[caption id="attachment_27227" align="alignright" width="240" caption="Finy Petra"][/caption]
A gyerekkönyvek után egy felnőtteknek szóló regénnyel jelentkezel. Miért ez a váltás?
Évekkel ezelőtt egy felnőtt verseskötettel kezdtem a pályám, majd miután megszülettek a lányaim, ezek a szövegek kicsit elmaradoztak, és átadták a helyüket a meséknek, ami így is volt rendjén. Aztán visszakéredzkedtek a képzeletembe a felnőtt szövegek. A Libri Kiadót először egy verses felnőtt kötettel kerestem meg, de akkor már dolgoztam ezen a regényen is. Végül a regény jelent meg először, de nem bántam meg, izgalmas utazás volt megírni a szöveget. A gyerekkönyvek kedves, derűs miliője után kicsit még felszabadítóan is hatott rám, hogy írhatok keményebben, fájdalmasabban.
A történet egy tragikus sorsú, depressziós nőről, Liliről szól. Miért pont egy ilyen nehéz és felkavaró témát választottál mint a depresszió?
Úgy látom, hogy manapság a depresszió nagyon sok embert komolyan érint, ezért éreztem fontosnak ezt a témát. Ehhez társult motivációként az, hogy hasonlóan Leához (a főszereplő lánya – a szerk.), én is nagyon fiatalon elveszítettem az édesanyámat. Tudom, hogy mit érez egy gyerek ilyenkor, hogyan válik irreálisan hamar felnőtté, és milyen lelki ösvényeket jár be.
Van olyan rész a regényben, ami a te élményeidre épül?
Szeretem keverni a valós és a fiktív elemeket. Éltünk Pilisszentkereszten egy időben, így azt a kanyart például jól ismerem, ahová Lili rendszeresen kiállt elüttetni magát, amikor beteg volt. Sőt kétszer is találkoztam ott egy olyan férfival, aki ugyanezért ment oda, de szerencsére mindig sikerült őt kikerülnöm az autóval. Vagy amikor Cipruson nyaraltunk egy baráti társasággal, a férjem madarász barátja valóban nem jött be velünk a második leglátogatottabb muzulmán emlékhelyre, mert inkább a madarakat nézte a távcsövével a mecset melletti tó partján. Jordániában, Petra városában tényleg tevegeltem, Ecuadorban pedig felkaptattam a Chimborazo alaptáboráig, és tanúsíthatom, hogy a seregélyek a londoni parkokban olyan ügyesen kapják el a levegőben a kenyérgalacsint, mintha idomított, cirkuszi madarak lennének, mert kipróbáltam velük ezt a játékot.
A Madárasszonyban a természetnek, mint szimbólumnak is nagy jelentősége van. Mi alapján választottad ki a történetben megjelenő madarakat, növényeket?
Tudatosan építettem fel a regényt, elképzeltem, hogy az egyes karaktereknek honnan hova kell eljutniuk, és ez alapján választottam ki a különböző állatokat, növényeket, amelyek szimbólumként tovább erősítették az adott rész mondanivalóját. Így került az egyik fejezetbe például a bütykös hattyú, mint a hűség jelképe. De azon kívül, hogy ezek a természeti érdekességek jelképek, a maguk eredeti jelentésében is nagyon izgalmasak. Én magam is elvarázsolódtam sokszor írás közben egy-egy állattól vagy növénytől, illetve a hozzájuk kapcsolódó legendától, furcsaságtól. Irigylem is kicsit a biológusokat, akik úgy tudnak járni a természetben, hogy amire csak néznek, annak az élőlénynek a neve, története ott zsong a fejükben. Számomra az erdő és a mező még sokszor néma marad, vagy legalábbis megreked a gügyögés szintjén. Bár madarakból talán néhányat már én is felismerek.
Miért lett pont a holló a védőangyal?
A holló a kedvenc madaram, ezért számomra egyértelmű volt, hogy az őrangyal szerepét ő személyesíti majd meg. Akár egy emberöltőt is végigélhet, csodálatosan tud énekelni, képes utánozni az emberi hangokat és rendkívül intelligens. Ráadásul gyönyörű, olyan sokszínű a tollainak a feketéje, mintha egy éjszakai szivárványból gyúrták volna. Az életem során mindig felbukkannak a hollók, vagy irodalmi szövegekben, vagy képzőművészeti alkotásokon, vagy a maguk valóságában. Például, amikor Pilisszentkereszten laktunk, rendszeresen láttam ezt a misztikus madarat.
A regény szerkezete sem szokványos, a történet több ember, a családtagok és a barátok elbeszéléséből áll össze. Miért volt fontos, hogy minden szereplő visszaemlékezése saját fejezetet kapjon?
A különböző nézőpontok által a Liliről kialakult kép árnyaltabb lesz, megismerjük a családi hátterét is, megtudhatjuk, mi miatt lett depressziós, hogyan viselte mindezt a környezete. Mert lássuk be, sokszor a depressziótól nem csak maga a depressziós, hanem a beteget támogató hozzátartozók is nagyon szenvednek. A sok emlékező megjelenítése ezen kívül úgy működik, mint egy pszichés kaleidoszkóp. A valóságot mindenki áttöri, és megsokszorozza a saját érzelmein és intellektusán keresztül, ami által néha sérül, néha gazdagodik a kép, a szereplők tükreinek tisztaságától függően.
Manapság egyre többen foglalkoznak a generációkon átívelő problémákkal, ez nálad is központi szálként fut a regényben.
Úgy gondolom, minden család esetében összefonódik a generációk sorsa, és átadódnak feladatok, vagy terhek. Nem ritka, hogy a lányunoka oldja meg végül a nagymama életének fő problémáját (ez szerepel a Maja tizenkét babája című mesémben is). A Madárasszonyban is azért kapott Lea narrátori szerepet, és ismerhetjük meg az ő életének épp aktuális, látszólag kizökkentő gondjait, hogy ezáltal könnyebben értelmezhetővé váljon az édesanya és lánya közötti kapcsolat, és Lili felragyoghasson kicsit Lea arcában, sorsában is.
Készülsz újabb felnőtt regénnyel, vagy ismét visszatérsz kicsit a mesék világába?
Ősszel két gyerekkönyvem jelenik meg. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány felkérésére, a Kolibri kiadói hátterével készül egy meseregény Szárnyak és Paták címmel, aminek az egyik szereplője egy cukorbeteg kisfiú lesz, a másik pedig egy gyerekeknek szóló verseskötet lesz szintén a Kolibri Kiadónál, Egy marék buborék címmel, Szulyovszky Sára illusztrációival. De hogy felnőtt szöveget is említsek: jövő tavasszal fog megjelenni a Libri Kiadónál a felnőtt verseskötetem Kanyar címmel.
Játék!
Azok között, akik helyesen válaszolnak az alábbi két kérdésre, három darabot sorsolunk ki a Madárasszony című könyvből.
1.) Milyen állat (pontos megnevezés) a védőangyal a könyvben
2.) Melyik kiadónál jelent meg a kötet?
A válaszokat a jatek@kultography.hu e-mail címre várjuk. Az e-mail tárgyába írjátok bele: Finy Petra-játék
Beküldési határidő: június 18-a hétfő, 20 óra
(A játékban csak azok vehetnek részt, akik az e-mailbe beleírják a postacímüket is.)
Kommentek