Megasztár 5, vagy a Voice.

Egyértelmű tehát, hogy ide bejutni filmes, művészetis diákként maga a megvalósult álom. És éppen erre számíthatnak a BKF hallgatói, hiszen kameramanok, média designerek, tervezőgrafikusok, valamint például a filmoperatőr, mozgóképművész, és a mozgóképkultúra és médiaismeret szakos magyar és külföldi hallgatók tanulnak majd a filmstúdió tanműhelyeiben és műtermeiben. Szakmai workshopok, vágástechnikai oktatás mellett egy, kissé hiánycikknek számító részképzés beindítása is a tervek között szerepel, mégpedig a kifejezetten filmes költségvetési ismeretek oktatása. A tervek szerint a főiskolán kapott elméleti oktatással együtt az Origo bázisán egy nemzetközileg elismert gyakorlati képzést, illetve mester-képzést szeretnének létrehozni és nem mellékesen ezzel megalapítani és intézményesíteni a stúdió utánpótlás bázisát. Az együttműködés célja az, hogy amikor a BKF végzett hallgatói innen kikerülnek és pályafutásukat megkezdik akár az Origoban, akár a világ bármely más filmstúdiójában, akkor az itt megszerzett tapasztalat alapján már ismerős környezetben tudják tudásuk legjavát nyújtani. A látottak alapján pedig erre, ebben a stúdióban minden esély meg is van. Valóban lenyűgöző és mindennel felszerelt stúdiókon hozzáértő szakemberek kalauzoltak végig, akikből csak úgy sugárzott a tettvágy és a munkaszeretet, akárcsak a külső helyszínen szakadatlanul épülő hatalmas díszlet látványából is.

Kepes András, a BKF Művészeti Tanácsának elnöke szerint ez az együttműködés "nem csak a BKF számára nagy előrelépés, de a magyar filmipar számára is". Ő is kihangsúlyozta továbbá, hogy ezzel a lépéssel kulturális értéket teremtenek, szeretnék ugyanis a magyar filmutánpótlási bázist megalapozni. Ehhez pedig jó helyzetből indulnak. Hazánkban a kreatívipar erősödőben van: az ágazat teljesítménye majdnem ötször, exportja közel kétszer gyorsabban nő, mint a gazdaság egésze. Hozzátette, hogy a szektor már jelenleg is a GDP 3,7 %-át adva növeli a magyar gazdaság versenyképességét, így „Minden alapunk – világszínvonalú magyar filmstúdiók, támogató gazdasági környezet, kitűnő szakemberek, stb. -, megvan ahhoz, hogy a reklám-, játék- és tévéfilmek forgatásával hazánk kreatíviparát tovább erősítsük. Ehhez mi a naprakész, kreatívan gondolkodó filmes szakemberek képzésével tudunk hozzájárulni.” Kecskés Ilona, az Origo Film Studios cégvezetője is a gyakorlati képzés fontossága mellett érvelt és a világviszonylatban is remek és elismert filmyes szakemberek dícsérete mellett felhívta a figyelmet arra, hogy ”Az együttműködés célja, hogy a filmes stáblistákon még több magyar név szerepeljen!” Hogy ebből az új kezdeményezésből pontosan mi is lesz és mikor, az még a jövő zenéje, ám ha olyan gyorsan és hatékonyan ültetik át a terveket a gyakorlatba, mint ahogy az idén januárban felvetődött együttműködési ötletet kevesebb, mint egy év alatt valósággá változtatták, akkor nemsokára talán tényleg igazzá válhat, hogy "Budapest az új Hollywood". De legrosszabb esetben "csak" több jólképzett, tapasztalt filmes szakemberünk lesz, akikre büszkék lehetünk, ez sem egy rossz lehetőség.

Fotó: Rakó Alex