Helyi idő szerint hétfő délelőtt kaliforniai házában holtan találták Robin Williams-t. A híres színész humoristaként kezdte pályafutását, aztán az Egy úr az űrből című sorozat, majd a Jó reggelt, Vietnám! és a Holt költők társasága című filmek hozták meg számára a nemzetközi sikert. Összeállításunkban felelevenítjük Robin Williams számunkra legkedvesebb filmjeit, a teljesség igénye nélkül.

Jumanji

A film, ami után elkezdtünk félni még a Gazdálkodj okosan!-tól is, miközben titkon vágytunk rá, hogy a padlás egyik elhagyott zugában rátaláljunk a mágikus társasjátékra. A fantáziavilág és a valóság olyan kézzelfogható, szórakoztató és éppen eléggé borzongató elegye, hogy aki gyerekkorában találkozott vele, annak mélyen beépült az emlékezetébe az autók között grasszáló zebra képe - ahogy Robin Williams figurája is. A gyerekkorában szerencsétlenül járt Alan karaktere egyszerre vicces és tragikus, gyerek és felnőtt, komoly és komolytalan, de teljes mértékben szerethető - ahogyan maga a film is.

Holt költők társasága

Az egyik legikonikusabb Robin Williams film, már ha több tucatnyi remek szerep és alkotás között lehet ilyet mondani. Keating tanárúr figurája valószínűleg minden nézőt egy pillanat alatt magával ragadott és ette a sárga irigység, hogy neki nem jutott ki ilyen tanárokból. A film megmutatta a diákoknak és nekünk is, milyen teljes szívvel élni, a társadalom éppen elfogadott normáival szembeszállva felvállani önmagunkat, miközben azt sem titkolta el, hogy ezért rengeteg fájdalommal és talán tragédiával is kell fizetni. Aki a film után nem álmodozott arról, hogy a kedvenc versét a pad tetjére állva szavalja el, az nem ezt a filmet látta. 

Good Will Hunting

A szerep, ami végül Oscar-díjat ért Williamsnek - pedig, mint ahogy azt sokan, jóval előtte megérdemelte volna. A végtelenül bölcs és emberi professzor, aki a fiatal főhőst próbálja élete alakításában segíteni kicsit olyan, mintha csak a Holt költők társaságának tanár-figuráját látnánk újra, jópár év és sok gyász után. A nézők fejében mindig is a nevettető szerepkörben bohóckodó Williamsről ez a film bizonyította be, hogy a drámai szerepekben legalább ugyanolyan erőteljes, ha nem jobb, mint ha viccelődnie kell. Na persze ez nem tartotta vissza a védjegyévé vált improvizálástól, gondoljunk csak a gyászoló professzor feleségéről szóló monológjára!

A halászkirály legendája

Ha lenne olyan kategória, hogy "Filmek, melyekért egyes színészeknek kijárt volna az Oscar, mégis másért kapták meg", akkor Robin Williams esetében ez a film tartozna oda. Terry Gilliam szívszorító drámája egy zavarodott hajléktalan, Parry (Williams) és egy felfuvalkodott rádiós, Jack (Jef Bridges) furcsa barátságáról egy maga is fura, fantasztikus elemekkel átszőtt, keserédes mese arról, mit is jelent embernek lenni - avagy mit jelent hibázni, és együtt élni a hibáinkkal. Az elesett Parry fejében élő küldetésének teljesítésével próbálja feldolgozni szerelme halálát, Jack pedig vezekelni saját hibáiért. Williams, mint oly sokszor már, a mágikus, vicces, ám legbelül tragikus tanár-figuraként vezet végig ezen a különös utazáson.

Dögölj meg, Smaci!

A Danny DeVito rendezte (!), szinte majdhogynem teljesen ismeretlen, 2002-es fekete komédia a szórakoztató gyerekműsorok korántsem szívárványos jókedvvel bélelt kulisszái mögé vezeti be a nézőt, kifogástalan humorral. A megélhetésükért színes, szőrös állatoknak beöltöző és gyerekekkel bájolgó felnőtt férfiak nézettségért és hírnévért folyó vérre menő küzdelme láttán az embernek a film első percében leesik az álla és a végéig a padlón is marad. Aki szereti a sötét, abszurd humort és a szürreálisba forduló karaktereket, az mindenképp pótolja, ha nem látta a filmet. Ó, és Williams rémisztően bájos mosolyát, amitől a hideg futkos az ember hátán, tanítani lehetne.

