A könyv sok szempontból nagyon hasonlít az Éhezők Viadala-trilógához: hasonlóan pörgős, ugyanolyan erős vezérkaraktere van mindkettőnek, az olvasó egyik könyvet sem tudja letenni. Kár, hogy a film már nem tudta ugyanazt a színvonalat hozni, mint az előbbinek a filmes adaptációja. A beavatott egy részleteiben jól adaptált, mégis unalmassá változtatott mozi lett.

Veronica Roth trilógiájának első része, A beavatott kisebb hibákkal rendelkező, de izgalmas, magát olvastató kötet volt. Cselekményének köszönhetően tökéletes alapot jelentett egy jó színvonalú, szórakoztató filmhez, amely hasonló babérokra pályázhatna, mint a Jennifer Lawrence főszereplésével forgatott Éhezők viadala. A készítők azonban nem tudták kiaknázni a regényben rejlő lehetőségeket. Bár az adaptáció maga nem rossz, többnyire a legtöbb fontos információ benne van a filmben, aminek benne kell lennie, mégis egy lassú folyású, izgalmaktól mentes alkotás született, amiért nagy kár. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy a kiteljesedésre nem volt elég a játékidő, a film ugyanis 139 perc hosszú.

A beavatottban elrendezett, szabályok szerint élő társadalmakat ismerhetünk meg, ahol minden egyes csoportnak (összesen öt van: Önfeláldozók, Műveltek, Barátságosak, Bátrak és az Őszinték) megvannak a maga elvei, viselkedési mintái, amelyeket nem szabad áthágni, mert az büntetést von maga után. Természetesen „lázadók” mindenhol vannak, olyanok, akik észreveszik a rendszer hibáit, és nem fogadják el a diktatorikus elveket, nem akarnak háborúzni. Vagy olyanok, akik úgy érzik, hogy ők nem ahhoz a csoporthoz tartoznak, ezért csoportváltókká válnak. Ezt sokan nem nézik jó szemmel. És ott vannak az elfajzottak, akik egyszerre több csoport jellemvonását is magukon hordozzák és éppen ezért veszélyt jelentenek a társadalomra. Ilyen elfajzott a film főszereplője, Beatrice is, aki végül az eredeti csoportja (Önfeláldozók) helyett végül a Bátrakat választja, ahol durva kiképzésen kell résztvennie. A kiképzés közben azonban azzal szembesül, hogy nem csupán az Önfeláldozókat szeretnék kitaszítani a kormányzatból, hanem, hogy az összes elfajzottat el akarják pusztítani. Tris ezért tőle nem várt tettre szánja el magát...

A karakterek közül a legerősebb talán a Bátrak csoportjának vezetőjét alakító Jai Courtney-é lett, akit legtöbben a hazánkban forgatott, igen rossznak mondható Die Hard-filmből ismerhettek. Courtney karaktere remekül kidolgozott, a színész kitűnően hozza az ellenszenves figurát. Ezzel szemben sem a főszereplő, Beatrice figurája nem lett túl erős (az Utódokban megismert Shailene Woodley alakítja), sem pedig a kiképzőjét és későbbi szerelmét alakító Négyesé sem, akit Theo James formál meg. A köztük zajló párbeszédek pedig sokszor idegesítően bárgyúak, bár erre valószínűleg a magyar szinkron is rásegít. Beatrice karakterének fejlődése, alakulása még így is követhető, de sajnos nem lett olyan erős és átütő, mint a könyvben. Üdítő színfolt újra a vásznon látni Ashely Juddot, igaz az ő karaktere annyira jelentéktelen, hogy nem is nagyon tudott vele mit kezdeni. Ennél nagyobb probléma, hogy Kate Winslet sem igazán tudta a karakterét kiteljesítenie, pedig az ő általa megformált Műveltek vezetőjének igen-igen fontos szerepe van a történetben.

A beavatott egy egyszer nézhető alkotás lett, amiben azonban jóval nagyobb lehetőségek is rejlettek. Sebaj, bízunk benne, hogy ahogy a trilógiából is a második rész jóval erősebb volt, mint az első, úgy a film második része is jobban sikerül majd.