Minden fanyalgó figyelmébe: aki kimegy egy szabadtéri fesztiválra, két dolgot nem érdemes számon kérnie a szervezőkön. Az időjárást és azt, hogy a koktélból a szemed láttára spórolják ki a kraftot. Ezen túllépve tény, a Sziget évről évre komfortosabb lesz, ám még mindig van, ami miatt bosszankodunk.

Amit szeretünk:

1. Átrendezés

Régen természetesen minden jobb volt, de határozottan tetszik, hogy időnként máshová kerülnek a színpadok, vagy megszűnnek és újak születnek. Nem csak azért, mert újabb területeket lehet felfedezni, de azért is, mert így tényleg nem csak a belépő meg a sör ára különbözteti meg a fesztiválokat egymástól. Persze egészen más a hangulata például a magyar színpadnak egy lejtős mezőn és a bejáratnál felállított terepen, de mindkettőt lehet szeretni valamiért. Arról meg ne is beszéljünk, hány ismeretlen zsenibe futottunk bele azért, mert eltévedtünk.

2. Programok a koncertek között

Nem fogja megváltani a világot és nem is pótolja a távolmaradó sztárokat, de az utcazenészekkel és az utcaszínházi produkciókkal együtt hozzájárul ahhoz, hogy a Sziget több legyen egyszerű koncerthelyszínnél. Lufieregetés, szappanbuborék-fújás vagy éppen az, ahogy önfeledt vágsz egy ismeretlenhez egy nagy adag festékport, kell ennél jobb móka?

3. Stream

Korán kezdődik egy koncert, drága a belépő, lemaradtam az elejéről, mert sorban álltam lángosért – sebaj, a Sziget oldalán meg lehet nézni a koncerteket. Másnap is. Szimpatikus kezdeményezés, jó minőségű adás. Köszönjük, és ígérjük, ez nem veszi el a kedvünket attól, hogy kimenjünk a fesztiválra.

4. Mobilalkalmazás

Okos, logikusan felépített, egyszerűen használható, és mindezt három nyelven. Láthatóan teljesen átvette a programfüzet helyét, a kis „útlevél” inkább csak szuvenírnek jó (különösen, ha az ember a második napon véletlenül a ki tudja, honnan előkerült előző évi kiadást dobja be a táskájába).

5. Kivilágítás

Aki emlékszik még arra, hogy két koncert között a vaksötétben botorkál és igyekszik nem beleesni egy sátorba, az értékeli az átvágó ösvények világításait. Különösen, ha ezek önmagukban is mosolyra fakasztják a katatón módon bandukolókat. A lámpaernyők, a fákról megvilágított fénygömbök, a csillagok is hozzátesznek a hangulathoz.

+ Közlekedés

A BKV-t általában szidni szokás, ám a cég évek óta kitesz magáért a Sziget idején az éjszakai és a nappali közlekedésben is. Mondjuk át kell verekednie magát a fesztiválra készülőnek a fura biztonsági őrök hadán, de ha legalább egy részük képes idegen nyelven is megszólalni, ráadásul cserébe éjszaka is fél óra alatt beér a Belvárosba, talán túléli valahogy.

 Amit nem szeretünk:

1. DJ-k

Annak is van egy nagyon komoly fílingje, ahogy egy DJ (vagy a Prodigy valamelyik kütyüse) feltolja a potmétert és egy ritmusra őrül meg több tízezer ember. Láttuk ezt a BalatonSoundon, végignéztük, ahogy az esti sávból kiszorultak a koncertek és átvették a helyüket a DJ-szettek. De a Szigeten talán mégis nagyobb attrakció lenne egy nagyzenekar koncertje a fél tízes sávban – táncolni meg bárhol lehet valami gépzenére – mert valljuk be, azért David Guetta vagy akár Calvin Harris azért olyan sokat nem tett a zenei kultúra erősítéséért.

2. A38-sátor

Az A38 állóhajó különleges hangulatát a Szigetre is sikerült átmenteni: túl jó előadók túl kis helyen. Igaz, amíg a hajót pont ez teszi különlegessé, a Szigeten található sátorban a klubhangulat már nem érezhető, csak a kibírhatatlan tömeg, évről évre. Minderre persze az a magyarázat, hogy miközben a Nagyszínpadon sokadvirágzásukat élő zenészek lépnek föl, itt olyan aktuális és menő produkciókat lehet(ne) látni, mint például Stromae, akinek a koncertje miatt az idei tömegnyomoros minibalhé kitört.

3. Wifi

Erről nem nagyon van mit mondani: a Szigetre érkező külföldieknél csak a Szigeten található okostelefonok száma nagyobb. Így – már csak a látogatók posztjai által keltett hírverés miatt is – nem ártana wifihálózatot kiépíteni a fesztivál egész területén. A kempingek egy részében van, és egy pár pult is terjeszt hullámokat, de ezekben az években a szolgáltatásnak már természetesnek kellene lennie egy ilyen rendezvényen. Annak mondjuk örülünk, hogy most már legalább a mobilinternet bírja az iramot.

4. Paypass-díjak

Ha egy külföldinek nincs fogalma arról, hogyan is működik a lakossági bankolás Magyarországon, hát itt megtanulhatja. Az amúgy igen praktikus érintős kártyák kiváltásakor mindjárt egy ezressel lesz szegényebb. Tudjuk, ezt részben visszakapja a végén, de hát vannak ott olyan érthetetlen tételek is, mint a „kényelmi díj”. Mitől is kényelmes valami, aminek nincs alternatívája?

5. Ellenőrzés

Nem kell ahhoz különösebb paranoia, hogy feltűnjön, a bejáratnál a kontroll gyakorlatilag annak az ellenőrzésében merül ki, becsempész-e valaki alkoholt. Egy tömegrendezvény igenis veszélyes üzem, ahol a házi pálinkánál sokkal komolyabb kockázatot jelent egy becsempészett fegyver.

+ Tisztában vagyunk azzal, hogy egy fesztivál nem a gasztrosznobok Mekkája, azt azonban nagyon tudjuk sajnálni, amikor egy kedvelt városi hely Sziget-kiadása a megszokottnál jóval alacsonyabb színvonalat nyújt. Persze, nagyobb itt a nyüzsgés, de ha valaki ezt nem bírja, akkor bővítse a kapacitást, vagy ne jöjjön ki. Mert alapigazság: egy előrecsomagolt hamburger, akármilyen jó alapanyagokból készült, egy idő után óhatatlanul megmcdonaldsosodik.