Székely Csaba „bánya-sorozatának" harmadik része, a Bányavakság is része az idei POSZT versenyprogramjának, mégpedig a hazai pálya előnyével induló Pécsi Nemzeti Színház és a Csiky Gergely Színház közös előadásában. A Bérczes László által rendezett tragikomédia minden előadása telt házas - a megtekintése után nyugodtan állíthatjuk, hogy teljesen érthető módon.

A magyar-román kapcsolatokról - bármilyen kontextusban színpadi művet megkomponálni egyszerre rendkívül hálás és hálátlan feladat. Mert persze rengeteg viccet ismerünk, ami ebben a témában született, de persze minden poén alján érezzük a keserédességet, amit a két nép közös történelme erjeszt. 

A Bányavakság helyszíne egy apró erdélyi magyar falu, amelyre leginkább a magas öngyilkossági ráta és az itt élők hagyományőrző (alkoholista) életmód jellemző. A cselekmények a helyi polgármester, Ince (Szula László) és testvére, Iringó (Nyári Szilvia) otthonában játszódik. Ince minden pénzét a városban tanuló lányának, Izabellának (Grisnik Petra) küldi, így komoly egzisztenciális nehézségei vannak. Éppen ezért érzi veszélyben a jövőjét a közelgő polgármester választás kapcsán, ezért úgy dönt, nyomozást indíttat legnagyobb vetélytársa, a szélsőjobbos Izsák (Urbán Tibor) ellen. A kiérkező nyomozó Florin (Köles Ferenc) pedig alaposan felkavarja a port a házon belül és azon kívül is.

Székely Csaba széles palettát használt a tragikomédia megírásánál. A klasszikus bohózattól a groteszkig, a keserédestől a szív mélyéig hasító fájdalomig ható érzelmek cikáznak a színpadon és veszik célba a nézőket. A szerző fittyet hány a román-magyar tabukra, és ezzel felszabadítja a nézőket is, hogy merjenek együtt nevetni a nem illőn, a kényesen, és minden olyanon, amin egyébként talán nem is mernének. Közben pedig azt érezzük, hogy a fájdalom a rekeszizmaink felől egészen a szívünkig hatol, és magunk is meglepődünk mennyire bevonódunk a darab végére, hogy aztán arcul csapjon az élet valósága. 

Színészi játékot tekintve szinte senkire sem lehet panaszunk, egyedül Grisnik Petra játéka volt egy kicsit elütő a többiekétől, habár Izabella karaktere talán eleve nem volt annyira kidolgozva, mint a másik négy szereplőé. Szula László és Köles Ferenc kettőse parádés, és jó értelemben véve a kémia is jó működik közöttük. De Urbán Tibor és Nyári Szilvia játéka is üde színfoltja ennek az amúgy is elég tarka-barka darabnak.

A Bányavakság már tavaly bemutatkozott a POSZT-on, akkor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadásában. Akik mindkét feldogozást látták, az erdélyiekére szavaztak, talán nem is meglepő, hiszen a mindennapi tapasztalat sokat számít egy ilyen történetben. Ám biztosan állítható, hogy az idei rendezésnek sincs semmi oka a szégyenkezésre, a fesztivál legjobb előadásai közé sorolhatjuk a tegnap este látottakat.

Fotó: Memlaur Imre, Kálmándi Ferenc