A fiatal énekesnő első albumát tíz évnyi felkészülés után 2010-ben jelentette meg. A debütáló korong óriási sikert aratott, még Elton John is dicsérte. A második lemezre Rumer gondolt egyet, és nem saját szerzeményeket válogatott össze, hanem a kedvenc dalszerzőinek munkásságából csemegézett. Nem akart slágereket, sokak által feldolgozott szerzeményeket énekelni, olyan darabokat keresett, amelyek kevésbé ismertek.

A 31 éves énekesnő elmondta: imádja ezeket a dalszerzőket, ami nem csoda, hiszen olyan nevekről van szó, mint Leon Russell, Isaac Hayes vagy Todd Rundgren. "Sokat dolgoztunk a dalokon. Az egyes szerzemények nem mindig hangzanak úgy, mint az eredeti, de érzelmileg ugyanazt tükrözik." – mondta Rumer. A lemez azonban nem csupán egyfatja tisztelgés a régi nagyok előtt, hanem kihívás is volt a lány számára. Mindenképpen ki szerette volna próbálni, hogy mit tud kezdeni ezekkel a férfias dalokkal, a hangzásvilágukkal, és kezdetben úgy tűnt, hogy nagyon távol állnak tőle. Persze ez nem is csoda, hiszen egyes szerezmények témái igen nehezek voltak, péládul a Soulsville című nóta egy gettóhimnusz, amely azért született, hogy a harlemi állapotokra felhívja a figyelmet.

A dalok egyébként kiállták az idő próbáját, és talán a feldolgozás után az eredeti nézőpontjuk sem változott. "A népzenében a 'mesélő' mondja el a történetet. Nem változtat semmit az eredeti történet elbeszélőjének nemén, a nézőponton vagy a tartalmon. Ő csak egy előadó." – magyarázta Rumer, hogy megérthessük, miért nem furcsa az, hogy ezeknek a férfi daloknak sem változott sok esetben a kontextusa.

A lemezre összesen 11 dal került fel.

Játék! Azok között, akik helyen válaszolnak a kérdésre kisorsolunk egy darabot Rumer új CD-jéből.

Mi volt az énekesnő debütáló albumának címe?

A válaszokat a jatek@kultography.hu e-mail címre várjuk. Az e-mail tárgyába írjátok bele: Rumer-játék
Beküldési határidő: július 1-je, vasárnap, 20 óra
(A játékban csak azok vehetnek részt, akik az e-mailbe beleírják a postacímüket is.)