A bakonyi erdőben található 19 ezer négyzetméteres területen megrendezésre kerülő programokra az előző évek tapasztalatai alapján több mint tízezer látogatót várnak. A pénteki napon a főszerepet a hagyományőrzők, néptánccsoportok és népi zenekarok műsora játssza majd. A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház segítségével betyár életképet készíthetnek az érdeklődők, és a többi között tipikus csárdabelső készítésével elevenítik fel a betyárság történelmét.

A betyárság nemcsak a Bakonyban volt jellemző, hanem az ország egyéb tájegységeiben is, például az Alföldön és Somogyban, ezért a rendezvény lehetőséget kíván teremteni a hasonló történelmi múlttal, néprajzzal rendelkező vidékek „mai betyárjainak” találkozójára és közös programokon való részvételükre is.

Jellegzetes bakonyi ételkülönlegességekkel lesz "Bakonyi ízek utcája", és biztosan elkészítik majd a fesztiválon a "nyögve nyelőnek" nevezett krumplis gombócot.

A 82-es úton, szombaton délután lovasok, hintók és gyalogosok vesznek részt a hagyományos lovas felvonuláson. Tavaly több mint száz lovas, hetven szekér és hintó és egy harmincfős szittya lovascsapat vonult végig a főúton.

A leghíresebb bakonyi betyár Sobri Jóska volt, a betyár szilaj, virtuskodó, menyecskéző, aki kifosztotta a gazdagokat, segítette a szegényeket, aki kitört az úri elnyomás világából. A betyárság mára már más jelentéstartalommal bír, de a bakonyi rengetegben való bujkálás miatt kétségkívül övezi valamiféle misztikum is. Az alföldi betyárok közül a legnagyobb hírnévre Rózsa Sándor tett szert.

A Bakonyi Betyárnapok részletes programja az rendezvény hivatalos honlapján olvasható.