Madárfészek

A Madárfészek igazi sírva nevetős komédia igenis komoly tartalommal - aki ennél többre kíváncsi az nézze meg a filmet, vagy keresse az Átrium Film-Színház színpadán, Őrült nők ketrece címmel. A fiuk kedvéért decens, heteroszexuálist alakító meleg kabaré tulajdonos és transzvesztita előadóművész párja egy egész estén keresztül próbál megfelelni a fiú menyasszonyának konzervatív szüleinek. A helyzetben rejlő alapvető humorfaktor mellett - kezdve azzal, hogy senkinek nem tűnik fel, hogy Nathan Lane nem nő - a család és a szeretet nemtől, vérszerinti köteléktől és szexuális beállítottságtól (vagyis igazából mindentől) független voltára világít rá magától értetődő természetességgel, miközben szakadunk a röhögéstől. Tette mindezt még azelőtt, hogy a téma igazán mainstreammé vált volna! Emellett egy a kevés olyan film közül, amiben jól sikerült egy történet színpadról filmvászonra való átemelése.

Mrs. Doubtfire - Apa csak egy van

Robin Williams egyik legkedvesebb vígjátékán, szem nem marad szárazon, bár sokkal inkább a nevetés váltja ki a könnyeket, mint a dráma. Daniel Hillardot, a híres szinkronszínészt egyszerre több csapás is sújtja. Váratlanul elveszti az állását, és felesége, Miranda is megelégeli a viselkedését, így még egy válás is a nyakába szakad. A bíróság döntése kegyetlen, Daniel elveszti mind a két gyerekét, bár hivatalosan hetente egyszer láthatja őket. A kétségbeesett apa úgy érzi, a heti egy alkalom neki nem elég és őrült tervet sző: középkorú özvegyasszonynak adja ki magát és Mrs. Doubtfire néven jelentkezik az álláshirdetésre, amelyben volt felesége házvezetőnőt keres. A kacagtató vígjáték igazi családi film, amit nem csak a felnőttek, de a gyerekek is rendkívül élvezni fognak, esős délutánokra ideális program.

Aladdin

A magyar nézők számára persze nem Williams, hanem Mikó István (egyént hasonlóan remek) hangján szólalt meg az imádnivaló kék behemót, de ez semmit nem vett el a Dzsinin is átsugárzó zsenialitásból. Saját, korábbi (és azután is gyakran játszott) szerepeinek esszenciájakén Williams Dzsinje egyszerre tanítója, barátja és házi komédiása Aladdinnak, miközben nevettetve mutatja meg a gyerekeknek, mit is jelent a barátság vagy a hatalom. Az, hogy Dzsin az egyik legszéleskörűbben kedvelt és idézett Disney-karakter - a cuki animáción túl - igazából csakis Williamsnek köszönhető.

Patch Adams

Természetesen nem maradhat ki a kedvenceink közül a legelső bohócdoktor. A történetet Dr. Hunter Adams valós története ihlette, és a főszereplő karaktere teljesen összeforrt Williamsével. A film egy nem hétköznapi orvosról szól, aki úgy dönt, hogy a "nevetés a legjobb orvosság" jeligét tényleges gyógyításra használja. A kórház legkisebb lakói hamar megszeretik a folyton bohóckodó orvost, ám az ortodox vezetés mindezt nem nézi túl jó szemmel. Adams később úgy dönt, hogy egy "törvényen kívüli" kórházat hoz létre, ahol mindenkit szívesen látnak, attól függetlenül, hogy van-e társadalombiztosítása, vagy szegény, mint a templom egere. A Patch Adams egyszerre megható, elgondolkodtató és esetenként meg is ríkatja a nézőt. Érdemes időről-időre újra elővenni és megnézni, egy bevált gyógyszerhez hasonlóan a  fenti hatást mindig el fogja érni.