[caption id="attachment_54539" align="alignright" width="300" caption="Forrás: Varieté"][/caption]

A Varietével pontosan ez volt a helyzet. A hamburgerre és mexikói szendvicsekre specializálódott kis étterem hirtelen nagyra nőtt, a Veres Pálné utca helyett a Király utca környékén vészes sebességgel kialakuló vigalmi negyedbe költözött, és kiderült: rajongóit nem a mini hely vonzotta, hanem az ételeik. (az új cím: Budapest, VI. Káldy Gyula utca 5. - a szerk.)

Pedig a reneszánszát élő hamburger ma már tényleg mindenhol megtalálható, Julcsi néni sarki büféjétől a legmenőbb steakhouse-okig. Sőt, hamburgerre specializálódott helyből is van egy pár a városban, így már végképp választ kerestünk arra, miért pont a Varieté. Persze, az átlagosnál jóval nagyobb a választék: a szezonális ajánlattal együtt jelenleg 21 féle hamburgerből lehet választani. És az adagok sem elhanyagolható méretűek, két fogás csak haladóknak ajánlott. Igaz, az áruk sem tartozik a legolcsóbbak közé: a hamburgerek (benne húsz dekás húspogácsával, mellette cole-slaw-val és sült krumplival) ára 1490-2300 forint között mozog, a duplahúsosé 2690 forint. Hasonló ára van a mexikói – vagy inkább Tex-Mex – ételeknek is, aki képes még desszertet enni, az még plusz 800 forintos tétellel számoljon.

Egyszóval hamburgert eszünk a Varietében éttermi áron, de miért is?
A konyhafőnök-tulaj Tölgyesi Dávid azt mondja, a titok a zsemléjükben van. Azt maguk készítik, ahogyan az amerikai konyhához elengedhetetlen fűszeres szószok egy részét, vagy a fővárosi választékból eddig hiányzó pulled porkot is, ami nem más, mint nagyon lassú tűzön fél napig tartó sütés után zamatos, szó szerint a szájban szétolvadó sertéslapocka.

[caption id="attachment_54540" align="alignleft" width="300" caption="Forrás: Varieté"][/caption]

Ha nagyon kötözködni akarunk, azt mondhatjuk, ettől sincs semmire garancia, hiszen pulled porkot elrontani bárki képes, akinek van otthon sütője, és száraz zsemlét sütni sem nagy kunszt – ezt személyes tapasztalatból is bárkinek megerősítem. De ha mindezek tényleg finomak, és mellesleg kapunk mellé egy olyan quesadillát, amelyik belül vajpuha, kívül pedig ropogós, na az már valami.

Nagyjából ennél a (marhával és karamellizált hagymával töltött) quesadillánál oszlottak el a kétségeink azzal kapcsolatban, életképes-e egy ilyen étterem a nagy Gozsdu-környéki forgatagban. Az, hogy a három lelkes (egy genetikus, egy közgazdász és egy gyógyszerészből séffé lett) fiatal alkotta csapat főztje megér egy próbát, nem kérdés. Az, hogy a korábbinál jóval kellemesebb helyet találtak neki, annak meg csak örülni tudunk.