"Ez a darab Verdi korai, "a gályarabság éveinek" nevezett alkotó korszakában keletkezett. Ebben a periódusban a zeneszerző szerződéses kötelezettségeit teljesítette, 8 év alatt 13 operát írt és nem kedve szerint komponált" - idézte fel a mű keletkezését Antal Mátyás, az előadásban jelentős szerepet játszó Nemzeti Énekkar igazgatója.

Az ősbemutatót a trieszti Teatro Grandéban 1848. február 25-én tartották, az opera nagyot bukott. Egy Verdi-kutatás kimutatta, hogy A kalóz szövegkönyvét író Francesco Maria Piave és a zeneszerző között sok vitatott kérdés vetődött fel.

"Byron epikus költeménye alapján készült a librettó. Megítélésem szerint a Verdi-operák erényei és hiányosságai egyaránt fellelhetők A kalózban. Minden üteme gyönyörűség, mert a dallaminvenciója fantasztikus. De mintha panelekkel dolgozott volna az alkotó, minden csereszabatos, a kalóz hősies tenor áriái lehetnének akár a Nabuccóban vagy az Ernaniban is" - vélekedett a karigazgató.

Hozzátette: tömegjelentekben a férfiak - katonák - nagyon maszkulin, a nők - háremhölgyek - pedig nagyon feminin hangot ütnek meg, az egzotikus környezet ad csak jellemző tónust az énekkari számoknak, mert ezek is felcsendülhetnének más korai művekben. "Ellenpéldaként említhetem A trubadúrt vagy a Traviatát, amelyeknek egyik taktusa sem lehetne máshol" - tette hozzá Antal Mátyás.

Kiemelte, hogy a Nemzeti Énekkar számára remek feladat A kalóz, mert sok a szép és energikus előadásmódot igénylő énekelnivaló az operában. "Élvezzük és szeretjük ezeket a feladatokat, mert az oratóriuméneklés mellett színesítik az életünket. Korábban színészileg is közreműködtünk a Mózes és Áronban, a Roberto Devereux-ben, a Lucrezia Borgiában. Nemrég Richard Strauss Capricciójában énekeltünk, május végén játszunk Ligeti operájában, a Le Grand Macabre-ban. Előttünk vannak a nagyszerű Budapesti Wagner-napok eseményei, a Parsifal és A nürnbergi mesterdalnokok előadásai" - jegyezte meg a Nemzeti Énekkar igazgatója.

Forrás: MTI